Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-28 / 74. szám
Világ proletárjáig egyesüljetek! A Ái EG YEI P Á RT B ÍZ ÓT T SÁG ÉS A MEG.Y'Ei TANÁCS LAPJ. 1975. MÁRCIUS ZL, PÉNTEK Ara SS Műé? XXX ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Emléket állítottak az agrármozgalom mártírjainak Ssoboraratás Endrodőm Bndrődön a 40 év előtti véres esemény évfordulójára rendezett ünnepségsorozatot csütörtökön folytatták. A művelődési ház nagyterme ismét zsúfolásig megtelt. A tudományos emlékülés csütörtöki elnöke dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára volt. Az elnökségben helyet foglalt többek között Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője is. A tudományos emlékülés csütörtöki programjában első előadó dr. Szabó Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója volt, aki az endrödi földmunkásmozgalomról beszélt. Ezután Zsilák András, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese, a történelemtudományok kandidátusa tartott előadást A kelet-tiszántúli szegényparasztság és a felszabadulás címmel. Borbély Sándor tanár Endrőd felszabadulás utáni helyzetét, fejlődését ismertette. Dr. Soós Gábor elnöki zárszavával véget ért a tudományos emlékülés. Ezután az ünnepség részvevői a piactérre vonultak. Ott volt Endrőd lakosságának apraja- nagyja, s megyénk különböző városaiból, falvaibái is érkeztek vendégek. Az agrármozgalmi emlékmű előtti téren több ezren gyűltek Össze, hogy részt vehessenek az avatóünnepségen. Térzenét a MÁV szimfonikus zenekara szolgáltatott. A Himnusz elhangzása után Bicskey Károly Jászai-díjas színművész József Attila: Hazám című versét szavalta. Avatóbeszédet Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára mondott. jeleni röplapjai már Magyarország egész szegényparasztságát szólították bérharcra, szociális i intézkedések követelésére: Követeltél! egyebek között az ; uradalmi cselédek részére a tisztességes megélhetéshez szükséges gabona- és pénzbért, az egészséges, különlakás biztosítását mindéin cselédnek, az ünnepi és vasárnapi munkaidő eltörlését, évenként 14 naipi fizetett szabadságot. Követelték a kulbíkm unkánál minden nyereség céljából alakult vállalat megszüntetését, i a nagyobb munkálatok állami j felügyeletét, a munkások bérfi- ‘ zetésénél történt visszaélések 5 szigorú büntetését, a nyolcórai í munkanapot. A felsorolt pontok az agrár- i proletariátus legégetőbb gazda- jj sági követeléseit fejezték ki, és j alkalmasak voltak arra, hogy 1 megvalósításuk esetén némileg enyhítsék e réteg nehéz hely- > zetét. De ez a helyzet 1930-ra nem- hogy javult volna, hanem már! elviselhetetlenné vált „A nincstelenség felmérhetet-! len. Nyomorban, kenyér, ruha, i tüzelőanyag nélkül, egészségié-1 len lakásban kell gyermekeink-I nek és magunknak sivár életünket tengetni.” — írják az end- ! rődi kubikosok. A nagybirtokrendszer elől a! legtöbb nincstelen ember erről a vidékről kivándorolt külföldre, hogy ott keresse meg családjának a betevő falatot. Az itthon- maradottak munkamegtagadás, sál, sztrájkokkal harcoltak az egyre fokozódó kizsákmányolás ellen. Egyik endrödi vezetőjüket, Hunya Istvánt 1932 áprilisában 3 és fél évi börtönre ítélték, de letöltésére már nem került sor, mert a párt segítségével Moszkvába került, ahol tovább tevékenykedett hazánk felszabadításáért. A sorozatos bérharcok, sztrájkok, gyűlések miatt az uralkodó osztálynak az endrödi földmunkásokkal sok gondja volt. A mind öntudatosabb proletártömegek csaknem egy emberként küzdöttek. Ez a küzdelem az ellenforradalmi rendszer brutális nyomása alatt sokszor eredménytelen maradt, hiszen az erősödő magyar- országi fasiszta rendszer minden eszközzel gondoskodott arról, hogy megsemmisítse a hatalommal szemben fellépő tömeg erejét. Az 1935-ös választásokon keifFolytatás a 3. oldalon) Frank Serene efrf|ir§ avatóbeszéde Kedves Mviársnőkí Tisztelt Elvtársak! A népelnyamó terror áldaza- naira emlékezünk ma itt, End- Lnődön, negyven évvel azután, hogy eldördült a hírhedt csend- órsortűz. 1935. március 20-án hét ember életét oltotta ki ezen a téren az emberi méltóságot, jogot lábbal tipró Horthy fasiszta rendszernek fegyvere Hét ember nevét jegyezte fél ebből a községből népünk történelme, a vérrel és könnyei írt lapokra. Gyuricza Bálintnéra, Pollányi Józsefné négygyermekes családanyára, Farkasinszki Lajos kosárfonóra, Mészáros Gyula cipészre, Gellei István földmunkásra, Privoczki István kisgazdára, B. Kovács Lajos napszámosra emlékezünk. De emlékezünk a sebesültekre és mindarra a háromezer endrödi szegényemberre, akiket azon a gyászos napon a kisem- mizettség, a nyomor és az éhhalál elleni tiltakozás hozott a Mere. Emlékez ünk anindazdkra a százezrekre és millióikra, akik itt Magyarországon és szerte a világban proletárként küzdöttek abban a korban, az elnyomás, a kizsákmányolás ellen. Emlékezünk ma azokra, akik életüket áldozták a szabadságért. Kedves Elvtársak! A húszas—harmincas évék magyarországi ellenforradalmi terrorja szeiVes része volt a Németországban meginduló fasi- zálódás kibontakozásának, a huszadik századi pokol elszabadulásának, a második világháború kirobbanásának. A súlyos gazdasági válság különösen ennek a vidéknek, a Viharsaroknak népét fojtogatta. Munkanélküliség, nyomor, népbetegség, kizsákmányolás és jog- fosztottság; botos ispán és csendőrszurony; ez jellemezte e vidéket. Hunya István — az endrödi földmunkásokat összefogó szervezet illegális kommunista sejtjének vezetője — egyik levelében megrázó képzet fest az end- rődi helyzetről. Hunya Istvánék később meg„Angyalföldért kitüntetést alapítottak Kádár János a kitüntetettek között Budapest XIII. kerületi tanácsa a kerület felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából „Angyalföldért” kitüntető érmet, plakettet és oklevelet alapított. A kitüntetést először hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából adták át azoknak, alkik a felszabadulás óta kiemelkedő munkát végeztek a kerületi pártbizottság, az elöljáróság, majd a tanács élén. Az „Angyalföldért” kitüntetést Földes Róbert, a XXIX. kerületi tanács elnölke adta át csütörtökön a kerületi pártbizottságon Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának. A bensőséges ünnepségen részt vett Katona Imre, az MSZMP Közp>onti Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. A kitüntetetteket Kovács Károly, a XIII. kerületi párt- bizottság első titkára köszöntötte. (MTI) Ünnepi ülést tartott a HNF Békés megyei bizottsága Tegnap, március 27-én Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban tartotta ülését a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága. Ünnepivé avatta az ülést az, hogy országunk fel- szabadulásának 30. évfordulója köízeleg. Nagy József, a HNF megyei elnöke elsőként kegyeletei szavakkal emlékezett meg a hazánk felszabadításában hősi halált halt szovjet harcosokról és vázolta azt a hatalmas történelmi fejlődést, amelyet szabad hazában ért el dolgozó népünk. Ezt követően második napirendi pontként a bizottság megvitatta Balogh Imrének, a HNF gyulai járási titkárának írásos beszámolóját, amely „A nagyközségi népfrontéi zottságok helyzete a gyulai járásban” címet viselte. Sokan szóltak az anyaghoz, amelyhez Balogh Imre szóbeli kiegészítést fűzött. Elek László, a HNF megyei bizottságának tagja ismertette a „Battonyától Nemesmedvesig” című pályázatot, amit a Hazafias Népfront, a KISZ, az úttörőtanács, a megyei múzeumok igazgatósága és a Békés megyei Levéltár közösen hirdetett meg felszabadulásunk tiszteletére. A rajzpályázatra 286, míg a helytörténetire 28 pályamunka érkezett. A pályamunkák ünnepélyes eredményhirdetésére előreláthatóan április 6-án kerül sor, s ekkor adják át a kitűzött, összesen 19 ezer forint értékű díjat. A bizottsági ülés bejelentésekkel ért véget. A magyar könnyűipar seregszemléje a moszkvai jubileumi kiállításon A könnyűipari vállalatok csaknem 800 négyzetméter területet kapnak a felszabadult Magyar- ország három évtizedének eredményeit bemutató moszkvai jubileumi kiállításon. Az ágazat fejlődését reprezentáló textíliákat, textil- és bőrkonfekció cikkeket, könnyűipari gépeket és sok más terméket 75 vállalat és szövetkezet gyártmányaiból válogatták ki a szokásosnál jóval szélesebb, igényes szakmai zsűrik. A februárban újnak indított kamion-karaván egyebek mellett több mint 500 méter gyapjú-, pamut-, selyemszövetet, sok szép kötött, hurkolt kelmét, különféle ruházati méterárut vitt a szovjet fővárosba, de szerepelnek au bemutató választékában bútor- és nyugágy-vásznak, függönyök, háztartási textíliák, abrosz-garnitúrák, ágyneműk isAz öltözködés és á divat, valamint a szabad idő pavilonjában kaptak helyet a magyar könnyűipari termékek, amelyek összességükben jól tükrözik az idei export választék mellett már az 1976. évi árukínálatot is. A háromhetes kiállítás egyik jelentős rendezvénye lesz a divatbemutató-sorozat. Naponta három alkalommal vonultatják fel a Magyar Divat Intézet gondozásában és művészeti vezetésével a 120 modellből összeállított kollekciót, amelynek bemutatásában 20 felnőtt és hat gyermekmanöken működik közre. (MTT'