Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET A Csőit monostor föltárása Vésztő határában I IfÖSZSßlfet nyu­gatra levő mágori dombon 1068-ban kezdtük meg a ré­gészeti feltárást, melyet 1970-tal folyamatosan, minden évben folytatunk. Az ásatás eddigi eredmé­nyeként ismertté vált Bé­kés megye legelső és ed­digi ismereteink szerint a legnagyobb nemzetségi monostora. A mai Békés megye nagy részét (a békési-sárréti te­rületet feltétlen) a X. szá­zadban, talán a honfogla­láskor, a Csolt-nemzetség szállta meg, vezetői ki­sajátíthatták a békési föld­várat. A Csolt-nem szál­lásterületén hosszú időre konzerválódhatott a po­gány főnökök vezette nem­zetségi társadalom. Vatá- nak, a Csolt-nemzetség ak­kori fejének 1046. évi lá­zadása minden bizonnyal a feudalizáció meggátlását célozta A lázadás leveré­sével elhárult ezen a te­rületen is az akadálya a megye megszervezésére, a kereszténység terjesztése elől. Ennek első szervezeti lépését a dukátus létreho­zása jelentette. Halvány nyomok mutatnak arra, hogy I. András király hívta életre a bihari püs­pökséget — amely döntő­en a bihari, békési, vala­mint a zarándi terűiéire, tehát Vata feltehető szál­lásterületére terjed ki —, ez 1046—1049 táján tör­ténhetett, Békés megyében csak 1046 után lehetett foga­natja a minden tíz falut egy templom építésére kötelező istváni rendelke­zéseknek. Vésztő vidékén a legkorábbi templomok Szeghalmon és Csolton épültek. A Vésztőhöz kö­zeli Csolton a Vatától le­származott Csolt-nem épí­tette fel nemzetségi mo­nostorát. Eisö írásos adatunk 1222-ből való, apátja egy peres ügyben tanúként szerepel. Kegyurai a Csőit (Vata) nemzetségből le­származott Ábrahámfiak voltak. 1330 körül apátját Lászlónak hívták és 15 ga­ras pápai tizedet fizetett, ami megfelelt a legtöbbet fizető Békés megyei hely­ség — Békés tizedének. A kolostort egy 1383. évi adat is említi, de csak földrajzi irányjelzőként, így nem dönthető el, vajon éltek e ekkor szerzetesek falai között, vagy pedig csak elnéptelenedett épü­letcsoportra vonatkozik az oklevél utalása. 1552-ben már Mágor néven ismert, mert a korábban elpusztult Csőit falu területét a szomszédos faluhoz csatol­ták. Ekkor már csak plé­bániatemplomként mű­ködött a monostor temp­loma. 1733-ban Békés- vármegye kiküldöttei még ámulva ál'ottak fennálló tornyai előtt, de nem tud­ták megfejteni, milyen monostorról tesznek tanú­ságot. A tornyok 1786-ban dőltek le. A monostor anyagának esv részét va­lószínűen felhasználták a megrongálódott vésztői templom kijavításához melyre 1782-ben kapott engedélyt a falu lakossá­ga. A végleges pusztulását a Wenckheim család 1810—12 között végrehaj­tott pinceépítése okozta. A család ezt a területet 1798-ban szerezte meg bir­tokának és a jelzett idő­pontban az alá a domb alá, melyen a monostor állott, egy nagy boros­pincét építtetett. A pince boltozatában és falában a mai napig is a monostor téglái és kövei vannak beépítve. Az ásatás során megta­lált épületrészek vizsgála­ta azt mutatja, hogy a templom több periódus­ban épült Az |első temp­lom a dombon még kis falusi templomocska volt, mely a XI. század első fe­lében épülhetett Történé­szek tagadják ennek reális voltát, pedig adataink is vannak rá: 1046-ban Vata fiai lerombolnak minden, a nemzetség területén le­vő templomot Az első templomból a félköríves fallal záródó szentélyt, valamint a nyugati végét találtuk meg. A templom építészeti stílusa román stílus, az építés technikája is a korai időre utaL Ügy látszik, ezt nem építették újra, hanem részben a falakat, mint alapfalat felhasználva, egy nagyobb templomot épí­tettek, melynek nyugati részét csak a kiszedett fa­lak árkaiból lehetett meg­ismerni. Ezt a templomot már a Csőit család épí­tette. Ennek a templomnak az alapfalaiban — padló­szint alatti részen — több kockakövet és faragott aj­tókeretet találtunk, melye­ken több milliméteres vastags’ágú vakolat volt. Ezek az első templom dí­szítő-, illetve építőkövei voltak. Ez a templom a XI. század végén, XII. szá­zad elején már állott. Egyelőre ismeretlen okok miatt, talán a szer­zetesek megjelenése miatt, később a XII. század kö­zepe táján bővítették úgy, hogy az első templomot teljesen lebontották (ezért találtuk csak az alapfal- árkokat meg) és egy új háromhajós, de még mindig román stílusú bazilikát építettek. ü templom a szokás­hoz hiven keletelve van. Építéséhez különböző anya­gokat használtak: kocka­követ, különböző méretű téglát, fehér és vörös­márványt, valamint mész- és homokkövet. Az alapo­zásnál úsztatott eljárást alkalmaztak, az oldalfalak külső oldalait szabályos egyenes falazással, a kö­zepét úsztatott eljárással készítették. A háromhajós templom 36,2 méter hosszú és 16 méter széles. A külsőfalak szélessége, vastagsága: 1,5 méter. A templom padló­szintjét csak azokon a helyeken lehetett megha­tározni, ahol az oldalfalak is megmaradtak. A padló borításához tartoznak azok a vörös márvány táblatöre­défcek, melyek sl templom eddig feltárt belső részei­ből kerültek elő, igen ap­ró darabokra törve. A templom oldalhajói pillérekkel választódtak el a főhajótól, ezek közül többet megtaláltunk. Két pillérlabazat a tagolt lá­bazattal együtt megmaradt. A két torony a templom nyugati végén volt. A feltárás alkalmával előkerült különböző anya­gú, faragott töredékek ar­ra engednek következtetni, hogy igen gazdagon díszí­tett templom volt. A fa­rag vány ok stílusa — pár­huzamokkal összehasonlít­va — a XII. századra jellemző. Párkánytöre­dékek, ajtó- és ablakke­retek, egyszerű féloszlopos, oszlopos és indamotívumos töredékek is elkerültek. Két ablakkeret töredéké­ből meg lehet határozni a templom ablakainak mé­retéit. A templomtól délre mégtaláltuk a rendház alapfalait, néhol a meg­maradt oldalfalak csonk­jait és téglás padozatú ke- rengőt (nyitott folyosót). A rendház szögletes U alak­ban kapcsolódik a temp­lomhoz. A rendház keleti szárnyát teljesen, a délit és nyugatit részben tudtuk feltárni. Utóbbiak esetében megnehezíti a munkát, hogy nagyon sok helyen elszántották a szőlőtelepí­téskor. A keleti szárnyon három helyiséget lehet el­különíteni, melyek közül a legészakibb maradt leg­épebben. A helyiségek bel­sejében nem találtunk ép padozatot, egyedül a leg­északibb padlója volt aránylag jó állapotban, mely alatt kilenc téglake­retes sírt tártunk feL A legdélibb gyermeksír fe­letti padozaton egy XII. század középére keltezhető magyar ezüstpénz volt. Ennek a helyiségnek a bejárata is megmaradt, a helyiség belsejébe beom­lott ajtókeret-töredékek igen gazdagon faragottak. A bejárat alatt a fal ala­pozásának szintén építő- áldozatra utaló jelenséget figyeltünk meg, egy kotló- alja tojáshéj volt ide he­lyezve. Megállapítható, hogy ezt a kolostorszámyat már az 1100-as évek első felében is használták, ezt látszik alátámasztani a padlón ta­lált pénz is. A rendház déli szárnya sokkal rosszabb állapot­ban maradt meg, részben a gyengébb falak, részben a kiszántás miatt. Ezen a részen voltak: a szerzete­sek ebédlője, más célokra használt helyiségeik. A nyugati részen kis helyiségekre osztott épület­rész maradványait tártuk fel. Több helyiségben megtaláltuk az igen meg­kopott téglás padozatot, melyen kora középkori cserépedények töredékei voltak. A kolostor kiszol­gáló része helyezkedett itt el, melyben a konyha, kamrák és egyéb tároló­helyek voltak. Az épületeken belül a kolostorudvarra nyíló ka­rengő falát és oszlophe­lyeit is nagyon sok helyen megtaláltuk. Az előzőek­ben már szó volt arról, hogy a keleti szárnyon en­nek a téglás padozata is épségben megmaradt. Az oinladéktól több oszlopfűt, oszloptöredéket bontottunk ki, melyek közül kettő fehér márványból készült, virágmotívumos és állat­alakos faragással díszítve. Az egyik oszlopfőn talál­ható két kutya alakja ed­digi ismereteink szerint egyedülálló a magyaror­szági románkori építészeti plasztikában. Sajnos i farapá­mind kivétel nél­kül a földből kerültek e;ő, mivel a lebontás során ezek újabb épülethez nem voltak alkalmasak építőanyagnak, így ezeket eldobálták. Az ásatás so­rán nagyon sok értékes feragványt sikerült meg­menteni a végső enyészet­től, férfifej (.szobor), inda- és levélmotívümos töredé­kek, melyek ajtó, ablak, párkány díszeként szolgál­tak. A legjelentősebb fa- ragvány Vésztő belterüle­tén került elő (régi ura­dalmi épület alapjába rak­ták). Ez a töredéke való­színűen a nagy háromha­jós templom nyugati ka­puját díszítve, hosszabbik szembenézett lapján inda- motívum, ún. palmettás díszítés van, a rövidebbik oldalán egy turbános férfi arcmása. Ez a faragvány a férfiarc jellege miatt ismeretlen Magyarorszá­gon, nem helyi, hanem biztos kezű külföldi mes­ter munkája. Szintén egye­di darabnak számít. A templom körül he­lyezkedik el a középkori temető, melyből eddig csak igen kevés sírt tudtunk feltárni. A templom belse­jében eddig csak egy sír került elő. I feltárás még nem fejeződött be, a templom építési periódusainak még tisztázatlan pontjai kíván­nak vizsgálatot, valamint teljesen feltáratlan a ko­lostorudvar és a temető hagy része. Ezeket a mun­kákat a jövő évben sze­retnénk elvégezni. A ter­vek szerint műemléki helyreállítás fog történni, mivel ez az épületegyüttes a maga nemében egyedül­álló Békés megyében, de kitágítva a kört, az egész Alföldön. Békés megye egyetlen kora-Árpád­•kori nemzetségi monostora ez, hasonló horderejű épületegyüttes csak a Du­na—Tisza-közén, Puszta­szeren található, bár a vésztői méreteiben ezt is túlhaladja. T. Juhász Irén régész Asszonyok Idone Judit! Hajnalt riasztók, nyárba hajlók visszeres lábú kedvesek, estig kulcsrazárt otthonajtók. Cédulákon üzenő társak, éjjel riadók, felcibált síró kicsiktől hajló vállak. ütődnek, esnek, félve lépnek. Szívük alatt kel öklöző, iramló vágta, sziromélet. Szemük alatt milyülő árok. Odatorlódik ránc, mosoly, szatyrok súlya, lépcsők, virágok. Alvókat nézve még vasalnak, férfiingeket, gyűrött vágyat s álmukban puha csöndet varrnak. Őrizzetek meg engem Vejnai Lásxlé Gyűrű-idő porszem-szíi ma vagyok, a teremtés-örvény feldobottja, tarajosgőte-remény. Váltóimból nem nőttek ki fémlepke-szárnyak. Rögös úton botladozom és bennem is mulandók a vágyak; Ember vagyok az emberrengetegből, kis része az Egésznek: hitnek, kétkedésnek, bukásnak és felemelkedésnek. Sorsom milliárdókéval azonos. Ember vagyok. — Cselekedet és tulajdonság. Esendő-hatalom. Elektron-pályán keringő világegyetem-atom. Küzdve küzdők. Hittel dolgozom. S eljön az idő. mikor a Ciklotron-villám lesújt rám, ...és keringésemben egyszercsak megállók. őrizzetek meg engem élők! kik a magatok hasonlatosságára formáljátok tovább, a világot. V vé » • i • - & • «£ • «i« tj» V? r

Next

/
Oldalképek
Tartalom