Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

Gabona- és hústermelés négy év alatt Teljesítették a IV. ötéves terv előirányzatait a Körösök Vidéke Tsz>ek Szövetségébe tartozó gazdaságok Tegnap. szerdán küldöttköz. j gyűlést tartott a Körösök Vidé­ke Tsz-ek Területi Szövetsége Békéscsabán, az ifjúsági és út­törőház első emeleti tanácskozó- termében. A termelőszövetkeze­tek és társulataik 1974. évi gaz­dálkodásának értékelése, a tsz- szövetség nőbizottságának be­számolója, az ellenőrző bizottság tevékenysége, valamint a tsz- szövetség 1975. évi munkaprog­ramja szerepelt a napirendek között. A küldöttközgyűlés egy­értelműen megállapította, hogy a Körösök Vidéke Tsz-ek Szö­vetségéhez tartozó termelőszö­vetkezetek és társulások terme­lési értéke 1973-ról 1974-re 3 milliárd 430 millió forintról 3 milliárd 607 millió forintra nö­vekedett. A fejlődés üteme 5,2 százalékos. A gabona-ágazatban, valamint a hústermelésben a IV. ötéves terv célkitűzéseit már az első négy évben teljesítettéle De abban is állást foglaltak, hogy a tagszövetkezetekben na­gyobb erőfeszítéseket szükséges tenni a népgazdasági igények lobb teljesítésére, kielégítésére a szarvasmarha-tartásban, a zöld­ség- és a cukorrépa-termesztés­ben. Balogh Sándor, a tsz-szövet- ség elnöke a következőkben ösz- szegezte az 1974. évi gazdálko­dás elemzésének tapasztalatait. ; — Az a munkabizottság, me- ; tyet Sótyi János, a szövetség el­nökhelyettese vezetett, sokolda- j iűan elemezte az 1974. évi szö­vetkezetpolitikai munkát. Olyan értékelést állított össze, amely módszerében új, hiszen a szöve­ges rész: és a hozzácsatolt táb­lázatok iránymutatóak, gondo­latébresztők, jó összehasonlítá­si alapot adnak valamennyi tag­szövetkezetnek és társulásnak a fejlődés áttekintésére, valamint a megfejelő következtetések le­vonására. Nagy érdeme a jelen­tésnek, hogy eljutott a jövede­lem elemzéséig, alakulását fej­lődésében követi nyomon. Ki­mutatja az egy hektárra jutó oruttó jövedelem képzését. Is­meretes, hogy a szövetkezetek gazdálkodásának elemzése erre épül, éppen ez adja a jó alapot ahhoz, hogy a területileg azonos gazdaságok párhuzamba állítsák önmaguk eredményeit, a gyen­gébben működők a jókhoz vi­szonyítsák helyzetüket, s ezek­ből következtetéseket vonjanak le fejlődésük gyorsítására, ter­melési színvonaluk emelésére. I tsz zárszámadások tapasztalatát is összegezték. To­vább csökkent a szövetkezetek­ben dolgozók száma 3,1 száza­lékkal. Ezzel a nyugdíjas és já­radékos tagok aránya az összes tagsághoz viszonyítva 43,7 szá­zalék! Megállapíthatta a kül­döttközgyűlés azt is, hogy az elmúlt esztendőben a pártkong­resszusra és a felszabadulási ün­nepségekre készülve tovább fej­lődött a szövetkezeti demokrá­cia, színvonalasabbá vált a vá­lasztott testületek munkája. Az emberek helytállása fokozódott, ! fejlődött a közösségi szellem, I amely a rendkívüli őszi időjárás I nehézségeinek leküzdésében a példák százait mutatta. Eredményes volt a szocialista munkaverseny, a szocialista bri- í gádmozgalom, amely 1974-ben I átfogta a szövetkezetek túlnyo­mó többségét. A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny­hez 46 termelőszövetkezet csat­lakozott, a vállalások összértéke megközelítette a 140 millió fo­rintot. A szövetkezeti élet másik jel­lemzője az iparszerű termelés erősödése. A szakosított terme­lés egy-egy termelési ág kon­centrálódásához vezetett, s ez nemcsak a gazdaságon belül, hanem a gazdaságok között is eredményesen kibontakozott. A tél folyamán igen eredményes tsz-egyesülések voltak, melyek az újabb gazdasági fejlődés alapjait alakították, s alakítják. Terjed az iparszerű termelés, amely a különböző növényter­mesztési rendszerek, a szakosí­tott állattenyésztő telepek mind hatékonyabb, jobb munkájában jut kifejezésre Lényegében ezeknek köszönhető, hogy búzá­ból, kukoricából, napraforgóból, szójából jelentősen növekedtek a hozamok. Sok még a feladat a cukorrépa-termesztésben. A ve­tésterület már elérte a gyárak által igényelt nagyságot, így itt most már a terület-kihasználás­ban, a hozamok növelésében akad a legtöbb munka. A füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz-ben hektáronként 535 mázsa cukor­répát termesztettek, a gyomai Győzelem Tsz-ben pedig 127 mázsát. A zöldségtermesztésben is növekedett a termőterület. Elsősorban azokat a növényeket termesztik szívesen a gazdasá­gok, melyek gépesíthetek, a gyomirtás vegyszerekkel végez­hető el. A vöröshagyma és az uborka, valamint a zöldpaprika vetésterülete a kézi munka igénye miatt továbbra is háttér­be szorult. Az állattenyésztési ágazatból külön kiemelték a szarvasmar­ha-tenyésztést, mivel a táj adottsága ehhez kedvező. De azt is megállapították, hogy a termelés alacsony színvonala miatt ez az ág ráfizetéssel gaz­dálkodott több szövetkezetben. A tejhozamon lehetne és kelle­ne javítani, amit az is mutat, hogy nagyon változatosak a ho­zamok. Ugyanazzal a fajtával te­heneként 3500 litert is elérnek, máshol csak 2 ezer liter tej alatti mennyiséget fejnek. Per­sze akadnak más gondok is; az elhelyezés korszerűtlen. A sertés- és a baromfiágazat a juhászattal egyetemben ked­vezzen fejlődött. Egy hektárra eső gazdálko- I dási mutatók közül a halmozat- lan termelési érték (14 ezer 251 forint), az árbevétel (3 6 ezer 360 forint) és az összes költség (14 ezer 90 forint) érdemel figyel­met, mely utóbbi az előző évi­nél 9,2 százalékkal magasabb. A költségnövekedés az ipari ere­detű műanyagok fokozottabb felhasználásából és az igen ked­vezőtlen időjárású nyárból, ősz­ből, a megnövekedett anyag- és bérfelhasználásból ered. Ezek összességében érzékenyen érin­tik az 1975. évi fejlesztési ala­pokat. A gondok áthidalására a már elkezdett módon tovább j szükséges növelni az anyagok és j eszközök ésszerű kihasználását. Dupsi Károly Mezőhegyesi gázfogadó-állomásra Érettségizett fiatalembert csoportvezetői munkakörbe, és orosházi kirendeltségünkre gAzkészülék-karbantartö SZAKMUNKASOKAT keresünk felvételre. Jelentkezés; DÉGÁZ, Orosháza, Rákóczi út 5. 279472 Kamatozó tapasztalatok Munkaverseny-eredményekről tanácskozott a párt szarvasi végrehajtó bizottsága Számok és elveik uraltáik az MSZMP szarvasi városi végre­hajtó bizottságiának legutóbbi ülésére készített írásos beszá­molót. Ugyanezeket emlegették leggyakrabban a hozzászólók is. Elsősorban három számról esett szó: a XI. kongresszus és a fel- szabadulás 30. évfordulója tisz­teletére indított munka verseny­ben vállalásukon felül mintegy harmincötmillió forintnyi érté­ket állítottak elő a szarvasi dol­gozók. A verseny meghirdeté­sekor fogalmazott elvek közöl pedig tölbben is arra tértek vissza, amit a jelentés így fog­lalt össze: „A szervezésben részt vevő szervek hassanak oda, hogy a verseny fő célkitűzéseit a dolgozók, szocialista brigá­dok, üzemi kollektívák megis­merjék és olyan konkrét válla­lásokat telhessenek, amely mun­kakörükkel összehangolt és az üzem, termelőegység eredmé­nyes gazdálkodását elősegítik, illetve amelyet a társadalmi ér­dekek és elvárások megköve­telnek.” * * * Jansik Tamás, a városi ta­nács elnöke arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a versenyben megmozdult a munkaképes la­kosság kétharmada, s hogy eb­ben nagy szerepe volt a szoci­alista brigádoknak — ez azon­ban nem jelentheti azt, hogy egyenlőségi jelet szabad tenni a kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny, valamint a szocialista brigádok versenye közé. Hasonló értelemben szólt hozzá Babák Mihály, a ruházati szövetkezet pánttitkána és más vb-tagok is. Felvetődött az a gond, hogy néhány termelőegy­ségnél azonosként kezelték a kettőt és ez rendkívül megnehe­zítette a két versenyben kitűn­tek munkájának igazságos anya­gi elismerését. Mindezek alap­ján olyan állásfoglalás született, hogy a jövőben, a verseny 1975 végéig tartó második szakaszá­ban a brigádok folyamatos ver­senyét elkülönítve kell kezelni a kongresszusi és felszabadulási vállalások teljesítésétől. A teljesítmények értékelését illetően Molnár Lászlóné, az 1. számú általános iskola igazga­tója — ismét csak többekkel egyetértésben — azt javasolta, hogy ki kellene dolgozni a kü­lönböző munkák összehasonlít­hatóságának rendszerét. A vég­rehajtó bizottság ezek után úgy módosította az írásban előter­jesztett határozati javaslatot, hogy a gazdaságpolitikai mun­Az Összetartás Szocialista Brigád üzemében 3. lett a Szirén rn- házati szövetkezet versenyen. A szövetkezet a kongresszus tisz­teletére március 15-ig teljesítette a Szovjetunióba irányuló el­ső félévi exportkötelezettségét (Fotó: Deinény Gyula) kabizottsóg készítse el ezt a rendszert, amellyel össaemérhe- tőkké válnak a munkahelyen el­ért termelési eredmények, az üzemért, a városért, egy-egy patronált oktatási intézményért végzett társadalmi munkák. A lehetőségeknek megfelelően tö­rekedni kell arra is, hogy mér­hetővé váljanak a dolgozók szellemi tevékenységének kü­lönböző formái, amilyenek pél­dául a továbbtanulás, a politi­kai önképzés, az olvasás, a szín­ház- és mozilátogatás. Mészáros Istvánnak, a Tiszán­túli Talajjavító és Talajvédel­mi Vállalat igazgatójának és dr. Németh Sándornak, az Öntözé­si Kutató Intézet igazgatóhe­lyettesének szavai után az is újra tisztázódott, hogy a mos­tani munikaverseny gazdája minden termelőegységben az adott gazdasági vezetés — lé­vén, hogy a gazdasági vezetők egyben politikai vezetek is és ez a verseny rendkívül nagy politikai fontossággal bír. A pártszervezetek irányításával dolgozó társadalmi szervek a verseny lebonyolításában poli­tikai partnerei a gazdasági ve­zetésnek. Elhhez kapcsolódott Pusztai Andrásnak, a Vas- Fémipari Szövetkezet szocialista brigád­vezetőjének hozzászólása, aiki a gazdasági középvezetők, alap­szervezeti párttitkérok fokozott segítségét igényelte — felvetet­te, hogy az említettek olykor minden jó szándékuk ellenére sem tudják az igényelt támo­gatást megadni, mert ehhez nincs megfelelő konkrét isme­retanyaguk. Pedig ahhoz, hogy a szocialista munkaverseny ne laposodjon el, hanem újabb len­dületet kapjon, mindez nagyon is szükséges lenne. Összefoglalójában Vrbovszki György, a városi pártbizottság első titkára azt hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaver- senynek az inkább szövetkezeti iparral és intézményekkel ren­delkező Szarvason a Központi Bizottság 1971-es határozata adott hatékony ösztönzést, azóta csaknem hatezerre nőtt a szoci­alista munkaversenyben részt­vevők száma, s 199 szocialista brigádban kétezer-nyolcszázan igyekeznek minél jobb termelé­si eredményeket elérni. A mos­tani eredményeket a központi és helyi határozatoknak megfelelő­en kell tovább fokozni, nem utolsósorban a pártszervezetek még aktívabb tevékenységével. A vb-ülés ezek után elfogad­ta a jelentést és az említett mó­dosítással, a Tari József, a páít- bizottság munkatársa által elő­terjesztett határozati javaslatot. Ez utóbbiból idézünk néhány — általános tanulságokkal is szol­gáló — részletet: „A mennyi­ségi mutatók mellett a vállala­tok, üzemek törekedjenek a Központi Bizottság december 5-i határozatában foglalt célkitűzé­sek megvalósítására, amelyek a következők: önköltség-, energia- és anyagtakarékosság, eleven és holt munkával való ésszerű gaz­dálkodás, a népgazdasági érde­kek fokozottabb figyelembevé­tele, összehangolva az egyéni és vállalati érdekkel... Az alap­szervezetek tárgyalják meg és értékeljék taggyűléseken a ver­seny helyzetét, évente két alka­lommal is határozzák meg a to­vábbi feladatokat. Nagyobb fi­gyelmet szenteljenek a verseny népszerűsítésére, az elért ered­mények írásos és egyéb szem­léltetőeszközökkel történő pro­pagálására.” A TTTV központi gépműhelyében S—10U-as erőgépeket javít a Lenin Szocialista Brigád. A gépüzem háromnegyed millió forinttal növelte a termelés értékét a kongresszusi versenyben • * * Körülbelül ennyi történt a szarvasi végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén. Tanulságai — ha megvalósítják őket — a kö­vetkezőkben az eddigieket fe­lülmúló eredményekkel kama­tozhatnak majd. Elsősorban Szarvason. De nem csak ott. Min­denütt, ahol tartalmasán törőd­nek a mindennapok valóságá­val ... (danissi

Next

/
Oldalképek
Tartalom