Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

Éljen korunk legyőzhetetlen eszméje? marxizmus—leninizmus! a Koszorúzás a Lenin-szo bornál fiz emlékmű hirdesse az alapítók történelmi tettét Jubileumi ünnepség a sarkad! Lenin Tsz-ben Nagy Mihály ünnepi beszédéi Tegnap, április 22-én, kedden délelőtt 11 órákor rendezték meg a koszorúzást ünnepséget Gyulán, a Lenin-szóbomáL Szép, színes keretet biztosí­tott az ünnepséghez a város ta­nulóifjúságának részvétele, vala­mint a nemzetiszünű és vörös lobogókkal felvonuló és őrséget álló fiatalok csoportja. Az ünnepséget szavalat vezet­te be, majd a magyar és szov­jet himnusz elhangzása után Fekete Józsefiné, az MSZMP gyulai városi bizottság végre­hajtó bizottságának tagja man-, dott rövid beszédet, méltatva a 105 esztendővel ezélőtt született Vlagyimir Iljics Lenin munkás­ságát, tevékenységét, életútját. Ezt követően üzemek, vállala­tok, intézmények képviselői he- ! lyaáték él a tisztelet és meg- | emlékezés koszorúit a szobor ta- 1 lapzatám. tájékoztatta őket az özemben folyó munkáról. Délután három órakor az akadémia parancsnoki karát Csatári Béla, a párt me­gyei bizottságának titkára és Klaukó Mátyás, a megyei ta­nács elnöke fogadta. Ezután a békéscsabai Lenin Termelőszö­vetkezet munkájával, eredmé­nyeivel ismerkedtek az akadé­mia főtisztjei. A glazdasiág éle­téről Mankó Mihály, a termelő­szövetkezet elnöke adott tájé­koztatást a vendégeknek. Ma a honvédség főtisztjei Gyulára látogatnak, ahol az Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat üzemeit tekintik meg, beszélget­nek el az ott dolgozókkal. B. J. pet játszó gépiparra voniatko- ; zott. Létrejöttek az ipari koope- ■ ráció szervezeti formái is, az ! ágazati együttműködésre 1956 és ! 1960 között állandó bizottságé- £ kát állítottak fel. 1956-ban meg- l alakult például a vüHamasaner- • getikai, a gépipari, a színesfám- 5 kohászati, a vegyipari, a kohá- ■ szati állandó bizottság. Mégis, ; az említett szakaszban a KGST- £ kapcsolatok nagy részét a küil- j kereskedelmi áruforgalom fej- 5 lesztése jellemezte. Hosszú lejá- ! ratú kereskedelmi szerződéseket 5 kötöttek, amelyek az adott hely- i zetben biztonságot, évekre előre £ tervezési lehetőségeket kínáltaik ■ a partner országoknak. b) A nerhzetközi helyzetet az £ 1960-as évek derekáig tulajdon- ■ kép'pen az imperialisták által « kialakított hidegháborús légkör » jellemezte. A két világrendszar ! közötti gazdasági, kereskedelmi : kapcsolatok szintje minimális ; értéket ért el. Párizsban fény- ; korát élte a szocialista orszá- ■ gokba szállítandó, úgynevezett 3 stratégiai cikkeket ellenőrző iro- j da, a COCOM, amely a „Nyugat j biztonságára” hivatkozva gya- £ korlatilag minden második áru- ■ cikk kivitelét megtiltotta a szó- » cialista országokba. Dunai Péter i (Következik: Komplex Program) i Kertős jubileumi ünnepséget rendezett kedden a hazánkban elsőnek alakult sarkadi Lenin Termelőszövetkezet. Lenin szü­letésének 105. évfordulóján tisz­telettel emlékeztek a szövet­kezet névadójára, a halhatat­lan forradalmárra, ugyanakkor ünnepelték a szövetkezet meg­alakításának 30. évfordulóját. Az egész napos gazdag prog­ram emlékműavatással kezdő­dött A szövetkezet tagsága az alapítók tiszteletére, kinn, a szántóföldön, azon a helyen állította fel az emlékművet, ahol 1945. április 23-án 66 egy­kori urasági cseléd kimondta a mai Lenin Tsz jogelődjének, a Sarkadi Földmunkás Szövetke­zet Feketeéri őstermelői Cso­portjának megalakítását. Itt ír­ták alá a belépési nyilatkozato­kat, itt határozták el, hogy kö­zösen, művelik az ősi jussot, a földosztáskor kapott földet. Az emlékműhöz vezető út két oldalán nemzetiszínű és vörös selyemzászlókat lenge­tett a szél. A ringó zöld búza­tábla sarkán a fehér lepellel borított emlékmű előtt munkás­őrök és KISZ-fiatalok álltak díszőrséget. Az emlékmű kö­ré muskátlit és más nyíló vi­rágot ültettek a szövetkezet szocialista brigádjai. A Himnusz elhangzása után szavalat következett, majd Nagy Mihály, a Körösök Vidé­ke Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének titkára mondott ünnepi beszédet. — Ma tiszteletadásra és em­lékezésre jöttünk össze — kezdte beszédét a szónok. — Emléket állítunk azoknak, akik 39 évvel ezelőtt új életet, új életformát indítottak el itt, Sar­kadon. Nemzetközi viszonylat­ban történelmi év volt az 1945- ös esztendő. Itt, most az a fel­adatunk, hogy a feketeériek történelmi érdemeit méltassuk. Arról is szólott Nagy Mihály, hogy 1944. október 10-én —, amikor hazánk jó részén még folytak a felszabadító harcok — Sarkadon már megalakult a kommunista párt. Az ő irányí­tásukkal zavartalanul haladt az őszi betakarítás a Feketeéri RT uradalmi földjén, vetették az őszi búzát és megkezdték a cukorgyártást Sarkadon. A kommunisták kezdeményezésé­re — főiként a volt urasági cselédek — a hosszú téli esté­ken arról beszélgettek; jó len­ne továbbra is együttmaradni, közösen művelni az ősi jusst, a saját- földet. Az első években sok nehéz­séggel birkóztak. Az illetékes felsőbb szervek korainak tar­tották a kollektivizálást. Nem­egyszer utasítást kaptak a szö­vetkezet feloszlatására. Az egykori cselédek nagy-nagy él­ni akarása, összetartása azon­ban kiállta a próbát. Megma­radt s egyre gyarapodott a szö­vetkezet. Később Mintagazda­ság címet nyert s nemcsak ha­zai, de külföldi vendégek is gyakran megfordultak a szö­vetkezetben. A történelmileg idejekorán alakult szövetkezet tagsága rendkívüli szorgalmá­val vívta ki az elismerést. Beszélt arról is Nagy Mihály, hogy a helyi reakció megpró­bálta szétrobbantani a kis kol­lektívát, de nekik sem sikerült. A 30. évforduló pedig azért is nagy jelentőséggel bír, mert együtt, egy szövetkezetben dol­gozik ma már Sarkad vala­mennyi parasztembere. Lenin nevéhez méltóan dolgoznak s jó eredményekről adhatnak számot. Annak idején 270 hold földdel, igavonó és gép nélkül indultak az ismeretlen, új úton. Ma 1259 tag 8583 hektáron gaz­dálkodik és a közös vagyon meghaladja a 130 millió forin­tot. — Köszönet a figyelmességért, a maradandó emlékért Ápol­ják, őrizzék az alapítók emlé­két és ha nehézségek akadná­nak a közösségi munkában, merítsenek erőt az ősöktől — fejezte be ünnepi beszédét Nagy Mihály. Ezután a párt és a tanács megyei, járási képviselői, a tsz- szövetség, Sarkad község és a Lenin Tsz vezetői, illetve az ifjúság delegációi megkoszorúz­mondja az emlékmű előtt ták a frissen avatott emlékmű­vet Délután Sarkad főterén, a Lenin-szobor talapzatára ugyancsak elhelyezték a hála és a megemlékezés virágait. Ezután ünnepi aktívaülésre ke­rült sor, amelyen részt vettek a Lenin nevét viselő megyei termelőszövetkezetek vezetői is. Nagy József, a Lenin Tsz párt­bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd Lőrinc Ferenc, a Lenin Tsz elnöke méltatta a szövetkezet gazda­sági eredményeit, szeretettel és megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte az • alapító tagokat, az élenjáró szocialista brigá­dokat és termelőszövetkezeti tagokat. Ezután a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést öt termelőszövetkezeti tagnak nyújtotta át, a miniszteri di­cséretet pedig kettőnek. Közöl­te azt is, hogy a vezetőség ha­tározata alapján a kitüntetettek mennyi pénzjutalmat és juta­lomszabadságot kapnak. Az idén 20 termelőszövetkezeti tag megy nyugdíjba. Nekik egy- egy havi fizetést adott át a szö­vetkezet elnöke. A szövetkezet­ben 20, illetve 25 évet egyfoly­tában letöltött 42 törzsgárda- tag kapott pénzjutalmat, a 10 éves törzsgárdatagoknak pedig jelvényeket adtak át. Itt kap­ták meg a kitüntetést a kiváló munkásőrök is. A jubileum'1 alkalmából a szövetkezeti mozgalom három évtizedes fejlődéséről repre­zentatív kiállítás nyílt a köz­ségi művelődési házban. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokai megyénkben Á nemrégen Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémia pa­rancsnoki kara, Hollóssi István ezredesnek, az akadémia párt- óizotiságia első titkárának veze­tésével kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett tegnap, keddeh a délelőtti órákban. Katona vendégeinket érkezé­sük alkalmával Araczki János, Békéscsaba város Tanácsának elnöke és Szakái József, az MSZMP megyei bizottsága ad­minisztratív osztályának helyet­tes vezetője köszöntötte. Ezt kö­vetően a főtiszteik a Kner Nyomdába látogattak, ahol Hu­szár Mihály igazgató és Varga András, a nyomda párttitkára ie£Sffiassssse*sEss»»9»B8«*iis*a»*!i«s*seas*sas*KSB»ssBsa*»BB»***««8®8®a3Si figyelőii státuszt biztosítottak, de Peking 1961 óta nem vesz részt a tanácskozásokon.) 1973-ban Finnország gazdasági és tudo­mányos-technikai együttműkö­dési megállapodást kötött a KGST-vél; első ízben jött létre hivatalos formáiba öntött kap­csolat a szocialista integráció szervezete és egy tőkés onszág között. Két szakiasz válik el világo­san a KGST eddigi működésé­ben, összefüggésben a belső és a kiNső gazdasági feltételek változásával. Az első szakasz a hatvanas évek derekáig tartott, B a következők jellemezték: a) A tagországokban akkor az alapvető feladat a szocialista iparosítás volt. Minthogy mun­kaerő-tartalékok még rendelke­zésre álltak, az ipari termelést elsősorban új emberek, új gé­pek, berendezések munkába ál­lításával, egyszóval extenzív módon növelték. Az iparfejlesz­tést a nemzeti keretek jellemez, ték. Megjegyzendő, hogy már ebben az időszakban megkez­dődött a második szakaszra jel­lemző sokoldalú ipari együtt­működés kialakítása. 1954-ben, a KGST IV. ülésszakán felve­tődött a népgazdasági tervek egyeztetésének szükségessége, amely az akkoriban kulosszere­A. R. Bauké Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, a sarkad! Lénia Vtr »Sápit® tagjaival beszélget I

Next

/
Oldalképek
Tartalom