Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-27 / 98. szám
Pályázati felhívási T anácsigazgatási gyakornoki munkakörök betöltésére Mai tv-ajánlatunk: A Békés megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztálya tanácsigazgatási gyakornoki munkakörök betöltésére pályázatot hirdet. 1. Pályázhatnak mindazok a férfi és nő magyar állampolgárok, a'dk 18. életévüket betöltötték, 30 évnél nem idősebbek, erkölcsileg feddhetetleriek, gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. £. Azonos feltételek esetén a pályázat elfogadásánál előnyben részesülnek az iparban, termelőszövetkezetben fizikai munkát végző fiatalok. Férfiak közül továbbá azok, akik a kötelező katonai szolgálati idejüket letöltötték, valamint akik a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola igazgatási és ügyviteli, pénzügyi tagozatán szereztek érettségi bizonyítványt. 3. A gyakornoki idő 3 év; 1975. szeptember 1-től 1978. augusztus 31-ig tart. A gyakornok az első évet a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osztálya által kijelölt nagyközségi, községi tanácsnál tölti, ahol feladata a tanácsi munka megismerése, valamint az „Általános államigazgatási ismeretek” tananyagának elsajátítása és alkalmazása. Munkájában, az ismeretek megszerzésében a tanács vb-titkára segíti, annak közvetlen, felügyelete alatt áll. A gyakornok munkája és magatartása 10 hónap elteltével értékelésre kerül, s ennek megfelelően történik Tanácsakadémiára való jelölése, ahová eredményes felvételi vizsga után veszik fel. 4. A gyakornok bérezése és egyéb kedvezmények: illetményük a 15/1973. MüM számú rendelet alapján havi 1400,— Ft-ban kerül megállapításra. A Tanácsakadémia 2 éves bentlakásos időszakára az akadémiának térítendő költségeket (étkezés, szállás, tandíj, útiköltség) a megyei tanács végrehajtó bizottsága viseli. A munkáltató az elméleti ismeretek megszerzése érdekében a gyakornok részére hetenként egy tanulódélutánt biztosít. 5. Az itt nerp érintett, és fel nem sorolt esetekre a gyakornokokra a tanácsi dolgozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 6. A pályázat benyújtása írásban történik, melynek tartalmazni kell a pályázati kérelem mellett a pályázó részletes önéletrajzát, az iskola igazgatójának vagy a pályázó volt osztályfőnökének ajánlását, az iskolai KISZ-szervezet javaslatát. Dolgozó fiatalok esetében a munkáltató véleményét, párt- és K3SZ-alap- szervezet javaslatát kérjük mellékelni. 7. A pályázat benyújtásának batárideje: 1975. június 30. A pályázatok elbírálására, a pályázókkal történő személyes elbeszélgetésre 1975. július 1. és 10. között kerül sor. A pályázati felhíváson túl személyes érdeklődésre a Békés megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztálya részletes felvilágosítást ad. 17.55: Magyar művészek a Szovjetunióban. Rípartfüm. „A Magyar Kultúra napjai a Szovjetunióban” eseménysorozatról. Soha még Ilyen méretű magyar kulturális seregszemlére nem került sor, mint az idén április elején a Szovjetunióban. És a siker, az elismerés is páratlan volt. A televízió munkatársai ott voltak a kulturális seregszemle legfontosabb eseményeinél, megörökítették a legforróbb pillanatokat. A véget érni nem akaró ünneplést, tapsot, amelyben a moszkvaiak az Állami Népi Együttest részesítették. Ott voltaik a Vígszínház Csehov*- és örkény-elő- adásaim Kijevben és Moszkvában. Kamerájuk közvetítésével mi is részesei lőhetünk az Állami Hangversenyzenekar, a KISZ- Központi Művészegyüttes, a Rajkó zenekar sikeres estjeinek. Emlékezetes pillanatokat örökítettek meg a magyar fotódokumentációs, ipar. és képzőművészeti, valamint könyves hanglemez-kiállításról. A rí- portfihn jól illusztrálja a két nép szocialista kultúrájának erősödését, népeink barátságát (KS) Kibővített küldöttközgyűlés a MlfOSZ Békés megyei szervezetében A megyében működő vadász- I társaságok küldöttei április 25-én, pénteken összegezték az elmúlt három évben folytatott munkájukat. A küldöttközgyűlésein a megyei intéző bizottság1 beszámolóját Csatári Béla, az 1B elnöke terjesztette elő. Csatári elvtárs ' részletesen beszámolt az intéző bizottság j munkájáról. Elemezte a vad- 1 gazdálkodásban elért Békés megyei eredményeket, szólt a hosszabb távú célokról is. Fi- I gyelemre méltónak említette, | hogy az utóbbi három évben Békés megyében 25 százalékkal nőtl a vadászok száma. Legtöbb vadásztársaságnál helyesen ismerték fel, hogy milyen lehetőséggel rendelkeznek a tervszerű vadgazdálkodásra és a vadé-1 szati lehetőségek biztosítására.1 Mindezek mellett az intéző bizottság fontos feladatának tekintette az új rendelkezések és szabályzatok megismertetését a vadásztársaságokkal, a MA- < VOSZ országos választott szervei által' hozott határozatok végrehajtását, a megyei küldöttközgyűlés döntésednek megvalósítását. Eredményesen fejlődött a vadásztársaságok és a termelőszövetkezetek kölcsönös érdekű kapcsolata, a vadászati kultúra, szilárdult a fegyelem. Jónak ítéli a megyei intéző bizottság a vadásztársaságok közötti együttműködést is. Az egyesületi életben mindjobban érvényesült a demokratizmus, jó közszellem van kialakulóban. Az elnöki előterjesztés után Értesítés! A Békés megyei Illetékhivatal adócsoportjának székhelye 1975. május hó Imi öl megváltozik Az új székhely: Békés, Petőfi u. 4. (volt Járási Hivatal) Telefon: 92 és 141. Felhívjuk az érdekelt adózók figyelmét, hogy 1975. májú» hó 1. után Békésen a fenti elmen tudják az adócsoporthoz tartozó ügyeiket intézni. Ügyfélfogadás: 8—12 óráig. A hivatal ílletékcSopoftJának székhelye változatlan: Békéscsaba, Sallai u. 2. Békés megyei Illetékhivatal Barta István, az ellenőrző bizottság elnöke, majd ár. Oláh Lá$zló, a fegyelmi bizottság elnöke ismertette a választott testület munkáját. Ezután dr. Romvári László, ax országos küldöttgyűlés határozattervezetéről beszélt. Az előadásokat vita követte. Felszólalt többek között dr. Dobra András, a gyulavári vadásztársaság, dr. Barkóczi István, a füzesgyarmati vadásztársaság, Szabó Mihály, a mezőgyáni vadásztársaság, Mucsi Gyuláné, a békési vadásztársaság és Szebe- gyinszki György, a gyulai vadásztársaság küldötte, Kárpáti József, a megyei ifjúsági bizottság elnöke és Hegedűs Elek, a megyei vadászkutya-bizottság elnöke. A vita tapasztalatait Csatári Béla összegezte, majd öt vadásznak átnyújtotta a Nimród vadászérmet, több küldött pedig elismerő oklevelet kapott a megyei intéző bizottságtól az igen eredményes társadalmi munka elismeréséül. A küldöttgyűlés ezután megválasztotta a MA VOSZ országos küldöttközgyűlésének Békés megyei képviselőit, majd a MAVOSZ megyei tisztségviselőit. Az öttagú megyei intéző bizottság elnökének ismét Csatári Bélát, titkárának pedig dr. Romvári Lászlót választatták. A megyei vadászmester tisztséget Sinka Pálra, & gazdasági felelős posztot Kardos Pálra, a szervezési és propagandaügyek intézését pedig Kárpéti Józsefre bízták. Az ellenőrző bizottság elnöke Bort« István, a fegyelmi bizottság elnöke pedig dr. Sajti Imre lett. D. K. 10 1975. AFHXUS 97. Provincializmus é§ közeiéiiség A provincializmus sző elsődleges jelentése szerint olyan törekvést jelöl, amely az egész ország, az egész nemzet érdekeivel szemben valamely kisebb területegység, országrész, illetve az ott lakó népesség sajátos érdekeit érvényesíti, részesíti előnyben. Egy általánosabb értelmezés szerint viszont a szemlélet, a gondolkodásmód és a szellemi látókör korlátolt, szűk voltát értjük alatta. Ez utóbbi esetben már nem egyszerűen a nemzeti, az országos érdek áll szemben a helyi, a területi érdekkel, hanem magának a nemzeti érdeknek a korlátolt, a haladás és a társadalmi fejlődés érdekeivel össze nem egyeztethető felfogásáról van szó. Ha történelmileg tekintjük a dolgot, a két jelentésszféra töb- bé-kevésbé összefügg. A történelmi-társadalmi folyamatok alakultak úgy, hogy az újkori (ipari) fejlődés centrumává a város nőtte ki magát, amely azután felforgató módon hatott a falu életének hagyományos formáira is. Ennek a helyhez kötött és elszigetelt falusi életmódnak a „mozdulatlansága”, majd tiltakozása, „városellenes” lázadása jelenítette meg először a dinamikus és az egyetemességre törő, a helyi elzárkózott- ságot megszüntető Ipari fejlődéssel szemben a provincializmus konzervatív, korszerűtlen, bezárkózottságra hajlamos természetét. Ebben a megvilágításban, kontrasztban a város képviseli a feltörő kapitalizmust, a falu pedig a feudális maradványokat. Az iparosodási folyamat, az új viszonyok kialakulása a városban kezdődik, és innen hatol be a nehezebben mozduló falusi, vidéki területekre. Ezek kettős értelemben Is ellenállást tanúsítanak a létüket bomlasztó folyamattal szemben: részben kultúrájuknak hagyományokra épülő, tradicionális jellege folytán, részben pedig azáltal, hogy a feltörő új erőiekkel szemben a feudális múlt reakciós erői ahol tehetik, megkísérlik kihasználni a helyi kultúra konzervatizmusát, helyhez kötött nehézkességét a „bűnös” város éllen. A szocializmus győzelmével az egész problémakör új, az ellentmondások radikális megoldását segítő összefüggéseket kapott. A mezőgazdaság tulajdon- viszonyainak radikális átalakítása, a gépesítés, az ipari jellegű tevékenység terjedése egyre viszónylagosabbá teszi a város és a falu, a központ és a vidék korábbi társadalmi, politikai és kulturális ellentéteit. Ez a folyamat egyre Inkább háttérbe szorítja, számos területen már ma is értelmetlenné teszi a provincializmusnak ezzel összefüggő tartalmát. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a csökkenő ellentmondásnak a valóságos alakulásában, mozgásában, ne kellene itt is, ott is újra meg újra számot vetni a társadalmi és kulturális-tudati elmaradottság és egyenlőtlen fejlődés továbbélő negatívumaival, a társadalom egészében Is esetenként érezhető formáival. De van más veszély is: a provincializmus a saját talaján fogadhat be és értelmezhet át minden, mégoly radikálisan hangzó jelszót, köztük a szocializmusét is! Mi több, a szocializmus jelszavaival az a veszély állhat elő, hogy a bennük levő általános szocialista tartalom és eszmeiség észrevétlenül összekapcsolódik egy adott történelmi állapot és helyzet közvetlen, ám a szocialista forradalom továbbvitele szempontjából negatív tartalmával. Ennek az összekapcsolásnak dogmatikus és antidemokratikus jellege teljesen nyilvánvaló. Mégpedig kettős értelemben is. A provincializmus, amely napjainkban éppen a közéleti demokratizmus kibontakozásával szemben mutatja meg igazi arculatát, gátló tényező abban az értelemben, hogy a történelmi fejlődés követelményeire véde- kezőleg reagál: ellenáll a fel- világosító és öntudatra ébresztő, a társadalmi folyamatok racionális átvilágítására törekvő, változást akaró ösztönzéseknek és erőknek. De a közéleti demokratizmus szempontjából talán ennél is nagyobb veszély, hogy a provincializmusban, a benne rejlő ösztönösségben jó támaszt találhat magának a társadalmi életben tudatosan fellépő és önös érdeket képviselő karrierista és nyerészkedő magatartás is. A provincializmus „népi” naivitása ugródeszkául szolgál a helyzetet tudatosan kihasználó törtetés számára. És hivatkozási alapul is. Mert a karrierizmus és a privilégiumokra, előnyökre törő könyöklés nemcsak abban az értelemben demagóg, hogy szavakban, az új mezében lép fel, de abban is, hogy szívesen épít a divatos előítéletekre. Ez a magatartás így jelenik meg és így érhet el sikereket egyenlőre még a szocializmusban is. Megszüntetésének egyik fontos feltétele a provincializmus elsődleges, „népi” vagy kulturális jelentkezésének felismerésében és terápiájában keresendő. A hol állunk? és a hová kívánunk tartani? kérdések következetes végiggondolása révén az eddigieknél határozottabban kell elhatárolnunk magunkat a múlt negatív maradványától. Mint egyéb társadalmi problémáink esetében, itt is csak a következetes és kíméletlen végiggondolás, s az ebből merítő társadalmi cselekvés segít, Hülvely István Újítások, találmányok Bulgáriában 1971 és 1974 kő- i zött 500 millió levánál is több j gazdasági hasznot eredményez- ! tek a termelésben megvalósított i újítások, illetve találmányok. | Egyedül az elmúlt évben ez a | „nyereség” meghaladta a 150 | millió levét. Külön törvény és rendelkezé- I sek egész sora szabályozza az or- j szagban a találmányi és újítási j tevékenységet, ax ezzel kapcsolatos állami támogatás módozatait A tudományos-műszaki szövetségek e célból együttműködnek a szakszervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és a ; gazdasági hatóságokkal. A tudományos-műszaki tár- j saságok az egyes vállalatoknál támogatják a feltalálókat és az ! az újítókat Ellátják őkét a szükséges adatokkal, közreműködnek az ábrák és a műszaki rajzók kidolgozásánál. Számos intézményben és gyárban — 1 társadalmi kezdeményezésre — úgynevezett konstrukciós irodák alakultak. Ezek száma tavaly megkétszereződött. Sokhelyütt kísérleti állomásokat is létrehoztak a találmányok, újítási javaslatok felkarolására. (BUDAPRESS—SOFIAFRESS) A BÉKÉSCSABAI VÁROSI KÓRHÁZ FELVÉTELRE KERES: takaritóiít, beteghordót j-