Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

II FIN Jegyében Koszorúzásokon, ünnepi gyűléseken, kulturális rendezvényeken emlékezett meg az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseiről megyénk ifjúsága Százhuszcmhét évvel ezelőtt, 1848. március 15-é,n robbant ki Magyarországon az első polgári forradalom, a szabadságharc. Pe­tőfi, Vasvári, Kossuth — a márciusi ifjak, akik a függet­lenségért, a polgári asodásért, a szabad életért harcoltak ... örökségük ma is él. Erre em­lékeztek meg megyénkben is tegnap a községekben, városok­ban, Március 15-e a Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitásának első napja; három tavaszra — 1848-ra, 1919-re és 1945-re — emlékezés ünnepeinek kezdete. Több üzemben, vállalatnál munkával ünnepeltek a fiata­lok, az Orosházi Alföldi Gáz­ipari Gépgyárban és a békés­csabai Kner Nyomdában kom­munista műszakot tartottak. Békéscsabán délelőtt lí érakor az új kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás­képző iskolában nyújtják át a jutalmakat a Szakma Kiváló Tanulója verseny megyei dön­tője legjobbjainak, 130 fiatal­nak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc Békés megyei emlékhelyein koszorúzási ün­nepségeket rendeztek. Békés- öabán, a Kossuth-seobor talap­zata előtt Banadics Ántalné, a Hazafias Népfront városi bizott­ságának titkára mondott ünne­pi beszédet a város ifjúsága előtt. Ugyancsak a hála és a megemlékezés virágait helyez­ték el a mezőberényi Petőfi- emlékmű talapzatán, a tanács­háza falán levő emléktáblánál, az orosházi Táncsics- és Kos- suth-szobomál, a gyulai Petőfi- szobomál, a helybeli fiatalok; a KISZ -szervezetek, iskolák, intézmények képvisel®. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség alapszerveze­teiben az elmúlt héten taggyű­léseket rendeztek, amelyeken a hazafiságról, a proletár in­ternacionalizmusról beszélget­tek, vitatkoztak a kommunista fiatalok. Több községben és városban — a békéscsabai ÁFÉSZ-nél, a Méretes Szabók és Szűcsök Szö­vetkezeténél, a Szolgáltató Szö­vetkezetnél, az orosházi ÁFÉSZ- nél, Mezőgyánban, Okányban — vetélkedőkkel, sportverse­nyekkel, kulturális műsorokkal tették emlékezetessé a Forra­dalmi Ifjúsági Napok idei ese­ménysorozatának első napját, március tizenötödikét Tizenhat fiatal fogorvos választotta Békés megyét Megyénkben 105 ..üres” or­vosa állás van. Ez azt jelenti, hogy több ezer ember gyógyí­tása nincs megnyugtatóan meg­oldva. Közöttük olyanoké, akik a távoli falvakban, tanyákon él­nek. A téma fontosságát érzé­kelteti az is, hogy nemrég a megyei tanácsülés foglalkozott vele. Az egészségügyi osztálynak feladatul adta a körülmények és lehetőségek vizsgálatát Ennek alapján elkészült egy intézkedési terv, amely tartal­mazza azt, hogyan lehetne ezen változtatni, milyen intézkedé­sekre, s a munka milyen fokú összehangoltságára van szükség a községi, városi tanácsokkal. A 105 betöltetlen orvosi állás­ból 19 a fogszakorvosi. A pá­lyázatok előkészítésének idősza­kában vagyunk, éppen ezért szü­letett meg a döntés — az intéz­kedési terv első lépéseként —, hogy az illetékes szervele fel­mérik a megyében levő fogszak­orvosi munkahelyeket, azok helyzetét, a feltételek adottsá­gát. Ebben a munkában orosz­lánrésze volt dr. Gyamnathy Ist­ván megyei stomatológus főor­vosnak, aki fáradságot nem is­merve látogatta meg azokat a városokat, községeket, ahová fogofrvost várnak, hogy felmér­je, milyenek a feltételek — la­kás, rendelő, fizetés stb, A tapasztalat bizonyítja, hogy mindenütt várják a fogszakor­vosokat. Vannak községiek, ahol a legnagyobb erőfeszítések árán is biztosítják a feltételeket. La­kást építenek, garázzsal, rende­lővel és azt fel is szerelik. Kö- tegyánban például már évek óta üresen áll egy szép fogorvosi la­kás. A felújításokat a meglevő épületeken viszont már csak ak­kor végzik el, amikor biztos a pályázó. Ez érthető. A megyé­ben összesen 18 olyan helység van, ahol minden feltételt biz­tosítottak a fogorvos működésé­hez. m5, MÁRCIUS 16. Ä megyei tanács egészségügyi osztályának vezetői mindezeket figyelembe véve, az országban első kezdeményezésként részt vettek Budapesten egy találko­zón, amelyen a kezdő fogszak­orvosok is ott voltak és sszemé- lyesen invitálták őket egy roe- gyénikbelá látogatásra. Az uta­zási és egyéb költségeket a me­gyei tanács vállalta. A cél az volt, hogy az egyetemről most kikerült fiatal fogszakorvosok megismerjék a megye városait, községeit, a jövendő munkahe­lyeket és meg is kedveljék azo­kat. A látogatásra az elmúlt na­pokban került sor. Húsz kezdő fogszakorvos jött él a megyébe, s az érdeklődés igen nagy volt. A fiatalokat dr. Samyai Ferenc megyei főorvos, dr. Gyarmathy István, valamint dr. Buda Ist­ván, a megyei kórház igazgató- főorvosa fogadta. Részt vettek a megbeszélésen a kinevező szer­vek vezetői és személyzeti fe­lelősei is. Mindegyik tájékozta­tást adott a jövendő munka­helyekről. Ezután lehetőséget adtak arra is, hogy ezeket sze­mélyesen megismerjék a fiata­lok. Többek között Békéscsabán, Orosházán, Vésztőn, Mezőhegye­sen, Battonyán, Mezőgyánban, Kötegyánban és más helyen te­kintették meg a lakásokat, or­vosi rendelőket. A látogatásnak pozitív eredménye van. Sokan nem is ismerték közelebbről megyénket és örömmel tapasz­talták, hogy milyen áldozatot vállalnak a községek. Meggyő­ződhettek arról is, hogy a meg­hirdetett állások jók, a gyakor­latban is úgy van, ahogy azt hirdették. Az orvosok önálló munkát kapnak. Megállapíthat­ták, hogy vidéken is lehet jól élni, dolgozni. A megye közsé­geit és városait összesen 16-an választották a fiatalok közül. Az intézkedési terv második programja, hogy (a fogszakor­vosokhoz hasonlóan) a jövőben meghívják azokat, akik kezdő­ként más orvosi állásokat is betölthetnek. Erre előrelátható­lag áprilisban kerül sor. Kasnyik Jelentés a kongresszusnak A tegnapi Népszabadságban került nyilvá- 1 nosságra az MSZMP Központi Bizottságá­nak írásos jelentése, amelyet a XI. kong- í resszus küldöttei előzetesen megkaptak. Holnap pedig a rádió, illetve a televízió élő, egyenes adásban közvetíti a kongresszusi megnyitót, a szóbeli beszámolót. E nagyfokú nyilvánosság jel­zi, példázza, hogy a magyar társadalom vezető, szervező ereje együtt él, gondolkodik és dolgo­zik az ország népével, megosztja vele örömeit és gondjait. Az előzetes jelentés a két kongresszus között eltelt négy és fél év eredményeit összegezi, ta­núsítva azt, hogy előrehaladtunk a fejlett szo­cialista társadalom felépítésének útján. Megálla­pítja, hogy örvendetesen gyarapodott országunk lélekszámban és tapasztalatban, anyagilag és szel­lemileg egyaránt. Társadalmunk egységesebbé vált, erősödtek szocialista vonásai. Az élet min­den területén sikeresen végrehajtottuk a X. párt- kongresszus határozatait. A magyar nemzeti jövedelemnek csupán a nö­vekménye most három év alatt akkora, mint tel­jes értéke volt 1938-ban. Iparunk jelenleg alig több mint egy hónap alatt termei annyit, mint a második világháborút megelőzően egy teljes esztendő alatt. A villamosenergia-félhasználás pedig az elmúlt évben annyival növekedett 1973- hoz képest, mint amennyi a teljes termelés volt a háborút megelőző utolsó békeévben. Az előzetes adatok, a számítások szerint — ahogyan erről a jelentés részletesen beszámol — a IV. ötéves terv valamennyi előirányzatát telje­sítjük, sőt túlteljesítjük. A X. kongresszus hatá­rozatának megfelelően jobban, hatékonyabban dolgoztunk. A nemzeti jövedelem például a ter­vezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 szá­zalékkal növekszik öt esztendő alatt. S a haté­konyság javulását jelzi, hogy e növekedésnek várhatóan mintegy 95 százaléka a termelékeny­ség emelkedéséből származik. Az ipari termelés növekedése az előirányzott 32—34 százalék he­lyett előreláthatóan eléri a 37—39 százalékot az 1971—75-ös tervidőszakban. Az ip'ari termelés szerkezete, összetétele pedig — részben a köz­ponti fejlesztési programok, részben a vállalati kollektívák erőfeszítéseinek eredményeként — korszerűbbé vált. A mezőgazdaságban mind szélesebb teret hó­dítanak az iparszerű termelési rendszerek, a komplex gépesítést az élenjáró agro- és zootech- nikai eljárásokkal egyesítve. Részben ennek ha­tására csupán az elmúlt négy esztendőben a búza hektáronkénti termésátlaga az 1970. évi 21,3 má­zsáról 1974-ig 37,5 mázsára, a kukoricáé 33,8 má­zsáról 42,5 mázsára emelkedett. B ár a kialakult világgazdasági helyzetből, főként a nyersanyag- és energiaárak emel- i kedéséből hazánk számára is bizonyos veszteségek, károk keletkeznek, népgazdaságunk mégis töretlen dinamizmussal fejlődik tovább. Erősödött szocialista tervgazdálkodásunk és a szocialista országok gazdasági közösségének, a KGST-nek szervezettsége, összefogása, tömörü­lése leghatalmasabb tagállama, a Szovjetunió köré. A tőkés és a szocialista világgazdaság eltérő törvényszerűségében, fejlődési irányában — fenn­állásuk párhuzamos, s egymásra is ható létük során — még soha nem voltak olyan élesek a kontrasztok, mint éppen napjainkban. Most új­ból megbizonyosodhatunk, hogy a KGST-orszá­gok 350 millip lakosú közössége stabil. A szo­cialista tervezés által szabályozott gazdaságuk, a tőkés spekulációs és konjukturális elemektől megtisztított átlagáraik, az elvtársi segítségnyúj­táson, a kölcsönös előnyökön, az egyenjogúságon alapuló kapcsolatok megóvják szocialista közös­ségünket a tőkés világ anarchiájától, a nagyfokú visszaeséstől. (Egyebek közt ennek tulajdonítható, hogy az átlagos fogyasztói árszínvonal mindösz- sze 10,5 százalékkal növekedett hazánkban a leg­utóbbi négy év során, kisebb mértékben, mint a fejlett tőkés országokban, egyetlen esztendőben, 1974-ben.) Érdemes tehát minden eszközzel mun­kálkodnunk a KGST-országokhoz fűződő sokol­dalú kapcsolataink fejlesztésén, az integrációs folyamatok meggyorsításán. népgazdaság fejlődésével együtt gyarapod­hatott népünk jóléte, műveltsége is. aligha van olyan család az ország­ban, amely életkörülményeinek ala­kulásában ne érzékelné a X. kong­resszus határozatai végrehajtásának kedvező ha­tását. A havi átlagkeresetek például — a mező- gazdasági termelőszövetkezetek nélkül — 1970—■ 1974 között 2291 forintról 2874 forintra nö­vekedtek. Az ipari munkások havi keresete 2803, a tsz-tagok közösből származó jövedelme 2540 forint volt 1974-ben. A kiskereskedelmi for­galom 34—35 százalékkal lesz magasabb 1975- ben az 1970. évinél. A száz háztartásra jutó hű­tőszekrények száma 32-ről 60-ra, a mosógépeké 55-ről 70-re, a tv-készülékeké 53-ról 68-ra, a személygépkocsiké 7-ről 15-re növekedett a leg­utóbbi négy esztendőben. S a IV. ötéves tervben előirányzott négyszázezer helyett kb. 430 ezer lakás épül az év végéig. Hosszan idézhetnénk az MSZMP Központi Bi­zottságának részletes jelentéséből a számokat, a tényeket. Pl. azt, hogy az orvosok száma 11,8 százalékkal nőtt a legutóbbi négy évben, az óvodába járó gyermekek aránya pedig 54,3-ról 71,8 százalékra emelkedett. Az általános iskolát befejező fiatalok 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, s jelenleg több mint 90 százalék a to­vábbtanulók aránya. A középiskolákban 49,8-ról 56,5 százalékra nőtt a fizikai dolgozók gyermekei­nek részaránya. T ekinthetjük az élet bármely területét, az eredmények, a fejlődés tényei elvitatha- tatlanok. Országunk, népünk következete­sen halad a fejlett szocialista társadalom fel­építése útján. „A szocialista világrendszer fejlő­désének abba a szakaszába ért — olvashatjuk az MSZMP egy hete ugyancsak a Népszabadságban közzétett programnyilatkozat-tervezetében —, amikor mind teljesedben érvényesülnek az új társadalmi rendben rejlő hatalmas lehetőségek.” S e lehetőségek kiaknázásához ad erőt és ön­bizalmat népünknek a tegnap közzétett jelentés és a holnap kezdődő XI. pártkongresszus. Gyümölcsöző együttműködés a szarvasi főiskola és a szarvasi Dézsa Tsz között Tulajdonképpen 1971-ben kez­dődött a szarvasi főiskola és a szarvasi Dózsa Tsz kapcsolatá­nak kiépülése. Akkor a tan­székek oktatói vállalták, hogy hathatós segítséget nyújtanak a gyengén gazdálkodó szövetke­zetnek az eredmények javításá­ban. Erről tanácskoztak március 13-án, csütörtökön a szarvasi főiskolán a szövetkezet vezetői, a főiskola tanárai, a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a városi pártbizottság és a városi tanács képviselői. Dr. j Mihályfalvy István, a főiskola j igazgatója a következőkben \ összegezte az elmúlt évek leg­fontosabb tapasztalatait. Fel­idézte a négy évvel ezelőtti helyzetet; — Amikor a felmérést vé­geztük, akkor vált ismeretessé Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezet keres békési üzemházába gya­korlattal rendelkező, sima és Bpeciál varrógép­műszerészt Jelentkezni: Petőfi utca tmk-vezetőnél. Bérezés meg­egyezés szerint. 4496*1 igazán vállalásunk felelőssége, hiszen a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz itt sok minden hiányzott. Mégis elkészült egy reális középtávú terv, melynek megvalósításán közösen mun­kálkodtunk. örülünk annak, hogy e tervek alapján gyümöl­csözően együttműködtünk. Meg­szilárdult a termelőszövetkezet gazdálkodása. A fontosabb növények ter­méseredményei jelentősen emel­kedtek. Búzából 30,1 mázsa he­lyett 40,1 mázsát, kukoricából 35,4 mázsa helyett 53,2 mázsát, napraforgóból 8,7 mázsa helyett 14.7 mázsát, lucamaszénából 25.7 mázsa helyett 34 mázsát takarítottak be hektáronként 1974-ben. Szakosodott a nö­vénytermesztés. A szövetkezet csatlakozott a nádudvari KITE termelési rendszerhez. Az ál­Békés csabai városi Tanács sportlétesí tmények gondnoksága felvesz férfi segédmunkásokat sportpályák karba»- tartására. Jelentkezés: Békéscsaba, Kórház u, 4. I. em. 10. 449550 lattenyésztésben is elkezdődött a telephelyek koncentrálódása A gazdálkodásban mindjobban érvényesült a jövedelmezőségre törekvés. Borús Gyula, a MÉM osztály- vezetője, aki szintén részt vett a tanácskozáson, elismerően nyilatkozott a két intézmény együttműködésének eredmé­nyességéről. Az egykor lebecsült gazda­ságnak ma városszerte, sőt me­gy eszerte megnőtt a becsülete. A tagság is visszanyerte önbi­zalmát. megszilárdult a mun­kafegyelem, helyreállt a szö­vetkezeti vagyon védelme Négyéves kitartó, szívós mun­kával a szarvasi Dózsa Tsz — az egykori mérleg- és bevé­telhiányos — a közepesen gazdálkodó szövetkezetek közé emelkedett. D. K. Ferii dolgozót raktári munkára (elveszünk (Lehet vidéki is). DÉLTEX, Békéscsaba, Orosházi út 103. 449687

Next

/
Oldalképek
Tartalom