Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-23 / 94. szám
Békés megye gazdasági földrajza „A föld raj zt ud omán y a maga komplex módszereivel a fejlődés útját, eredményeit sokoldalúan tudja bemutatni. A feltárt és elemzett tények ismeretében pontosabban látjuk a megye helyzetét az országban, előttünk állnak azok az ágazatok, amelyek országosan vezető szerepet vagy lényeges szerepet játszanak, s bemutatásra kerülnek azok a gondok is, amelyek a megye további fejlődése szám- pontjából megoldást kívánnak... A kötet jó bizonyíték arra, hogy a megye fejlődésének, gazdasági és társadalmi viszonyainak állandó és tudományos igényű elemzésére kell törekednünk, hogy folytonosan változó és gazdagodó világunkat a maga valóságában ismerjük.” — írja a „Békés megye gazdasági földrajza” című most megjelent könyv előszavában Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke. A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága e legújabb — 44 és fél íves — kiadványában a szerzői kollektíva dr. Krajkó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár irányításával nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy 500 könyvoldalba sűrítve adjon átfogó és kellően részletezett képet megyénk természeti földrajzáról, növényvilágáról, állatföldrajzi viszonyairól, gazdasági és társadalmi fejlődésének történetéről, népességéről, iparáról és mezőgazdaságáról, településföíldrajzáród és közlekedéséről. A 24 oldalas műmeflléklettel ellátott könyv — amelyet a gyulai Dürer Nyomda készített el 3000 példányban — kiváló forrásunkul, tájékoztató kézikönyvül szolgálhat nemcsak a tudományág művelőinek, hanem a megyénk iránt érdeklődő szakemberek mellett a gazdasági és politikai élet bármely területén dolgozó vezetőknek, de még a laikus érdeklődőknek is. A könyv egyes fejezeteinek szerzői — dr. Andó Mihály, dr. Bodrogközy György, dr. Marián Miklós, dr. Szabó Ferenc, dir. Krajkó Gyula, Szónokyné An csín Gabriella, Abonyiné dr. Palotás Jolán, dr. Döbröniténé dr. Krajdócsy Katalin, dr. Pénzes István, dr. Násztor Sándor, dr. Becsei József és dr. Tóth Jó. zsef — ugyanis tudományos igényű, mindenkihez szóló formá- lású kötetet állítottak össze dr. Szabó Ferencnek, a Békés megyei levéltár igazgatójának szerkesztésében megyénk gazdasági földrajzáról. A szegedi József Attila Tudományegyetem Gazdasági Földrajzi Tanszéke köré csoportosult szegedi és Békés megyei kutatókból álló szerzői kollektíva munkáját dr. Láng Sándor egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora és dr. Boros Ferenc, ■ a földrajztudományok kandidátusa, az Építésű,gyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője lektorálta. flz ezerszemü ellenőr A gazdasági élet eredményes irányításának egyik előfeltétele a magas színvonalú ellenőrzés. Mert az irányítás, a* döntés, a vezetés vagy akár a szervezés asak akkor lehet megalapozott, hatékony és kellőképpen előrelátó, ha .biztosítva van a végrehajtás ellenőrzése. Társadalmunkban az ellenőrzés egyik jellemzője, hogy nemcsak tény- megállapító, hanem aktív, előremutató funkciót . is betölt. Ugyanis a hiányosságok, a hibák, a rendellenességek, s a fejlődés lehetőségeinek feltárása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági és politikai tervezés reális alapokon nyugodjék. Szocialista államunk jellegéből fakad, hogy a dolgozó nép nemcsak a főbb döntések meghozatalából és azok végrehajtásából veszi’ ki részét, hanem széles körűen ellenőrzi a döntések megvalósítását is. Elsősorban a népi ellenőrzés intézménye testesíti meg ezt az „ezerszemű ellenőrzést”, mely hatékonyan védi a társadalmi tulajdont, feltárja a fejlődés lehetőségeit, segíti az állami, pénzügyi fegyelem, a törvényesség, valamint a munkafegyelem megszilárdítását. Igaz, a népi ellenőrzés szervezetét és jogkörét tekintve állami szerv, de ugyanakkor a társadalmi szervezetekre jellemző sajátosságokkal rendelkezik. Feladatának ugyanis a dolgozók széles körének bevonásával tesz eleget. A múlt évben Békés megyében a megyei, a járási és városi népi ellenőrzési bizottságok vizsgálataiban 1175 népi ellenőr vett részt. A népi ellenőrök nagy többsége munkás és termelőszövetkezeti tag. A cél- és téma- vizsgálatokat' szakemberek bevonásával végzik. Ezzel magyarázható a vizsgálatok hatékonysága. Mert hiszen a dolgozók széles körű termelési tapasztalaElőregyártott fu A hosszú tél után mindig kellemes látvány egy zöldellő tisztás. A természetkedvelő embernek azonban nagyon hosszúnak tűnik a tavaszi ébredés ideje. Vajon nem lehetne-e meggyorsítani ezt a folyamatot? Gdanski szakemberek kidolgozták az előregyártott gyepszőnyeg gyártásának módszerét. A fűmagot vékony tőzegrétegbe ültetik, s a kikelő növények gyökereikkel összetartják a beültetett darabot. A zöld szőnyeget feldarabolhatják, összegöngyölhetik, különböző formákra szabhatják. Gondozása igen egyszerű: csak öntözni kell, s az élő szőnyeg mindig zöld marad. (BUDAPRESS—INTERPRETS) tai a szakemberele bevonásával magas fokú szaktudással párosulnak. A megyei, valamint a járási és városi népi ellenőrzési bizottságok 59 téma- és célvizsgálatot és 46 közérdekű bejelentést, panaszt vizsgáltaié meg a múlt évben a különböző vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél. Tevékenységük egyik sajátossága, hogy nemcsak feltárták a különböző hiányosságokat, hanem azokat az okokait is, amelyek a rendellenességeket előidézi éle. Az ellenőrzések során 1049 javaslatot tettek a vizsgált vállalatoknak, szövetkezeteknek a hiányosságok, a rendellenességek megszüntetésére. A javaslatok többsége az üzem. és munkaszervezés korszerűsítésére, a társadalmi tulajdon hatékony védelmére, a tartalékok feltárására, a korszerű technológia alkalmazására és a munkafegyelem szilárdítására vonatkozott. Noha a népi ellenőröknek nincs utasítási jogkörük, a javaslatokat, a felhívásokat a vizsgált szervek figyelembe vették és hatékonyam intézkedtek. Ugyancsak a múlt évi vizsgálatok alapján 112 esetben fegyelmi, 25 esetben kártérítési, 66 személy ■ ellen pedig szabálysértési eljárás indult. A kártérítési eljárás során 51 ezer forint, a szabálysértési eljárás során pedig 31 ezer forint pénzbírságot szabtak ki az illetékes szervek. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ebben az évben tíz témavizsgálatot tart. Többek között megvizsgálják a vetőmagtermelés és -ellátás, a nópesedé- sipolitikai határozat végrehajtását, a szabadkasszás kereskedelmi egységek tevékenységét, az árvízvédelmi eszközök felhasználását. Sor kerül ezenkívül az anyaggazdálkodás, valamint az árhatóságiok ártevé- kenységének és néhány fontosabb közérdekű bejelentés utóvizsgálatára. A járási városi népi ellenőrző bizottságok 25 vizsgálatot folytatnák le. Többek között górcső alá veszik a reprezentációs költségek alakulását, a vadásztársaságok tevékenységét és a szociális otthonok ellátottságát. Hazáinkban 17 évvel ezelőtt jöttek létre a népi ellenőrző bizottságok. Az azóta eltelt időszak ékesen bizonyítja, hogy a dolgozók széles körének bevonása az ellenőrzésbe- hasznosan segíti a társadalom fejlődését. A népi ellenőrök társadalmi rangja és becsülete megnőtt. Megyénkben több éves tevékenységük elismeréséül tizen kaptak Munka Érdemrendet és huszonnyolcán Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést. Ezenkívül a helyi tanácsok, valamint a vállalatok és szövetkezetek is több ízben megjutalmazták a társadalmi munkában helytálló népi ellenőröket. Seredj János Üj televíziós filmsorozat indul A közeljövőben a televízióban Mozdulj! címmel hét részből álló sorozat kezdődik. Mint a kedd délelőtt megtartott sajtótájékoztatón az alkotók az újságíróknak elmondták, elsősorban a tömegsporttal és általában a testmozgással kívánnak foglalkozni. Többek között érintik az iskolai testnevelés és diáksport problémáit, az urbanisztika és a testnevélés összefüggéseit is. (MTI) 43 év a szakmában Judik Béla nem szűcsnek készült. Sokkal jobban vonzotia a technika, az 1900-as évek elején még szinte csodálatosnak tűnő gépkocsik, motorok világa. De hát akkor nem azt választhatta a gyerek, amit akart, hanem ahová felvették. Így került 1932-ben a Martincsek-féle szűcs- üzembe tanulónak. S aztán a tanulóóvek alatt annyira megszerette a szakmát, hogy egyre jobban kezdte érdekelni minden munkafolyamat és gyönyörködni tudott a keze munkája nyomán formálódó bőrök, bundák szépségében. És negyvenhárom évig „gyönyörködött” a szakma szépségében. Az igyekvő tanulót, majd segédeit egyre szebb munkákkal bízták meg. Mégis csak a felszabadulás után tudta csak kamatoztatni a tanultakat. Előbb részlegvezető, majd művezető lett Kétszer kapott Kiváló Dolgozó, majd a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést és talán amire a legbüszkébb, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére Losonczi elvtárstól vehette át a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Április 18-án bensőséges, szinte családias ünnepség kereteben búcsúztatták a békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál. Ajándékokat adott át Nagy Antal igazgató, Fercsik Mihályné párttitkár, Bácsfalvi Mihály a szakszervezet, a brigád nevében pedig Nagy Sán- dorné köszönt el Judik Bélától. • •»aaa»r*akaaaaaBaaaaaB*aBaaaaaaaaBaaaaaaaaBB8aaaaaaaaaaaaaaaiBeaa«a«a*aaaaaaaaaa<iBMaaaaiaatBaaa*ff9»*a»»i az Alföld' Köola;- és Gázpar Gépgyár felvételre keres 2—3 műszakra esztergályos szakmunkásokat 3 műszak vállalása esetén 20 százalék éjszakai pótlékot -f- 192,— Ft/hó műszakpótlékot fizetünk. Utazási költséget és albérleti hozzájárulási biztosítunk — kollektív szerződésünk előírása szerint. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi előadójánál, Orosháza Bajcsy-Zs. u. 41—43. 279303 i Ősz Ferenc: RÓZSI (KISREGÉNY) XIII. — Te csak ne pofázz, az a német, hanem mutasd, hol a rum — lódított a sváb Eötvösön, aki elindult a pincéjük felé. Felnyitotta előttük a betámasztott mellékhelyiséget, ahol az ostrom második hónapja után is hihetetlen gazdagsággal tornyosultak a lisztes, cukros zsákok, óriási szalonnatáblák, hatalmas sonkák és nem utolsósorban több láda nemes ital. A sváb ünnepélyes hangon bejelentette: — Ezt mindent én a nagy német birodalom nevében lefogom ... azaz lefogódzom ... — Lefoglalom — segített Eötvös, akinek arcán az alázat, a félelem mellett, mintha egy kis kárörvendő mosoly bújkált volna. Az egyik nemet felszaladt és hamarosan az egész banda Eol- vösék pincéjében tolongott. — Éis a pince is lefo... az amit az előbb mondta. Mindenki takarodja ki magát... Eötvösné akart valamit mondani, de a sváb akkorát lökött rajta, hogy végig vágód ott a földön. Aztán egy sorozatot a mennyezetbe lőtt. Ettől azonnal kiürült a pince. Eötvösné ugrott ki elsőnek az ajtón. — A pince senki nem hagyhatja el! — kiáltott a sváb, és egy őrt állított az udvari feljáróhoz. Mindenki bevonult a pincébe. — Maguk ott üljenek le az ajtó előtt — mondta Simó az Eötvös házaspárnak. És csak akkor vették észre, hogy Rózsi eltűnt. — Ki látta Rózsit? — Természetesen meglógott... Mert maguk hagyták — mondta Melanie. — Most már elegem van magából is — torkolta le Simó. — Persze, ezért is felelni kell valakinek. Mindenért felelni kell — mondta az állítólagos Csokonai-utód Aztán Eötvösiiéhez lépett. — Te gyere csak velem, megosztom veled az ágyaim. Mi nem hagyhatjuk cserben egymást. Átölelte Eötvösiiét és megvetően nézett Eötvösre. Simó nem figyelt a két nőre. Csak Rózsi foglalkoztatta. Fel akart menni az udvarra, de a német egy fenyegető mozdulattal visszaparancsolta. — Fegyver kellene, a szentségit -— morogta félhangosan. Kocsis Erzsi válaszolt: — Hát az bizony nem ártana. Mert bármiben fogadok, hogy ezek egy órán beiül kijönnek és valamennyi nőt beterelik magukhoz. — Ezt maga honnan veszi ? — kérdezte Simó. — Ez a szakmám..: *** Rózsi Krisztina levelét megkapva azonnal Eötvösök lakásába rohant. A cselédszobában Kövest és Krisztinát elmélyült beszélgetésben találta... — Ha te tudnád, azt a, sok szörnyűséget, amit Köves űr elmesélt — mondta könnyezve Krisztina. — Nékem ns elmesélte — mondta Rózsi. — Mi van Kazmerrai ? — kér. dezte a lány. — Elhoztam. — És most hol van? — Téged keres. Mire a leveled megtaláltam, már eltűnt. — Rózsika, én most elmegyek — szólt közbe Köves —, nagyon szégyellem, hogy ennyi kavarodást okoztam. — Hogy találtál rá? — kérdezte Rózsi, de Krisztina helyett Köves felelt. — Amikor hallottam, hogy megfordul a kulcs a zárban, először azt hittem, hogy maga jön, Rozsika. De aztán rájöttem, hogy a kulcs nálam van. Elekor — mi mást tehettem volna — bebújtam az ágy alá. A kisasszony belépett és leült Kgy
