Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI 2975. MÁRCIUS 6„ CSÜTÖRTÖK Alfa: 89 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM MAS takarékossági INTÉZKEDÉSEK A BÉKÉSI GÉPGYÁRBAN (3, oldali „NEM A SZEMÉLY, AZ ÜGY A FONTOS!” (5. oldal} Szakszervezetek a termelésben A kongresszusi munkaverseny addigi eredményeivel is min­den kétséget kizáróan igazolta a versengés kezdeményezőinek /árakozásait. Nem múlik el nap, iogy ne olvashatnánk, ne hall­hatnánk egy-egy szocialista nunkakollektíva újabb és újabb példát adó erőfeszítéseiről, győztes kis „csatájáról” a ter­melésben, amellyel a népgazda­ságunk negyedik ötéves tervé- íek teljes sikeréhez járul hoz­zá. A munkasfkerek mellett azon­ban legalább olyan jelentősége van annak is, hogy nincs, vágj’ alig akad olyan ember, aki kí­vülről, kívülállóként szemlélné azt az országos méretű moz­galmat. Sőt, ma már természe­tesnek vesszük azt is, hogy a negyedik ötéves terv befejező ívében, 1975-ben is jórészt bri- »ádtagjainkon múlik, többlet­vállalásaiktól függ célkitűzése­tek megvalósulása. Az előbbieknél sokkal több fejtörést okozhat viszont az a íérdés — talán maguknak & versenyben résztvevőknek is —, logy mi a szerepük a szakszer­vezeteknek a termelési tervek: eljesítésében ? A szakszervezet lem gazdasági egység, nem ter­melő szervezet, mit tehet akkor a negyedik ötéves terv sikerét, befejezéséért? A párt Központi Bizottságá­nak tavaly decemberi határoza­tából — amely a negyedik öt­éves terv sikeres teljesítését, a népgazdasági egyensúly javítá­sát, valamint az ötödik ötéves érv alapos előkészítését jelöli meg az országunkban folyó ter­melőmunka és gazdálkodás leg­főbb feladataiként — egyértel­műen és világosan tűnnek ki a. szakszervezeti szervek feladatai iá. A gazdálkodás hatékonyságá­nak növelése az a legfőbb cél­kitűzés, amelynek megvalósítá­sa elsősorban segíti a Központi Bizottság decemberi határoza­tában foglalt feladatok megol­dását. Ez pedig egyet jelent a termelés alapanyagainak, ener­giahordozóinak ésszerű gazdál­kodáson alapuló, átgondolt, cél­szerű, takarékos felhasználásá­val, a termelési szerkezet kor­szerűsítésével, indokolt átalakí­tásával, a termékek minőségé­nek javításával, az import­anyagok felhasználásának csök­kentésével. Es itt jön a szakszervezetek kiemelt szerepe. A termelés irá­nyítói mellett ugyanis éppen a szakszervezeti szerveknek kell odahatniuk, hogy a vállalatok­nál a fenti elvek érvényre jus­sanak, mindennapi gyakorlattá váljanak és a szakszervezeti szervek hívhatják fel első he­lyen a szocialista munkaver­senyben résztvevőket is arra, hogy 1975-ös vállalásaikat a fel­soroltak figyelembevételével tegyék meg. Talán nem is kell külön hang­súlyozni, mennyire fontos az energiával való takarékosság valamennyi üzemünkben s kü­lönösképpen az úgynevezett „nagyfogyasztóknál”. így, az Orosházi Üveggyárban, a Bé­kés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalatnál, a megye két cukorgyárában, a MÁV-nál és a Volánnál a szocialista brigádok a szakszervezet kezdeményezé­sére milliókat takaríthatnak meg takarékossággal és tagad­hatatlan, hogy a szakszerveze­teken múlik az is, erőre kap-e a termelés gazdaságosságának javítását szolgáló újítómozga­lom? De kiragadhatnánk más pél­dákat is. Hiszen a megyében i ípül a milliárdos beruházást je­lentő Gyulai Húskombinát. Az építésben részt vevő vállalatok gazdasági vezetői és dolgozói mellett megint csak a szakszer- i vezetek azok, amelyek agitáci- éjukkal és propagandájukkal, a ' dolgozók meggyőzésével, a szo­cialista szerződések megtartató- j ;ával a legtöbbet tehetnek a be­ruházás gyorsításáért Nem mindegy azután az sem, hogy megyénk iparában, amely­nek csaknem kilenc-, illetve az építőiparban, amelynek mint­egy hétszázalékos növekedést kell az idén — az elmúlt évhez képest — elérnie, milyen válla­lásokat tesznek a versenybe be­kapcsolódó szocialista brigádok. Mint ahogy nem lehet közöm­bös, hogy a népgazdaságnak gazdaságtalan és szükségtelen termelést csökkentik vagy bő­vítik. A szakszervezeti bizottságok azok, amelyeknek törekedniük kell arra, hogy a brigádokkal egyetértésben a verseny nagyon is kézzelfogható célokat megfo­galmazó programra épüljön. A szakszervezeti vezetőket is ter­heli felelősség a továbbiakban is, ha a társadalmi munka-akci- | ókat, a kommunista műszako­kat a munkahelyi szervezetlen- l ségből fakadó nehézségek áthi- : dalására indítják az üzemeknél. De a szakszervezeti szervekre vár annak megoldása is, hogy a jó munkát azonnal kövesse a megfelelő elismerés. Folytathatnánk, hiszen vilá­gos, hogy mindezek mellett a j szakszervezeti bizottságoknak kell nagyon határozott politikai állásfoglalással megakadályozni­uk minden olyan termelői ár­emelkedést, amelyet nem köz­ponti árintézkedés vált ki és a jogtalan haszonszerzés ellen is elsők között kell fellépniük a dolgozók érdekeit képviselő szervezeteknek. Erre egyébként a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége ez évi februári határozatában is kö­telezi őket. Mégsem a szervezeti fegye­lem megtartásának kötelezettsé­ge kell, hogy elsősorban ösztö­nözze feladatainak végrehajtá- j sára a szakszervezeteket, hanem . az a tudat, hogy a termelésben j részt vevő dolgozók érdekeit ak- j kor képviselik a legjobban, ha tevékenységükkel az életszínvo- j nal emelkedését lehetővé tevő j termelést segítik! Azaz, ha a j „maguk módján” részt vesznek a termelésben. Kováig & * mm U Megkezdődön a nyerstégla-gyártási idény Békés és Csongrád megyében április Iliiéig spie bemlieii szerveznek kél műszakos termelési — R iswilflnáS 41 milliM több téglái gyártanak Kedvezett az enyhe tél a téglagyárak felkészülésében. A szokásos nagyjavítással jóval korábban elkészülték, mint bármikor ezelőtt. Am nemcsak a jó idő sürgette a gépek és ter­melőberendezések mielőbbi kar­bantartását, hanem az is, hogy a szokásosnál kevesebb volt az idei első negyedévre áthúzódó és égetésre váró nyerstég'a-for- gókészlet. Márpedig ahhoz, hogy az igényeket megnyugta­tóan kielégíthessék, s ne le­I. sz. gyár, ahol szintén a kor- j szerűsítés végén tartanak, ki-< vételével, 19 Békés és Csong­rád megyei üzemben gyártják a téglát. A szokásosnál korábbi kezdés­től a többi között azt várják, hogy az idén a tavalyinál 45 millióval többet, azaz összesen 289 millió nyers téglát gyártanak a két megye üzemeiben. A ter­melésnövekedéssel ugyanakkor mintegy megduplázzák az 1976 I. negyedévére az úgynevezett átmenő és égetésre váró készle­teket. Ennek elősegítésére nyolc üzemben átmenetileg március közepétől április elejéig a ke­mencemunkásokat is a tenme- lőberendezések mellé állítják, s egyúttal két műszakos terme’ést szerveznék. Előreláthatóan már­cius közepén a szőregj és a Szentes I. sz. gyárban is hoz­záláthatnak az idénykezdéshez, <P. ».) gyen zökkenő a téglaellátás­ban, megfelelő mennyiségű áru­val kell rendelkeznie a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnak, A helyzetet felmérve, a vál­lalat vezetősége úgy határo­zott, hogy mielőbb meg kell kezdeni a nyerstégla-gyártási idényt a két megye üzemeiben. Tíz gyárban a hét eleje óta ismét termelnek a berendezé­sek. És éppen a piaci igények biztonságos kielégítése végett született a következő döntés is: az átmeneti szüneteltetésre ter­vezett dévaványai, apátfalvi és a Szeged II. sz. gyárban is hoz­zá kell kezdeni, illetve folytat­ni a nyerstégla-gyártást. Mától, azaz csütörtök reggeltől a sző- regi gyár, ahol most fejezik be a rekonstrukciót és a Szentes Elindult a nőnapi kfilinvanat Pozsonyba Nőnnprm készülnek megyeszerie Az idei nemzetközi nőnap j megyénkből a már hagyomány­többszörösen is ünnepe a nők nek, a nőmozgalomnak. Hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója jegyében zajlik le, de 30 j éves évfordulót ünnepel a nő­mozgalom is és az 1975-öt a | nők nemzetközi évének nyilvá- í nítottálc. Ezért aztán a mostani rendezvények még színvonala- j sabbak, még szebbek lesznek, mint eddig bármikor. Az ünnepségsorozat március 5-tel kezdődött, amikor elindult Kongresszusi verseny nyá vált nőnapi vonat. Az; MSZMP, az SZMT, az IBUSZ éí a Hazafias Népfront, valamint; más szervek szervezésében. Ez­úttal Pozsonyba indult 386 asz- szony és lány öt napra, akik & termelésben, a társadalmi mun­kában élen járnak, akik ennek elismeréséül jutalomképpen ve­hetnek részt a kiránduláson. Megismerkedhetnek közeli szom­szédaink életével, munkájával, a nők helyzetével, részt vesz­nek különböző ünnepségeken. A küldöttség vezetője Szegvári Pé­kemé dr„ az orosházi Város:. Tanács vb-titkára. Megyeszerte sok-sok összejö­vetelt tartanak, ahol kitünteté­seket, jutalmakat adnak át, műsorral, köszöntőkkel teszik kellemessé, felejthetetlenné ezt a napot. Békéscsabán ma este a Jókai Színházban jönnek ösz- sze a város asszonyai és lányai, ahol Babák György, a városi tanács elnökhelyettese köszönti a részvevőket. Ezt követően st Jókai Színház művészei Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című színművét adják elő. Az MSZMP városi alapszer­vezeteinek nőfelelősei március 7-én délelőtt találkoznak hason­ló célból. Ugyanígy a Hazafias Népfront nőbizottságának tagjai is. Délután pedig a munkásőr­ségen köszöntik azokat az asz- szonyokat és lányokat, akik fegyverrel a kezükben vállalják a haza védelmét. Ünnepélyt rendeznek Gyulán, Orosházán, Szarvason, Békésen, valamint a községekben. A szakkörök, nőklubok, művelő­dési házak rendezésében kiállí­tásokat, műsoros esteket tarta­nak. Ezenkívül az üzemekben, a vállalatoknál, intézményeknél és mezőgazdasági üzemekben is a hagyományokhoz híven üdvöz- lik a nődolgozókat. A kereske­delemben pedig a női vásárló­kat köszöntik egy-egy emlék­lappal, üdvözlőkártyával. A nő­nap alkalmával avatják már­cius 8-án Gerlén a napközi ott­honos óvodát, mely nagyrészt társadalmi úton készült el és teljesen megoldja a községben a kisgyermekek elhelyezését. K. JL A Lenin Kohászati Művek kollektívája az MSZMP XL kong­resszusának és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben az 1974. évi tervet a felajánlott 6,5 milliárd helyett 7,3 milliárd forintra teljesí­tette. Képűnkön: Kokillába önti az acélt Turcsányi Zoltán Sa'ffi (MTI fotó—Erezi K. Gyula íeiv„—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom