Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

Esti próba a megmeneküli99 hídnál Négy óv után ismét: nyereségrészesedés a Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyár 1974-ig három egymást köve.ő éven át zárta nyereség nélkül az esztendőt. A vállalatnál az addig szinte megszokottá vált nyereségrészesedés-fizetés 1971- től — a sajtó által is ismerte­tett okok miatt — elmaradt. Az 1974-es év azonban a vál­lalat életében fordulópontot jelentett. Lovass Imre — a vállalat főkönyvelője — így tá­jékoztatott bennünket: — A jobb eredmények el­érésére az 1974-es felkészülés lényegesen alaposabb volt a korábbiaknál. A tennivalókat Ismertettük a vállalat dolgozói előtt, s így lehetett a nyereség elérésé­ben a legdöntőbb tényező a vállalat törzsgárdája, vala­mint a szocialista munkaver- seny-mozgalom. A szocialista brigádok erőfe­szítéseit végül is teljes siker koronázta és ennek eredmé­nyeképpen kétmillió 246 ezer forintot oszthattunk ki nyere­ségrészesedésként. Ez az összeg — átlagosan •— 13 és fél „napnak” fe'el meg. így 1975. március 19-én — bér­arányosán ebből az összegből egymillió 688 ezer forintot fi­zettek ki. míg az egyeni telje­sítmények alapján — differen­ciáltan — 297 ezer forint, 261 ezer forint pedig hűség juta1 om címén jutott a vállalat dolgo­zóinak. A Nyereségrészesedés kifizetésén túlmenően — már az 1975-ös évre — jóléti, kul­turális, sport- és jutalmazási keretre mintegy 611 ezer fo­rintot tartalékolt a vállalat. A személyi jövedelem tehát jelentősen megrtőtt a kötöttáru­gyárban az elmúlt évékhez vi­szonyítva. A munkások átlag- keresete 13,8 százalékkal emel­kedett egy év alatt. A vállalat vezetősége ugyanakkor az 1974- es1 évi nyereségrészesedést az elmúlt évek kitartó, szívós munkája eredményének tekinti. Az eredmények megtartására a szocialista és a munkabrigádok — a takarékossági intézkedési tervben —■ többletvállalásokat és felajánlásokat tettek. Min­den remény megvan arra, hogy munkájuk a jövőben további személyi jövedelem növelésére ad lehetőséget — mondotta be­fejezésül Lovass Imre főköny­velő. Az elmúlt év eredményeiről Bíró Béla — áz üzemi pártbi­zottság titkára elmondta, hogy a vállalatvezetés és az üzemi pártbizottság igen körültekin­tően vizsgálta meg, tárta fel a veszteségforrásokat. —- A társadalmi erők bevo­násával arra törekedtünk — mondta a párttitkár —, hogy a vállalat! elképzelések ta­lálkozzanak, illetve összhang­ban legyenek a szocialista és a munkabrigádck vállalásai­val. valamin* a gyárban meg­valósítandó üzem- és munka- szervezési feladatokkal. Ennek is szerepe volt abban, hogy a vállalat az 1974-es évet 41,3 millió forint nyereséggel zárta. A szocialista és munka- brigádok pedig a XI. pártkong­resszus tiszteletére tett felaján­lásaik teljesítésében igen jelen­tős eredményeket értek el, ez­zel is tanújé1 ét adva, hogy mindig számítani lehet rájuk. Uhrin János Egyhazak vezetőinek fogadása a Hazafias Népfrontnál Március 35-én Békéscsabán, a Hazafias Népfront székhazában Nyári Sándor, a népfront me­gyei. titkára és jNagy János, a megyei tanács 'elnökhelyettese fogadták a megye különböző egyházainak vezetőit. / — Hogyne ismerném! Nádéi... Szoktunk a tengerben találkoz­ni. Én minden patakkal talál­kozom a tengerben. — Nem üzensz valamit neki?... Mégyek most haza, aztán meg­mondhatom, ha üzensz valamit. — Nem szokásom üzengetni fiú-patakoknak. Az nem való. Nézd már!... Üzenjen ő, ha vala­mit akar. — De kitartod magad, te pa­tak!... Mifelénk a lányok nem tartják ki ennyire magukat. Az mind örül, ha van kinek üzenni. — Igen, mert pusztul a sok katona. És ahány katona elpusz­tul, annyi lány marad magának. — Arrafelé is pusztulnak a katonák? Ahonnan jössz? — Most is viszek vagy szá­zat a tengerbe..., azaz van köz­tük egy pár asszony meg lány is, tíé a többi mind katona. Ennyi­vel megint kevesebb lánynak jut katona. — Me^ asszonynak. Ebben igazad van, látod. — Meg asszonynak. De én a lányt jobban sajnálom. Mert az asszonynak már .volt katonája, épp azért asszony, mert volt már neki. A lánynak meg még nem volt... Vagy ki tudja. Én nem láthatok bele az emberek­be. Hátha mégis az asszonynak rosszabb. Épp azért, mert volt már neki... — Meg a gyerek is mind rá­marad, bajnak. — Nem jó az már sehogy. De hát ilyenek vagytok, ilyenek az emberek, öli, pusztítja egyik a másikát. Ezt kővetően Kendra János, a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója tájékoztatást adott a város és a megye vízellátásáról, majd látogatást tettek a vízmű létesítményeinél." — És a katonákat nem sajná- ■ lód? í — Azokat nemigen. Azok már ■ megvannak asszony nélkül & | tenger fenekén. | — Vagy a sárga földben, j Őnekik már .jő. — Parázső nagyanyád is hány- £ szór elmondja nagyapádra: jó • már őneki... — Hát honnan ismered te Pa- £ rázső nagymamát? — Ismerem, és kész. Sokfelé járok én. Mit gondolsz, hogy szedném össze máskülönben ezt a rengeteg hullát is? — Attól áradtál így ki, igaz-e’ — Nemcsak éppen attól, ta­vasszal szokásom. Tavaszi szél vizet áraszt... — Magyarokat is viszel? — Honnan tudjam én azt?... Hulla, hulla. Az már nem be­szél sehogy. Egész biztos, hogy visz ma­gyarokat is. Akármerről jön. Magyarokat mindenfelől hözhat- vihet. — Én is tudok magyarul — mondta most egy fűzbokor. Nem az, amelyiknek a tövén guggolt, hanem kicsit távolabb, egy má­sik. Gyerekhangja volt, nem le­hetett tudni, fiú-e vagy lánjb — Én is tudok — dörmögött á túlsó partról egy öreg fgtuskó. j — Én is tudok! — kiáltott mész* S szebbről érces hangon egy Ea, £ az, amelyik mögül époen sütött £ a hold. De nemigen fűzfa volt, £ mert még nem lombosodon ki. ! {Folytatjuk) £ Gyomai fiatalok a színpadon Sűrűn hull az eső, amikor; Márky Péterrel leszállunk a vo­natról a gyomai állomáson. Ne­gyedóra után lépünk be a Ka­tona József ‘ Művelődési Ház kapuján. Nyílik a kétszámyas ajtó egyik táblája, tizenöt fiatal tekintete üdvözöl bennünket. A művelődési ház irodalmi színpa­dának tagjai, mindegyikőjükön „próba-szerelés”; melegítő vagy farmer. — Kérlek benneteket, menje­tek a színpadra, csináljátok a szokásos gyakorlatokat Bemele­gítés. Pár perc múlva kezdjük a próbát — mondja Márky Pé­ter, a rendező. A fiatalok tanul­nak, a csukódó ajtó Ismét nyí­lik. A belépő dr. Koós Ferenc, á művelődési ház előadója, az együttes vezetője. — ... és a most készülő pro­dukció szerzője — bővíti ki a bemutatkozás szavait a rendezd. Születéstől a rádióig — Az együttes 1971 őszén ala­kult. A maiak közül talán sen­ki nem volt akkor a tagja. Het­venkettő áprilisában léptünk először nyilvánosság elé a Ti­szántúli Szövetkezeti Fesztivá­lon. Természetesen az amatőrök­nél ígien nagy a cserélődés. A mai együttes ilyenformán a fel- szabadulásunk 30. évfordulója alkalmából kiírt „Hazánkról szóljatok szép szavak” amatőr- szín játszó vereenyre alakult ki — mondja az együttes törté­netét dr. Koós Ferenc. — Be­neveztünk, és azon törtük a fe­jünket, mit kellene megcsinálni a versenyre. Hogy helyi témát, azt biztosan tudtuk. És így szü­letett meg „A híd”, A megyei selejtezőről mi jutottunk tovább, j Február elsejétől dolgozik ve­lünk Márky Péter, a Megyei Művelődési Központ munkatár­sa, mint rendező. Február végén megnézte műsorunkat a Nép­művelési Intézet egyik képvíse- | lője. Így jutottunk be a március végén Vácott megrendezésre ke- I rülő területi döntőre; Nógrád, ■ Heves, Pest és Komárom me­gyék amatőrjei közé egy alföl­di megye együttese is. A műsort pár percesre kellett leszűkíteni, mart produkciónkat 29-én a rá­dió le közvetíti, A pályamű ösztönzött Az amatőr előadómű veszetnek egyik legnagyobb problémája1 mindig az: mivel foglalkozzon,1 mit mutasson be? Hiszen a té­ma, a mű kiválasztásánál sok mindénre kell figyelni: az együttes tagjainak érdeklődési körére, képességeikre, az alka­lom kívánalmaira, tárgyi, sze­mélyi lehetőségekre. Db Koós Ferenc nagy isme­rője Gyama és környéke hely­történetének. Az ötletet számára egy kandidátusi tanulmány adta meg, amelyből valahogyan hi­ányzott a gyomai hidak sorsa. Mint ismeretes, a szovjet felsza­badító seregek elől menekülő fasiszta hordák az előretörés késleltetésére maguk után min­den hidat felrobbantottak. Gyo- | ma környékén az öt Körös-híd- ból négy sértetlen maradt, ezzel a máig névtelen „szabótálók” segítették hazánk, megyénk fel- szabadulását, & Vörös Hadsereg előretörését. Dr. Koós Ferenc- ( nek szerencséje volt, megtudta ! áz egyik „szabotáló” nevét, ói­mét. Az egykori katona, Kun Lajos ecsegfalvi lakos, ma is él. A pa­rancsmegtagadó utászesapatba/n szolgált Radnái György opera­énekes ig: az ő elmondásaik Alapján állt össze irodalmi pro­dukcióvá, dokumentum drámává á hidak sorsa. Koós Ferenc mű­dével a sgóljátúik szép szavak” forgatókönyv-pá­lyázatán különdíjat érdemelt, A megvalósulásban az együttesnek minden segítséget megadott a művelődési ház vezetősége. így ösztönöz egy díjnyertes forgatókönyv,., Fitík, lányok a színpadon A dokumentumdrámának ti­zenkét szereplője van: hat fiú, akik a hidak esztelen elpusztí­tását megtagadták, és hat lány, a katonák féleségei. A szereplők 1 fent állnak a színpadon. Márky Péter középre áll a nézőtéren,1 onnan vezényli a próbát. Moz-1 dulata, arcvonása tökéletes tűk-! re a színpadon zajló történetnek, i Ötször, tízszer, még többször el­ismételnek egy-egy szakaszt. A színpad jobb oldalán „ki­kötve” áll a hat katona, előttük a földre kuporodva az őket ha­zaváró asszonyok. A tizenhar-1 madik szereplő (itt ez a szám szerencsés!) a szólóénekes. „Zöld erdőiben, zöld mezőben sétál egy madár...” — kezdő­dik a bús-szomorú énék. — Mária kérem, még nagyabb erővel, még mélyebben! Kép- J zelje el, most háború, öldöklés van! A szép szavaknak ezt kell kifejezniük. A drámát, a kese­rűséget! — hangzik a rendezői utasítás. • Ismételnek. Több mint egy órája folyik már a próba. A pár perces szakasz egyre ismét­lődik. A fiatalok zokszó nélkül I követik a rendezői utasításokat, a fáradtság nem látszik rajtuk. | A szakasz végén valamennyien megsemmisülte« rogynak a föld- re. („Ezért kell a próbaszere- lés ” — súgja az együttes veze­tője.) A mozdulatok szemláto­mást finomodnak, lesznek meg­győzővé. Hirtelen hasít a terem nagyszerűen munkalázas leve­gőjébe a rendezői szó: Szünet! Elveszett a béka «— Péter bácsi, elveszett a ka­bala békánk. A lányok nem íog- tak legyeket — „panaszkodik” egy szürke inges fiú. A légy evő kétéltűnek története van. Ami­kor az együttes megkezdte a felkészülést a rádiós-szereplésre, rendezőjük az elvégzett munkai színvonalát a különböző fajta békák hasának földtől mért tá- j volsáigával jellemezte. A sor: vanangyos, kecske, teknős és le­veli békák. A már „kinőtt” va- rangyos béka megszökött a la­kásul szolgáló befőttesüvegből. Oda a kabala. A béka-sztori vidámságával jellemző a színpad tagjaira. Va­lamennyien 8 művelődési ház valamelyik klubjának is tagjai egyben. Próba után órákig együtt maradnak, beszélgetnék* vitatkoznak. Gimnazista, fizikai dolgozó, adminisztrátor, általá­nos iskolás tölti heti két-három alkalommal együtt estéjét a színpadi próbán. Nyugodtan le­het azt mondani: közösséget al­kotnak. „Miért Választottátok a szín­padot?” — kérdezem. Az arco­kon ámulat. Aztán sorban meg­szólalnak. Mindegyik válasz mögött Ott van kimondatlanul is: a közös alkotó munka szere­tet«, nemesítő, tudást és embert gyarapító ereje. Egy lány kis történetet mesél: — Amikor Péter bácsi kö­zénk jött, még, nem nagyon ér­ms más*, 5 1975. MÁRCIUS 26. i I Útmutatás a Vállalati s Újítási Szabályzatok : elkészítéséhez • Az SZMT Közgazdasági Mun- : kabizotts'ágának felkérésére Róth S Róbert, az Országos Találmányt | Hivatal újítási osztályának veze­■ tője. munkatársaival együtt mód­■ szertani és gyakorlati útmuta- S tást ad a Vállalati Újítási Szá­ll bályzatok elkészítéséhez. A tog- S lalkozásokat ma. március 26-án ( délelőtt 10 órai kezdettel Bé- j késcsabán az alábbi helyeken ! tartják meg: ; Az ipart és az építőipart vál- ; lalatok részére az SZMT-szék­• házban, a mezőgazdasági (ME- i DOSZ-hoz tartozó) vállalatok és tsz-ek részére a Luther utcai MEDOSZ-székházban, a keres­kedelmi és vendéglátó (KPVDSZ-hez tartozó) vállala­tok, ÁFÉSZ-ek részére az SZMT Bartók Béla úti oktatási házá­ban, a kisipari szövetkezetek ré­szére a KISZÖV-székházban. A foglalkozásokra azokat hívták meg, akik az újítási szabályzat elkészítésében részt vesznek tettük a darab lényegét, mon­danivalóját. Felöltöztünk és a viharszerű szélben kimentünk az egyik fel nem robbantott Körös-hidra. Az éjszakában ott tartottuk a próbát. Akkor értet­te meg mindenki, mit jelentett abban az embertelen időben az a cselekedet, a pusztító parancs megtagadása. Soha nem felejtem el azt az élményt, azt a „rend­kívüli” próbát. Az amatőr színpadokért Tíz óra felé jár az idő, ami­kor lekapcsolják a nagyterem lámpáit. Márky Péterrel a vas­útállomás felé, Békéscsabára in­dulunk. — Nagyszerű, lelkes társaság. Ha nem szeretnék ennyire azt, amit csinálnak, nem jutottak volna el idáig. Öröm együtt dol­gozni a gyomai fiatalokkal. Jó lenne, ha a vetélkedő befejezése után is együtt maradhatnának. Ehhez a helyi tanács még na­gyobb segítsége is szükséges. * * * Békés megyében hagyományai, s mondhatjuk nyugodtan: for­radalmi hagyományai vannak az amatőr színjátszásnak. A fel- szabadulás előtti csoportokban tömörültek a munkások, a bal­oldaliak, így is terjesztve esz- - méjüket, harcukat. A felszaba­dulás után egy-két évtizedig még virágzott ez a mozgalom. Ma megyénkbep egy-két hóna­piig, legfeljebb egy-két évig ma­rad meg egy-egy együttes. Pe­dig jelentőségük, az ismeretter­jesztésben, a közművelődésben vállalt szerepük felbecsülhetet­len értéket képviselhet. Több színjátszó csoportot, irodalmi színpadot eltartó intézmény pa­naszkodik a szakképzett, értő vezetők hiányára. Pedig az egy­kori színjátszók köztünk élnek, akik biztosan vállalnák — és ezt szívből, áldozattal tennék — az újabb amatőr nemzedék taní­tását, vezetését. Felkutatásuk, „munkába állításuk” nem lenne hiábavaló. A közművelődés, kul­túránk, társadalmunk igényli a személyiséget, embert formáló, gazdagító amatőr csoportok létét, munkáját;' kis falvakba, embe­rek közé művészetet, ismeretet hozó színjátszókat, irodalmi Színpadokat, újiászületésüket. A gyomaiaknak pedig nem kívánunk mást, csupán azt, hogy a kabala béka minél, magasabb­ra kússzon, a mérce fáján__ (Nemesi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom