Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XL KONGRESSZUSA

(Folytatta a 8. oldalrőt)

gitt a béke és az egyenjogú nemzetközi együttműködés ügyét a világban. Külpolitikánkban a jövőben is nagy figyelmet szentelünk Ázsia, Afrika és Latin- Amerika- felszabadult országainak.

— Az utóbbi években tovább élénkültek hazánk és a fejlett tőkés országok politikai, gazdasági, tudományos kapcsolatai. A . jövőben is aira törekszünk, hogy viszonyunk ezekkel az államokkal a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően, a teljes egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján tovább javuljon.

A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, a Központi Bizottság, a kormány mindig elvi alapon és nyíltan foglal állást az időszerű nemzetközi kérdésekben. Azért dolgozunk, hogy mielőbb sor kerüljön legfelső szinten Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszára. A beszámoló állást foglalt Ciprus önállósága, függetlensége, területi egysége mellett. Továbbra is támogiaitjuk az arab népek igazságos harcát. A magyar nép mijiden tőle telhető erővel segíti a hős vietnami népet, kiáll az indokínai népek igazságos ügye mellett.

Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta: korunk legbefolyásosabb politikai ereje a nemzetközi kommunista és rrlunkás- 'mozgalom, s az MSZMP mánt ennek egyik osztaga, mindent megtesz, hogy hozzájáruljon erősítéséhez, marxista—leninista egységének megszilárdításához. Pártunknak mély meggyőződése, hogy az SZKP példamutató internacionalizmusa elvi jelentőségű egész mozgalmunk számára, s a Lenin, pártjához fűződő viszony minden kommunista párt Internacionalizmusának mércéje.

— Pártunk teljes egyetértéssel fogadta és támogatta az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívását. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy a Berlinben megtartandó értekezleten az európai testvér- pártok alakítsanak ki közös álláspontot földrészünk helyzetének legfontosabb kérdéseiről és dolgozzanak ki konkrét programot az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harc további feladataira. Pártunk támogatja a kommunista és munkáspártok újabb nagy nemzetközi tanácskozása összehívásának gondolatát. A legszélesebb körű találkozó előmozdítja mozgalmunk elvi egységét, összefogáséit, megsokszorozza esőnket.

— A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista— leninista egységéért küzdve, a jövőben is határozottan, következetesen fellépünk mindenfajta jobb- és „baloldali”, arati- marxista nézet és gyakorlat, mindenekelőtt a nacionalizmus és a szovjetellenesség ellen. így a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi hareof folytat a mao- izmus ellen, amely gyakorlatilag szakított a tudományos szocializmus, a proletár internacionalizmus elveivel, mozgalmunk j egységének elásására törekszik és valamennyi fontos nemzetközi kérdésben akadályozni igyekszik céljaink elérését.

— Pártunk elvi alapokon szélesíti kapcsolatait a szocialista és szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi enyhülés, a biztonság, a haladás javára Az ainti- imperialista mozgalom, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás szolgálatában fejlesztjük kapcsolatainkat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeti demokratikus pártjaival és mozgalmaival.

A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységét abban a szilárd meggyőződésben végzi, hogy meggyorsul az emberiség haladása a szocializmus i

felé Bizton hisszük, hogy mind több nép tér erre az útra, a társadalmi haladás, a béke és a Szocializmus teljes győzelmet arat az egész világon.

A fejlett szocialista társadalom megteremtése közös célunk

Ezután Kádár János a Központi Bizottság nevében kérte, hogy a kongresszus erősítse meg és fejlessze tovább a párt eddig is követett politikai fő irányvonalát, marxista—leninista elveken alapuló gyakorlatát.

A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a XI. kongresszus történelmi évforduló előtt; fel- szabadulásunk 30. évfordulójának élőestéjón ült össze, s hangsúlyozta : felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója alkalmából párttagságunk, népünk nevében a kongresszus is köszönti felszabadítónkat, a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet

A Központi Bizottság beszámolója befejezésül megállapította: a XL kongresszusnak különleges jelentőséget ad, hogy a párt új programnyilatkozata ügyében is határoz. Az új programnyilatkozatban megfogalmazott, 15—20 évre szóló feladatok teljesítésével, a fejlett szocialista társadalmat építve közelebb jutunk végső célunk, a kommunizmushoz.

— Szocialista építőmunkánk hazai és nemzetközi feltétele5 kedvezőek. Van harcedzett pártunk, öntudatos munkásosztályunk, szorgalmas parasztságunk, tehetséges értelmiségünk. És ami a legfontosabb: olyan nép él itt a Duma-Tisizia mentén, amely szilárdan elhatározta, hogy félépíti hazájában a szocialista társadalmat. Ez az elhatározás és céltudatosság adja nekünk azt a semmi mással nem

pótolható erőt, ami nélkülözhetetlen további előrehaladásunkhoz.

— Országépítő munkánkban nem vagyunk egyedül. Velünk vannak barátaink, szövetségeseink, s büszkén gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság az egyetemes emberi haladásért küzdő erők élvonalában halad.

— Központi Bizottságunk biztos abban, hogy pártunk, a magyar nép az eddiginél nagyobb föladatok megoldására is képes, s el tudja érni azokat a lelkesítő célokat, melyeket kongresz- szusunk most kijelöl. Eddig is volt értelme, eredménye a munkának, a harcnak, s a jövőben ez még inkább így lesz Közös célunk, a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért pártunk munkába, harcba hívja az ország népét, szocialista hazánk további felvirágzásának minden hívét.

Kádár János beszédét több ízben szakította meg a küldöttek tapsa, amely a beszámoló befejeztével is hosszan zúgott

Ezután Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke terjesztette a kongresszus elé az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelentését

Brutyó János beszóde:

A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója

A Központi Ellenőrző Bizottság X. kongresszus óta végzett munkájáról szólva Brutyó János bevezetőben megállapította: a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság teljes összhangban, szoros pártszerü munkakapcsolatban, harmonikusan dolgozott együtt a határozatok megvalósításáért. ,

— A Központi Ellenőrző Bizottság teljes egyetértését fejezi ki a Központi Bizottságnak Kádár János elvtárs által elmondott beszámolójában foglaltakkal. Egyetértünk a kongresszusi pártokmányokban megfogalmazott gondolatokkal, a kitűzött célokkal, pártunk új programnyilatkozatának a Központi Bizottság által kidolgozott és a X. pártkongresszus elé terjesztett tervezetével.

— A két kongresszus között tovább erősödött pártunk tekintélye, tömegbefolyása, nőtt a párt iránfl bizalom. Ez elsősorban pártunk következetes lenini politikájának köszönhető.

— Pártunk eredményeinek forrása az is, hogy a párttagok nagy többsége tiszteletre méltó módon, a legjobb tudása szerint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, á párt normái szerint él és dolgozik.

— Jelenthetjük tehát a kongresszusnak, hogy pártunk több mint 750 000 tagot számláló nagy családja egységben és összeforrottan támogatta, hűséggel és odaadással szolgálta és védelmezte pártunk helyes politikáját. A kommunisták nagyszerű munkával álltak ki e politika mellett, élenjártak mindazoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyeket a szocializmus építésének jelenlegi szakasza, a társadalmi haladás napirendre tűzött;

— A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata és ebből fakadó véleménye az, hogy pártunk egységes, szilárd, alkalmas és méltó történelmi küldetésére.

— Pártunk a marxizmus—le- ninizmus elvi alapján állva nemcsak az eredményeket tartotta számon, hanem mindig nyíltan feltárta gondjainkat, nehézségeinket és hibáinkat. Azt tartva szem előtt, hogy az eredmények kisebbítése, lebecsülése fékezi a szocializmus építésének lendületét, a hibák és fogyatékosságok eltakarása és eltűrése pedig magát az építést veszélyezteti.

Brutyó János ezután a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról szólva a többi között megállapította:

— Az elmúlt négy és fél év alatt végzett vizsgálataink arról tanúskodnak, hogy a pártgazdasági munka és pénzgazdálkodás a X. kongresszus határozatainak megfelel.

Ezt követően a Központi Ellenőrző Bizottságnak a pártfegyelemmel és a pártfegyelmi munkával összefüggő tevékenységéről adott számot Brutyó János. Hangsúlyozta; — a legfontosabb tapasztalatunk, hogy a

I X. kongresszus óta — a párt következetes munkája nyomán — tovább szilárdult a pártfegyelem, tudatosabbá vált a párt normáinak vállalása és megtartása.

— A X. kongresszus támasztotta nagy óbb követelmények következetesen érvényesülnek a Központi Bizottság határozataiban, intézkedéseiben, j

■ amelyek megnyilvánulnak a í

pártéletben, a párttagok mindennapi cselekedeteiben és magatartásában. Ennek eredményeként tudatosabbá váltak a szocialista erkölcs normái, kedvezőbbek lettek a lehetőségek feladataink sikeres megvalósításához, a párt- és állampolgári fegyelem további erősítéséhez.

— Ez a megállapítás helytálló még akkor is, ha sorainkban i voltak és még ma is vannak olyanok, akik megsértik a párt lenini normáit, akik nem tudnak vagy nem akarnak lépést tartani a növekvő követelményekkel, akik a párttagságra méltatlanoknak bizonyultak.

— A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a pártszervek következetesebben lépnek fel a párttagsággal összeférhetetlen cselekedetekkel -szemben, a fegyelemsértőket vétségük arányában felelősségre vonják.

— A párttagság egészéhez képest csekély a pártbüntetésben részesültek aránya. A Központi Ellenőrző Bizottság azonban úgy véli, hogy a számszerűségen kívül igen fontos a pártíegyelem megsértését kiváltó okok elemzése, illetve annak a hatásnak a felmérése, amelyet a párt politikai, erkölcsi normáinak megsértése kivált.

— Kétségtelen, hogy minél előbbre jutunk a szocializmus építésében, annál visszatetszőbbé válnak azok a jelenségek, amelyek a kapitalizmusban természetesek, de nálunk a szocialista elvekkel és gyakorlattal nem férhetnek össze.

— A múltnak e káros maradványai helyenként még makacsul tartják magukat. Sőt belső ellentmondásaink folytán esetleg új erőre kaphatnak vagy uj formát öltenek.

A hatalom erősítésének fontosságáról szólva a KEB elnöke hangsúlyozta:

— A fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodva, a legfontosabb feladatunk változatlanul a munkáshatalom további erősítése. Erre biztosíték pártunk helyes politikája, a tömegszervezetek munkája, a szocialista állam tevékenysége.

— A hatalom gyakorlása során előfordulhatnak magatartásbeli torzulások is, amelyekre időben j fel kell figyelni. Akadnak, akik tudatosan visszaélnek a hatalommal, mások viszont nem* * 1

tudnak vagy nem mernek élni vele. Bár az okok különböznek, de ez is, az is kárt okoz, mert gyengíti a munkáshatalmat, a párt iránti bizalmat, fékezi munkánkat.

— A pártfegyelmi munka tapasztalatai, arra is intenek, hogy a jövőben a hatalom erősítésében és gyakorlásában még inkább előtérbe kell kerülnie a nép iránti hűségnek, a szigorú pártszerűségnek, a közügy, a mumkáshiataioim szolgá- latánalk.

A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a hatalommal való legcsekélyebb visszaélést éppúgy nem szabad megtűrni, mint az erély- telenséget, a huzavonát, majd így folytatta:

— A munkáshatalom erősítésében fontos szerepe van a párttagok eszmei-ideológiai szilárdságának, politikai éberségének. A párt eszmei, politikai egységét sértő, bomlasztó tevékenység, az antimarxista nézetek hirdetése és terjesztése nem tűrhető meg, az ilyen jelenségek ellen következetes szigqrral kell fellépnünk. Nagyon fontos,' hogy a politikai éberséget erősítsük az ideológiai, a kulturális és a tudományos területeken dolgozó kommunisták és vezetők körében is.

Brutyó János ezután a szocialista tulajdon gyarapításának és védelmezésének feladatairól szólt.

—' Miközben fokozatosan erősödik az új, a szocialista emberre jellemző gondolkodás és erkölcs, a szocialista tulaj dón átérzett tudata — mondotta —, helyenként hat még a régi, a visszahúzó szemlélet és syakor! at is. Ennek tulajdonítható, hogy a növekvő lehetőségeket egyesek önző módon a közös tulajdon rovására, a saját vagyonosodásukra próbálják kihasználni, ügyeskedésekkel, a törvények kijátszásával jogtalan vagy indokolatlan előnyökhöz jutnak. A X. kongresszus óta a szocialista tulajdont sértő, károsító ügyekben pártszerveink a korábbinál nagyobb szigorral léptek fel.

— Bá kell ébreszteni az egyes embereket és csoportokat, hogy a társadalom kárára nem gazdagodhatnak, nem élhetnek törvénytelen eszközökkel és ilyen utakon nem járhatnak, mert ezzel bomlasztják, gyengítik szocialista rendünket.

— Félreérthetetlenné kell tennünk, hogy aki a közösségi érdek ellenére juttat indokolatlan előnyökhöz bárkit, az éppoly erkölcstelen és hibás, mint az, aki elfogadja. Mindkettő mögött fellelhető az egyéni érdekek elsőbbsége, az önzés, az anyagiasság, az elvtelen kapcsolatok kihasználása, a kölcsönös lekötelezettség.

— Társadalmunk a becsületes munkára épül. A párttagok és a tisztességesen gondolkodó dolgozók millióinak igazság- érzetét joggal sérti, ha valaki a munkájával nem arányosan, vagy éppenséggel munka nélkül jut jövedelemhez. A törvényesen is üldözendő tisztességtelen vagyonszerzés különböző formáin kívül más jelenségek is nyugtalanítják közvéleményünket. Így például az egyes helyeken már szinte intézményesített borravalózás, az úrhatnám aján- dékozgatások és nem utolsósorban a hálapénz. Ezek szocialista elveinkkel ellentétesek, hatásuk demoralizáló, indokolatlan jövedelemkülönbségekhez, feszültségekhez vezetnek.

— Ügy látiuk, hogy a nevelőmunka erősítése mellett megfelelő intézkedések is szükségesek a szocialista társadalomtól idegen gyakorlat mielőbbi megszüntetésére.

Brutyó János ezután így folytatta:

— A fellett szocialista társadalom építése magasabb követelményeket állít a párt tagjai elé. Ezért a nárfWvelem szilárdítása állandó feladatunk, amelynek eszköze mindenekelőtt a nevelőmunka.

(Folytatás a 8. oldalon)