Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
KULTURÁLIS MELLÉKLET A Csőit monostor föltárása Vésztő határában I IfÖSZSßlfet nyugatra levő mágori dombon 1068-ban kezdtük meg a régészeti feltárást, melyet 1970-tal folyamatosan, minden évben folytatunk. Az ásatás eddigi eredményeként ismertté vált Békés megye legelső és eddigi ismereteink szerint a legnagyobb nemzetségi monostora. A mai Békés megye nagy részét (a békési-sárréti területet feltétlen) a X. században, talán a honfoglaláskor, a Csolt-nemzetség szállta meg, vezetői kisajátíthatták a békési földvárat. A Csolt-nem szállásterületén hosszú időre konzerválódhatott a pogány főnökök vezette nemzetségi társadalom. Vatá- nak, a Csolt-nemzetség akkori fejének 1046. évi lázadása minden bizonnyal a feudalizáció meggátlását célozta A lázadás leverésével elhárult ezen a területen is az akadálya a megye megszervezésére, a kereszténység terjesztése elől. Ennek első szervezeti lépését a dukátus létrehozása jelentette. Halvány nyomok mutatnak arra, hogy I. András király hívta életre a bihari püspökséget — amely döntően a bihari, békési, valamint a zarándi terűiéire, tehát Vata feltehető szállásterületére terjed ki —, ez 1046—1049 táján történhetett, Békés megyében csak 1046 után lehetett foganatja a minden tíz falut egy templom építésére kötelező istváni rendelkezéseknek. Vésztő vidékén a legkorábbi templomok Szeghalmon és Csolton épültek. A Vésztőhöz közeli Csolton a Vatától leszármazott Csolt-nem építette fel nemzetségi monostorát. Eisö írásos adatunk 1222-ből való, apátja egy peres ügyben tanúként szerepel. Kegyurai a Csőit (Vata) nemzetségből leszármazott Ábrahámfiak voltak. 1330 körül apátját Lászlónak hívták és 15 garas pápai tizedet fizetett, ami megfelelt a legtöbbet fizető Békés megyei helység — Békés tizedének. A kolostort egy 1383. évi adat is említi, de csak földrajzi irányjelzőként, így nem dönthető el, vajon éltek e ekkor szerzetesek falai között, vagy pedig csak elnéptelenedett épületcsoportra vonatkozik az oklevél utalása. 1552-ben már Mágor néven ismert, mert a korábban elpusztult Csőit falu területét a szomszédos faluhoz csatolták. Ekkor már csak plébániatemplomként működött a monostor temploma. 1733-ban Békés- vármegye kiküldöttei még ámulva ál'ottak fennálló tornyai előtt, de nem tudták megfejteni, milyen monostorról tesznek tanúságot. A tornyok 1786-ban dőltek le. A monostor anyagának esv részét valószínűen felhasználták a megrongálódott vésztői templom kijavításához melyre 1782-ben kapott engedélyt a falu lakossága. A végleges pusztulását a Wenckheim család 1810—12 között végrehajtott pinceépítése okozta. A család ezt a területet 1798-ban szerezte meg birtokának és a jelzett időpontban az alá a domb alá, melyen a monostor állott, egy nagy borospincét építtetett. A pince boltozatában és falában a mai napig is a monostor téglái és kövei vannak beépítve. Az ásatás során megtalált épületrészek vizsgálata azt mutatja, hogy a templom több periódusban épült Az |első templom a dombon még kis falusi templomocska volt, mely a XI. század első felében épülhetett Történészek tagadják ennek reális voltát, pedig adataink is vannak rá: 1046-ban Vata fiai lerombolnak minden, a nemzetség területén levő templomot Az első templomból a félköríves fallal záródó szentélyt, valamint a nyugati végét találtuk meg. A templom építészeti stílusa román stílus, az építés technikája is a korai időre utaL Ügy látszik, ezt nem építették újra, hanem részben a falakat, mint alapfalat felhasználva, egy nagyobb templomot építettek, melynek nyugati részét csak a kiszedett falak árkaiból lehetett megismerni. Ezt a templomot már a Csőit család építette. Ennek a templomnak az alapfalaiban — padlószint alatti részen — több kockakövet és faragott ajtókeretet találtunk, melyeken több milliméteres vastags’ágú vakolat volt. Ezek az első templom díszítő-, illetve építőkövei voltak. Ez a templom a XI. század végén, XII. század elején már állott. Egyelőre ismeretlen okok miatt, talán a szerzetesek megjelenése miatt, később a XII. század közepe táján bővítették úgy, hogy az első templomot teljesen lebontották (ezért találtuk csak az alapfal- árkokat meg) és egy új háromhajós, de még mindig román stílusú bazilikát építettek. ü templom a szokáshoz hiven keletelve van. Építéséhez különböző anyagokat használtak: kockakövet, különböző méretű téglát, fehér és vörösmárványt, valamint mész- és homokkövet. Az alapozásnál úsztatott eljárást alkalmaztak, az oldalfalak külső oldalait szabályos egyenes falazással, a közepét úsztatott eljárással készítették. A háromhajós templom 36,2 méter hosszú és 16 méter széles. A külsőfalak szélessége, vastagsága: 1,5 méter. A templom padlószintjét csak azokon a helyeken lehetett meghatározni, ahol az oldalfalak is megmaradtak. A padló borításához tartoznak azok a vörös márvány táblatöredéfcek, melyek sl templom eddig feltárt belső részeiből kerültek elő, igen apró darabokra törve. A templom oldalhajói pillérekkel választódtak el a főhajótól, ezek közül többet megtaláltunk. Két pillérlabazat a tagolt lábazattal együtt megmaradt. A két torony a templom nyugati végén volt. A feltárás alkalmával előkerült különböző anyagú, faragott töredékek arra engednek következtetni, hogy igen gazdagon díszített templom volt. A farag vány ok stílusa — párhuzamokkal összehasonlítva — a XII. századra jellemző. Párkánytöredékek, ajtó- és ablakkeretek, egyszerű féloszlopos, oszlopos és indamotívumos töredékek is elkerültek. Két ablakkeret töredékéből meg lehet határozni a templom ablakainak méretéit. A templomtól délre mégtaláltuk a rendház alapfalait, néhol a megmaradt oldalfalak csonkjait és téglás padozatú ke- rengőt (nyitott folyosót). A rendház szögletes U alakban kapcsolódik a templomhoz. A rendház keleti szárnyát teljesen, a délit és nyugatit részben tudtuk feltárni. Utóbbiak esetében megnehezíti a munkát, hogy nagyon sok helyen elszántották a szőlőtelepítéskor. A keleti szárnyon három helyiséget lehet elkülöníteni, melyek közül a legészakibb maradt legépebben. A helyiségek belsejében nem találtunk ép padozatot, egyedül a legészakibb padlója volt aránylag jó állapotban, mely alatt kilenc téglakeretes sírt tártunk feL A legdélibb gyermeksír feletti padozaton egy XII. század középére keltezhető magyar ezüstpénz volt. Ennek a helyiségnek a bejárata is megmaradt, a helyiség belsejébe beomlott ajtókeret-töredékek igen gazdagon faragottak. A bejárat alatt a fal alapozásának szintén építő- áldozatra utaló jelenséget figyeltünk meg, egy kotló- alja tojáshéj volt ide helyezve. Megállapítható, hogy ezt a kolostorszámyat már az 1100-as évek első felében is használták, ezt látszik alátámasztani a padlón talált pénz is. A rendház déli szárnya sokkal rosszabb állapotban maradt meg, részben a gyengébb falak, részben a kiszántás miatt. Ezen a részen voltak: a szerzetesek ebédlője, más célokra használt helyiségeik. A nyugati részen kis helyiségekre osztott épületrész maradványait tártuk fel. Több helyiségben megtaláltuk az igen megkopott téglás padozatot, melyen kora középkori cserépedények töredékei voltak. A kolostor kiszolgáló része helyezkedett itt el, melyben a konyha, kamrák és egyéb tárolóhelyek voltak. Az épületeken belül a kolostorudvarra nyíló karengő falát és oszlophelyeit is nagyon sok helyen megtaláltuk. Az előzőekben már szó volt arról, hogy a keleti szárnyon ennek a téglás padozata is épségben megmaradt. Az oinladéktól több oszlopfűt, oszloptöredéket bontottunk ki, melyek közül kettő fehér márványból készült, virágmotívumos és állatalakos faragással díszítve. Az egyik oszlopfőn található két kutya alakja eddigi ismereteink szerint egyedülálló a magyarországi románkori építészeti plasztikában. Sajnos i farapámind kivétel nélkül a földből kerültek e;ő, mivel a lebontás során ezek újabb épülethez nem voltak alkalmasak építőanyagnak, így ezeket eldobálták. Az ásatás során nagyon sok értékes feragványt sikerült megmenteni a végső enyészettől, férfifej (.szobor), inda- és levélmotívümos töredékek, melyek ajtó, ablak, párkány díszeként szolgáltak. A legjelentősebb fa- ragvány Vésztő belterületén került elő (régi uradalmi épület alapjába rakták). Ez a töredéke valószínűen a nagy háromhajós templom nyugati kapuját díszítve, hosszabbik szembenézett lapján inda- motívum, ún. palmettás díszítés van, a rövidebbik oldalán egy turbános férfi arcmása. Ez a faragvány a férfiarc jellege miatt ismeretlen Magyarországon, nem helyi, hanem biztos kezű külföldi mester munkája. Szintén egyedi darabnak számít. A templom körül helyezkedik el a középkori temető, melyből eddig csak igen kevés sírt tudtunk feltárni. A templom belsejében eddig csak egy sír került elő. I feltárás még nem fejeződött be, a templom építési periódusainak még tisztázatlan pontjai kívánnak vizsgálatot, valamint teljesen feltáratlan a kolostorudvar és a temető hagy része. Ezeket a munkákat a jövő évben szeretnénk elvégezni. A tervek szerint műemléki helyreállítás fog történni, mivel ez az épületegyüttes a maga nemében egyedülálló Békés megyében, de kitágítva a kört, az egész Alföldön. Békés megye egyetlen kora-Árpád•kori nemzetségi monostora ez, hasonló horderejű épületegyüttes csak a Duna—Tisza-közén, Pusztaszeren található, bár a vésztői méreteiben ezt is túlhaladja. T. Juhász Irén régész Asszonyok Idone Judit! Hajnalt riasztók, nyárba hajlók visszeres lábú kedvesek, estig kulcsrazárt otthonajtók. Cédulákon üzenő társak, éjjel riadók, felcibált síró kicsiktől hajló vállak. ütődnek, esnek, félve lépnek. Szívük alatt kel öklöző, iramló vágta, sziromélet. Szemük alatt milyülő árok. Odatorlódik ránc, mosoly, szatyrok súlya, lépcsők, virágok. Alvókat nézve még vasalnak, férfiingeket, gyűrött vágyat s álmukban puha csöndet varrnak. Őrizzetek meg engem Vejnai Lásxlé Gyűrű-idő porszem-szíi ma vagyok, a teremtés-örvény feldobottja, tarajosgőte-remény. Váltóimból nem nőttek ki fémlepke-szárnyak. Rögös úton botladozom és bennem is mulandók a vágyak; Ember vagyok az emberrengetegből, kis része az Egésznek: hitnek, kétkedésnek, bukásnak és felemelkedésnek. Sorsom milliárdókéval azonos. Ember vagyok. — Cselekedet és tulajdonság. Esendő-hatalom. Elektron-pályán keringő világegyetem-atom. Küzdve küzdők. Hittel dolgozom. S eljön az idő. mikor a Ciklotron-villám lesújt rám, ...és keringésemben egyszercsak megállók. őrizzetek meg engem élők! kik a magatok hasonlatosságára formáljátok tovább, a világot. V vé » • i • - & • «£ • «i« tj» V? r
