Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-27 / 98. szám
liopulj, pávától a szivárványig A népdal újjászületése Felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére 1969 őszén Indította el a televízió a Röpülj, páva énekes-népzenei vetélkedőt azzal a célkitűzéssel, hogy bemutassa: a népdalverseny, a népművészet napjaink élő, aktív formáló ereje. Az elért hatásra azonban még a legoptimistábbak sem mertek gondolni: egy televíziós adássorozat országos méretű mozgalom elindítójává, ösztönzőjévé vált. Több száz csoport alakult szerte az országban, amelyek később a Röpülj, páva kör adássorozataiban szerepeitek. Ezek a csoportok ma már amatőr művészi életünk jelentős tényezőivé váltak. Természetes, hogy a pávakörök falun alakultaik először, de később a városok is bekapcsolódtak, hiszen az üzemekben, gyárakban dolgozók közül sokakban lappang a faluiéi hozott népdalszeretet, A Röpülj Páva népdal- verseny folytatásaiként budapesti felhívásra jött létre az Arany Páva nemzetközi népzenei verseny. Az Arany Páva nagyraiátóbb tervet igyekezett megvalósítani : az első összefogó nemzetközi, népzenei, népdalversengés szervezését, megvalósítását tűzte ki célul. Nagy feladat volt ez és nagy teljesítmény, hiszen hét európai ország részvételével szolgálta egymás népeinek megértését, kultúránk közös alapjainak felmutatását — a folklór népeket összefogó erejét. A zsűri elnöke, Ortutay Gyula írta a verseny visszhangjával, jelen tőségével foglalkozva: „A népköltészetben egyszerre jelenik meg, szinte felesel egymással vagy inkább ölelkezik a nemzeti és a nemzetközi ... Az Arany Páva versenyein is mindegyre felfigyelhettünk a különböző (német — osztrák — lengyel — bolgár — orosz — magyar stb.) népek dalainak előadásában a rokonságra vagy hasonlóságra és az eltérésekre egyaránt. A nemzeti és nemzetközi nagy belső egységet ez a verseny mindennél jobban bizonyította, és bizonyíthatta azt is, hogy egymás nemzeti kultúrájának eltérő vonásait éppen úgy tiszteletben kell tartanunk, mint a rokon vonásokat, s hogy a nemzetek közötti eltérések nem kell, hogy gyűlöletet ébresszenek, inkább egymás értékeinek megbecsülésére tanítanak. Ez a tanulság — nem véletlenül — arra ösztökélte a résztvevőket, hogy az Arany Páva nemzetközi versenyt folytassuk, tovább építsük.” A budapesti kezdeményezést a Szovjetunió folytatja. A következő versenyt Moszkvában a szovjet televízió rendezi meg az idén Szivárvány címmel. A szimbolikus cím mögött több van, mint az első, kezdeményező verseny egyszerű folytatása. A Szivárvány folklór-fesztivál iránt világszerte tapasztalható az érdeklődés. A népek zenéjének, a népek dala irtaik versenyére felkért országok sorra jelentik be részvételüket, világméretűvé szélesítve ezzel a résztvevők körét. A szovjet televízióban meginduló verseny mellett — amelyen természetesen részt vesznék a legjobb magyar pávaköri csoportok — idén egy másik nagy esa- ménysorozat foglalkoztatja a pávakörök tagjait Az amatőr kórusokhoz hasonlóan — amelyek 10 éve országos minősítésen küzdenek meg helyezésükért — 1975 -ben először a pávakörök is minősülnék. A pávaköröknél természetesen más szempontok szerint folyik majd a minősítés, mint az „általános” kórusoknál. Itt számításba jön a megszólaltatott anyag minősége, hogy milyen értékes dalokkal szerepelnék, mennyire tükrözik ezek a dalok saját vidékük szokásait. Lényegles az is, hogy a dalokat mennyire életszerűen adják elő, s hogy képesek-e a népdalokat népszokások köré kerekíteni, műsorukat színessé, változatossá tenni. Ha több száz pávakörből száz,—százötven komoly rangot ér majd el, az a. többiek számára ösztönző erővel hat. A pávakörök minősítése ezért ígérkezik izgalmas eseménysorozatnak, amely a további tennivalóikat, feladatokat és lehetőségeket is eldönti. Korda Agnes KÖNYVJELZŐ Két képzőművész-írta H ■ * 9W1 könyvről N em azért került egymás mellé e két kötet olvasónaplónkban, mert a könyvkiadás egymáshoz közei helyezte megjelenés ükét, megvallom, inkább a filosz! kíváncsiság. Imi szándékozván a Derkovits Szocialista Brigádról, ei kellett látogatnom Derkovits Gyula özvegyéhez, Dombai Viktóriához. ■ Tehát — készültem az ő könyvéből, erről e&zemlbe jutott László Gyula 1945-ös kolozsvári kiskönyve, mely a népi kollégista mozgalom képzőművészeti kiskátéja volt annak idején (Forradalmak az újkori művészetben), s emlékeztem, méltatta ő is Derkovits művészetét a legnagyobbak sorában, erről a könyvről eljutni Vési Huber István írásainak most kiadott teljes gyűjteményéhez — egészen kézenfekvő volt. Viszont a grafikus László Gyula régi füzete mellett ott volt a régészprofes&zar új, nagy könyve, lehetetlen volt annak is magával sodró elolvasásáról lemondani __ D ési Huber István írásait — Művészeti írások címmel —1 a Kossuth Kitov- kiadó jelentette meg ú^ól, az Esztétikai Kiskönyvtár sönoaatbaa, Az előző, A művészeiről kötet anyagát tíz kisebb, főiként alkalmi írással kiegészítve jelentették meg (sajnos) fekete-fehér reprodukciók közbeiktatásával. Tímár Árpád utószavával méltó módon rajzolta meg értő és logikai formákban is kifejező munkás-értelmiségivé nemese- dését Ítéletei négy évtized távlatából is többségükben helytállóak az alkotókról, folyamatokról: ragyogó vitakészsége felkészültségen és % másik fél tiszteletén alapszik. Amint festőként egyre újra és magasabbra tört, akként tanulta szüntelenül az arra érdemes ismereteket. Nem iskolák esztétikai és művészettörténeti szemesztereit ülte végig, önműveléssel, igen, a legkeservesebb sors közepette is, szívós önműveléssel ért el e kötet gondolati csúcsaira. Elvi Igazságai, képzőművészet-történeti helyzetrajzai mellett' az emberi példa miatt is különös figyelemre érdemes e kiadvány. A Vertesszőlőstől Pusztaszerig című, műgonddal előállított nagy kötetében László Gyula, a tudós régész a vonzó előadású, katedrája köré lankadatlan figyelmű hallgatóságot bilincselő professzor ékesszólásával, a ritka tudású, • mindenre emlékező régész bölcsességével és öniróniájával adja elő, mutatja be rajzaival és képekkel, hogy miként folyt az élet á Kárpát-medencében a magyar állam alapításáig. Művelődéstörténetnek nevezi e kötetet, s a benne kifejtett fejlődésmenetet „fleltevéslán- calat” jelzővel illeti. (Nyilván igen jól ismeri a még oly tudományos hipotézisek történetét!) A kötet felépítése: végigkíséri a fejlődést az őskoritól a késő vaskorig aztán a népvándorlás népeinek bemutatásával elérkezik az avarokig, magyarokig, szflávokig. Az utolsó fejezetben kilépve a Kárpát-medencéből, áttekinti őstörténetünket 12— 13 ezer év mélységéig, és főként a négyezer éve önálló életet élő magyar nép és nyelv sorsát elemzi. Itt foglalja össze a sokat és hevesen vitatott, de valódi tömeges érdeklődést keltő „kettős honfoglalás” elméletének kialakulását, lényegét, rakja az asztalra nagy számú argumentumát. Könyve azon túl, hogy akár mint Iparművészeti fejlődéstörténet is tanulságos, reális történeti tudatunk gyarapodásához is nyomatékkai hozzájárul. Varga Imre A Győzelem Könyvtára Történelem 35 kötetben Vörös nyü töri szét a fekete horogkeresztet. Ez az emblémája a Győzelem Könyvtára kötetednek. Szuggésztív, gazdag tar mű jelkép. A szovjet grafikus tervezte embléma rákerül a lengyel, bolgár, csehszlovák, NDK, mongol. magyar és szovjet kötetekre. Azokra, amelyek a győzelem 30. évfordulója jegyében jelennek meg. Antal Lászlót, az Európa Könyvkiadó irodalmi szerkesztőjét a Központi Sajtószolgálat munkatársa megkérdezte: milyen könyveket tartalmaz ez a sorozat? — Még tavaly márciusban Varsóban több szocialista ország könyvkiadói elhatárolták, hogy könyvsorozattal — melynek neve a Győzelem Könyvtára lett —, emlékeznek a fasizmus felett aratott győzelem 301 évfordulójára. A sorozat már megjelenít, sikeres irodalmi műveket tartalmaz, olyan színvonalas alkotásokat, amelyek méltók az évfordulóhoz. A szovjet kiadó tizenkét művet, a lengyelek ötöt, a csehszlovákok, az NDK és a magyar kiadó né- gyet-négyet, a bolgárok hármat és a mongolok egy művet ajánlottak a harmincöt kötetes sorozathoz — Szerepel a sorozatban két antológia is amely minden országban megjelenik —, egy szovjet költői' és egy lengyel dráma-összeállítás. Bár a sorozat terve, ötlete olykor még kivitelezése is közös — nem azonos kötetek jelennek meg a tervező nyolc országban. A harmincöt kötetre tervezett sorozat egyes kötetei 1975-től, a harmincadik évfordulótól 1930-ig, a harmincötödik évfordulóig folyamatosan jelennek majd meg. — Milyen témákat ölel fel a harmincöt kötet? — A főbb témakörök — hogyan született meg a fasizmus feletti győzelem, hogyan szervezték a kommunista pártok a harcot, a Vörös Hadsereg szerepe a győzelem megteremtésében, a szocialista országok fegyverbarátsága és a proletár internacionalizmus szellemében erősödő fegyverbarátság, valamint a hamis burzsoá nézetek megcáfolása is témái a Győzelem Könyvtára sorozatnak. Természetesein értékes irodalmi feldolgozásban. — A sorozatot tervező országok úgy határoztak, hogy a győzelem 30. évfordulójára legalább egy kötet jelenjék meg Magyarországon az Európa Könyvkiadó gondozza a Győzelem Könyvtára sorozatot, a kiadásban részt vesz a Kossuth Könyvkiadó és a Zrínyi Katonai Kiadó is. Az előbbi hét, az utóbbi három kötettel. A sorozatban már megjelent Szimomov trilógiája, az Élők és holtak, a Nem születünk katonának és Az utolsó nyár című kötet, Andrzejewski Hamu és gyémánt-ja, D. Dimov bolgár író Dohány című regénye és még az idén az olvasók kezébe kerül Ooenasek Rómeó, Júlia és a sötétség, Apitz Farkasok közt védtelen, Putraiment elbeszéléskötete. ^ — Melyek a sorozat magyar művei? — Illés Béla: Honfoglalás-a, Nagy1 Lajos Pinoanapió-ja, Darvas József: Város az ingoványon és Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz című műve. Ez a négy mű jelenik meg a magyar Győzelem Könyvtára sorozatban. A Választékunk ennél szélesebb — például Szabó Pál: Isten malmai, Darvas József: A tizedies és a többiek, Illés Gyula: Ebéd a kastélyban című alkotását is ajánljuk a többi ország sorozatához. Kosztat Rozália Szarvasi szárazmalom Koszfa Rozália ünnep előtt
