Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-29 / 75. szám
*Beleégetni magunkat a város életébe Békéscsabai Klubssínhász Atársadalmi munkában első Gyula, Szeghalom ás Bákássámson fTájdaitonaSan aktuális lett a békéscsabai Klubszínház első bemutatkozása, A Jókai Színház vezetősége levélben kereste meg a nagy beteg Németh. Lászlót, hogy adja beleegyezését „Sámson” című; 'drámájának olvasó- színpadon történő bemutatásán hoz. A levél 1975. március 3-án kelt, de válasz mái- nem érkezhetett,'mert. Németh László március ‘ í-én meghalt... A szomorú esemény fokozott feüelős- séget rótt a színház művészeire, hiszen a már végleg lezárult életmű egyik jelentős darabját kéllett megismertetni a közönséggel. . Németh László í945-bert írta a Sámsont. Akkor, amikor nemcsak az ország hevert romokban, hainom(l-.á Pűsztuláslba horpadt hidak mellett a lelkek is összetörték. Az egyéni és nemzeti önvizsgálat, a tisztító katarzis serkentő ereje volt az egyetlen gyógyszer nagyon sok becsületes' gondolkodó ember szarnám,' A bibliai történet Sámsonját Delila viszi pusztulásba, aki levágja a hatalmas erejű hős haját, s ezzel a filiszteusok kezére juttatja a szerelmét. Sámsont ellenségeimegvakítják, rabságba vetik, állati sorban, tartják. A megalázott fér & lassan, vdsz- szanyeri régi erejét, de csupán honfitársának, Jeftének árulja el titkát. Jefte árra biztatja a hőst, hogy népe javára fordítsa iszonyú erejét, Delila *—- aki a fi- liszteus Vezér, Thimneus ágyasa lett-— fél a niegvakított Sámson újabb’ titkaitól, s félelme elha- rapódzík a királyi udvarban is. Elhatározzák, hogy népünnepély enS— oroszlánok és gladiátorok -Viadáía :Khélyétit'1— halálra' ingerük a veszedelmes férfit. Sámson' már azt hiszi, hogy önmagát • is legyőzte, de végül nem tud uralkodni a szenvedélyei fölött: roppant erejével ledönti a palota oszlopait s a romok alá temeti önmagát és a filiszteuso- kait is,’ föltette előbb a pápasaemét, akkurátusán. — Aáá. „. nincsen is mesz- sze! Olyan jókedvű lett ettől, hogy nincs messze a keresett cím, hogy elkísérte a sarokig. — Nézd csak... Nézd ott azt a nagyon magas épületet... — Látod 7 . És .elmagyarázta, merre forduljon a magas háznál. Arrafelé már akárki megmondja az utcát. Szűk lírás'1 utcácska volt, földszintes, öreg ház. Golyónyomok, omladozó vakolat. Becsukva a kapu. Nem látszott kocsmának. Pedig Mari kasszírnőnek jöhetett ide is. S akkor itt valahol kocsmának is kall lenni, Üjrá ‘megnézte a címzést. Egyezett a szám. Hacsak nincs másfelől is bejárat. Esy másik utca felől, a kocsmaajtón. Mert a kasszírnő nem lakhat máshol, az nem létezik Ott kell hálni, ahol közel érik a vendégek; ' , Ahogy megnyomta megint a kilincset, észrevette oldalt a csengőt. Kinyílt a legközelebbi ablak a csengetésre, s egy rekedtes férfihang kiszólt; — Mi tetszik?.. „ Borzas öregasszony nézett az ablakrács mögül, hályogos szemű. — Na?... Mi jót hoztál kisfiú? Bicskey Károly vezetésevei hatalmas feladatot vállaltak a Jókai Színház művészei, hiszen az olvasószínpadon a színészi játék minden látványos eleméről lemondva, csupán a beszéd erejével tolmácsolják a drámát. Magas feszültségű, előadáson keltik életre Németh László gondolatait. A társulat valamennyi tagja igazi művészi alázattal vesz részt a közös munkában. A mindig megújuló Bicskey Károly egy tömbből faragott Sámsonja nagyszerűen érzékelteti a visszafojtott erő és a túláradó indulat egymást feszítő, drámai lüktetését. Szentirmay Éva Delila tolmácsolásával bizonyította a tiszta nőiesség és a szép magyar beszéd művészi hatását. Lukács József és Széplaky Endre katalizátorként erősítették a drámai feszültséget. És amikor a nézők figyelmét rnáir túlságosan lekötötte az előadás gondolati sűrítethsége, olyankor kitűnően sikerült lassítani a szellemi tempót az oldottabb, simább felfogásban szereplő Gál- fy Lászlónak és Garai Róbert- nek. Kisebb jelenetükben is emlékezetes élményt adott Cseresnyés Rózsa és Kovács Lajos. A Jókai Színház művészei ünneplőbe öltözve várják a vendé- i geket. Az előadás utáni beszél - getéskor gyakran hangsúlyozták, hogy milyen megtiszteltetés számukra, hogy szőkébb körben is találkozhatnak a közönséggel. A Klubszínház egyik célja éppen az, hogy emberközelségibe kerüljön a színész.őt a néző, hogy a művészek közvetlenül is érezzék munkájuk eredményét. S a színház is hozzátartozzon a mindennapjainkhoz, mint ahogy Bicskey Károly mondta; „szeretnénk .beleégetni magunkat a város életébe.” Németh László drámáiénak kiváló bemutatásával a Klubszínház igen magasra állította önmaga mércéjét. Anáóáy Tibor g®iti»sssfe'aiwssaiaroa£iaiiESi3Bai«ai!f33B3it!a>Batai<s3!»i9B'<f'K3ar ft m m m m Kíváncsi létt az Öregasszony • — lehet, a sapka miatt — le- | rítt róla a kíváncsiság. — Ó, ! fiam, hol van ő már azóta! — 5 mondta azon a rekedtes férfi- ; hangon Miarira. De azért be- * hívta, kinyitotta a kaput. Jó meleg volt a tágas szobá- s ban. Sok díványpárna, és görbe ■ lábú, körül rojtos székek. És a j falon ’ heverésző, csupasz nők, • teljesen csupaszon lefestve. Sarkig kitárva a szárnyas aj- 5 tó egy tágas folyosóra. És kö- | . rös-körül á folyosón sűrűn egy- 5 más mellett az ajtók. Az már biztos, hogy nem : kocsma. Se pult, se semmi. Bár lehetséges, hogy az a ío- j lycisó a söntósbe visz. Egy pillanatig arra is gon- ■ dőlt; hátha a Mari abbahagy- S ta a mesterséget. Jól megszedte : I magát Nagyváradoh, jól kiöl- ■ tözködött, és úgy jött ide, Pest- » re, élni világát, mint egy iga- » zi úrinő. Ha csakugyan itt lakott, ilyen : gyönyörűszép szobában. Ennyi “ drága bútor, ennyi festmény (és * mind aranykeretben), ennyi sző- 5 •nyeg, függöny az úri házaknál is | ritka. Otthon még a főjegyzőnek | se igen van ilyen lakása. Acsay f tekintetes úrnak esetleg. Vigyáznia kell akkor, el ne ■ szólja ’masát a vénasszony előtt, ! kicsoda Mari. , Viszont ezt csak az első pil- : lanatokban gondolta. Mert utána s egy perc alatt megbizonyosod- ■ hatott afelől, hogy itt is a mes- ■ térségét folytatta Mari. (Folytatjuk) i Csabai fiatalok a város.szépítés éért (Fotó; Demény) Amint azt már több ízben megírtuk, a megyei tanács a településfejlesztő társadalmi munka elismerésére és ösztönzésére évi hatmillió forint jutalmat ítél oda és oszt el azon települések között, melyek a legtöbb társadalmi munkáit hasznosították. Az első ilyen értékelésre a közelmúltban került sor az erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén az alábbi helyezéseket hagyta jóvá. Városok: 1 Gyula. A társadalmi mun- ■ kát a tervszerűség jellemzi, szervezése, az azzal való- folyamatos törődése .példamutató. Nagyon hasznosak az üzemekkel előre megkötött éves megállapodások. Amellett szervezetten mozgósítják a lakosságot is. A munkákhoz a feltételeket biztosítják, szerszámokat . stb. Az eredményeket menet közben is figyelemmel kísérik. A lakosságnak mintegy egyharmada vett részt a társadalmi munkában, a ledolgozott órák száma 150 ezer, értéke 3 millió 566 ezer forint. Az egy lakosra jutó munkaérték 132 forint, a megyei tanács jutalomösszege egymillió 080 ezer fo*int. 2 , Békéscsaba. A társadalmi ■ munkával való törődés egyre kedvezőbb képet mutat a városnál. Ezt a tevékenységet több irányba szervezik, így a lakossággal, valamint az intézményekkel, üzemekkel kötött j szocialista szerződésekkel biztosítják. Az elmúlt évi társadalmi ; munka értéke hatmillió 703 ezer j forint. A vállalatok és lakosok önkéntes^ befizetése négymillió 420 ezer forint volt. Az egy lakosra jutó munkaérték 114 ío- I rint, jutalomösszeg egymillió 180 ezer forint. 3 Orosháza. A társadalmi j ■ munka irányításéban, szervezésében jelentős előrelépés j történt az elmúlt1 időszakokhoz képest. Értéke hárommillió 611 ezer forint volt. Az előrehaladást bizonyítja az, hogy 1973-ban 86, 1974-ben már 108 forintot értek el az egy főre jutó társadalmi munkával. A jutalom összege 333 ezer forint. Nagyközsége k s r Szeghalom. A társadalmi ■ munka Szervezésében Szeghalom kiemelkedő munkát végez évek óta. A lakosság nagy többsége vesz részt a megmozdulásokban. Jelentős társadalmi munkát végeznek az ottlevő szövetkezetek, vállalatok. Különösen a villanyhálózat fejlesztésében, gyermekintézmény fenntartásában, szépítésében, járdák, utak, játszóterek kialakításában, tisztántartásában. Az elmúlt évben a társadalmi munka értéke kétmillió 550 ezer forint volt. Egy főre jutó érték 271 forint, a jutalom összege 471 ezer forint. Mezőhegyes. Ebben a nagy- ■ községben az egyéb folyamatos településfejlesztő társadalmi munkák mellett kiemelkedik az általános iskolai diákotthonnál végzett — vállalatok és a KISZ-szervezet segítségével — társadalmi munka 355 ezer forint értékben. Szoros és gyümölcsöző együttműködés van az állami gazdaság és a helyi tanács között. Az összes társadalmi munka értéke kétmillió 2 ezer forintot tett ki. Az egy főre jutó érték 244 forint. A jutalom összege 247 ezer forint. 3 Békésszentanctrás. A lakos- ■ ság a kellő szervezés eredményeként az utcák, terek, parkok tisztán tartása, építésén kívül közreműködött az óvoda építésénél, valamint a vízvezeték, nyomócsőhálózat földmunkáinak rendezésénél. A társadalmi munka értéke egymillió 164 ezer forint. Az egy lakosra jutó összeg; 225 forint. A jutalom összege 103 ezer forint. községek: I Békéssánison, Kiemelkedik ■ a községek közül. A tanterem-hiány felszámolása érdekében jelentős társadalmi összefogás bontakozott ki a községben a társadalmi bizottság vezetésével. Az évek óta tartó folyamatos munka eredményeként az iskola tervezett költségének mintegy 50 százalékát társadalmi munkával biztosították. A községben az egymillió 195 ezer forint társadalmi munka értékén túl 35 ezer forint önkéntes lakossági hozzájárulás is segítette a településfejlesztési feladatok megvalósulását. Egy lakosra jutó érték 380 forint. A jutalom ősz- ! szege 189 ezer forint. 2 Pusztaföldvár A társiadal- ■ mi munka elősegítését szocialista szerződések megkötésével biztosították, mellyel jelentősen hozzájárultak az épülő tornaterem kivitelezéséhez is. A társadalmi munka értéke 766 ezer forint, egy főre jutó érték 313 forint. A jutalom összege 122 ezer forint. 4 3 Bucsa. A társadalmi mun- ■ ka tevékenység főleg az ivóvízellátás, járdaépítés és a gyermekintézmények fejlesztésében mutatkozott meg. A munka éirtéke 766 ezer forint. Az egy főre jutó érték 263 forint. A jutalom összege 87 ezer forint. A megyei tanács végrehajtó bizottság által odaítélt jutalomösszeg valamennyi településnek a fejlesztési alapját növeli és ezt saját belátásuk szerint használhatják fel a fennálló rendelkezéseknek megfelelően. Az értékelésből kitűnt, hogy a legtöbb társadalmi munkafelajánlás a gyermek és szociális intézmények fejlesztésére, parkokra, zöldterületek pótlására irányult. A meggyorsult tempót a lakossággal együtt az üzemek, vállalatok dolgozóival a párt XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára való készülődés, lelkes hangulata adta. Folytathatnánk még a felsorolást, melyik település és lakos hol és miben 'ért el kimagasló teljesítményt, de felszabadulásunk 30. évfordulóján a „Településsegítő kiemelkedő társadalmi . munkáért — Békés megye” című emlékérem ünnepélyes átadásakor erre úgyis sor kerül. A megye lakosságának eredményes társadalmi munkája azonban benne van e számokban: míg 1973-ban 96, az elmúlt évben 117 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, ami egy összegben 51 millió 755 ezer forintot tett ki. Elmondhatjuk tehát, hogy az elmúlt év eredményei nagyon biztatóak, jó irányban, helyes úton haladnak a társadalmi tevékenység sokoldalú fejlesztésében. A békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Mg Tsz legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági gépszerelőket és 1 fő villamossági szerelőt kérés felvételre Minden második szombat szabad. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a műszaki vezetőnél vagy a műhelyvezetőjénél, a gépműhelyben. TeL: 12-078. 449948 l I ^
