Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

Törvény a fiatalokért Ha az ifjúságra gondolunk, helyéről, feladatairól, a számára adott társadalmi távlatokról be­szélünk, aligha jut eszünkbe, hogy két és fél milliós tömegről esik szó. Tehát: hazánkban min­den negyedik állampolgár abba a szép korosztályba tartozik, amely tizenöt éves kortól a har­mincadik életév betöltéséig tart. Hadsereg; fiatalokból. Nekik — és róluk is — szól a párt kongresszusi irányelveinek meg­állapítása : „A párt ifjúságról szóló határozata a megvalósulás útján van. Lényeges pozitív vál­tozás következett be az ifjúság megítélésében és az ifjúságról való gondoskodásban.” Most, a Forradalmi Ifjúsági Napok idő­szakában, amikor ifjúságunk együttesen emlékezik az 1919-es Tanácsköztársaságra, kegyelettel adózik 1848 emlékének, s ün­nepli hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, örömteli érzés azon töprengeni: vajon mit, s mennyit is ad a szocialista Ma­gyarország társadalma jövendő­je gerincének — ifjúságunknak? A törvény nem mindig tarto­zik a könnyű olvasmányok közé. Az a törvényünk azonban, ame­lyet a X. pártkongresszust köve­tően megalkotott a társadalom, s amely a hazai, de még a nem­zetközi jogban is szinte egyedül- való — olvasmánynak is roppant izgalmas, érdekes. Az Ifjúsági Törvény kicsit keresztmetszete mindazoknak a jogoknak és kö­telességeknek, amelyek az ifjú­ság helyzetét, de a jövendő fel­adatok sorát is meghatározzák. As Ifjúsággal foglalkozni, helyzetét elemezni, mai és hol­napi fejlődésével törődni, gond­jaival foglalkozni: ma már ko­rántsem csupán az iskolák fel­adata. S nem is csupán a szü­lők vagy az ifjúsági mozgalom kötelessége. A tevékenységi „kör” ennél ezerszer szélesebbre tágult. Az ifjúságpolitika bele­épült a termelésbe, a gyárak, vállalatok, szövetkezetek életé­be. Az Ifjúsági Törvény szelle­mében minden szerv, intézmény gondot fordít arra, hogy a hatás­körébe, vonzáskörzetébe tartozó fiatalokért tegyen valamit, ta­nulásokat, munkába állásukat, csaláSi életük megformálását se­gítse. Az Állami Ifjúsági Bizottság egyik kiadványa azt a címet vi­seli: „Az ifjúságért”. Igen sok adat+al, szemet és szívet gyö­nyörködtető tény felsorakoztatá­sával summázza ez a könyvecs­ke mindazt, ami az utóbbi négy évben — éppen az Ifjúsági Tör­vény szellemében ■— a fiatalo­kért történt. Ágazati szinten eddig 20 minisztérium alkotott saját jogszabályt is, segítve ön­nön területén a fiatalok gond­jainak orvoslását, helyzetük ja­vítását, a műveltebb, korszerűbb tudású, a mainál szélesebb látó­körű fiatal generáció kinevelé­sét. Vége, hossza nem lenne — például — mindazon anyagi for­rások számbavételének, amelyek nálunk megkönnyítik a tanulást, elősegítik, hogy a munkás- és parasztdiákok mindenfajta se­gítséget megkapjanak tovább­képzésükhöz. Több millió forint a középiskolásoknak évente ki­fizetett 1 ösztöndíj; a felvételi vizsgára való előkészítés kiadá­sai szintén csak milliókban fe­jezhetők ki. De odáig is kiterjed a gondoskodás, hogy az egyete­mista házaspárok helyzetén mi­ként lehetne javítani; vagy hogy az állami lakásjuttatásoknál számarányuknak megfelelően részesüljenek a fiatal házaspá­rok. Tavaly, amikor több, mint egymillió fiatal részvételével az országban ifjúsági parlamente­ket rendeztek — s fiatalok szá­zai mondhatták el ezeken a fó­rumokon is, miként látják hely­zetüket, lehetőségeiket. Szólhat­tak arról, mi az, amit a jövőben kérni szeretnének — igen szé­pen és szfvmelengetően bukkan­tak felszínre azok a jó kezde­ményezések, akciók, amelyek if­júságunk különböző rétegeiben munkálnak. Tapasztalhattuk, hogy a felszabadulás 30. eszten­dejét élő Magyarországon menyr nyi jó tartalék, kezdeményező­készség, forradalmi tetterő lako­zik fiatalságunkban. Az alkotó munka, párosulva a fiatalság lelkesedésével,. tett- rekészségével, nagyszerű sike­reket eredményez. Amikor bő­ségesen' kínál teendőket az or­szág ipara, mezőgazdasága vagy az értelmiségi munkakörök. Amikor a mai erőfeszítések ré­szeseivé válni azt is jelenti, hogy az ifjúság a maga hol­napját, további sorsát formál­hatja. Tárkony! Margit Nem feledkeztek meg rólunk Köszönöm a KISZ-tagok szerető gondoskodását Olyan megható eseményről | szeretnék írni, amely nemcsak I engem, hanem 43 társamat is kellemesen érintett Nyugdíjas mozdonyvezető vagyok, nyugdí­jazásom előtt a mezőhegyes! MÁV csomópontnál dolgoztam, Március 21-e előtt kedves meghívóval leptek meg a mező­hegyes! MÁV KlSZ-alapszerve- zet fiataljai. Március 21-én nyug­díjas-találkozót szerveznék, és erre hívták meg 43 társammal együtt. Nagyon meghatott ez a kedves emlékezés, jó érzés volt tudni azt, hogy az utánunk követke­ző nemzedék nem feledkezett meg rólunk. Kicsit szorongva vártuk mind­annyian március 21-e délután­ját. Elérzékanyültem, amikor beléptem a terembe, ahol már nyugdíjas társaim gyülekeztek, körülöttük KISZ-es fiatalok szorgoskodtak. A kis ünnepsé­3 BttÉS KCmfSsn m*, üÁütiLó I gén megjelentek a KISZ-es fl- I atalok, a csomópont pórt- és gazdaságvezetői is. Először a fiatalok műsorral emlékeztek meg a Tanácsköz­társaság évfordulójáról, majd baráti beszélgetés következett. Itt .tudtam meg, hogy a talál­kozó költségeinek fedezésére a fiatalok társadalmi munkában vettek részt. A beszélgetés során felele­venedtek a régi élmények, azok, amelyeket mi éltünk át, és azok is, amelyeket a jelenlevő fiata­lokkal közösen éltünk át. Baráti hangulatban fejeződött be a ta­lálkozó, amely nagyon szép, na­gyon megható voüt. Köszönöm társaim és a ma­gam nevében a mezőhegyesi MÁV KISZ-alapsaervezet lá­nyainak, fiainak ezt a megem­lékezést, életein kedves emlékei között tartom számon ezt a dél­utánt, amely megmutatta, érde­mes volt dolgoznunk a jövőért, hiszen a mai fiatalok értő foly­tatói lettek a megkezdett mun­kánknak. Varga Ernő nyugdfi"'S mozdonyvezető, 1 Mezőhegyes Takarékosság melleit növekvő termelés a Szarvasi Állami Tangazdaságban — Az 1,3 millió forint takaré­kossági tervet szeretnénk meg­valósítani — mondta a beszélge­tés befejező részében Almási Is- bor, a Szarvasi Állami Tangaz­daság igazgatóhelyettese, miután Sztoján György szb-titkár jelen­létében áttekintettük az 197a. évi elképzeléseket. Erre egy nyílt, de ravaszkás- nak vett rákérdezés következett: ' — Hogyan jutott el mindez a munkahelyekre? — Ez mind mind onnan jött. A munkabrigádok, a szocialista címért küzdő kollektívák és a megtisztelő szocialista cím tu­lajdonosai, a brigádvezetők, a szakmai irányítók, a párttagok, a bizalmiak, az alapszervezeti vezetők, a szakszervezet tagjai kerületenként, a jelentősebb munkahelyeken külön-külön vizsgálták meg, mit tehetnének 1975-ben az eszközök, anyagok és az energia további gazdasá­gos felhasználására. Lényegében így jött össze a végeredmény, az 1,3 millió forint megtakarítás terve. Ez a terv tehát nem úgy ké­szült, mint általaiban máshol. Nem az üzemgazdász vagy az igazgató 'határozta , meg, hogy 1975-ben a termelés érdekében felhasználható 207 millió forint anyag- és energiaköltséget eny- nyivel csökkentik, hanem a dol­gozók ■ imiiMeiyenként készítették el vállalásaikat ELaek szerencsésen egybeestek a párt XI. kongresszusának tisz­teletére és' hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára kibonta­kozott munkaversiannyel. Éppen ezért erre a takarékossági terv­re senki sem mondhatja: for­mális. Aki mégis ezt mondja, vagy esetleg egy-egy adott üzemben a formalitás jegyében készítette el a takarékossági ter­vet, az 1975. év termelési és pénzügyi terv mellékletét, az akaratlanul is lebecsüli ezt a mindjobban társadalmi mérete­ket öltő mozgalmat. A takaré­kosságból Szarvason politikai ügyet csináltak, melyre az ál­lami tangazdaság dolgozói ma­gas fokú érettséggel adták szavu­kat. Vagyis a vállalást ott tet­ték, áliol a legilletekesebbak dolgoznák. Igaza van az igaz­gatóhelyettesinek, amikor azt mondja: — Mi, a gazdaság vezetői nem vindikálhatunk magunknak olyan jogot, hogy ezekhez a vál­lalásokhoz bizonyos összeget hozzáírjunk vagy belőle elve­gyünk. Dolgozóink közösen csi­nálták, közösen is fogjuk meg­valósítani. Mi az Ő bizalmukból állunk a különböző vezető posz­tokon, kötelességünk jól szol­gálná nemes törekvéseikét. A következetes munka évek óta tűrés mentes fejlődést nézőit a tangazdaságnak. A számok is ezt tanúsítják. 1973-ban 273 millió fo­rint halmozott termelési értéket állítottak elő. Ugyanez a szám 1974-ben már 315 millió forint. Erre az esztendőre 345 millió MeÍ6g«z4u*gi vagy kertészeti egyetem) végzettséggel rendelkező MÉRNÖKÖT békéscsabai központtal azonnal felveszünk. Fizetés: megegyezés szerint,. Érdeklődni: „Nővényszéretö” Jeligén, a hirdetőbe. erteTí forint halmozott termelési' érték előállítását vállalták 207 millió forint anyag- és energiaköltség­gel. Ebből takarítanak meg 1,3 millió forintot. A két Számot egybevetve a megtakarítás aránya 0,6 százalék körüli. Nem sok, viszont növeli értékét, hogy az idén a tavalyi­nál 30 millió forinttal nagyobb értéket állítanak elő, s ennek az anyag- és energiaköltség- szintje nem olyan arányban nő, mint általában. 1974-ben a 315 millió forint halmozott értéket 199 millió forint anyag- és ener­giaköltséggel érték el. Most vi­szont a 30 millió forintos növe­kedéshez 6,7 millió forint anya­got használnak fel, hiszen a 207 millió forintból le kell vonni a megtakarítást. A hogyanra is összeállt az ín- i tézkedési terv. Mindenekelőtt az eszközök folyamatos és a lehető legjobb terhelésével, kihaszná­lásával. Az igazgatóhelyettes példának említette a zöldliszt- üzemet. Ha valamilyen ok mi­att nem használják jól ki a tel- jesítőképességet, akkor az egy tonna termékre jutó energia­felhasználás növekszik, romlik a termék gazdaságos előállítása. Gondoltak arra is, hogy a nap bizonyos szakaiban leállítják, majd újra indítják az üzemet. Közbeszóltak az energetikusok: a gépek indításához olyan nagy mennyiségű energia szükséges, mint két-háromórás üzemelte­téshez. A megoldás kézenfekvő. A zöldlisztüzem teljesítőké­pességéhez kell mindent igazí­tani a munkaszervezés során. Csak abban az esetben tudnak igazán és jól takarékoskodni anyaggal, energiával, ha a fo­lyamatos üzemeltetést biztosít­ják. Ez év január 6-án a megyei gazdaságpolitikai tanácskozáson dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyettesé említette: egy mázsa kukorica szárítása majdnem annyiba ke­rül, mint a megtefmesztése. Ezért a nap érlelő melegét va­lahogyan jobban kellené haszno­sítani az állami gazdaságokban és a tsz-ekben. A Szarvasi Állami Tangazda­ságban tavaly 1600 hektáron ter­mesztettek kukoricát. Zömében késői érésű fajtákat vetettek. A kukorica betakarítása egybe­esett a rizsével. Melyikre össz­pontosítsanak? — ez akkor na­gyon nagy kérdés volt, hiszen mindkét növény nagy termést ígért. Az esős, rendkívüli idő­járású ősz miatt elhúzódott a betakarítás. Ezért a kukoricánál az idén fajtaváltást határoztak el. A késői érésűekét lecserélik az ÖKI-bén előállított korai éré­sű Szarvasi SO 303-asra. Ez a vetésterület egyharmadát érinti! A rizs így kap majd megfelelő szárítási lehetőségeket. Okos előrelátás. Másként nem is lehetne megta­karítani 82 ezer kilowatt villa­mos energiát. A takarékossági terv azonban több annál, amit erről eddig megtudtunk. Műtrágyából 330 ezer forint értékűt takarítanak meg. Ez az ésszerűbb felhaszná­lás eredménye. Elkészítették a . gazdaság 10 ezer hektárjának tápanyagmérlagét. Most már ennek alapján adagolják a mű­trágyát. Se többet, se keveseb­bet, csak annyit, amennyi a nagy terméshez szükséges. Azután meg a szerves trágyára, ami az üzemben a nagy állatállomány­tól adott, az eddiginél nagyobb gondot fordítanak. Szakszerűbb kezeléssel, felhasználással, nagy természetes értékek menthetők meg a termelésnek. A növényvédőszer-felhaszná- lásban a repülőgép foglalkozta­tása értékes importanyagok megtakarításához vezet. És az így végzett munka eredménye­sebb a földi géppel szemben. A földi gépek'működésének töké­letesítése és a fegyelmezett mun­ka is ígér tartalékokat. Gondol­junk csak a csatlakozó menetek átfedésére. A helikopter igény- bevétele a rizs gyomirtásánál űiaDÖ iehetőség a munka minő­segének javítására. Az összes rizsvetés 2 ezer 200 hektár. Az alkatrész-felhasználás hét és fél millió forinttal szerepel az 1975. évi tervben. Ebből mind­össze 90 ezer forintot takaríta­nak meg, mert a gépek és be­rendezések elhasználódása eléri a 70 százalékot. Egy olyan ősz után, mint ami 1974-ben is volt, nem lebecsülendő célkitű­zés ez, már csak azért sem, mert ezt a 90 ezer forint alkatrészt felújításból származó megtakarí­tásként tervezik. Nagy figyel­met fordítanak a tangazdaság­ban a gépek és berendezések tervszerű megelőző karbantartá­sára. A hibalehetőségek megelő­zése tehát itt is új utakon ha­lad. A takarmány-felhasználásban 219 ezer forint költségcsökken­tés szerepel. Takarmánykeve­rőt vásárolnak. A lapátos keve­résről áttérnék az iparszerűre. Ezzel egyöntetűbb keveréket ál­lítanak elő, jobb lesz az étrendi hatás és a termelőképesség. Az egy kiló súlygyarapodásra for­dított takarmány, ha csak né­hány dekával is, de csökken. Ez is nagy eredmény lesz, mert a vásárolt, az import fehérje igénybevételét szeretnék mérsé­kelni, pótolni, helyettesíteni az üzembén előállított anyagokkal. A Szarvasi Állami Tangazda­ság jól megalapozott, a dolgozók véleményére épített takarékos- sági intézkedési tervet -állított össze, melyet már el is helyez­tek az 1975. évi termelési és pénzügyi tervbe, önálló mellék­letként. Ez olyan dokumentum, melynek tételeire év kö2ben és év végén visszatérnek. Értékelik, elemzik a végzett munkát, meg­határozzák á további feladato­kat, Dupsi Károly Fiatalok, figyelem! Ipari tanulónak felveszünk fonó- és szövőszakmára JELENTKEZHET: minden 14. életévét betöltött, 8. általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatal lány és fiú. JUTTATÁSOK: kezdő tanulóbér 350,— Ft, mely a tanulmányi ered­ménytől függően emelkedhet. Társadalmi ösztöndíj ' 300,— Ft Napi háromszori étkezést biztosítunk, havi 90,-— Ft-ért Elhelyezés díjmentesen a gyár le- ányszállásán. Ingyen munkaruhát, tanszert és tankönyvet biztosítunk. Tanulmányi Idő 2 év. A kezdő szakmunkások keresete 2800—3?00 Ft+5% szakmunkáspótlék. CÍMÜNK: PNYV Szegedi Textilmüvek, Szeged, Tolbudhin sgt. 87.

Next

/
Oldalképek
Tartalom