Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

I Világ proletárjaié egyesüljetek! MEGYEI PMTBIZOT TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' NÉPÚJSÁG 1975. ÁPRILIS,22., KEDD Ara: 1 forint XXX. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM Önkritikus vállalatok A műit év december 5-én tartott ülésén az TilSZMP Köz­ponti Bizottsága megállapította; „Az 1975. évi terv sikeres meg­valósításának fontos feltétele, hogy váljék össztársadalmi ügy- gyé gazdasági tartalékaink fel­tárása és hasznosítása. Ennél; érdekében minden gazdálkodó és költségvetési szerv készítsen konkrét tervet”. Ha bepillantunk a miniszté­riumok közgazdasága főosztályá­ra beérkezett vállalati takaré­kossági tervekbe, kiderül, drá­ga értékpapírokhoz jutott e népgazdaság. Azért állíthatjuk ezt ily bát­ran,' mert tagadhatatlan tény, hogy a legtöbb vállalat komo­lyan vette a központi rendelke­zést, lelkiismeretesen igyekezett saját rejtett tartalékait feltárni, hasznosításukra intézkedéseke; kidolgozni. Se szeri, se száma az ígérgetés, ám kézenfekvő meg­oldásoknak, az olykor pofon egyszerű, mégis milliókkal ke­csegtető elképzeléseknek^ Hirtelenjében a közismert „barna zacskó akciót” említhet­nénk; a Papíripari Vállalat okos elhatározással (s termé­szetesen a szándék széles körű támogatásával) azt kezdemé­nyezte, hogy bizonyos élelmi­szercikkeket ne fehér, hanem hazai alapanyagból készült bar­na csomagolópapírban hozzon forgalomba a kereskedelem. Ez az újítás, igaz nem teszi von­zóbbá, szebbé a cukor, rizs, só stb. csomagolását, de ami a fcÜyasztók számára a legfon­tosabb: a zacskók tartalmának minősége nem változik. A vá­sárló tulajdonképpen semmit nem veszít, a kereskedelem sem, hiszen közszükségleti cik­kekről lévén szó, a cukorból, rizsből, sóból ezután is annyit veszünk, amennyire szükségünk van — függetlenül a zacskó színétől. Viszont mintegy negy­venmillió forintot nyer a papír­ipar, a népgazdaság, mivel ta­karékoskodhat az importcellu­lózzal. Az élelmiszerboltok polcait szemlélve nyilvánvaló; a hasz­nos intézkedést dicséretes gyor­sasággal már általánosan meg­valósították. Példát szolgáltat­ván, miként lehet a jó gondo­latokat gyorsan, okosan cselek­vésre váltani. Mert a kedvező jelek, ígére­tes lehetőségek emlegetésekor aligha szabad erről — a terve­zésnél semmivel sem lényegte­lenebb — oldalról elfeledkez­ni. Agyoncsépelt megállapítás ez, mégis érdemes újra és újra figyelmeztetni rá. Érdemes an­nak okából, hogy mindenki helyesen értse: a takarékossági tervek elkészítése nem egyszeri önkritika, nem kampányfel­adat, amit valahol ki lehet pi­pálni. Nem a felsőbbség meg­nyugtatására szánt vállalati lecke, amire a minisztériumok ráírják az érdemjegyet, s ezzel a dolog — ad acta — elintéz- tetett Mint ahogy az intézkedés lé­nyegéből kitűnik: a tervek megfogalmazása inkább a szem­lélet kialakításához, az ésszerű gazdálkodás alapjainak megte­remtéséhez szándékozik kötelező apropót nyújtani. Az idei és a következő évek népgazdasági feladatai egyaránt sürgetik a gyorsan, s különösebb nekiké- szülődést nem igénylő intézke­déseket csakúgy, mint a hosz- szabb távú, elmélyültebb elem­zésen alapuló tervek kimunká­lását Olyanokat, amelyek talán akkor is időszerűek lennének számunkra, ha nem következett volna be a világpiaci anyag- és energiahordozók árnövekedése, külkereskedelmi cserearányaink romlása. Éppen ezért még kevésbé ért­hető az olyan vállalatok maga­tartása, amelyek magát a terv- készítést is szükségtelen fára­dozásnak, muszáj önkritikának tekintették, s ennek bizonyos­ságára — semmitmondó, for­mális válaszokat küldtek. Olyan általánosságokat, hogy: „teljes egészében kihasználjuk a mun­kaidőt, takarékoskodunk anyag­gal, emberrel, géppel stb.” Mi tagadás, furcsa szemléletre következtethet az ember; e „tervek” készítői vagy nem, vagy félreértik a rendelkezés célját; netán lebecsülik mind­azt, ami ez ügyben országos megmozdulást váltott ki, vált ki. Akárhogy forgatjuk a dol­got, e formalitás közelebb jár a bürokratikus közönyhöz, mint a joggal elvárt felelős gazdál­kodáshoz... Tény, ahol így fogalmaztak, ott meglepődve látják miha­marabb: újból hozzá kell lát­ni az önvizsgálathoz, újból mérlegelni kell saját lehetősé­geiket, tartalékaikat. Nem ti­tok — s talán ez a legékesebb bizonyíték, hogy nem jelentés­szaporításról van szó központi szerveinknél —, a minisztériu­mok új tervek készítésére köte­lezik a semmitmondó, formális válaszokat küldő vállalatokat. Remélhetőleg ezúttal nem eredménytelenül.» Kassarűsás a Lenin»szobroknál, emlékműavatás Sarkadon^ as Oktatási Igazgatóság új épületének átadása Békéscsabán Gazdag programmal ünnepli a Viharsarok Lenin születésének 105 évfordulóját. Ma, kedden délelőtt 11 órakor helyezik el a kegyelet koszo­rúit a gyulaiak az Erkel Ferenc gimnázium előtti Lenin-szobornál. Ugyanebben az időpontban avatják Sarkadon azt az emlékművet, amelyet az 1945. április 23-án, a mai Lenin Termelőszö­vetkezet ősét alapító tagok tiszteletére állítottak. Ez alkalomból Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz Szövetsége titkára mond ünnepi beszédet. Ugyanezen a napon délután két órakor koszo- rúzzák meg Lenin portrészobrát a községi párt- bizottság épülete előtt. Békéscsabán délután 3-kor rendez koszorűzási ünnepséget az MSZMP békéscsabai városi bi­zottsága, melyen Sasala János titkár mond ün­nepi köszöntőt. Holnap, április 23-án délelőtt 10 órakor adják át rendeltetésének az MSZMP Békés megyei igazgatóság — a Lencsési úti KISZ-tábornál el­készült — épületét. Nagy Jenőnek, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárának megnyitója után Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. Ezt követően a jelenlevők megtekintik a megye impozáns létesítményét, amelyben min­den eddiginél jobb körülmények között bővít­hetik politikai ismereteiket a Viharsarok párt­munkásai. Sokoldalú támogatás a kertbarátoknak Egy év alatt tízszeresére nSvefteileft a gyűmolesfacsemete-forgalom — ZsúíoJiaK a vetömégbaltok — Ismét megszervezik a kosaras felvásárlást töbl) városban és községben A Hazafias Népfront Békés' megyei Bizottsága mellett mű­ködik a kertbarátok megyei szövetsége. Egy évvel ezelőtt alakították meg ezt az intéz­ményt, amely azóta sokoldalú munkával sikeresen segítette a megyében is a kiskertek, házi­kertek jó kihasználását. Tegnap, április 21-én ülést tartott a kert­barátok ipegyei szövetsége, me­lyen részt vett Zalai György, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának alelnöke, Török Im­re, a MÉK igazgatója, a társa­Koszoruzás a Veszely-hídnál A megyei és a Gyula városi KISZ-bizottság, valamint a me- gjíei természetjáró szakszövetség vasárnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a gyulai mártírok Veszely-hídnál levő emlékművénél. Az ünnepségen megközelítően százan vettek részt Békéscsabáról, Gyuláról s többen Orosházáról is, a ter­mészetjárók pedig ezúttal első alkalommal nyílt túrát rendez­tek az ellenforradalom mártír­jainak tiszteletére. Dundler Károlyra, Grünfeld Jakabra, Beleznai Sándorra és Oláh Tódorra emlékezve Fe- renczi István, a Gyula városi KISZ-bizottság munkatársa ün­nepi megemlékezésében hangoz­tatta, a mai fiatalok soha nem felejtik el. hogy az eszméért, amivel most boldog, békés kö­rülmények között szocialista ha­zánkat építjük 1919-ben sokan életükkel fizettek. Az ifjú­kommunisták nevében megfo­gadta, hogy megőrzik, ápolják a mártírok emlékét. A beszédet követően elhelyez­ték a megyei és a városi KISZ- bizottság, a természetjáró szak- szövetség, a békéscsabai Gyo­pár klub és a Férfifehérnemű- gyér dolgozóinak koszorúit az emlékműnél. | dalmi szervezet elnöke és töb­ben, akik a kertészkedésben ér- I dekeltek. A beszámolóból megtudtuk, hogy országosan hat megyében alakult meg eddig a kertbarát- mozgalomnak valamilyen szer­vezete. Békés megye tehát tsők között hozta létre a kertbará­tok szövetségét, melynek mun­kája már eddig is igen előnyö­sen érezteti hatását. Sikerült a lakosság körében felkelteni az érdeklődést a kertészkedés iránt, úgyannyira, hogy Békéscsabán és a megye több városában 1974 őszén és 1975 tavaszán tízszer annyi gyümölcsfacsemete-olt- ványt értékesítettek, mint a ko­rábbi esztendőben. Már 37 he­lyen működik kertészeti .szak­kör, kertészeti társulás. Felélén­kült a szakköri munka. Télen filmvetítéssel egybekötött elő­adásokat tartottak vagy kisíil- met vetítettek az érdeklődők­nek, hogy a termelés lehetősé­geit mind jobban feltárják. Ta­vasztól őszig, főként munkaszü­neti napokon kertlátogatásokat szerveznek a mesterség ismere­teinek elsajátítására. A Haza­fias Népfront megyei bizottsá­gának kezdeményezésére a köz­ségi népfrontbizottságok nagy része napirendre tűzte a kert­barát-mozgalom helyi szervezé­sét. E fokozott érdeklődésnek tulajdonítható, hogy szerte a megyében jól terjed a mozga­lom. A kiskertkultúrával párhuza­mosan sajnos nem lendült fel a szolgáltató tevékenység. Zsú­foltak a vetőmagboltok, kicsi­nyek, kevés van belőlük. A ker­tészeti eszközöket nem tudják kellően népszerűsíteni, bemu­tatni helyszűke miatt. A társa­dalmi szövetség lépéseket tesz az üzlethálózat fejlesztésére. Tavaly néhány városban és községben bevált a kiskertben termelt, a családi szükségleten felül jelentkező áru felvásárlá­sa. Az idén ismét megszervezik az úgynevezett kosaras felvásár­lást. Békéscsabán és a megye több városában, községében újabb üzletekben teremtenek ér­tékesítési lehetőséget. Az idén júliusban Gyulán rendeznek országos érdeklődés­re számot tartó kertbarát-prog­ramot, melyet' kiállítással is egybekötnek. Az őszi mezőgaz­dasági kiállításon a Békés me­gyei Kertbarátok Szövetsége 40 —50 négyzetméteren mutatja be munkáját és annak eredmé­nyességét. Az Országos ‘Béketanácsnál elkészült békeinozgalmunk ha­gyományos tavaszi nagy akció­jának, a májusi béke és barát­sági hónapnak a programja. A fasizmus fölött aratott győze­lem napjával kezdpdő országos eseménysorozatot az az ünnep­ség vezet! be, amelyet 3-án Bu­dapesten, a Vígszínházban ren­deznek. Május 9-én a párt-, állami és társadalmi szervekkel együtt az j Országos Béketanács is megko­szorúzza a felszabadító harcok- I ban elesett hősök emlékműveit. ’ A Hazafias Népfront tavas-., béke-, barátsági és szolidaritási akciókat szervez. A hagyomá­nyoknak megfelelően a nép- frontbízottságok mindenütt megemlékeznek a győzelem év- f fordulójáról, leróják tiszteletű- 1 két és kegyeletüket a felszaba­dító szovjet hősök emlékművei­nél, sírjainál. A hónap politikai tartalmának fontos részét jelen­ti majd a XI. pártkongresszus egész társadalmunkat érintő ha­tározatának és a párt program- nyilatkozatának minél szélesebb körű megismertetése. Á béke és barátság hónapjának programja

Next

/
Oldalképek
Tartalom