Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-25 / 71. szám
H i i pl-IJ * háztáJi Szakkonyvekkel ifsrsaas, jobb a kerti munka IQQOQQQQQOOOBQQQQOQQQQOQDOGQQQQQaQQQ- CaCaOOCSQCDaaODOQÜQQOCaQCOQOOQOaODOacCDDQaoi Metszés m, magas« és m Injrasművelésű szőlőkben Tőkéink csak gondos és szakszerű metszéssel teremnek megfelelően, s így fejlesztik ki a következő évi metszés, illetve termés alapját képező vesszőket. Igen fontos tehát erre a munkára megkülönböztetett ügyeimet fordítani. A metszést a száraz csonkok, az előző évi letermett termőcsapok, szálvesszők, felesleges vasz- szők eltávolításával kezdjük. Egyúttal tisztítsuk meg az idősebb tőkék törzsét, a karokat a le fosztó kéregtől. Ha még fiatal a szőlő, ne feledkezzünk meg a talajfelszín közelében képződött ún. harmatgyökerek eltávolításáról, és az alanyból kihajtott vadsarjak és a nemesrész nyakhajtásainak tőből való lemetszé- séről sem. A felesleges vesszőket, az ifjításra kerülő csapokat tőből távolítsuk el. A metszés során mindig szigorúan szem előtt kell tartanunk, hogy a tőkén meghagyott rügyek száma határozza meg a termés mennyiségét és a lombfelületet. Ha például a, tőkén túl sok rügyet hagyunk — vagyis I túlterheljük ■—, akkor a metszés évében nagy termést kaphatunk ugyan, de a hajtások zöme gyenge vagy gyengébb lesz,! s emiatt a következő évben szá- 1 mottevően kevesebb terméssel1 kell megelégednünk. A rendsze?- télén, szakszerűtlen metszés könnyen a tőke meggyengülését, sőt pusztulását is okozhatja. Igen fontos tehát, hogy termőegyensúlyt tudjunk kialakítani. A magasművelésű szőlő metszése. terhelése során vegyük figyelembe a fajta metszési igényét (a fajták rügyeinek eltérő termékenységét) és a tőke kondícióját. A fiatal tőkékan eleinte kevesebb termőrügyet hagyunk, majd ahogy erősödnek és fejlődnek, úgy terheljük meg őket, fokozatosan. A magasművelésű szőlőn tőkénként 40—80 rügy hagyható. A tőkéken különböző hosszúságú termőrészeket hagyhatunk: rövidcsapnak nevezzük az 1—2 rü- gyes vesszőrészeket, hosszúcsapok 3—5 rügyesek, a félszál- vesszőkön 6—8 rügy, a szál- vesszőkön 12—16 rügy van. A magas- és lugasművelésű tőkéken a fajták többsége rövidcsapon is jól terem. Ha a terheléshez nem elegendők a rövidcsapok — mert erős, jól fejlett a tőke, s olyanok a vesz- szők is —, akkor félszél vesszőket és különböző hosszúságú szálvesszőket is hagyhatunk meg. A csapokat és a szálvesszőket Kocaakció nagy értékű tenyészállatokkal A közelmúltban az újságok, s rádió és az egyéb hírközlő szervák sokat foglalkoztak a háztáji sertéstartással E lap hasábjain is találkozhattunk a témával foglalkozó cikkekkel. Megjelentek az állatforgalmi vállalat „kocaakcióját” ismertető hirdetések is. Csökkent a kisüzemek kocaállománya. Ez kedvezőtlen je- - lenség. Ügy gondolom, az okokat túlságosan részletezni nem szükséges. Tudják a tenyésztők és tudják a népgazdaságot irányító szakemberek is, milyen volt a takarmányhelyzet, az értékesítési biztonság 1974-ben, ráadásul az adózással 'kapcsol atos számtalan kóbor hír is rossz hatással volt a tenyésztői kedv alakulására. Ezek ellensúlyozására több intézkedés' történt. Békés megyében különösen jelentős szerepe van a háztáji sertéshústermelésnek. Ezért is törekednünk kell a tenyésztői kedv visszaállítására. Ezt szolgálja többek között az a kocaakció is, melyet igen előnyös feltételekkel hirdetett meg a: Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. A kistenyészetekbe kihelyezendő vemhes kocasüldőket megyénk legjobb hírű állami gazdaságai és termelőszövetkezetei biztosítják, melyek között ellenőrzött állományok, törzstenyészetek is szerepelnek. NtPÚJSAŰÍ 1VIS. MÁRCIUS 2®. Az újkígyós! Aranykalász Tsz és a Szarvasi Állami Gazdaság angol nagy fehér, a gyomai Űj Élet Tsz észt lapály, a békéscsabai Lenin Tsz NDK lapály, a Mezőhegyes! Állami Gazdaság korszerű hibrid sertéseket ajánlott fel. Mivel az akció a korszerű tápok beszerzésének lehetőségét is garantálja a termelő részére (8 mázsa kocánként),, biztosak vagyunk, hogy ezek a nagy te- nyószértékű állatok jól vizsgáznak a háztájiban is. Erre eddig sok példát tudtunk bemutatni, hiszen egy-egy üzem már korábban is adott — főleg tagságának — tenyészállatokat, mellyel átformálta a háztáji állományt (Újkígyós, Gyoma). A koca vagy kocák fogadására vállalkozó tenyésztő anyagi előnyei kedvezőek. Mindenki kiváló közgazdász a saját portáján, s így kiszámolhatja, hogy a 3500— 4000 forintos félidős vemhes koca megvásárlása kamatmentes hitellel, Jio&szú törlesztési lehetőséggel, nem rossz üzlet. Ismereteink szerint még mindig van lehetőség arra, hogy az állatforgalmi vállalat helyi meg. bízottaméi szerződést kössenek azok a termelők, akik eddig még nem döntöttek. Még lehet igényelni tenyészállatokat Meggyőződésem, megyénkben szép hagyományai vannak a kocatartásnak, süldőnevelésnek és hizlalásnak, ilyennel kevés tájegység büszkélkedhet. Ezért bízom a kccaiakció sikeréből. Mezei János Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség lehetőleg mindig középerős (10 milliméter vastag) vesszőkből messük, mert ezek a legtermé-! kenyebbek. A csapok egyenlete-: sen elosztva, 15—20 centiméter- i re helyezkedjenek el a karokon. A termőcsap — lehetőség szerint — mindig az előző évben fejlődő erős vesszőn, az úgynevezett cser-en legyen, mert ezek termékenyebbek, mint az idős: karból vagy törzsből előtörő i vesszőik. A magas- és a lugasszőlők esetében legcélszerűbb a váltómetszés. Rövidcsapos metszéskor az előző évben fejlődött vesszőt két rügyre metsszük. A kétrügyes csapból két hajtás fejlődik. Ezek közül a felső a termő, az alsó az ugar lesz. A következő tavaszon I a felsőt levágjuk, az alsó két rügyre metsszük. A hosszúcsapos váltómetszés esetén a két hajtás közül a felsőt 3—5 rügyes hosszúcsapra ! metsszük, az alsót pedig két- j rügyes ugarcsapnak hagyjuk j meg. A következő évben a letermett termőcsapot (a volt hosz- í szúcsapot) teljesen eltávolítjuk, a 1 volt ugarcsapon (a rövidcsapon) fejlődött két vessző közül a felsőt hosszú csapra, az alsót pedig kétrügyes ugarcsapra metsz, szűk. Félszálvessző és szálvessző meghagyásával a terhelés tovább nő, mert a felsőbb helyzetű rügyekből nagyobb termés fejlődik. Célszerű & rügyeket mindig megszámolni, hogy miként alakítsuk ki az optimális terhelést, s csak utána fogni a metszési munkához. A szálvessző helyét évente váltogatjuk. Ha azt észlelnénk, hogy a tőke gyengül, mérsékeljük a szál vesszőzést, és körültekintőbben, bőségesebben trágyázzunk, A munkát — főként, ha erős fagyokat észleltünk a tél folyamán — rügyvizsgálattal kezdjük. Ehhez különböző helyekről gyűjtsünk be néhány teljes hosszúságú vesszőt.- A rügyeket sorban úgy vizsgáljuk mag, hogy éles oltókóssel vágjuk félbe. Az egészséges, fagykárt nem szenvedett rügy közepe és rügyalapja átvágáskor teljesen zöld, a fő- és meUékrügyék jól látszanak. A fagyott rügyek főrügye már barna, illetve fekete. Ha fagykárt észlelnénk, ennek figyelembevételével messünk! Késői metszés esetében, amikor a nedvkeringés már megin. dúlt, a csapokat feltétlenül úgy messük, hogy a felső rügy felett 3—4 centiméteres csonk maradjon. A vesszőt férde metszlappal úgy vágjuk vissza, hogy a lejtés a vessző háti-hasi irányábaji (a rügyekkel ellentétesen) legyen. Ilyen módon a kifolyó sejtnedv nem vakíthatja be a rügyeket. Sz. F. Egyre nagyobb azoknak a vá-1 nosi embereknek a száma, akik szabad idejüket kertészkedéssel kívánják hasznosan és egészségesen eltölteni. Elsősorban a kezdő kertészke- dőknak okoz sok fejtörést, bajlódást, hogyan műveljék kertjüket, miként gondozzák, ápolják a különböző növényeiket. Az eredménye^ kertészkedéshez ugyanúgy ismerni kell legalább az alapfogalmakat, gyakorlati fogásokat, mint bármely szakma műveléséhez. Az ismeretek hiánya bizony gyakran okoz kudarcot, bosszúságot. Mindezeket köny- nyen elkerülhetjük, ha házikönyvtárunkat ellátjuk a legfontosabb kertészeti szakkönyvekkel, rendszeresen olvassuk, s egy-egy fontos tennivaló elvég- j zése előtt áttanulmányozzuk azo- j kát. A körültekintően összeválo- j gatott könyvek elősegítik, hogy j munkánk minél eredményesebb ! lehessen. Hogyan válogassunk össze egy jó kis házi szakkönyv- I tárat? Az általános, alapozó jellegű i könyvekből a legcélszerűbb, ha j többfélét vásárolunk, mert így | részletes választ találhatunk az í aíápismeratekhez. Ilyen például j Bálint György: Gyümölcsöskert,! Zatykó Lajos—Z. Draskóczky Erzsébet: Nagy öröm a kiskert!, j Oláh Sándor: A családi ház kert. j je, vagy Katona József szerkesz- j tésében a Kertészek új 'kéziköny- I ve. A háztáji és hétvégi telkek! tulajdonosainak egyaránt sok, hasznos tanácsot nyújt a kerté- j gzet mindén ágazatában a Kert- j barátoknak című magazinszerű kiadvány. Annak, aki főként gyümölcs- termesztéssel kíván foglalkozni, nem hiányozhat a könyvespolcáról Mohácsy Mátyás: Gyümölcs- termesztés a házi- és háztáji kertekben című könyve. A szamőcatermesztésse! foglalkozó Szilágyi Kálmán: Szamóca, a többféle bogyóst is termesztők Harmat—Kollányi— Porpáczy — Szilágyi: Bogyós gyümölcsűek termesztése című könyvéből nyerhetnek alapos ismereteket. Aki őszibarackot szeretne termeszteni, feltétlenül szerezze be Timon Béla őszibarack című munkáját A szőlőtermelőknek ás borászattal is foglalkozóknak Pro- hászka Ferenc Szőlő és bor, Horváth Sándor Szőlő a házi- kertben, Csepregi Pál—Zilai János Szőlőfajtáink című könyve nyújthat bőséges tájékoztatást A zöldségtermesztés tennivalóiban sokat segíthet Komjáti— Tuza Veteményeskert, továbbá Komjáti—Török—Tuza Űj zöldségfaj ták és termesztésük, és Koródv—Turí Jövedelmező háztáji zöldségtermesztés című műve A fólia alatti zöldség- és dísznövénytermesztéshez ad sokféle tanácsot Túri—Fodor Kertészet a fólia alatt című munkája. A dísznövénykedvelőknek f. Ticsényszky Mariann Virág a házban és a ház körül, Lelkes Lajos szerkesztésében a Virágoskert, pihenőkert, Tóth Imre: Lombhullató díszfák, díszcserjék a kertben. könyve ad részletes tájékoztatást a pihenő- és virágoskertek és a lakások növényeiről, termesztésükről, ápolásukról. A lakó- és pihenőkert kialakítását, építését segíti elő Kiácz György Kertmestarség című munkája. Gyakori gondja a házikertek tulajdonosainak az öntözés, a kisgépek használata, a kerti termékek tárolása. Mindezekre könnyen választ kaphatnak, ha megvásárolják Nyújtó Sándor Öntözzük kertjeinket!, Kotyulák Géza Okos kisgépek & kertben és a ház körül, Erhard Donath Házi gyümölcs- és zöldségfeldolgozás és Sáray Tamás: A házi élelmi szer-tárolás ábécéje című műveit. A szakszerű nővényvédefesnlsez az Engedélyezett növényvédő szerek című kiadvány, a Jenser Gábor szerkesztette Gyümölcsfák védelme, Lehoczky—Reichert: A szőlők védelme, Becz- ner—Bodor—Paizsné Zöldségfélék növényvédelme és E. W. Müller Dísznövények védelme című könyve adhat nélkülözhetetlen ismereteket. » Ne sajnáljuk a könyveikre kiadott pénzt, mert az a szebb, és több termésben bőségesen visz- szatérül majd. Szent-Miklóssy Ferem: Kortesovéo^ házikertben Nagyon feaarű törekvés, bogy a gyümölcsfák termőre fordulási idejét igyekszünk rövidíteni. Egyebek között ezt a célt szolgálják az újabb termesztési eljárások, a gyümölcssövények alkalmazása is. A nagyüzemekben bevált termesztési módszer már a házikertekben is terjedni kezd. Kiskertemben az intenzív ko- ronaformák közül a sövényt va_ lásítottam meg Körtesövónyem az idén negyedik éves, és már szép termést ígér. A sövénytelepítés lehetővé tette számomra, hogy az adott területen több gyümölcsfát helyezzek el, s a sorirányba kiterített koronák mellett könnyebben el tudom végezni a talaj művelést, a permetezést. Körtesövényemet a következőképpen létesítettem: Először gondosan kijelöltem a termesztés helyét. Védett, meleg fekvést választottam. A támrendszert 10 méterenA níikvár könyv,felvásárlási napokat tartunk március 26—27-én A GYULAI KÖNYVESBOLTBAN. Régi és új kiadású szépirodalmi, ifjúsági és ismeretterjesztő könyvek vétele. CSAK KÉT NAPIG. Készpénzzel fizetünk. Nyitva a bolti nyitva tartás szerint 449628 ként elhelyezett 2,5 méter m»- gas betontuskóba ágyazott vascsövekből készítettem. Erre három emeleten (60, 120, 180 centiméter magasságban) rozsda- mentes huzalt feszítettem. A jó tartás érdekében a huzalok végét utánhúzható kötéssel beton- tüskökhöz erősítettem. Koronás oltványokat vettem, ezzel is előbbre hozva a termőre fordulás idejét. A telepítés után a sudarat negyedére visz- szametszettem. Meghagytam az alsó ágemelet szintjén két oldalvesszőt, a többit levágtam. A következő év tavaszán a két metszetlen oldalvezérvesszőt 25—30 fokos szögben kikötöttem. A második évben újabb két vesszőt, hagytam meg, és rögzítettem a második huzalhoz. A fő vezérvesszőt újra visszametszettem, az iker-, valamint a felesleges, úgynevezett mellék vezérvesz- szőfcet eltávolítottam. Emeletenként 25—40 centiméteres távolságra termökarokaí hagytam. Némely kar már jól berakódott dárdákkal, sima termőnyársakkal, sőt itt-ott a termőbogok kifejlődése is észlelhető. A harmadik ágemeletet is az előzőkhöz hasonlóan alakítottam ki Az oszlopok magasságán túlnyúló fő vezérvesszőt lehajlítom, s a következőben évenként ritkító metszéssel tartom fenn a Bzellős, arányos koronákat Virág Miklós
