Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
A PART MEGYE! KÜLDŐTTERTEKEZLETE ?Folytatás az 5. oldalról) ben gyorsan hatott, az építőiparnál 1972-ben eddig nem tapasztalt visszaesést okozott. Ezzel egy időben csökkent a más megyei székhelyű vállalatok és a szövetkezetek által átadott építmények aránya és a nem építőipari ágazatba tartozó szervek építőipari tevékenysége is. Építőiparunk az igényeknek csupán 70—75 százalékát tudja teljesíteni, a megyén kívüli kivitelezés aránya 25—30 százalék. Kedvezőtlenül hat a megye építőipari tevékenységére, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat eszközállományának egy része műszakilag elavult, tevékenységét szétszórt telephelyeken végzi. Saját erőből a szükséges fejlesztést megoldani nem tudja. Fejlesztése a megye gazdasági fejlődésének is egyik feltétele. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 2-3 százalékkal csökkent. A fluktuáció mérséklődött ugyan, de a munkaerő- mozgás a termelékenységre továbbra is kedvezőtlenül hat. A szervezésfejlesztés eredményeként a lakásépítések üteme egyenletesebbé vált, csökkent a befejezetlen beruházások aránya. A technológia korszerűsödése kapcsán megyénkben jellemzővé vált a paneles lakásépítés. A megye építőipari kapacitásigénye megköveteli a belső szervezettség, a munkaintenzitás lényeges színvonalemelését, a munkaidő és a gépek jobb kihasználását, a szétszórtság csökkentését és a céltudatosabb feladatmegosztást az egyes építőipari egységek között. Építőanyagiparunk dinamikus fejlődését az Orosházi Üveggyár húzott síküveggyártó kapacitásbővítésével, a békéscsabai új cserépgyár felépítésével és a 2-es téglagyár korszerűsítésével megalapoztuk. A téglatermelésünk mintegy 30—40 százalékkal meghaladja a megye igényét, (1973. II. felétől értékesítési problémák merültek fel). A beruházások megnyitották a műszaki színvonal emelésének és a gyártmányfejlesztésnek az útját, amely lehetővé teszi, hogy a belföldi igények csökkenését esetenként exporttal ellensúlyozhassuk. A mezőgazdasági terme- ■ lés Békés megyében — a IV. ötéves tervidőszakra előirányzott 15 százalékos növekedéssel szemben — 1971—1974. években 25—27 százalékkal meghaladja az 1966—1970-es évekét. A növekedés üteme a növénytermelésben 12—13 százalék. az állattenyésztésben 4-5 százalék volt évi átlagban. A fejlődés egyenletes és dinamikus annak ellenére, hogy az 1970-es árvíz és 1972. évi ragadós száj- és körömfájás/ több mint 2 milliárd forint kiesést okozott. A mezőgazdasági termelésben elért eredmények a munkaerőlétszám csökkenése mellett, teljes egészében a termelékenység növekedésével valósultak meg Az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma 1300-zal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozó tagjainak száma 12 ezer fővel kevesebb, mint négy évvel korábban. A termelés növekedésének üteme a termelőszövetkezetekben magasabb volt, mint az állami gazdaságokban. A két szektor termelési eredményei közelebb kerültek egymáshoz. A háztáji, kisegítő és egyéb gazdaságokban a korábbi időszak csökkenő termelése megállt, sőt egyes termékekből — sertés, zöldség — emelkedést mutat. A mezőgazdaság termelési értékének egyharmadát a háztáji gazdaságok adják. Az eszközkoncentrációban jelentős előrelépés történt. Tár- Sülásos alapon állattenyésztés, telepek, feldolgozóüzemek jöttek létre. A növénytermelésben, tárolásban, szállításban is javult az erők összefogása. A mezőgazdasági üzemek területi egyesülései következtében az állami gazdaságok átlagos területe 8200, a termelő- szövetkezeteké 3000 hektár fölé emelkedett. További egyesülések vannak folyamatban. Mindez nagy lehetőségeket teremtett a korszerű technika és technológia alkalmazására. Megyénkben a mezőgazda- sági termelés és szervezés a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően fejlődik. A megépült 59 szakosított állattenyésztési telep, és a jelentősebb kultúráknál 6 különböző iparszerű termelési rendszer terjedt el. Ebből 3 a megye gazdaságai által került ki- I dolgozásra és bevezetésre: a I szarvasi rizstermelési rend- szer, a szeghalmi lucemamag-, a füzesgyarmati zöldlucema- termelési rendszer. Ugyancsak kidolgozásra került a mezőhe- gyesi cukorrépatermelési rendszer, mely jelenleg a CPS-rend- szer keretén belül működik. Igen szembetűnő az a minőségi fejlődés, amely a munka- és üzemszervezés, a korszerű gépek és eszközök, valamint a technológiai munkafolyamatok alkalmazása, illetve megvalósítása során alakult ki az üzemek többségében. A beszámolási időszakban megyénk mezőgazdaságában csaknem hatmilliárd forint beruházás valósult meg, segítette a korszerű termelés kialakulását, megszilárdulását. A párt és kormány által meghatározott programok a megyében ütemesen valósulnak meg. Nagy eredményeket értünk el a sertéshús-termelésben. A fertőző állatbetegségek ellenére az anyakoca-állomány 48—50 százalékkal nőtt, a sertésállomány 1974-ben meghaladta az í egymillió, a vágósertés értéke-1 sítése pedig a 720 ezer darabot. A szarvasmarhaprogram cél- ! kitűzései; a tehérfétszám nö- i velése, a szakosodás végrehaj- tása, valamint a termelési feltételek javítása volt. Az intéz- j kedések hatására a csökkenés; megállt, az utóbbi két évben nőtt a szarvasmarha-létszám és a tejtermelés. A zöldségtermelés gépesítése terén van előrehaladás, de bázisüzemek nem alakultak ki. A felvásárló, feldolgozó vállalatok összhangja nem teljes. A zöldségprogram megvalósítása vontatottan halad. A szarvasmarha- és zöldségprogram végrehajtásának eredményeivel nem lehetünk elégedettek. Az elfogadott megyei feladatok az eddigieknél ütemesebb végrehajtást igényelnek. Az állami gazdaságok feladatainak megfelelően, a termelés-szervezésben és fejlesztésben élen járnak. Tevékenységük ösztönzőleg hat a közös gazdaságokra. Az együttműködés eddigi jelentős eredményei mellett számos lehetőség van még annak sokoldalúbb kibontakoztatására. A mezőgazdasági termelésben évek óta tartó, egyenletes nö- kedési ütem a párt megalapozott agrárpolitikájából fakad. Mezőgazdasági termelőüzemeink párt- és gazdasági vezetése hosszabb távra szóló fejlesztési programokat dolgozott ki. A programok megvalósításában a kommunisták élenjárnak. Az új módszerek bevezetésével, széles körű felvilágosító munkával viszonylag rövid idő alatt jelentős eredményeket értek el. A mezőgazdasági üzemek egyre több jól képzett kollektívával rendelkeznek, amelyek képesek még magasabb színvonalon megvalósítani a mezőgazdaság, termelést. A megye mezőgazdaság üzemei a IV. ötéves terv eddig négy évében kb 44 százalékkal több növényi terméket, állatot és állati eredetű terméket értékesítettek, mint az 1966—1970. években. Az értékesítés évi át- | lagos növekedési üteme a III. ötéves tervidőszak 2,1 száza- I lékával szemben az 1971—1974. években 12—13 százalék volt. Az összes értékesítésnek 42 százalékát a növényi termékek, 58 százalékát az állatok és áFati eredetű termékek képezték. A termelés és felvásárlás növekedésétől lemaradt a tároló- és feldolgozókapacitás bővítése. Különösen súlyos a probléma a szemes termények tárolásánál és a húsfeldolgozásnál. A IV. ötéves terv időszakában a Gabonafeldolgozó Vállalat tárolási feladata 70 százalékkal nőtt, raktárkapacitását ugyanakkor csak 20—25 százalékkal bővítette. Bár a mező- gazdasági üzemek is igen sok tárolóteret építettek, ennek ellenére a szemes termény tárolásánál nem jobb a helyzet, mint 4-5 évvel ezelőtt. Növeli a tárolási gondokat a kukoricának egyre nagyobb tömegben szemesen történő betakarítása. összefügg a problémával az is, hogy a megnövekedett megyei állatállomány táptakar- mányigényét a vállalat a korszerűtlen, zömében elavult keverőberendezésekkel nem tudja biztosítani. A vágóállat — főleg sertés — és húsfeldolgozó kapacitás helyzetén jelentősen javít a gyulai húsüzem megépítése. A beruházás határidő előtti befejezése népgazdasági érdek. Az élelmiszeriparon belül a konzerv-, hűtő-, időnként a cukoriparban alapanyaghiány okoz problémát. A termelőszövetkezeti szektor földterületének egyhatodán a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdálkodnak. Tagsűrűségük alacsonyabb az átlagosnál. Fejlődésüket hátráltatja az eszközellátottság alacsony színvonala, az eléggé elhasználódott eszközállomány, a forgóeszközök kisebb aránya. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek egy része az adott községben egyedüli munkalehetőséget biztosító gazdálkodó egység. Így a tsz eredményszintje, jövedelmi színvonala meghatározza a falu lakosságának életszínvonalát is. Bár az utóbbi években termelésükben, jövedelmi viszonyaikban jelentős fejlődés tapasztalható, azonban még mindig nagy a lemaradásuk az átlagos szövetkezetekhez viszonyítva. Az élőmunka-ráfordítás tendenciájában is csökken, ezért a termelés csak az eszközráfordítás növelésével fokozható. Megyénk vízgazdálkodása az utóbbi években sokat fejlődött. Ennek ellenére tovább kell növelni a megye árvízvédelmi színvonalát, javítani kell az ipar és a lakosság vízellátását, a mezőgazdaságban növelni az öntözőkapacitást. Megoldandó probléma a Tisza II. vízlépcső és a körösi duzzasztók által biztosított vízmennyiség gyorsabb ütemű mezőgazdasági fel- használása, az öntözőberendezések gyorsabb kiépítése, valamint a szennyvizek elhelyezése. Megyénk szövetkezeti szektorában négy szövetség tevékenykedik, több mint 200 tagszövetkezettel. A szövetségek elősegítik tagszövetkezeteik hatékonyabb gazdálkodását, a szövetkezetek gazdasági együttműködését, képviselik társadalmi és gazdasági érdekeiket. A négy szövetség által létrehozott szövetkezeti koordinációs bizottság sok figyelmet fordított a szövetkezeti ágazatok és az egyes szövetkezetek közötti kapcsolatok javítására. 2 Közlekedésünk hosszabb távra szóló terv alapján fejlődik, korszerűsödik. Jellemzője a közúti közlekedés jelentős növekedése. Legnagyobb javulás van a portalanított utak mennyiségének növekedésében. A közúti forgalom igényeinek azonban nem felel meg útjaink minősége. A meglevő útpályák szélesítése, erősítése sürgős feladat. Jelentős a vasút korszerűsítése. A Szolnok—Lökösháza vasútvonal villamosítása megtörtént. Tovább folyt a beszámolási időszakban a gyenge forgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelése. Fontos feladat néhány jelentős vasútvonal felújítása (Szeged—Kötegyán—Szeghalom). A megyében 10 településen volt helyi autóbusz-közlekedés, a 44-es útvonalon. A közúton szállított személyek száma évente 10 százalékkal növekedett. Közlekedésünk, ha nagy erőfeszítések árán is, eredményesen birkózik meg az évről évre növekvő szállítási igények kielégítésével. A járműpark további gyarapítása jogos igény. A hírközlés fejlesztése terén alig van előrehaladás, sok éves lemaradással küzdünk. A távbeszélő-hálózat korszerűsítése, új központok létesítése, a távbeszélő-állomások számának növelése különösen halaszthatatlan, A kereskedelem forgalom- emelkedése meghaladja a tervezettet, négy év alatt elérte az öt évre kitűzött nagyságot. Az élelmiszerek és a vegyiiparcikkek forgalma nőtt a legdinamikusabban. Az állami és szövetkezeti kereskedelem csaknem azonos ütemben növelte forgalmát A kereskedelem jól látta el feladatát, a fokozódó követelményeket kielégítette. Jól gondoskodott a kereslet és az árukínálat egyensúlyáról. Csökkent, a ki nem elégített kereslet. Javult a szakost tottsága. A szaküzletek aránya 17 százalékkal emelkedett, a vegyesboltoké 7 százalékkal csökkent A kereskedelem boltjainak alapterülete 18 százalékkal bővült. Mindezek következtében eladási forgalmát 44 százalékkal tudta növelni. Az üzlethálózat továbbá fejlesztésénél az ellátatlan és a munkáslákta települések ellátottsági színvonalára kell nagy figyelmet fordítani, és az alapellátást javítani. A szolgáltatási teljesítmény az elmúlt 4 évben átlagban 4-5 százalékkal emelkedett. A lakossági szolgáltatások között az államilag anyagilag is támogatott textiltisztítás, lakáskarbantartás,_ személygépkocsi-javítás, valamint az elektromos és elektroakusztikai cikkek javításának fejlődése a legszembetűnőbb. A lakosság életszínvonalának növekedése, az urbanizálódás, az ipar és a mezőgazdaság fejlődése megköveteli, hogy a megye településeinek kommunális ellátottsága egyre magasabb színvonalon legyen kielégítve. A fejlesztések differenciálásával el kell érni, hogy a kiemelt szerepkörű települések az átlagosnál gyorsabban fejlődjenek, továbbá az azonos szerepkörű települések között megközelítően azonos ellátottsági színvonal alakuljon ki. A településhálózati rendszer fejlesztése során tovább kell erősíteni Békéscsaba felsőfokú szerepét. Életszínvonal, szociálpolitika Alapvető életszínvonalbeli célkitűzéseink teljesültek. Növekedett a dolgozók jövedelme, javultak élet- és munkakörülményei, érvényesült az egyre nagyobb társadalmi gondoskodás a lakosság sokoldalú igényeinek kielégítésére. A termelő ágazatokban a dol- IFolytatás a 7. oldalon) Tovább bővült megyénkben a mezőgazdaság anyagi, műszaki bázisa