Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

•• KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 71. üléséről A Kölcsönös Gazdasási Segít­ség Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága 71. ülését Moszkvában április 22—24-cn tartotta. A tanácskozáson részt vettek M. Bakov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, G. Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, F. Bravo Pardo, a Kubai Köztársaság For­radalmi Kormányának minisz­terelnök-helyettese, D. Gombo. zsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, M. Jagiclski. a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, M. Ma- rinescu, a Komán Szocialista Köztársaság kormánya első mi­niszterének helyettese, M. Le- szecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Mi­nisztertanácsának elnökhelyette­se. R. Rochlicek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese, vala­mint — a KGST és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság kormá­nya közötti egyezmény alapján — B. Jovlcs, a JSZSZK Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsának tag­ja. A munkában részt vett N. Faggyejev, a KGST titkára is. Az ülésen Lázár György, a Magyar Népköztársaság képvi­selője elnökölt. A Végrehajtó Bizottság meg­vitatta és jóváhagyta a soron következő ülésszakon előterjesz­tésre kerülő anyagokat: a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának a XXVIII. és XXIX. ülésszak közötti tevékenységé­ről szóló beszámolót; tájékozta­tót az 1976—L980, közötti nép- gazdasági tervek koordinálásá­val kapcsolatos munkák mene­téről; a tagállamok 1976—1980. közötti időszakra vonatkozó sok­oldalú integrációs intézkedései egyeztetett tervének tervezetét; beszámolót a fűtőanyag-energe­tikai bázis továbbfejlesztéséről és az energetikai, ezen belül az atomerőinűvi berendezésekre vo­natkozó igények biztosításáról, valamint • az érdekelt európai tagállamok egységes villamos- energetikai rendszeréről. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta és jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés X.XIX. ülés­szakán megfigyelőként részt vett KGST-delegáció tevékenységét. A Végrehajtó Bizottság tudomá­sul vette az ENSZ európai gaz­dasági bizottsága határozatát ar­ról. hogy megfigyelői státust biztosít a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta és jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyeket a KGST-szervek a nők nemzetkö­zi éve alkalmából tesznek. Meg­vizsgált több más kérdést is, amelyek az együttműködés to­vábbi elmélyítésével és tökélete­sítésével, valamint a KGST-tng- államok szocialista gazdasági in­tegrációjának fejlesztését előse­gítő komplex program végrehaj­tásával kapcsolatosak. Az ülés alkalmából az Oren­burg! gázvezeték építésében részt vevő tagállamok aláírtak két egyezményt, amelyek a gáz­lelőhelyek kiaknázásával, a gáz­vezeték építésével és a földgáz szállításával kapcsolatos intéz­kedés egyes kérdéseit szabályoz­zák. A Végrehajtó Bizottság ülését a barátság és a kölcsönös meg értés szelleme jellemezte. (MTI) Román állampolgárok magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa hazánk felszaba­dulásának harmincadik évfordu­lója alkalmából, .hazánk felsza­badításában szerzett érdemeik, illetve az eimúlt három évtized­ben a magyar és a román nép közötti barátság és együttműkö­dés terén szerzett érdemeik el­ismeréséül Gheorghe Stoicanak, az RKP KB revíziós bizottsága elnökének a Magyar Népköztár­saság Zászlórendje első fokoza­ta, Ion Popescu-Puturinak, az RKP KB tagjának, a Történelmi és Társadalomtudományi Inté­zet igazgatójának, Dumitru Tur- cusnak, az RKP KB külügyi osz­tálya helyettes vezetőjének, a Román Népköztársaság volt magyarországi nagykövetének, a Központi Pártkollégium tagjá­nak, Negulescu Vasile Nicolae altábornagynak és Popa Cons­tantin altábornagynak a Béke és Barátság Érdemrend, Mislescu Banica Andrei tartalékos vezér­őrnagynak és Radulescu Gheorghe Edgar tartalékos al­tábornagynak a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje máso­dik fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A magas kitüntetéseket csü­törtökön délben hazánk nagykö­vetségének épületében dr. Biczó György, a Magyar Népköztársa­ság bukaresti nagykövete adta át. Az ez alkalomból tartott fo­gadáson megjelent Emil Bobu, a Román Államtanács alelnöke, az RKP KB titkára, Ion Ionita nemzetvédelmi miniszter, Cons­tantin Statescu, az Államtanács titkára és számos más román vezető személyiség. (MTI) MEGHALT szabó Árpád Szabó Árpád, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje 78 éves korában elhunyt. Temetése április 2ö-án délután 2 órakor a békésszentand- rási temetőben lesz, AZ MSZMP SZARVASI JÁRÁSI BIZOTTSÁGA Elutazott hazánkból a finn külügyminiszter A látogatásról közleményt adtak ki Jl VDK külügyminisztériumának nyilatkozata a CBU-55 támadásról A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériu­ma április 23-i nyilatkozatá­ban a leghatározottabban el­ítélte a saigoni bábhadsereget amiatt, hogy Dél-Vietnamban amerikai gyártmányú mérges- gáz-bombákat vetett be. „Az AFP április 23-i tudósí­tása szerint — hangsúlyozza a nyilatkozat — az Egyesült Ál­lamok zsoldjában álló saigoni kormány Xuan Loc térségében az Egyesült Államok által ren­delkezésre bocsátott CBU—55 típusú mérgesgáz-gombákat ve­tett be. — A bűncselekmények, ame­lyeket az Egyesült Államok és lakájai a nemzetközi jog ál­tal eltiltott fegyverek hasz­nálatával követtek el. csak a hitleri háborús bűntettekhez hasonlíthatók.” „A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya a világ közvéleménye előtt a leghatá- rozottaban elítéli az Egyesült Államok zsoldjában álló saigoni kormánynak ezt a Washington támogatásával végrehajott bű­nös akcióját — folytatja a nyi­latkozat. — Figyelmezteti a saigoni kormányt arra, hogy ha nem vet véget haladéktalanul 1 e bűnös akciójának, akkor há- « borús bűnösként fogják meg- • bélyegezni és megkapja a meg- " érdemelt büntetést.” A VDK külügyminisztériuma : szerdai nyilatkozatában végül felkérte a szocialista testvéror- szágoknak, a világ béke- és igazságszerető országainak kor­mányait és népeit, a haladó amerikai közvéleményt, a nem­zetközi szervezeteket, a világ összes lelkiismeretes embereit: emeljék fel tiltakozó szavukat és tegyenek erélyes intézkedé­seket az amerikai kormány és a zsoldjában álló saigoni kor­mányzat bűncselekményeinek megakadályozására. (VNA) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Ahti Karjalainen, a Finn Köztársaság külügymi­nisztere 1975. április 21'—24. kö­zött hivatalos látogatást tett Magyarországon. Ütjára elkí­sérte felesége is. A finn külügyminisztert fo­gadta Kádár János, &z MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke és Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke. Ahti Karjalainen és kísérete megismerkedett Budapest neve­zetességeivel és ellátogatott a Duna-kanyarba. A külügyminiszterek beható eszmecserét folytattak a magyar —finn kapcsolatokról és a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Megelégedéssel állapították meg — hangzik többek között a közlemény —, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köz­társaság hagyományos baráti kapcsolatai minden téren zavar­talanul fejlődnek, az együttmű­ködés folyamatosan szélesedik és mélyül, jól szolgálva a két nép érdekeit, a béke és a nem­zetközi biztonság ügyét. Ezt a folyamatot jelentősen elősegítik a két ország vezetőinek és más képviselőinek gyakori találkozói. A külügyminiszterek aláhúz­ták a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről, va­lamint a hosszú lejáratú gazda­sági, ipari és műszaki-tudomá­nyos együttműködésről kötött megállapodás jelentőségét. Kife­jezték készségüket, hogy minden szükséges intézkedést megtesz­nek ezen megállapodások mara­déktalan végrehajtása érdeké­ben. Aláhúzták, hogy kormányaik • jövőben is törekedni fognak a két ország és a két nép baráti együttműködésének gazdagítá­sára és bővítésére az élet min­den területén. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere közép­pontjában az európai helyzet, az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet, az indokínai, a közel-keleti és a ciprusi hely­zet állt. A külügyminiszterek megálla­pították, hogy a két kormány nézetei a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben azonosak, vagy kö- zelállóak. Megelégedéssel szól­tak a nemzetközi feszültség enyhülésében elért eredmények­ről és kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a világ valaménnyi országának és népének közös ér­deke az enyhülési folyamat.visz- szafordíthatatlanná tétele. A külügyminiszterek beható­an megvitatták az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezleten eddig elért eredménye­ket. Szükségesnek tartják, hogy az értekezlet második szakasza a legrövidebb időn belül befe­jeződjék és mielőbb sor kerül­jön Helsinkiben az értekezlet harmadik szakaszára a legmaga­sabb szinten. A külügyminiszterek tárgya­lásait az őszinte barátság és a kölcsönös megértés légköre jel­lemezte. Ahti Karjalainen meghívta Púja Frigyest finnországi hiva­talos látogatásra. A magyar kül­ügyminiszter a meghívást kö­szönettel elfogadta. * * * Ahti Karjalainen, a Finn Köztársaság külügyminisztere csütörtökön — feleségével és a kíséretében érkezett finn dip­lomatákkal együtt — elutazott Budapestről. (MTI) «•■«■•••rf imuiiiiiuiiumiiiiiHututitiinuiimHU MA: Választás Portugáliában Costa Gomes tábornok, Por­tugália köztársasági elnöke csü­törtökön délben televíziós be­szédet intézett a portugál nép­hez abból az alkalomból, hogy pénteken megválasztják az al- kotmányozó nemzetgyűlést. Az államfő felszólította a sza­vazókat, hogy azokra a „valódi pártokra” adják voksukat, ame­lyek nem gördítenek akadályt az ország szocialista fejleszté­sének útjába és nem akarják felszámolni a szabadságjogokat. Gomes a „pluralista szocialista 2 BÉKCSHICrB, 1975. kiWJSMt ÁPRILIS 25. társadalom” megteremtéserői beszélt Visszautasította azokat a szél­sőséges, álforradalmi ideoló­giákat, amelyekkel meg akar­ják zavarni a portugál népet. „A Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) a nép legjobb szövetsé­gese” —< mondta, majd a hala­dó katonai mozgalom nevében üdvözölte a választókat, akik fél évszázados fasiszta diktatú­ra után először fejezhetik ki ! szabadon véleményüket. „Lel- • kiismeretünk szerint szavazzunk | a pártokra, az igazi pártok- S ra” — hangsúlyozta, végezetül £ pedig higgadtságra intette hon- ; fitársait: „csak így tudunk ; szembeszállni azokkal, akik a ! múlt sötétségéből akarnak ma- £ guknak fegyvert kovácsolni.” 5 (MTI) ■ Építőmunkánk nemzetközi támasza 4. Magyarország ts a KGST „Szélesítenünk kell 4 terme­lési együttműködést és koope­rációt, á kereskedelmi kapcso­latokat, a szakosodást, a tu­dományos-technikai együttmű­ködést és a tapasztalatcserét, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamá­val.” (Az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozatából.) Hazánk gazdasági fejlődését több mint negyed százada a KGST-ben, a szocialista integ­ráció szervezetében való részvé­tel jellemzi, s a jövőben még fokozottabban kívánunk támasz­kodni a szocialista nemzetközi munkamegosztásra, hogy célja­inkat elérjük. Az MSZMP prog­ramnyilatkozatának tervezete ez­zel kapcsolatban leszögezi: „A gazdasági-műszaki fejlődést meghatározó tényezők közül alapvétő szerepe van hazánk és a testvéri szocialista országok együttműködésének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrá­cióit szolgáló Komplex Program végrehajtásának”. Pártunk prog­ramtervezete konkrétan megje­löli azokat a területeket, ame­lyeken Magyarország a legna­gyobb mértékben, legintenzíveb­ben kapcsolódik be a KGST- in tegrációba. Így fokozzuk a munkamegosz­tást. az energiatermelésben és -felhasználósban. Energetikai bázisunkat a Szovjetunióra ala­pozzuk (ennek a területnek a fontossága egyre nagyobb, mert: 1875-ben energiaszükségletünk­nek 47 százalékát importáljuk, ez a szám 1985-ig 67 százalékra nő.) Még intenzívebben veszünk részt a teinnalésszaikosításban. A gépiparban például aránylag szűk belső piacunk item teszi lehetővé, hogy a szükséges sok­fajta gépet gazdaságosan ma­gunk állítsuk elő. Ezért egész népgazdasági ágak gépszükség- letét a KGST-piaaró] szerezzük be, például kohászati berende­zéseket, traktorokait, házgyára­kat, könnyűipari gépeket stb. A szakosítás folytán a mi fel­adatunk: fokozzuk termelésün­ket autóbuszokból, távközlési berendezésekből, telefonközpon­tokból, laboratóriumi műszerek­ből. Ezekben az ágazatokban ki­használjuk hagyományainkat, adottságainkat, a szilárd éis egy­re bővülő KGST-piacot. Részt veszünk a legfejlettebb techni­kát kívánó ágazatok (pl. jár­műipar, atomerőmű-építés stb.) KGST-munkamegosztásában is. A néhány éve a KGST vagy a tervgazdálkodás említésére még fanyalgó nyugati politikusok. közgazdászok most azt tervez­getik, hogy az általuk lebecsült „terv-országok” hosszú távú, nagy volumenű, biztos rendeléseivel, kooperációs megállapodásaival stabilizálják saját ingatág gaz­daságukat. Tanulságos fel­idézni annak a beszélgetésnek egy töredékét, amely az idén február végén a Newsweek ri­portere és Barraclough angol történész között lefolyt: „Kérdés: Széthullás fenyege- geti-e gazdasági életünket és társadalmunkat ? Válasz: Ha a Nyugiat gazda­sági élete széthullik, annak nem az erőforrások hiánya lesz az oka, például a kőolajé vagy az élelmiszeré, hanem inkább s mechanizmus hibája. Tekintve, hogy a kormányok nyilvánva­lóan nem fogják tétlenül szem­lélni a széthullást, várhatóan

Next

/
Oldalképek
Tartalom