Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

A közoktatás feladatai Mi újság, Napsugár? a pártkongresszus után Beszélgetés dr. Pülinszky Károly oktatási miniszterrel „Koncertezik" a bábegyüttes — Május 7.: önálló est Békéscsabán — Vendégszereplések országszerte Alig egy hónappal a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusát követően a köz­művelődés egyik legfontosabb, legmeghatározóbb eleméről, a közoktatásról, annak további feladatairól beszélgetett dr. Po- linsrky Károly oktatási minisz­terrel a Magyar Távirati Iroda kulturális rovatvezetője. — Hogyan fogalmazható meg a XI. kongresszus jelentősege a közoktatás szempontjából? — Bár a részletes, konkrét méltatás meghaladná egy ilyen beszélgetés kereteit, mégis úgy vélem: a lényeg néhány gon­dolattal kifejezhető. Mindenek­előtt azt a tényt szeretném hangsúlyozni, hogy a párt meg­különböztetett figyelme, irány­mutató gondoskodása a közok­tatás iránt — folyamat, azaz szerves eleme volt és maradt a párt programjának. Emlékez­tettek a X. kongresszus határo­zatainak nevezetes pontjára, amely féladatul tűzte ki az ál­lami oktatás rendszerének vizs­gálatát. Ezt a vizsgálatot a Központi Bizottság — széles társadalmi bázison, a szakem­berek bevonásával — sikeresen elvegekbe, és 1972 júniusában meghozta határozatát az állami oktatás helyzetéről és fejlesz­tésének feladatairól. Ez a ha­tározat hosszabb időre lelj elöl­te a szocialista köznevelés to­vábbfejlesztésének irányait, ugyanakkor világosan kitűzte a rövidebb távú oktatáspolitikai feladatokat is. Ez utóbbiak vég­rehajtásán munkálkodunk a határozat óta eltelt két és fél év alatt — nem csekély ered­ményekkel csökkentettünk a ta­nulók túlterhelésén, javítottunk általában a nevelés, különösen a világnézeti nevelés feltételein, sokat tettünk az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésé­ért, a di ák-önkonmányzati te­vékenység bővítéséért. A középtávú feladatok köré­ben erőteljesen dolgozunk va­lamennyi úskolafak és iskola ti­«BaaBtBsaeeBaaeaaaaaaaaaaBBacaaaaaaaasd partszolgalatoe és leszólt az árokba: .— Az a két öreg néni hagyja abba a hajlongást, úgyis ké­szen leszünk... — Olyan ez a nő, mint egy angyal. Megmelegszik körülötte a levegő — mondta Kozgonyi és hosiszan bámult Rózsi után. — Verset fogok írni róla — hatá­rozta el. Hajnalra készen lett az árok és a németek is megérkeztek. A lakók éppen le akartak feküdni — Rózsi meleg kézmosó vízzel várta őket —, amikor a németek parancsnoka lekiabált a pincébe: — Mindenki jössz fel! Schnell! schnell!... Gyorsan! Az éhezéstől elgyengült, törő­dött emberek, fásultan, mint az összeterelt juhnyáj, egymáshoz bújva álltak a fagyos téli haj­nalban. — Ki megvan nektek parancs­nok? — kérdezte a svábok jel­legzetes éneklő hangján. — Itt nincs olyan, mi civilek vagyunk — mondta Simó. — Háborúban nem van ember parancsnok nélkül. — Rózsi a parancsnok! — ki­abált Weivoda. — Rózsi, lépsz elő! Rózsi nem mozdult. A sváb a hátáról a hasára rántotta a gép­pisztolyt : — Rózsi, lépsz elő! Vagy lö­vök belétek... — Könyörgök, menjen Rózsi­ka! — könyörögtek a pince la­kói. • Rózsi előlépett: — Te vagy parancsnok? Ti vicceltek nekem? — ordította és felhúzta a géppisztoly súlyzárát. ptas tantervi. korszerűsítésén. Nagyobb távlatú munkádjnk so­rában említem a köznevelés fejlesztését szolgáló tudományos kutatások — az úgynevezett „6-os főirány” — megtervezé­sét és összehangolását. A kö­zelmúltban zárult XI. párt- kongresszus — mind az előze­tes dőkumentumokban, mind a Központó Bizottság beszámoló­jában — lényegében nyugtáz­ta a közoktatás munkásainak eredményeit és erőfeszítéseit. — Cgy érthetjük-e, hogy a XI kongresszus Jóváhagyta a köz­oktatás szocialista korszerűsí­tésének érdekében végzett ed­digi munkát? — Feltétlenül, de a kong­resszus ennél sokkal . többet mond, éppen «vért jelentőségé­nek méltatásánál itt nem állha­tunk mag, elsősorban arra uta­lok, hogy a XI. kongresszus — hasonlóan az előzőekhez — igazi ,jmunkakongr«sszus” volt: értékelt, elemzett, 'bírált; a szocializmus belső és nemzet­közi fejlődésének széles háttere előtt világította meg társadal­munk előrehaladásának minden fontos teltételét, így az okta­tás helyzetét és perspektíváit is. A nagy társadalmi össze­függések optikája, a társada­lom, a párt összpontosított fi­gyelme ezúttal is felszínre hoz­ta a közoktatási rendszerünk alapkérdéseit, amelyek egyben a továbbhaladás fő területét is jelzik: az egyenlő tanulási esé­lyek feltételeinek megteremté­sét, a világnézeti és erkölcsi nevelés erősítését, az általános iskolai oktatás és a szakmun­kásképzés fejlesztését, tartal­mának és formájának v korsze­rűsítését — hogy csak a leg­fontosabbakat említsem. Külön szót érdemelnek a kongresszus dokumentumaiból és a felszó­lalok részéről azok a gondola- tele, javaslatok, amelyek a pe­dagógusok társadalmi megbe­csülésével, képzésük, továbbkép­!s#9»8aaBa**ae»BBBBaBaaBaaaBBasBB«aB«aa**BBBM Rózsi, mintha már a lövéseket • kellene túlkiabálnia, azt ordí- ! tóttá: — Nem viccelünk. Én vagyok * a parancsnok! A sváb leengedte a géppiszto- j lyát. — Nekem mindegy. Te vagy a * felelős, hogy betartsa mindenki j a parancs. A házat megszálljuk, j A katonák lesznek laktatva a : földszinti lakások. Onnét min- ; denki takarodik ki. A házat nem ! elhagyja senki. Aki kimegy, le i lesz lőve. Mint egy hund, egy : kutya! Most pedig, ami megvan ; nektek, dunna, paplan, pokróc, S mind idehozni... Ha valakinek S találok nála, azt is lelövöm. Fu- i tás! Van nektek egy perc rája! 5 Nem telt bele a perc és a | megrettent emberek újra ott i álltak. Kezükben fehér dunnák, : paplanok. — Ide teszitek le nekem... — • mutatott a sáros kőre a német. • — Mi lesz? — ordított a sváb és : Újra kattant a géppisztoly zárja. | Erre aztán szinte egyszerre dob- • ták le a fehér ágyneműt. — Mögt : mehettek le. Ha parancsot meg- t szegtek, elsőnek a frau parancs- ; nők lövöm le, mint egy kutya... S Rózsi a pincelejáratból nézte, ! hogy a németek a dunnákat és ; a paplanokat magukkal viszik . az árokba és mielőtt belelépnek, | az árok alját és oldalait kiöéle- s lik. Akik nem mentek ki az * árokba, betódultak a kinyitott | földszinti lakásokba és ruhástól, t csizmástól dőltek az ágyakra- g Előzőleg azonban összetört szé- j kekkel, asztalokkal, könyvek- ■ kel tömték meg a kályhákat (Folytatjuk) S zésük színvonalának további emelésével foglalkoztak. — Az MSZMP XI. kongresszu­sa történelmi jelentőségű ok­mányt fogadott el, a párt programnyilatkozatát. Mit je- . lent ez a dokumentum a ma- j gyár oktatásügy számára? — A programnyilatkozat pár­tunk történelmi feladatainak szintézise, a fejlett szocialista társadalom megteremtésének nagy távlatú munkaterve. Hi­ba lenne most kiragadni a do­kumentum oktatásügyi vonait- kazáisait, hiszen — könnyű be­látni — a programnyilatkozat egesze érinti az oktatás-neve­lés perspektíváit. Hadd említ­sek ©gy példát a dokumentum n. fejezetéből: „A felnőtt nem­zedék minden tagja, a csalá­dok, az érintett intézmények azzal a felelősségtudattal tö­rődjenek az Ifjúság nevelésé­vel, hogy munkájukkal és pél­dájukkal a jövőt alakítják. Ugyanakkor növelni kell az if­júsággal szemben támasztott követelményeket is, hangsúlyoz­va kötelességleit és felelősségét önmagáért és a szocialista tár­sadalom jövőjéért.” De idézhet­nék a Központi Bizottság be­számolójából is, amely szerint: „A szocialista társadalom nö­vekvő igényeinek megfelelően — 15—20 éven belül — általá­nossá ke® tenni a felnövekvő nemzedék középfokú iskolázott­ságát.” Mi más ez. mint okta­táspolitikai feladat? Természe­tesen a programnyilatkozat kü­lön pontban is megfogalmazza az oktatási rendszer tovább­fejlesztését közvetlenül érintő feladatokat, így például a szo­ciális különbségek hatásának megszüntetését a fiatalok élet­pályájának alakulásában, az oktatás és nevelés egységének erősítését, a feltételek kiegyen­lítését az elsőfokú oktatásban, és így tovább. A programnyi­latkozat oktatási vonatkozásai, mint részfeladatok, logikusan következnek az 1972-ben még­ha táró/ott korszerűsítési fel­adatokból. Minit egész, a párt programnyilatkozata nekünk el­sősorban a távlatokat mutatja meg. amiért munkálkodunk: a fejlett, szocialista társadalom kénét. látjuk benne, amelynek építőit, részeseit — a szocialis­ta embert — nekünk kell to­vább oktatnunk, képeznünk, ne­velnünk. Mindenesetre minisz­tériumunk — együtt a pedagó­gusokkal — tanulmányozza a XI. kongresszus összes doku­mentumát, és ennek alapján je­löljük ki a magyar oktatás fej­lesztésének következő lépéseit — fejezte be nyilatkozatát dr. I’o- linszky Károly. Hogyan kerül az Országos Filharmónia Ifjú Zenebarát­hangversenyeinek előadói pó­diumára a békéscsabai KPVDSZ Napsugár Báb­együttese? Erről és terveik­ről kérdeztük meg Lenkefi Konrádot, az együttes vezet tőjét, — A hatvanas évek végén készült el négy bábkoreog­ráfiánk, Bartók és Kodály müveire. Ebből három balla­da, illetve balladisztikus mű. Az Ifjú Zenebarátok hang­versenyein Kodály: Molnár Anna és a Kádár Kata című balladáit, valamint Bartók: Cantata Profana című „egy­szerű kantátáját” Balladák címmel adjuk elő ezeken a koncerteken, a negyedik év­folyamos zenebarát diákok­nak. 1967 óta tart a kapcso­latunk a Filharmóniával, ez a harmadik közös rendez­vény-sorozatunk. — Az első fellépésünk az elmúlt vasárnapon volt, Szeghalmon Most, 20-án Gá­doroson. Csorváson és Gyu­lán, 27-én pedig Battonyán, Újkígyóson és Békéscsabán játsszuk el e nagyon szép történeteket. A kodályi, bar­tóki zene magnetofonról szól, de igyekeztünk minél jobb hangminőséget biztosítani. — Az idei év a „Cantata profana éve”, hiszen május 16. és 18. között a budapesti Művelődési Központban, a felszabadulásunk 30. évfordu­lója tiszteletére rendezett bábegyüttesek estjén szintén ezt a művet játsszuk el Ugyancsak a május végén, június elején megrendezésre kerülő soproni ünnepi he­teken is, amelyre nemrégi­ben kaptuk kézhez a szíves meghívást. —• A „komoly művek” mellett a csabai gyerekeknek május elsején a Varázsláda, az Elátkozott malom és a Vásár című mesedarabokkal szeretnénk örömet szerezni. Az előadásokat vagy a sza­badtéri színpadon, vagy az ifjúsági és úttörőházban tart­juk meg. — Az elmúlt évben meg­rendezett önálló, felnőttek­hez szóló estünk nagyszerű fogadtatása arra biztatott fel bennünket, hogy újabb ilyen estet hirdessünk. Május 7-én, szerdán este ismét szeretet­tel várjuk a csabai közönsé­get. Ez alkalommal Bartók Béla és Kodály Zoltán mű­veire komponált bábjátékot adunk elő: a Magyar népda­lok, a Cantata Profana, illet­ve a Kádár Kata és a Molnár Anna című kompozíciókat. Bár e bábmüveknek már ko­rábban volt az ősbemutató­ja, mégis reméljük, hogy szí­vesen megnézi ismét a bé­késcsabai közönség. (N. L.) Felvételi hirdetmény Az Építőipari Kivitelező Vállalat, az 1975/76-os oktatási évre szakmunkástanuló-felvételt hirdet az alabbi szakmákban: KŐMŰVES. AcS-ALLVANYOZO. V ASBETONKÉSZITÖ (vasbetonszerelő), EPULETBURKOI.Ő (hideg), CSŐHÁLÓZAT. ES BERENDEZÉSSZERELÖ, VILLANYSZERELŐ ÉS ÉPÜLETASZTALOS, ÉPÍTÖGÉPSZERELŐ. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1975. JŰLIUS 30 Kedvezmények & járandóságok: < kollégiumi elhelyezés, jutányos étkeztetés, munka- és védőruha, szerszámok és tankönyvek. A tanulmányi idő befejezése után 1000 Ft átállása előleg. Tanulmányi ösztöndíjak, ösztöndíj-kiegészítések az országos érvényű rendelkezések szerint. Társadalmi ösztöndíj a tanulmányi ösztöndíjakon felül 'a szerződtetett tanulók részére, a választott szakmától függően 250—500 Ft ^havonta. A tanulmányi idő: 3 óv Jelentkezni vagy felvilágosítást kérni mind levélben, mind személyesen az alábbi címen lehet: Építőipari Kivitelező Vállalat üzemgazdasági osztálya, 1101 Budapest, X., Salgótarjáni út IS. Jelenet a Cantata Profana című bábjátékból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom