Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-17 / 89. szám
Komoly Usenet — vidáman Bemutató a fókái Színházban Gyárfás Miklós vígjátékaiban T úgy nevetteti ki a társadalmi visszásságokat és az egyéni gyengeségeket, hogy közben reprezentálja is életünket. Talán ezért is volt és van olyan nagy érdeklődés Európa színházaiban darabjai iránt. Sajátos humorával olyan egységbe foglalja a jót és a rosszat, amilyenben az a hétköznapjainkban is van. Nem kendőzi el a hibákat, de nem is ostorozza maró gúnnyal azokat. Jó pedagógiai érzékkel csak amolyan barackot nyom figurái fejére a gyengeségekért. Tükröt tart eléjük, hogy kimosolyogják addigi önmagukat. Erre az az fró képes, aki családtagként szereti az embert, és ezt a szeretetet próbálja elhinteni embertársai között. Olykor persze éppen e szeretet csapdájába kerülhet, hiszen akkor is „feloldoz”, amikor szigorúbb felelősségre vonásra lenne szükség. Így érezzük néha a békéscsabai Jókai Színházban most bemutatott zenés vígjátékában is, a „Kelj fel és énekelj :”-ben. Orbók István („egy nagy ember gépkocsivezetője”) derék, becsületes ember, de túlságosan naiv és görcsösen tekintélytisztelő. Emiatt teljesen elveszíti egyéni érzéseit, gondolatait, azaz saját magát. Komoly bírálatot, sőt már-már észhez térítő gúnyt is érdemelne ezért a magatartásért. Gyárfás azonban csak mo- solyogtatóvá formálja és így talán a nézőben is kétségeket ébreszt: „Csakugyan bután viselkedik ez az Orbók?”. Vitatkozhatnánk az író türelmén, pedagógiai elvein, de már csak azért sem szükséges ez, mert vígjátékról lévén szó, a megoldás szándékos is lehet Végül is a darabban neki lesz igaza, mert a magateremtette, meseszerű helyzetekben Orbók elvtárs megváltozik. A kérdés már csak az, hogy történhetett volna-e mindez így, az életben is? A „Kelj fel és énekelj”, e komolyra fordított gondolatokkal együtt kitűnően megírt, igazi vígjáték. Nagyszerűen alkalmazza írója a műfaj legősibb és legbiztosabb megoldásait. Váratlan fordulatokon, mulatságosan kínos szerepcseréken, különös figurákon nevethetünk, De ez a jó vígjátéki váz, ragyogó poénokkal, komoly gondolatokkal, érzelmekkel és olykor költői | mondatokkal (Tóni néni: . .ma- ; guk öten szerettek engem, én is szerettem magukat. Háború volt, mindenem elveszett...), pergő i párbeszéddel van felöltöztetve. Azt hiszem ez a darab közönség- j sikerének a titka. Es mint az elején írtam, az, hogy tükröt tart elénk. Könnyedén figyelmeztet arra az úgynevezett szocialista erkölcsre, amit sokszor oly távolinak érzünk, pedig egészen közel van. Arra, hogy a családi környezetet nem téveszthetjük ösz- sze a munkahellyel. A szocialista társadalom fejlesztésének irányelveit nem ismételgethetjük szó szerint magánéletünkben. Karola („a szocialista tündér") mondja ki végül:: felszabadultan, fiatalosan, vidáman kell élni. Mindenki megteremtheti a boldog, harmonikus, egyé- 1 ni életet, ha mer él- | ni a lehetőségekkel. Nem j lehetünk rettenetesen lökélete- ! sek és nyomasztóan hibátlanok’ Le kell számolnunk az üres külsőségekkel, a gátlásokkal, a títísjmyjjss 11)75. ÁPRILIS 17. i Fodor Zsöka és Kárpáti Tibor hivatalnok' életstílussal. Ezt üzeni kedves humorú, időnként megható történetével az író. Ezt mondta el darabjával rokonszenvesen rólunk, kialakulóban levő szocialista életünkről már a világ sok országában. A kétfelvonásos vígjáték mindvégig szórakoztat és ébren- tart. Egyik ügyes eszköze volt ehhez Gyárfásnak Bodoni elvtárs (a vezérigazgató) előtérbe tolt figurája, akit viszont nem látunk, nem hallunk, de sokáig reménykedünk megjelenésében. Hogy ez nem következik be, annak természetesen mondanivalója van, hiszen jobb, ha nem is ismerjük meg közelről az ilyen bodomkat. Lendvay Ferenc Jászai-díjas, meghívott rendező mozgalmassá tette a játékot. Felkai Fszter koreográfiája ismét szépen épült a darabba. Ék Erzsébet jelmezei fantáziadúsak, a humor légköréhez igazodnak. A színészi kollektíva láthatóan jól érezte magát szerepeiben. Bángyörgyi Károly Jászai-díjas (Orbók István) kifinomult, egyéni humorát ismerhettük' meg. Barcza Éva és Kár páti Tibor (Orbókné és Gyula) jól formálták meg a kissé véznára írt figurát. Dénes Piroska (Tóni néni) fintoraival kitűnően érzékelteti titokzatos múltját. Forrongó és szeretetreméltó. Fodor Zsóka (Karola) apró megoldásokkal alakítja hihetően a szocialista tündért. Boross Mária (Mari) az együgyű büfés lány néhány perces alakításával is emlékezetes. A zene Holpert János vezényletével még vidámabbá teszi az estét. Réthy István Rádió jegyzet Az üdülésről Díjkiosztás a népfrontnál A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága holnap, pénteken délelőtt 11.00 órakor díjkiosztó ünnepséget rendez. Ez alkalommal adják át a felszabadulásunk 30. évfordulója t;sz- teletére kiírt rajztörténeti és dokumentumgyűjtő pályázat díjait, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága által alakított „Kiemelkedő társadalmi munkáért” emlékplakettet. Gödöllői egyetemistái! Orosházán és Oombegyházáo A Dél-Békés megyei Tsz-szö- vetség meghívására tegnap, áp- prilis 16-án este megyénkbe érkezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanuló Békés megyei diákok csoportja. Az egyetemen működő Békés megyeiek klubja immár harmadik éve tart fenn szoros kapcsolatokat megyénkkel. A Békés megyei Tanács, valamint a gödöllői egyetem között fennálló szocialista szerződés értelmében az egyetemen tanuló Békés megyeiek tanulmányaik ideje alatt rendszeresen látogatják termelőszövetkezeteinket és állami gazdaságainkat, elsősorban abból a célból, hogy a diploma megszerzése után itthon kamatoztassák friss tudásukat. A mostani kétnapos itt-tartózkodásuk alatt a diákok ma, április 17-én az orosházi Űj Elet Tsz-be látogatnak, holnap, április 18-án pedig a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezettel ismerkednek meg. VIII. Eötvös fedettéb csodálkozott Köpetzy hangján. Hol van a hősködés? Nem is bírta megállni szó nélkül: — Kérlek, ezredes uram, miért beszélsz így, hogy: szaladt. Mi tudjuk, hogy ez csak taktika... — Természetesen," kérlek — keményítette hősiesre a hangját az ezredes. — A csodafegyver már nem késhet sokáig... És végül is a nemzeti szocialista eszme nem csak Budapestre érvényes... — Szóval, már te is lemond- ; tál Pestről? — kérdezte Eötvös? — Ideiglenesen ... Budának ; ebbe a térségébe tömöri tjük a 5 csapatokat és megkíséreljük a 5 kitörést. De kérlek, ez a leg- 5 szigorúbb titok. ; Rózsi lábujjhegyen szaladt vé• gig a pince folyosóján. ! Amit hallott, elmesélte Simó- : éknak. ■ — Holnap maguknak is le ! kell költözni a pincébe. • — Es vele mi lesz? Államunk évente több mint félmilliárd forintot költ a szak- szervezeti üdültetésre, mégsem lehet minden jogos igényt kielégíteni. A szervezett dolgozóknak csupán 8 százaléka mehet egy évben üdülni és sok még a tennivaló a beutalók igazságosabb elosztása érdekében is. Az érdeklődők jobb tájékoztatását szolgálta az a sajtókonferencia, amelyet hétfőn délután közvetített a Kossuth rádió. A meghívott újságírók és a rádióhallgatók kérdéseire a Szákszervezetek Országos Tanácsa vezetői, a MÁV, a Volán, az IBUSZ és más utazási irodák szakemberei adtak választ. Megtudtuk, hogy a világon egyedül nálunk van arra lehetőség, hogy a gyermekgondozási segélyen levők a kisgyerekeikkel közösen üdülőjegyet kaphatnak. A fizikai munkások még mindig nem megfelelő arányban jutnak az üdülőkbe, viszont a nagy családosoknak nyújtott kedvezmények jelentős eredménynek számítanak. A nyugdíjasok szélesebb körű üdültetését csak a korlátozott lehetőségek gátolják, hiszen egyébként a szakszerveGazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő április 16-i számában tudósítást közöl arról, hogy az orosházi Üj Élet Tsz a tavalyi esztendőt több mint 22 millió forint nyereséggel zárta, miközben a fejlesztésre mintegy 18 millió forintot forditott. A tsz tavalyi árbevétele 23 és fél millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A cikk külön is kiemeli, hogy az orosházi tsz országosan is az elsők között áll a tagokról való szociális gondoskodásban. Elsőként fizettek nyugdíj-kiegészitést az öregeknek, bevezették a sza— Felviszem Eötvösék lakásába. Van még nálam egy kulcs. — Nem megyek... Megőrülök ott egyedül... — Nem lesz egyedül. Ne aggódjon. Majd én meglátogatom Csak nem hagyom éhen veszni... — És ha Eötvösék is feljönnek? — Azok? Ügy félnek, mint a patkányok. Miattuk ne fájjon a feje. Rózsi a saját szobájába vezette Kövest. Ez volt a legbiztonságosabb, mivel egyetlen pici ablaka a világítóudvarra nyílt. Aztán bezárta az ajtót és leosont a földszintre. Mivel senkit sem látott, kiment a kapun és észrevétlenül beállt az árokásók közé. Lapát nem jutott mindenkinek. A többieknek a kezükkel kellett kaparniuk a fagyos földet. — Mozgás! — nógatták őket a nyilasok. — Adjanak egy lapátot — morogta valaki. — Ki pofázott? A kérdésre természetesen nem Jóit valasz, de a testvérek nem zeti tagok jogai nem csökkennek akkor, ha a dolgozó nyugdíjba megy. Örömmel hallottuk, hogy a gyulai SZOT gyógyüdülőnek országszerte jó híre van: többen érdeklődtek, hogy fizető vendégként is szívesen jönnének Gyulára az üdülőbe (erre sajnos nincs lehetőség, mert a szak- szervezeti üdülőket csak a beutaltak látogathatják). A belföldi turizmus helyzetéről elég kevés a tájékoztatás, ezért a turisták főleg csak a Balaton ,a Velence-tó és a Du- na-kanyar tájaira igyekeznek. Az iskolai kirándulások gondosabb szervezésével, a jelenlegi szűkös autóbusz-park jobb kihasználásával kulturáltabbá tehetnénk a gyéretek közös szórakozását. Érdekes volt az a gondolat is, hogy például a nagy mennyiségű napolaj mennyire veszélyezteti a Balaton élővilágát ... A Petress István által vezetett műsor nemcsak a jó propagandáit segítette, hanem az eredmények bemutatása mellett őszintén szólt az üdüléssel kapcsolatos hiányosságokról is. (Andády bad szombatot és az elmúlt évben csaknem 4 és fél millió forintot fizettek ki szociális juttatás címen. Rövid hírt olvashatunk a Figyelő e heti számában a gyomai központú Körösi Állami Gazdaságról is. A hír szerint a gazdaság gyulai kerületében az ezer hektárra tervezett rizstelepi rekonstrukciót a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat számitógépes programozással készíti elő. A rizstelep teljes korszerűsítését több lépcsőben, 25 millió forint költséggel 1976 végéig valósítja meg a gazdaság. is várták. Mint a zsák, dőltek le a sáros földre, mert egy Sztá- lin-gyertya nappali világosságot derített. — Figyeld meg, mi lesz itt! — mondta az egyik testvér. — Ügy lövik le őket, mint a nyu- lakat. De ellobbant a Sztálin-gyertya fénye és a túloldalon némák maradtak a mesterlövészek fegyverei. Azok is tudták, hogy a budai oldalon a testvérek kikkel ásatják az árkokat. — Idefigyeljen, testvér! — lépett a nyilas mellé Rózsi. — Nekem \ nincs lapátom, az én munkám itt úgysem ér semmit. Engedjen le a pincébe, főzök egy nagy fazék forró teát, maguknak sem árt. — Hát az jó lenne... De mit szól az ezredes testvér. Ha meglátja magát, keresztüllövi. — Vagy ki tudja? — kuncogott a társa. — Sose féljenek. Az ezredes nekem majdhogynem -ógo- rom... — nevetett Rózsi és máris szaladt. Eötvösék pincéjének • 4taja még mindig nyitva volt. Rózsi hangos léptekkel ment végig a folyosón, még énekelt is. — Ki az? — lépett ki Köpetzy és zseblámpája fényét a lányra irányította. — Hogy mert lejönni? — A testvérek leküldték, hogy főzzek forró teát a népnek, mert megfagynak a nyomorultak. — Konyakos fekete, kaviáros szendvics nem kell? — kérdezte az ezredes gúnyosan, de lengedte a lányt. Rózsi még hallotta, amint búcsúzik. A Figyelőben olvastuk: Orosházáról és Gyomáról Ősz Ferenc: RÓZSI (KISREGÉNY)
