Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
Felfta)i«k a muttltaverseiiyi Mit ér a munkás, ha művelt? Bár a címben föltett kérdés fölöttébb egyszerű választ sugall, mégsem könnyű pontosan megfogalmazni rá a feleletet, Nyilvánvaló: két munkás közül a műveltebb ér többet de ezt persze, nagyon nehéz a számok nyelvén kifejezni. Egyszerűbb volna, ha ki lehetne rriutatni azt, hogy a munkás műveltsége mennyivel teszi értékesebbé mindazt amit nap nap után a gyárban csinál. Más szóval: műveltsége maennyi hasznot hajt a közösségnek. Erről nem sokat tud a statisztika, Igaz, szovjet közgazdászok kiszámították: a Szovjetunió nemzeti jövedelmének körülbelül 30 százalékát tulajdonképpen a dolgozók szakképzettsége „termeli”. Ebben a szánkban. természetesen benne van az általános műveltség Is: nélküle ugyanis semmiféle szakismeret nem létezhet. Mennyi az ő része abból a bizonyos 30 százalékból? Sok vágy kevés? Azaz gazdasági' szempontból számottevő-e a haszna vagy sem? A pohtos választ ugyan ezűt- ' tál sem ismerjük, mégsem keli bizonygatnxt a „szakbarbár” munkás sokkal kevésbé képes gazdatógilag-tánsadalmilag hasznossá válni, mint műveltebb társa. A munkás ugyanis csak akkor képes alkotó módon dolgozni, ha nemcsak a munkadarabot és a gépet látja maga . előtt, hanem arról Is fogalmat tud alkotni: miféle szálak kapcsolják őt gépével, munkadarabjával együtt a gyár, a vállalat, . az egész termelés rendszeréhez, a társadalmi viszonyokhoz. 9 Ebben az értelemben — köz- gazdasági szóhasználattal élve — az irodalom, a zene, a képzőművészet is termelőerővé válhat, József Attila, a költő, Bartók, a zeneszerző, Derkovits, a festő, olyan készségeket olthat az emberbe, amelyek kihatása az élet minden területén mindenkinek javára válik. Gondoljunk például arra: a tudományos és technika! forradalom korában menynyire nélkülözhetetlen a£ a szel«ie3SSS»SB«as5SIBiSQe;3B4}«ei«80#!BBSBaBBSfflBB9*8B szélt egy Rózsi nevű lányról. Rózsi elbeszélései során valóságos hőssé emelkedett, aki nemcsak megmentett egy házat, hanem több fegyveres harcban is kitüntette magát. Amikor hallgatói közül valaki megkérdezte, hogy mi lett Rózsival. Simó rejtélyesen elmosolyodott: — Méltó helyre került.;. As egész ország ismeri, de nem akarom megmondani a nevét és a beosztását.., ő kért erre .., Tudjátok, nem szereti a személyi kultuszt,,, ÉS’ eza’att, egy Békés1 megyei faluban csendesen éldegélt eey Zsoldos Eászlőné nevű, korán megöregedett asszony. Két évvel ezelőtt még a termelőszövetkezet kertészetében dolgozott. de szíve miatt az orvos eltiltotta a munkától. Kocsi® Erzsi rosszul tudta. Az a szekeres ember békési volt, <5 vette' el Rózsit feleségül. A lány az löoo pengőt adta hozo.- mánvnak és a lovat. A 1000 pengőn éppen annyi takarmányt vásároltak, amennyit a ,ló'h*záig megevett. Két gyermekük született: Kászió. 1946-ban. ö a fe1 szabadulás hászon ötödik évében kanta meg mérnöki diplomáját. 1949-ben született«,esy kislányuk, akit Rózsi, férje ellenkezése dacára Krisztinának keresztelt. Krisztina a szövetkezetben do1 gozik az irodán. Az eltelt évek alatt: a gyerekek többször kérték, hogy meséljen fiatal éveiről. De Rózsi nekik sem mondott sokkal többet, mint amennyit egyszer — még 1952-ben egv életrajzába is beleírt: „1934-tŐ! 1945-ig Pesten voltam cselédlány, 1945-ben lem! felfokozottság, amit a művészet ad. Epéikül a munkás aligha képes a rohamosan változó világgal lépést tartani. Márpedig ismeretei a mai körülmények között 10—15 év alatt hasznavehetetlenné öregszenek, Hinnyi időnél tovább ugyanis nem fog tartani a szakmák többségének „élettartama”. Csak. hogy évtizedenként új szakmát elsajátítani szinte képtelenség annak, akiből hiányzik a fogékonyság, a szellemi készenlét a friss ismeretek befogadására Mindezek alapján'kézenfekvő: új munkástípus van kialakulóban. Ez a folyamat persze csak papíron fest ennyire egyszerűen. A' valóságban korántsem. Egyelőre sokkal többet sejtünk, mintsem tudunk róla, hiszen * 1973-ig a magyar szakmunkásképzésnek nem volt tudományos-pedagógiai gazdája. A többi között épp ez indokolta a Szakoktatási Pedagógiai Intézet létrehozását. így ma már — a Munkaügyi Minisztérium irányításával —- tudományos munkatársak sorát foglalkoztatja a szakmunkásnevelés korszerűií- tésének ezernyi gondja. Aligha vé’etlen: a különfélébh reformelképzelések egytől egyig az általános műveltség emelésének szükségességéhez kapcsolódnak. Közhelynek számít, hogy enélkül nem lehet a fokozódó szakmai követelményeknek eleget tenni. Enélkül képtelenség az úgynevezett alapszakmák ismeretanyagának oktatása, e ingataggá válik az a speciális — az előbbinél jóval szüle körűbb — tudás Is, amely egy-égy szakma sajátja. Ritkán esik róla szó, pedig rendkívül lényeges: a fönt említett alaptudás tulajdonképpen ez év szeptemberétől kezdve válik a hazai szakoktatás általános jellemzőjévé. Az 1973— 76-os tanévtől ugyanis egységes lesz a szakmunkásképzés. Valamennyi iskolatípusban azonoa elvek alapján történik az oktatás. Erre 1884, azaz a kötelező tanoncoktatáet előíró első törvény életbe léptetése óta nem volt példa. Szinte felbecsülhetetlen annak é költöztem férjemmel ebbe a fa- ! iuba.. * 1958-ban a tv-híradóban Iá- g tot egy riportot Simó kitünte- j léséről. Másnap délelőtt, ami- \ kor egyedül maradt otthon, le- j vélirásba kezdett: „Kedves Simó elvár* ! Ijáttam a tévében és gratulá- | lók. Gratulálok, hogy ilyen sok- ; ra vitte és különösen azért, 1 hogy az akkori jóslataiban j igaza lett Egyedül abban té- j vedett, amit rólam jósolt De : ennek is örülök. Nyugodt, szép j életem volt a férjem mellett. § Van két szép gyerekem és sem- i miben sem szenvedek hiányt. Ennél többre én nem le vágytam spha. Szeretném még látni, magát, jó lenne elmenni abba a házba is, megnézni azt a pincét, de ebből már nem lesz semmi. Talán nem is akarom j komolyan. Hiszen azóta egyszer jártam Pesten az urammal, j Gondoltam is rá. hogv átme- | gyek a Margit-hídon de az-1 tán meggondoltam magam... : Jaj, el ne felejtsem! Tudja, : hogy az a fehér ló mée öt évig | élt Ha igaz, amit Tóezeghy J mondott, hogy ezen valaha ta- | Ián Horthy lovagolt, hát akkor \ egyedülálló ló volt. mert még a • tsz-be is belépett. Ha ezt Horthy 1 megtudta volna.;. Na, de nem fecsegek többet. , Kívánok magának még hosz- g szú életet és sok-sok boldog- S ságot Megérdemli, mint ahogy f én sem jutottam érdemtelenül j az én boldogságomhoz... Ugye egy öregasszony már azt is megenvédheti, hoav íey bücsúz- zon: Sokszor csókolja, a Rózsi. A papírt összehajtogatta, borítékba tette, de soha nem küldte el a címzettnek... (Vége) * a jelentősége, hogy az általános műveltség alapjait megvető, úgynevezett közismereti tárgyakban minden leendő munkásnak azonos tanterv alapján, ugyanannyi tanulmányi Idő alatt kell jártasságot szereznie. A magyar nyelvre például ösz- szesen 64 óra jut, az irodalomra 101, a történelemre 113A Szakoktatási Pedagógiai Intézet munkatársai az Akadémia tudósaitól kezdve, irodalmárok, nyelvészek, történészek seregétől kértek tanácsot, segítséget a tantervek összeállításához. A többi között figyelembe vették azokat a svájci tapasztalatokat is, amelyeket az iskolából kimaradt, bukott diákokkal végzett kísérletek során szereztek. Egyik csoportjukkal nem a szokásos módon sajátíttatták el a szakmunkássá váláshoz szükséges ismereteket, hanem sajátos módon leegyszerűsített tanterv alapján. 8 favarészt ti zenéve« fiatalok csak a legszükségesebbeket tanulták meg iskolaszerű körülmények között. Minden mással tapasztalatok7 útján ismerkedtek meg javarészt játékos- ötletes gyakorlati feladatok megoldása során. Még az irodalmi és történelmi ismereteket is igyekeztek lehetőség szerint valamiképpen összekapcsolni a gyakorlati feladatok során szerzett tapasztalatokkal. A kísérleti csoport tagjainak kétharmada beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és semmivel sem lett kevésbé képzett szakmunkássá, mint azok a nem bukott diákok, akik iskola végeztével szintén szakmát tanultak, ám a hagyományos módon. Ez a kísérlet azért Volt figyelemre méltó, mert bizonyos fokig nálunk is hasonló a helyzet. Az általános iskolát befejező diákok közül azokból lesz munkás, akik ■— elsősorban tanulmányi eredményük miatt nem tanulhatnak tovább. Elgondolkodtató helyzet. Kell-e bizonygatni; a mai fiatalok alkotják majd az ezredforduló tájékén annak a modern gépekkel, automatákkal dolgozó munkásosztálynak a derékhadát, amelynek mai értelemben úgyszólván műszak! értelmiségi feladatokat kell ellátnia. Szakmunkásképzésünk tehát nem nyugodhat bele abba, hogy a ma még gyönge tanulók gyöngék is maradjanak. Meg kell találni a módját: miként hozhatják be — egyebek között éppen a munka ember- formáló hatásának segítségével! — elmaradásukat. Másrészt a mi társadalmunkban a munkásnak korántsem csupán gazdasági értéke van. A szocialista állam számára a munkás sokkal több, mint értékteremtő erő. Ö mindenekelőtt a nemzet vezető osztályának s tagja. Mind kézimunkájának, mind élettapasztalatának, világszemléletének társadalmi kisugárzása fölbecsülhetetlen jelentőségű, mert meggyorsíthatja történelmi utunkat, a fejlett szocializmus építését. v. m. KEVIÉP Békési Főépttesveretősége FPLVESZ ANYAGMOZGATÓ segédmunkásokat. Jelentkezés: személyesen vagy írásban; Békés, Verseny u. 4, «. alatt. 5 smMmsss u% Arams 2». A Szeghalmi Állami Gazdaság két tehenészeti brigádja tejtermelési versenyre hívja a megye mezőgazdasági üzemeit A párt XI. komspesKwsám «Ries körű muntevenseny bontakozott ki a Szeghalmi Állami Gazdaságban. Minden ágazatban növekedett a munka termelékenysége, különösen az állattenyésztődben, Az eredmények arra sarkallták az Egyetértés és a Petőfi Szocialista Brigádot, hogy a verseny második szakaszában folytassák a munkát, sőt versenyre hívják a megye valamertnyi tejtermelő mezőgazdasági üzemért. Kezdeményezésüket megtárgyalta a MEDOSZ megyei bizottsága, amely egyetértéséről és, támogatásáról biztosította őket. Azóta csatlakozott e munkaverseny erkölcsi és politikái támogatói közé: a KISZ Békés megyei bizottsága, az Állami Gazdaságok Központjának Békés—Gsongrád megyei Főosztálya, a Körösök Vidéke Tsz- ek Területi Szövetsége, a Dél- Békés megyei Tsz-ek -Területi Szövetsége, a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat és a Sárréti Tejtermelő Tsz-ek Közös Vállalkozása. A verseny- bizottságot az előbb említett szervek képviselőiből hozzák létre. A verseny időtartam* 1975. Az eredmények értélkelését pontozásos alapon állították össze, melyet minden negyedévről elkészítenek. A versenyben — áll a szeghalmiak felhívásában — részt vehet minden magyartarka tehenészettel rendelkező állatni gazdaság és termalőézövetke- zet, amely elfogadja ée magáé- * vá teszi a verseny «aabályalt, g a statisztikai jelentő szolgálatra épített adatokat értékelés céljából a verseny bízót tság rendelkezésére bocsátja. Az 1975, évi verseny utolsó értékelését 1976. február 25-én tartják. Az eredményeket a Békés megyei Népújság hasábjain teszik közzé. A versenybizottság határozata alapján két nagydíjat (25—< 25 ezer forint), - két különdíjat (I, 20 ezer forint, II. 10 ezer forint) írtak ki. Az első helyezett 20 ezer forint, a második helyezett 15 ezer forint, a har- i madik helyezett 10 ezer forint, a negyedik helyezett 5 ezer forint jutalmat kap. A nagydíj közül az egyik a legtöbb pontot elérő termelőszövetkezetet, a. másik az ugyancsak legtöbb pontot elérő állami gazdaságot illeti. A külön díjat a Sárréti Tejtermelő Tsz-ek Közös Vállalkozása alapította, a legeredményesebb kollektíva kapja. Aas 1974! évi termelési eredményekhez képest a legdinartií- kusabban fejlődő és a leggazdaságosabban termelő tehenészetekben dolgozó brigádoknak is jutalmat állapítottak meg. Az első helyezett 20 ezer, a második helyezett 15 ezer, a harmadik helyezett pedig 10 ezer forintot kap. Az 1975, évi tejtermelése versenyhez csatlakozók jelentkezésüket a MEDOSZ Békés megyei bizottságára, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 12. szám címre küldhetik meg 1975. május 20-ig. Pályázó!! felhívási T anácsigazgatási gyakornoki munkakörök betöltésére / A Békés megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztálya tanácsigazgatási gyakornoki munkakörök betöltésére pályázatot hirdet. 1. Pályázhatnak mindazok a férfi és nő magyar állampolgárok, akik 18. életévüket betöltötték, 80 évnél nem idősebbek, erkölcsileg feddhetetlenek,, gimnáziumi vagy szakközépiskolai érett* ségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. 2. Azonos feltételek esetén a pályázat elfogadásánál előnyben részesülnek az iparban, termelőszövetkezetben fizikai munkát végző fiatalok. Férfiak közül továbbá azok, akik a kötalező katonái szolgálati idejüket letöltötték, valamint akik a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola igazgatási és ügyviteli, pénzügyi tagozatán szereztek érettségi bizonyítványt. 3. A gyakornoki idő 3 év; 1975. szeptember 1-től 1978. augusztus 31-ig tart. A gyakornok az első évet a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osztálya által kijelölt nagyközségi, községi tanácsnál tölti, ahol feladata a tanácsi munka megismerése, valamint az „Általános államigazgatási Ismeretek” tananyagának elsajátítása és alkalmazása. Munkájában, az ismeretek megszerzésében a tanács vb-titkára segíti, annak közvetlen felügyelete alatt éli. A gyakornok munkája és magatartása 10 hónap elteltével érté" kelésre kerül, s ennek megfelelően történik Tanácsakadémiára való jelölése, ahová eredményes felvételi vizsga után veszik fel. 4. A gyakornok bérezése és egyéb kedvezmények: illetményük a 15/1973. MüM számú rendelet alapján havi 1400,— Ft-ban kerül megállapításra, A Tanácsakadémia 2 éves bentlakásos időszakára az akadémiának térítendő költségeket (étkezés, szállás, tandíj, útiköltség) a megyei tanács végrehajtó bizottsága viseli. A munkáltató az elméleti ismeretek megszerzése érdekében a gyakornok részére hetenként egy tanulódélutánt biztosít. riz ni nem ennten es iei nem sorolt esetekre a gyakornokokra a tanácsi dolgozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. «. A pályázat benyújtása írásban történik, melynék tartalmazni kell a pályázati kérelem mellett a pályázó részletes önéletraj- zat, az iskola igazgatójának vagy a pályázó volt osztályíőnö- kenek ajánlását, az Iskolai KISZ-szervezet javaslatát. Dolgozó fiatalok esetében a munkáltató véleményét, párt- és KlSZ-alan- szervezet javaslatát kérjük mellékelni 7, A pályázat benyújtásának batárideje: 1975 június SO. Pályázatok elbírálására, a pályázókkal történő személyes elbeszelgetésre 1975. július 1. és 10. között kerül sor A pályázati felhíváson túl személyes érdeklődésre a Békés megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási oeztélya részlete falte lá- gositest ad.
