Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

Tovább a lenini úton, a fejlett szocialista társadalomért! (Folytatás a 2. oldalról) nak megértő és anyagi támo- »gátasát, a tervezőknek és kivi­telezőknek, mérnököknek és munkásoknak, valamint mind­azoknak, akik közreműködtek ennek a szép és ízléses, modem épületnek létrehozásában, egyúttal kívánom, hogy minél több és minél felkészültebb káderek kerüljenek ki az is­kola falai közül. Kívánom, hogy e törekvésben kísérje sok siker az iskola tan­erőinek és egész személyi ál­lományának munkáját. Győri Imre elvtárs * felszólalása Frank Ferenc nagy tapssal ♦ fogadott beszéde után Győri Imre elvtárs, a Központi Bi­zottság titkára szólt Tolmá­csolta a Központi Bizottság szí­vélyes üdvözletét a jelenlevők­nek, az építőknek, s rajtuk ke­resztül a megye népének. Meg­köszönte, hogy a kiváló mun­ka eredményeként sor kerül­hetett a mostani ünnepi épü­letátadásra. Megilletődötten emlékezett a 30 évvel ezelőtti állapotokra, apikor elkezdő­dött Békés és Csongrád me­gyében az összevont pártokta­tás, Akármilyen nehéz volt a kezdet, mégis azok a hetek, hó­napok adtak alapot a marxis­ta—leninista szemlélet terjesz­téséhez, indítottak el bennün­ket a párt politikájának meg­valósítása útján. Utalt arra az óriási fejlődésre, ami az elmúlt évtizedekben bekövetkezett a pártoktatásban is. Győri elvtárs kiemelte: fontos létesítménnyel gazdagodott a megye, nemcsak épületben, hanem a marxiz­mus—leninizmus eszméi ter­jesztésének tekintetében is. A nemrégen befejeződött XI. pártkongresszus betöltötte hi­vatását és munkáját, határoza­tait jól fogadta egész népünk, az kedvező visszhangra talált nemzetközi viszonylatban is — mondotta többek között. — Jó programot adott a szocializmus teljes felépítéséhez, amelyet ne­künk; a ma élő nemzedéknek és a jövőnek kell megvalósíta­nia. Ehhez jók a feltételek. Felszabadulásunk 30. évfordu­lójához pártunk és népünk egy­ségben jutott el. Hű folytatói, megvalósítói vagyunk hazánk­ban L<enin eszméinek. A fel­adatunk az, hogy ezt az egy­séget megőrizve és állandóan tovább erősítve fogjunk hozzá a XI. pártkongresszus által ki­jelölt feladatok megvalósításá­hoz. S ennek során világnézeti, ideológiai egységünk fejleszté­sében is előrébb jussunk. Hogy ezt elérjük, ahhoz nemcsak sok türelemre, megértésre, nevelő munkára, hanem megalapozott marxista—leninista, tudomá­nyos munkára van szükség. Ebben ad majd sok segítséget a Békés megyei elvtársaknak az új Oktatási Igazgatóság. Győri elvtárs ezután felöl- j vasta a Központi Bizottság ! levelét, melyet' Kádár János ! elvtárs írt alá. A Központi Bizottság levele MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóságának, Békéscsaba. Kedves Elvtársak! Hazánk felszabadulása 30. évfordulóján részt vett Német De­mokratikus Köztársaságot képviselő párt- és kormánydelegáció Marx Károlyról készült mellszobrot ajándékozott pártunk Közpon­ti Bizottságának. Most avatják Önök Békés megyében a marxista—leninista propagandaoktatás új, szép létesítményét. Megőrzésre átadjuk Önöknek a német elvtársaink barátságát jelképező alkotást. Lel­kesítse e szép szimbólum az intézmény vezetőit és tanulóit le­győzhetetlen világnézetünk alapja; c marxizmus—leninizmus mind jobb megismerésére. Az MSZMP Békés megyei Bizottságának, az Oktatási igazga­tóság dolgozóinak eredm-ényes munkát és jó egészséget kívánok, a Központi Bizottság nevében: KÁDÁR JÁNOS- , első titkár Az eredeti levél ■MfU SZOCIALISTA mlSZEIjt» KÖZPONTI KZOTZSAGA Buaapeat, 1975. április 25. ítSZSP Bites Begyei Oktatási Igazgatóságának, fclses arMrseM Hazánk felszabadulása 30. éTfordulijáa jászt Tett Iónét Oenokratlkne Köztársaságot képviselő párt ás kormánydelegáció Bars Károlyról készült mellszobrot ajándékozott pártunk Közpnti Blzottságánako Most aratják Önök Békés-megyében a marxista- leninista propaganda-oktatás nj, szép létesítményét. Megérzésre átadjuk Önöknek a német elrtárealnk barátságát jelképezd alkotást, lel­kesítse e szép szimbólum az Intézmény vezetőit és tanulóit le- gydsbetetlen világnézetünk alapja; a marxizmus- leninizmus mind jobb megismerésére, ám MSZMP Békés Megyei Bizottságának, az Oktatási Igazga­tásig dolgoséinak eredményes munkát és jé egészséget kívánok, a Központi Bizottság névében; 'r János/ j$iső titkár Marx Károly portréja Az elnöklő Nagy Jenő elvtárs megköszönte a Központi Bizott­ság levelét, ajándékát. Ezután kitüntetések, jutalmak átadása következett. Az Oktatási Igazgatóság építésében végzett jó munkájuk elismeréséként Ko- zári József elvtárs, a Központi Bizottság osztályvezetője adta át az. Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Kesiár János műve­zetőnek, Gazsó István brigádve­zetőnek, Jelenka Mihály aszta­losnak és Andor Imre fűtéssze­relőnek. Pénzjutalmat 43-an kaptak. Ezt követően a békéscsabai MÁV Leánynevelő Intézet ének­karának műsorát hallgatták a I jelenlevők, majd az Internacio­í nálé hangjaival ért véget az | ünnepség, mely után kollektiven megtekintették az Oktatási Igaz. gatóság helyiségeit. Kádár János fogadta fihti Karjalainent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­da délben — a Központi Bizott­ság székhazában — fogadta a hivatalos látogatáson Budapes­ten tartózkodó Ahti Karja­lainent, a Finn Köztársaság kül­ügyminiszterét. A szívélyes lég­körű találkozón véleménycserét folytattak a magyar—finn kap­csolatokról, az európai bizton­ság kérdéseiről és más időszerű nemzetközi témákról. Részt vett a találkozón Púja Frigyes külügyminiszter és Ró­nai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete. Ott volt Paul Jyr- känkallio budapesti finn nagy­követ. Ugyancsak tegnap fogadta finn vendégünket Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. (MTI) Építőm unkánk nemzetközi támasza 3. Komplex Program „A szocialista országok kö­zös érdekeinek és nemzeti ér­dekeinknek megfelelően részt veszünk nyers- és alapanya­gok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében.” (Az MSZMP XL kongresszusá­nak határozatából.) A hatvanas évek közepére- végére változások menteik vég­be a KGST-államok belső gaz­dasági fejlődésében és a nem­zetközi körülményekben egy­aránt. Gyors ütemben nőtt az ipa­ri termelés, s ennek következ­tében olyan korszerű iparágak jöttek létre, amelyek szükség­szerűen az integrációs folyamat felgyorsításához, nemzetközi jel­legének kidomborításához vezet­tek (Ilyen korszerű iparág pél­dául az elektronika, a számító­gépeket gyártó ipar, amely — mint a KGST számítógép-prog­ramja is bizonyítja — vala­mennyi ország számára külön feladatokat tudott adni.) Emel­lett több szocialista országban — így hazánkban is — kime­rültek a munkáerő-tartalékoik, rá kellett térni az intenzív ipa­ri, gazdasági fejlesztésre, tehát a termelés hatékonyságának a nemzetközi munkamegosztás se­gítségével való növelésére, a tudományos-technikai forrada­lom vívmányainak tömegles, iparszerű alkalmazására. Ez az integrációs folyamat szempontjából azt jelentette, hogy ; az addiginál nagyobb te­ret kapott az együttműködés a termelés szférájában, a terme­lés irányítási rendszerét is tö­kéletesítették, hozzáigazították a magasabb műszáki-gazdasági színvonalú ipari tevékenység­hez; egyfelől erősítették a terv­gazdálkodást, a tervszerűséget, másfelől decentralizálták az irá­nyítást, növelték a gazdálkodó szerveik önállóságát. Ezek a változások megterem­tették az átfogó integrációs program létrehozásának a fel­tételeit. Megindult a kidolgozás folyamata, amelynek főbb ál­lomásai az 196'9-i moszkvai XXIII. és az 1970-i varsói XXIV. ülésszak voltak. Végül az integrációs tervet Komplex Program néven az 1971 júliusá­ban Bukarestben tartott XXV. ülésszakon hagyták jóvá. Mi a Komplex Program lé­nyege? Az eddigi integrációs szakasztól megkülönbözteti: a tervezési együttműködés tökéle­tesítésével kiszélesedtek és el­mélyültek a gazdasági távlatok. Ez az együttműködés egyaránt felöleli a középtávú, tehát öt évre szóló és a hosszú távú, a 15 éves időszakot átfogó elkép­zelések egyeztetését. A Komplex Program a ter­A mongol igazságügyminiszter elutazott Budapestről Szerdán elutazott Budapestről Donojn Purev, a Mongol Nép- köztársaság igazságügyminisz­tere, aki dr. Korom Mihály igazságügyminiszter meghívásá­ra — küldöttség élén — hiva­talos, .baráti látogatást tett ha­zánkban. A küldöttség látogatása során tanulmányozta a magyar jogi életet és igazságszolgáltatást, tárgyalásokat folytatott a két ország Igazságügyi Minisztériu­mai közötti együttműködés szé­lesítésének lehetőségeiről. A Ferihegyi repülőtéren a mongol igazságügyi küldöttséget dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter, dr. Markója Imre igazságügyi államtitkár, vala­mint a minisztérium több veze­tő munkatársa búcsúztatta. vezésd együttműködés mellett körültekintően gondoskodik úgy­szintén a termelési kapcsolatok fejlesztéséről. Éppen napjaink egyik súlyos-gondja az energia­helyzet; a tőkés világ energia­mérlegének zavarai bizonyos mértékben ránk is hatnák. Magától kínálkozik a lehető­ség — és ezt a Komplex Prog­ram erőteljesen támogatja, — Magyarország és a többi ener­giaszegény KGST-állam számá­ra is, hogy a pótlólagos, csak gazdaságtalanul feltárható ha­zai források helyett az erre szánt összeget energiahordozókban gazdag területek közös kiakná­zására fordítsák. Ilyen területek elsősorban a Szovjetunióban vannak. A Szovjetunió — részben nagysága, részben pedig ener­giahordozókban, alapanyagok­ban való gazdagsága folytán — oroszlánrészt vállalt és vállal a jövőben is a KGST energiabá­zisának a megteremtésében. Ta­valy például a KGST-államok a tőkés országokénál jóval cse­kélyebb mértékben érezték a nyersanyag- és energiagondokat, mert a Szovjetunió — jóllehet a tőkés piacon többszörös áron értékesíthette volna — változat­lan áron és mennyiségben szál­lította a nyersolajat, acélt, pa­pírt. Emellett az új KGST-aliap_ anyagárak is jóval kedvezőbbek a világpiaci árnál, például a kő­olajat tonnánként 37 rubelért kapjuk, ugyanezért az olajért tőkés piacon 110 dollárt kellene fizetnünk. Dunai Péter (Következik; Magyarország és a KGST) Győri Imre elvtárs felolvas­sa a Központi Bizottság le­velét

Next

/
Oldalképek
Tartalom