Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
Textilipari együttműködés Kedvezően fejlődik a KGST- országok együttműködése a textiliparban. A piaci textiláru-választék gazdagítását egyre nagyobb mértékben szolgálják az együttműködés olyan formái, mint a termelési kooperáció, a szakosítás, valamint textilgyárak közös építése. Az NDK és Csehszlovákia közötti kétoldalú egyezmény értelmében mindkét országban megkezdődött egész sor textilüzem teljes korszerűsítése — többek között a Floa-i szövőipari üzemben és az NDK „Volkenau” Textilgyárában. Az utóbbiban automatizálják a termelési folyamatot, új típusú WD—200-as szövőgépeket szerelnek fel, amelyeket a szovjet és csehszlovák szakemberek közösen terveztek. Az ) új gépek alkalmazása révén a munka termelékenysége másfél- • szeresére, a fonalgyártás pedig kétszeresére emelkedik. Fejlődik az együttműködés az NDK-beli Apolda és a csehszlovákiai Kosino helységekben működő kötöttárugyárak között is. A férfikonfekció gyártásában együttműködik a berlini ruhagyártó kombinát és a szovjet „Bolsevicska” ipari egyesülés. Az NDK egyik nagy szövőüzemériek korszerűsítésében, Ebersbachban szovjet szakemberek is részt vesznek. Az NDK és Lengyelország Zawierciében közös szövőipari üzemet épít öt lengyel textilgyár korszerűsítésében az NDK szakemberei nyújtanak segítséget. A textilipari együttműködés fejlesztését hivatott elősegíteni az Intertextilmas gazdálkodó nemzetközi' szervezet, amelyhez csatlakozik 15 gépipari egyesülés, valarrvnt több nagyüzem, szerkesztő és tervező iroda a Szovjetunióban, Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában, Bulgáriában, az NDK-ban és Romániában. Az Intertextilmas keretében dolgozzák majd ki és állítják elő a nagy teljesítményű szövőgépeket. (BUDAPRKSS— INTERPRESS) , Szakmáját hivatásnak érzi Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján található a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 30. számú ABC- áruháza, amely ízléses kirakataival csalogatja a vásárlókat. tgy nem csoda, hogy Marik Ilona pénztárost — aki közel negyedszázada dolgozik a vállalatnál — sokan ismerik. Ez azonban nem csupán puszta ismeretséget jelent. Aki ide idegenként tér be, az is láthatja a mindig mosolygós, kedves, udvarias, szolgálatkész pénztárosnőt. Szeretik, kedvelik. Ha nagy ritkán betegség miatt távol marad, úgy érzik, ürés a bolt. Kis Mihály üzletvezető is elismerően nyilatkozott róla. Mint mondja, minden tekintetben kiváló munkaerő. Minden helyzetben altóalmazkodik a vevők rab- széHikus hangulatához, s kedvesen kiszolgálja őket. Szakmáját hivatásnak érzi. Az évi, több mint 35 millió forintot forgalmazó áruháznak 28 felnőtt alkalmazottja és 10 ipari tanulója van, javarészt fiatal lányok. Marik Ilona szinte egykori önmagát látja bennük, ezért velük is szívesen, szeretettel foglalkozik. Nevelgeti, nyesegeti hibáikat, s a szakma szerété téré, tiszteletére oktatja őket. Több mint 12 éve tölti be munkatársai bizalmából a szakszervezeti főbizalmi tisztet. Megany- nyl más társadalmi funkciója mellett szakít időt szinte nap mint nap, hogy munkája mellett * törődjön brigádja, a Tyereskova Szocialista Brigád tagjainak gondjaival is. Kitartó; fáradhatatlan asszony. Amikor ősszel a mezőgazdaság bajba került, ő volt az, aki a Fel- sőnyomási Állami Gazdaság kukoricabetakarítására szervezett, s élen járt a munkában is. De ez csak egy példa a sok közül... Marik Ilona háromszoros Kiváló Dolgozó. A könyvterjesztésben elért jó eredménye alapján az elmúlt évben berlini jutalomüdülésre küldte a vállalata. Érdekes, szép helyeken járt. Szakmabeliekkel ismerkedett, sok élménnyel gazdagon tért haza. Amikor brigádtágjainak beszámolt sikeres útiélményéről, titkon arra gondolt, hogy bár kellemes élmények fogadták odakint, mégis hiányzott az itthoni megszokott lét, a bolti környezet, a törzsvevők ismert mosolya, az életének értelme — a munka. Kesztyűs Ferene Hogyan dolgozik a Békés megyei Munkajogi Bizottság? Interjú di% Takács Lőrinccel, a bizottság elnökével A múlt év utolsó' harmadában jött létre a megyei munkajogi bizottság. A munkaügyi miniszter rendelete alapján a Békés megyei Tanács V. B. és a Szakszervezetek' Békés megyei Tanácsának Elnöksége hívta életre. A munkajogi bizottság tevékenységéről, - hatásköréről, feladatáról beszélgettünk <ir. Takács Lőrinccel, a bizottság elnökével. Mi tette szükségessé a munkajogi bizottság létrehozását? —- 1973. január 1-én megszűntek a területi munkaügyi döntőbizottságok. Az új bírósági törvény a. munkaügyi viták másodlokú elbírálására lét- rehoata a megyei munkaügyi bíróságokat. A területi munkaügyi döntőbizottságok többek között ellátták a vállalati döntőbizottságok felügyeletét, tisztségviselőinek oktatását. Ezt a feladatot a munkaügyi . bíróságok már nem láthatják el, mivel a jogszabály ezt érthető módon nem tfsszi lehetővé. Az átszervezés következtében tehát a munkaügyi döntőbizottságok felügyelet nélkül maradtak. A Munkaügyi Minisztérium a SZOT egyetértésében kiadott rendelete ezt a hiányt pótolta, amikor elrendelte a megyei munkajogi bizottságok létrehozását. Milyen a munkajogi bizottság összetétele? Milyen hatásköre van és hogyan fesz eleget feladatának? —■ A munkajogi bizottság munkájában a munkaügyi bíróság ülnökei, a Magyar Jogászszövetség képviselői, a vállalati munkaügyi döntőbizottságok vezetői és a vállalatok munkaügyekkel foglalkozó szakemberei vesznek rését.' Ez az Összetétel nemcsak a jogszabály előírásának felei 'meg,"ha- nem biztosítja, hogy a munkajogibizottság érdemben is eleget tudjon tenni feladatának. Hatáskörit a módosított 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet szabályozza. Ennek megfelelően a bizottságnak joga van a munkaügyi döntőbizottságokat ellenőrizni, tájékoztatást kérni tőlük, ugyancsak ez vonatkozik az állami, gazdasági szervek vezetőire, valamint a szakszervezeti bizottságokra, a munkaügyi döntőbizottságokat érintő kérdésekkel kapcsolatban. A bizottságnak kötelessége figyelemmel kísérni a döntőbizottságok tevékenységét, a működésükhöz szükséges feltételek ellenőrzését. Módja van arra, hogy a mulasztások, a hibák rf|egszü etetésére fe1 hívja az érdekelt szervek figyelmét, szükség esetén pedig a felettes hatóságét, avagy értesítse az ügyészséget. Megí élésem szerint ez a hatáskör elegendő ahhoz, hogy a munkajogi bizottság maradéktalanul eleget tudjon tenni 'a jogszabályban előírt feladatának. Igaz. a munkajogi bizottság működésével kapcsolatban még nincsenek tapasztalataink, hiszen csak néhány hőnapja dolgozik. Az éves munkatervben fő hangsúlyt kapott a munkaügyi döntőbizottságok támogatása. Méeoedig úgy. hogv maradéktalanul ellássák feladatukat, biztosítottak A Férfifehérnemű-gyár orosházi üzeme gépírni tudó általános adminisztrátort keres felvételre 879322 legyenek a működésükhöz szükséges feltételek. Rendszeressé tesszük a döntőbizottság tisztségviselőinek továbbképzését Az éves munkaterv szerint egy-egy vállalat munkaügyi vitáinak tapasztalatait is megtárgyalják. Ezt megelőzően tartanak-e vizsgálatot a vállalatnál? Milyen gyakorlati jelentősége lesz a munkaügyi viták intézésében egy ilyen tanácskozásnak? — A munkajogi bizottság negyedévenként tartja üléseit, melyeken tájékoztatást kér a megye vállalati munkaügyi döntőbizottságainak tevékenységéről. Egy-egy ülésen általában két vállalati döntőbizottság munkáját vitatjuk meg. A beszámoltatást megelőzően helyszíni ellenőrzést tartunk. Ez azonban nem «zonos a törvényességi felügyelettel, melyet Változatlanul az ügyészségek látnak el. A vizsgálatunk általános jellegű. Elsősorban a munkajogi törvényesség megszilárdítása érdekében végzett tevékenységet kísérjük figyelemmel á vállalatoknál. Így azt, hogy a munkaügyi döntő- bizottság, mint kollektív testület, a munkaügyi, panaszok megelépéne érdekében milyen munkát végez? Tesz-e kezdemé- 1 nyezést ennek érdekében a válla- 1 lat vezetőinél vagy-a szakszervezeti bizottságnál? Ugyanakkor azt is megnézzük, hogy a vállalatok a működéshez szüksé-1 ges feltételeket biztosítják-e? .Választ keresünk arra, hogy a szakszervezeti bizottságok hogyan segítik- a döntőbizottságok munkáját. Az ellenőrzésnek és a beszámoltatásnak gyakorlati haszna elsősorban az, hogv a bizottság a tapasztalatok alapján felhívja a munkaügyi döntőbirottság figyelmét a fogyatékosságokra. Segítséget nyújt a helvtelen gyakorlat megszüntetéséhez. És ezáltal elősegíti egv- egy vállalatnál a munkaügyi törvényesség szilárdítását. A közelmúltban a bizottság munkajogi konzultációt tartott . Békéscsabán, az SZMT székházában. Kik vettek részt és milyen eredménnyel zárult? A konzultáción a vállalatok munkaügyi döntőbizottságainak vezetői, a szakszervezeti bizottságok tisztségviselői, valamint a munkaügyekkel" foglalkozó vállalati dolgozók vették részt. A konzultációt kísérleti jelleggel szerveztük meg. Megtartásáról csupán tájékoztattuk a vállalatokat, de meghívókat nem küldünk ki. így a részvétel fakultatív alapon történt. Ennek ellenére több, mint 80-an vettek részt és mintegy 40 kérdést tettek fel a konzultáció vezetőinek. A kérdések néhány kivételtől eltekintve közérdekűek voltak, többségében a. társadalombiztosításra és a munkajogra vonatkozott. A konzultáció nagyon hasznosnak bifconyult. Olyan döntés született, hogy ez év második felében ismét meg kell tartani. Sok olyan kérdés tisztázódott ugyanis, amely munkaügyi vita forrásává válhatott volna. A konzultáció tapasztalata az is, hogy a vállalatoknál, intézményeknél sok az olyan munkajogi kérdés, melyekben a döntőbizottságok tisztségviselőinek és a munkajoggal foglalkozó dolgozóknak állásfoglalása ingadozó. Éppen ezért nagyon Is indokolt a munkaügyi viták megelőzése érdekében a Munka Törvénykönyvének és a dolgosaik munkakörülményeit érintő más jogszabályoknak a széles körű ismertetése. Milyen célja van az Ingyenes jugi tanácsadásnak? Miként szereznek tudomást arról a vállalatok dolgozói, hogy a bizottság mikor tart munkajogi tanácsadást? Az ingyenes jogi tanácsadás részben a munkaügyi viták megelőzését, részben a már kialakult munkaügyi vita gyors és eredményes elintézését szolgálja. Ilyen jellegű tanácsadásra elképzeléseink szerint meghatározott időpontban — általában havonként — a Szakszervezetek Megyei Tanácsának békéscsabai székházában, majd a lehetőségekhez mérten a nagyobb vállalatoknál kerül sor. A tanácsadás idejéről és helyéről a dolgozók a Békés megyei Népújságból és az SZMT mozgalmi tájékoztatójából értesül- helo, Ha akár a* Ingyenes jogi tanácsadáson, avagy a munkajogi konzultáción olyan panasz jut a munkaügyi bizottság tudomására, melyet a vállalat munkaügyi döntőbizottsága, s netán a munkaügyi bíróság is helytelenül ítélt meg, ilyen esetben mit tesznek a dolgozók érdekében? —1 A munkajogi bizottság nem jogosult a munkaügyi vita konkrét elbírálására. Ezért nincs is joga. a munkaügyi döntőbizottság helytelen határozatát megváltoztatni vagy annak megváltoztatására a döntőbizottságot utasítani. A munkaügyi bíróság felügyeletére pedig a munkaügyi bizottság hatásköre nem terjed kíT Lehetősége van viszont arra, hogy a már jogerős, de törvénysértő határozatról vagy ítéletről az illetékes ügyészséget értesítse. Továbbá a nem jogerős határozatok esetében a dolgozót, vagy a szakszervezeti bizottságot figyelmeztetni a jogorvoslati lehetőségre, valamint felhívni a figyelmet a törvény- sértő vagy a meg nem alapozott határozat módosítására. Fordulhatnak-e a dolgozók panaszaikkal, kérdéseikkel közvetlenül a bizottsághoz? —• A munkajog bizottság nem a munkaügyi^viták intézésére hivatott szerv. Éppen ezért a dolgozónak a sérelmet vagy annak vélt vállalati intézkedés esetében a munkaügyi döntőbizottsághoz kelj fordulnia. Természetesen ez nem zárja ki, hogy a dolgozó panaszával, avagy kérdéseivel akár szóban, akár írásban közvetlenül felkeresse a megyei munkajogi bizottságot. A bizottság személyi összetétele és társadalmi rangjánál fogva kénes arra, hogv a hatáskörébe tartozó kérdésekre mega’anozott választ adion, illetve felvilágosítsa a dolgozót. Serédi János A békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Mg Tsz legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági gépszerelőket és 1 fő villamossági szerelőt keres felvételre Minden második szombat szabad. Bérezés: megegyezés szerint Jelentkezni lehet: a műszaki vezetőnél vagy a műhely vezetőjénél, a gépműhelyben. TeL: 12-078. 449946