Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

■ • 1 e$ I h aZtaj i 9saBS9Sffl!TS«a!ses«5s®#«®»sa8iP®9( Tápanyag-utánpótlás a levelek hegyén halványul iái Új mezőgazdasá könyvek Szervestrágyázás £ A szerves trágya javítja a ta­laj tápanyag-, levegő- és víz­gazdálkodását, a talaj termő- képességét. A rossz szerkezetű, tömött, levegőtlen talajok szer­ves trágyával lényegesen javít­hatók. A kiskertekben ma már rit­kán használunk istállótrágyát. A szükséges szerves anyagot a kertben erjesztett kom poszttal, j tőzeges fekállal, baromfitrágyá­val, melegágy! földdel pótol­juk. Bármilyen szerves trágyát használunk, fontos, hogy azt a kihordás után lehetőleg azon­nal dolgozzuk a talajba. A ké­sedelem jelentős tápanyagvesz­teséget okozhat. A talajra elterített szerves trágyát az őszi mélyművelés során kell a talajba forgatni. Kötött talajokba sekélyebbre, lazább vagy gyenge homokta­lajokba mélyebbre kell a szer- '9>es trágyát bedolgozni. öntözött területen 10—20 ki­logramm, öntözetlen területen 5—10 kilogramm szerves trá­gyát adjunk négyzetméteren- ! ként. A szerves trágyázást a te- j rület hasznosításának módjától függően, 3-4 évenként szüksé­ges elvégezni. Műtrágyázás: Műtrágyákkal pótolható a növények számára elegedhetet- lenül szükséges nitrogén, ká­lium és foszfor. Nitrogénből a talaj keveset tud megkötni, a csapadék vagy öntözővíz hatására gyorsan ki­mosódik, ezért rendszeres pót­lásáról kell gondoskodni. A zöldségnövények többségé­nél — különösen a nagy zöld­tömeget adó növényeknél — a nitrogén hiánya a leggyako­ribb. A termés mennyiségét és mi­nőségét a felvehető nitrogén mennyisége döntő mértékben befolyásolja. Nitrogén hiány következtében a levelek zöld színe először Februárban a Gyomai Petőfi Nyúltenyészlő Szakcsoport és a Salgótarjáni Nyúltenyésztő Tár­sulás közös kiállítást rendezett Gyornán. A két ÁFÉSZ nyúlte- nyésztői 52 nyulat sorakoztat­tak fel a nézők legnagyobb megelégedésére. A kiállított nyulak díjazása a következő­képpen oszlott meg. Hét tiszte­letdíjas—fajtagyőztes minősítés­sel, 11 nagydíjas, 18 I. díjas, 14 II. díjas, 1 III. díjas és 1 húsjellegű hibrid nyúl került bemutatásra A díjazott nyulak száma ma­gas. A pontszámokat megérde­melték. A nagy- és az első dí­jasok többsége világosan tük­rözte. hogy, kiváló, szép nyu­lak kerültek kiállításra A né­zők elégedettek voltak a látot­takkal. Nemcsak a szomszéd­beli községekből, de még a tá­vol eső Battonyáról is voltak »^pgatók- A nézők a látottak (pl. spenót, uborka). Később az idősebb levelek, majd • fia­talabbak is sárgászöld színűek lesznek. Egyes növények leve­lein, narancssárgás vagy piros beütések jelennek meg. Előre­haladottabb álla pótban a nö­vény növekedése lelassul, a növényi részek kicsik marad­nak, s a termés sem lesz ki­elégítő. Nitrogén műtrágya megfelelő adagolása mellett a termés mennyisége fokozható, a zöld­áru tetszetősebb, belső értéke, — így bizonyos mértékig a tá­rolhatósága is javítható. A levélzöldségeknél — a nit­rogén — a korai termesztés fontos tényezője. Vigyázni kell azonban a nitrogénadagolással! A túlzott mennyiségű és nem kellő időben adott nitrogén- műtrágya a minőséget, tárol­hatóságot ronthatja. Az egyol­dalú nitrogéntúladagolás kö­vetkeztében a növények buján fejlődnek, az időjárásra, beteg­ségre érzékenyebbek, virágzás után a terméskötés gyenge lesz („elrúgják a termést”), későb­ben érnek; eltarthatóságuk romlik. A kálium a zöldségnővények számára a másik legfontosabb ^tápanyag. A jó minőségű, jól tárolható termés eléréséhez ele­gendő káliumot kell a talajba juttatni. Jellegzetes káliumhiány csak ritkán, káliumban igen szegény talajok növényein észlelhető. A kálium hiány kezdeti tüne­teinek felismerése nehéz. A fia­tal növények levelei, főleg a levélszéleken sárgulni kezde­nek. Maijd a levelek megbar- nulnak (néha vörös vonalak láthatók) és elhalnak. A nö­vény levelei perzseltnek, szag­gatottnak látszanak. Kálium­hiány következtében a növény érzékennyé válik a fagy és a betegségek iránt, tárolhatósága romlik, A kálium túladagolása a sza­badföldi zöldségtermesztésben általában nem olyan veszélyes, mint a nitrogénbőség. Foszforhiány a zöldségter­mesztésben ritkán fordul elő. alapján egy véleményen voltak abban, hogy a kiállított nyulak tenyésztői a szakma ismeretén túl, még nagy állatszeretettel is rendelkeznek. A Salgótarjáni városi Tanács a legjobb díjazásokat elért te­nyésztőket „Sampion”- és „Ván­dor-díjjal tüntette ki. Sampion-díjasok voltak Ba­logh József, Berényi József, Nándori Péter és Paróczai Elek gyomai tenyésztők. Vándor-dí­jat Németh Gyula salgótarjáni, Balogh József és Nándori Pé­ter gyomai tenyésztők kaptak. A kiállítás és a szép nyulak a látogatókkal megkedveltették a kisállattenyésztést. Mind a gyomai, mind a salgótarjáni tenyésztőknek elismerésünket fejezzük ki és a jövőben is sok sikert, kitartó tenyésztői mun­kát kívánunk. Fekete Isivé» A talajok általában elegendő foszfort tartalmaznak a zöld­ségnövények részére. Az esetleg feliéi» foszforhiány a levelek világoszöld vagy bamászöld el­színeződéséről ismerhető fel. A bogyós termésű zöldségfélé­ken tapasztalható foszforhiány esetében pl. a paradicsom ter­méskötése nem kielégítő. A foszfor túladagolása, ha a talaj sókoncentrációját nem nö­veli — általában nem veszé­lyes. Ä nitrogén műtrágyák közül a leggyorsabban hatnak a nitrál- trágyák. Ezek elsősorban a pa­lántanevelésben. és a korai ter­mesztésben használhatók ered­ményesen. Az ammónia trágyák hatása lassúbb, de tartósabb. Az ammóniák trágyákat leg­elterjedtebben a nitráttrágyá­val kombináltan hozzák forga­lomba, amely mindkét ható­anyag kedvező tulajdonságait egyesíti. Legismertebb ilyen ké­szítmény a mészammonsalétrom (pétisó). Ennél is jobb az am- móniumnitrát, amely a mész- amanónsalétromtól abban kü­lönbözik, hogy meszet nem tar­talmaz és magasabb a ható- anyagtartalma, A mészni tragen lúgos kém­hatású, lassabban ható nitro­génműtrágya, gyomirtó hatása miatt is kedvelt. Legalább há­rom héttel a vetés vagy ültetés előtt kell kiszórni. Főleg luesz­ben. szegény, kötöttebb talajo­kon részesítik előnyben. A káliumműtrágyák közül a 40 százalékos kálisó-klórtartal- mú, a kénsavas káli pedig szul­fáttartalmú (ez utóbbi ható­anyaga 50 százalék K2O). A káposztafélékhez mindkét káliműtrágya eredményesen használható. A klórtartalom előnyös a zeller, spárga, spe­nót, cékla, sárgarépa számára, nem kedvező viszont a bab, borsó, uborka, paradicsom, re­tek és hagyma esetében. A foszforműtrágyák közül a legelterjedtebb a jól bevált szuperfoszfát. Hatóanyagtartal- ma 17-18 százalék P2O. Vi­szonylag gyors hatású. A foszfor- és káliműtrágyá­kat ősszel alaptrágyaként kell a talajba juttatni. A nitrogénműtrágyákat csak közvetlen a vetés előtt szórjuk ki (kivétel a mésznitrogén), s csak sekélyen dolgozzuk be, mert a csapadék könnyen le­mossa Hosszabb tenyészidejű növények termesztésekor a nit­rogénműtrágyát célszerű 2-3 részletben adagolni, egyrészt a vetés előtt, a többi részt a te- nyészidőben szükség szerint. A zöldségtermesztésben a fej­lődés serkentésére gyakran használnak fejtrágyaként mű­trágyaoldatokat. Fontos szabály, hogy a per­zselő hatás elkerülése miatt lOfl liter víz 20—25 dekagramm hatóanyagnál többet nem tar­talmazhat (ez kb. 1 kilogramm műtrágya). Jobb talajokon ele­gendő, ha az oldat csak nitro­génműtrágyát tartalmaz. Gyen­gébb talajokon Is tanácsos nit­rogénben dús oldatot használ­ni, ez esetben javasolható a 100 literenként 60 dekagramm pótisót 15 dekagramm szuper- foszfátot és 15 dekagramm ká­lisót tartalmazó oldat alkalma­zása, Kiadóink ismét alaposan fel­készültek a mezőgazdasági szakirodalom hagyományos be­mutatójára. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy öt kiadó 42 művet 413 000 példányban je­lentetett meg erre az ünnepé­lyes alkalomra. Ezek közül azokról teszünk említést, ame- f lyek a kertészettel foglalkozók I érdeklődésére tarthatnak sza­mot Akadémiai , Kiadó Bímény Imre: A gépesítésfej­lesztés ökonómiája a mezőgaz­daságban. A mű egy hosszabb kutatási szakasz eredményeit összegezi. Meghatározza a gépe­sítésfejlesztés ökonómiai muta­tóit, a növényi és az állati ter­mékek előállítása és általában a nagyüzemi gazdálkodás köré­ben. Áttekinti a gépesítés fej­lesztésének lépcsőfokait. Elemzi és értékeli a már* meglevő ter­melési rendszereket a mező- gazdaságban. Szederkényi Henrik: Az élő­munka termelékenységének mé­rése a mezőgazdaságban. Ez a tanulmány a szerzőnek a KGST keretében végzett módszertani kutatási eredményeit összegzi. Foglalkozik a munkatermelé­kenység alkotó elemeinek (a hozamoknak, a ráfordításnak) a méresd módszereivel, s ezzel segítséget nyújt a vállalatok­nak ahhoz, hogyan, számítsák ki a mezőgazdasági tevékeny­ségben ledolgozott munkaidőt Kossuth Kiadó Kerékgyártó György: A KGST-országok tudományos, műszaki együttműködése. Meg­ismerjük a tőkés országok kö­zötti együttműködést, ennek gátjait és korlátáit valamint a szocialista viszonylatban fel­használható módszereit, majd a KGST komplex programját. Áttekintést kapunk Magyaror­szág helyzetérd# és szerepéről az együttműködésben és ennek hatásáról hazánk fejlődésére. Végül tájékozódunk a KGST- országoknak a fejlett tőkés ál­lamokkal, továbbá a .fejlődő országokkal kialakult együtt­működéséről. Mezőgazdasági Kiadó László Ferenc—Nagy Gyula: A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek korszerű vezetése. A tsz-vezetők továbbképzésének egyik nagyon fontos területével foglalkozik; a viselkedés-tudo­mányok legújabb eredményeit hangolja össze a szövetkezeti vezetés gyakorlati tapasztala­taival. Az elméleti ismereteket konkrét feladatokhoz köti, az egyes problémák számos meg­oldási lehetőségét nyújtva így olvasóinak. Felleg János: Mezőgazdasági munkaszervezés. (Általános rész). E téma jelentőségét elsősorban a vállalati üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével kap­csolatos párt- és kormányha­tározatok adják meg. A szerző e határozatoknak a mezőgazda­ság területén történő sikeres megvalósítását kívánja elősegí­teni könyvével. Udvari László: Mezőgazda- sági munkaszervezés. (Részle­tes rész). A termelés jövedelme­zőségének és a gazdálkodás mi­nőségi oldalának fokozásában mind nagyobb a jelentősége a munkaszervezésnek. E kötet az jj általános kérdésekkel foglalko- * zó műveivel együtt a mezőgaz­dasági munkaszervezéssel kap­csolatos valamennyi tudnivalót, felöleli, s így kiváló gyakorlati kézikönyvül is szolgál. Balázs Ferenc—Dimitrievfts György; A növényvédelem gé­pek Az első rész a szerkezeti elemekkel, a második az egyes géptípusokkal, gépcsaládokkal, a harmadik a gépek üzemelte­tésével foglalkozik. Bánházi János—Fülöp Gá­bor: A minimális talajművelés gépei. A szerzők az ezzel kap­csolatos tudnivalókat alapos részletességgel értékelik és is­mertetik. A szakemberek út­mutatást nyernek a könyvből és a gépkombinációk összeál­lításához és a racionális gép­kapcsolások meghonosításához. Hajdú József—Kiss Andor: A mezőgazdasági szállítás és a ra­kodás. Megismerjük a teher­gépkocsik, pótkocsik és rako­dógépek szerkezeti felépítését, fontosab szerelvényeit, kapcso­lásuk módjait és beépítésük le­hetőségeit a már rendelkezésre álló anyagmozgató gépsorba. A könyv segítséget nyújt a gazda­ságok legmegfelelőbb szállító gépparkjának összeállítására is. Janesó Gyula—Osvát Judit— Sárdy Ottó: Szabadtéri sport­pályák, játszóterek, játszóker­tek. E témakörről először jele­nik meg alapos, részletes hazai szakkönyv. Az egyes létesít­mények leírásától az általános műszaki ismeretekig, a terve­zéstől a részletes technológiáig minden tudnivaló megtalálha­tó. Szilágyi Kálmán: Szamóca. A mű részletes tanácsokat ad e gyümölcs termeléséhez a nagy­üzemi és a kistermelőknek egyaránt, hogy a termés több, szebb és ízletesebb, a termelés pedig gazdaságosabb és jöve­delmezőbb legyen. Timon Béla: őszibarack. Mi­nél többet, minél olcsóbban, minél egyszerűbben, tehát mi­nél korszerűbb módszerekkel és eszközökkel termelni a nagy­üzemben és a házikertben egy­aránt: e célok elérését segíti elő a szerző. Túri István—Fodor Bcm; Kertészet fólia alatt. A könyv­ben nemcsak a fóliaházak épí­tésének, berendezéseinek mód­ját találjuk meg, hanem a kis­kertekben házilag elkészíthető olcsó, egyszerű fóliasátrak, alagutak elkészítését is. Számos tanácsot kapunk, hogy mit mi­kor és hogyan termeliünk a leggazdaságosabban, legjövedel­mezőbben. Tóth Imre; Lombhullatő dísz­fák, díszcserjék a kertben. A tapasztalat azt mutatja, hogy a díszfák és díszcserjék kivá­lasztásában, telepítésében, ápo­lásában sok kerttulajdonos nem eléggé tájékozott. A pihenőkert­tulajdonosoknak kívánt segít­séget nyújtani a szerző, amikor leírta, hogy milyen fákat és cserjéket mikor, hova és ho­gyan ültessenek, miként gon­dozzák, metsszék, neveljék azo­kat. A kiadó arról is gondosko­dott, hogy a nagy sikerű, de gyorsan elfogyott könyveket is megjelentesse erre az alkalom­ra. Így ismét kapható lesz Je­szenszky árpád Oltás, szemzés, dugványozás című munkája, s a Katona József szerkesztette Kertészek új kézikönyve, Kiácz György Kertmesterség (A lakó^ kert kialakítása, építése és be­rendezése) c. műve. Várad! Já­nos—Varga Frigyes Traktorok, autók c. könyve. 11 BÉKÉS Mícrg^.- 1975. MÁRCIUS 4. Mii láttunk Gyomán a házinyűl-kiállításon?

Next

/
Oldalképek
Tartalom