Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
Tej és hús — iparsxerüen a Szeghalmi Állami • Gazdaságból / Az elmúlt évtizedben jelentős változás történt a Szeghalmi Állami Gazdaságban. A műszaki, technikai korszerűsítés olyan termelési, gazdálkodási eredményhez vezetett, amelyet korábban csak kevesen remélték. Rendkívüli módon meggyorsult a termelés koncentrációja, s ami. ezzel jár: a szakosodás. Miben jut ez kifejezésre? Erre kértünk választ Arany László termelési igazgatóhelyettestől. — Olyan tehenek tartására rendezkedtünk be, melyek sok terméket adnak és olcsón termelnek. Ennek alapvető feltétele, hogy a költségeknél nagyobb arányban hozza az eredményeket. Mi megközelítően jól kihasználjuk azokat a lehetőségeket és tartalékokat is, melyek a tenyésztőmunka jobb szervezésével érhetők el. Tejtermelés iparsxerüen Szeghalom környékén a természeti és a közgazdasági adottságok kedvezőek a szarvasmarha-tenyésztési program megvalósítására. Elzárt az országos átlagnál itt gyorsabb az ütem. Az első időben — a korábbi tervek alapján — tejtermelésre szakosították a szarvasmarhatelepeket. A magyar tarka állománynál az okszerű takarmányozással, célszerű tartással, az elmúlt esztendőben elérték a törastenyészeti szintet. Ez igen jelentős előrehaladás. Az iparszerű szakosított telep 1967-től tbc- és brucellózismentes. A két éllés közötti idő átlagosan 283 nap, ami nagyon jónak mondható. Az állami gazdaság tavaly 3 millió 50 ezer liter tejet értékesített, s ez 867 tehén átlagában 3634 liternek felel meg. Ezzel az állami gazdaságok országos versenyében a legjobbak között szerepelnek. Hústermelés wj utakon A gazdaság halasi kerületében kialakítottak egy hústípusú szarvasmarha-tenyésztésre alkalmas telepet. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy húshasznosításra a legmegfelelőbb az amerikai Hereford fajta. Ebből a fajtából vásárolt a gazdaság 1973-ban és 1971-ben — állami dotációval — ötszáz tisztavérű tenyész- üszőt, egyenként 36 ezer forintért. Jelenleg ez a tehénlétszám alkotja a húshasznosítás gerincét. Az első I importszállít- mányck eredményei igen biz•Bsseeessseeasseaffiet&sBssBsaaaasaBBasaesssttae Mindenki seperjen ••• Békéscsabán, a Penza lakótelep il. szám alatti épületének pincéiében raktár van. Gépkocsik szállítják ide és innen el az átül. Ez ellen nincs semmi kifogásuk a Lakóknak. Az sem baj, hogy közben papír és más hulladék szóródik le a földre. De az már nem tetszik senkinek, hogy a szemét ott is marad. Helyesebben a környéken, mert például a papírt a forgószél ide-oda hordja, csúfságául a szép lakótelepnek. Mindenki seperjen a maga portáján! Nos, itt az alkalom, hogy ezt a jó tanácsot a jövőben — nem átvitt értelemben — a pince bérlőjének a dolgozói is megfogadják. Ne várjanak a természet erőire vagy éppenséggel a ház lakóira. A bérlő pedig (ahogy azt a falon levő tábla elárulja) a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat _ tatóak. Az extenzív tartási körülményeket jól bírja ez a fajta. IA magyar tarka tartási költsé- gének mindössze 15 százalékát igényli. Ez pedig csak kétezer forint tehenenként! Jellemző erre a fajtára, hogy míniusz nyolc fokos hidegben a szabadban ellenek a tehenek. Elies' után egy órával már a borjú igen mozgékony, megfogni nem könnyű, sőt csaknem lehetetlen. . \ Az élső hizlalást kísérletképpen három csoportban kezdték, összesen 27 állatot kísérnek figyelemmel. A három kísérleti stádiumban levő csoport állatait különböző módszerekkel etetik. Az első csoportot abrakkal, a másodikat minimális abrakkal és szénával, a harmadik csoportot pedig kevés abrakkal és tömegtakarmányon hizlalják. A legmegfelelőbb hivlalási módról a pa-óbavágások után döntenek. Eredményes ágazat A szarvasmarha-ágazat 1972- től — a korábbi évekhez képest — erőteljesen fejlődött. Ezt segítette az állategészségügyi szabályok jobb megtartása, a genetikai válogatás, a jobb és ésszerűbb takarmányozás, a gondozók magasabb szakképzettsége, valamint a technikai berendezések korszerűsítése. Az ágazat 1974-ben S millió 50 ezer liter tejet és 3600 mázsa húst értékesített. Ennek gazdasági eredménye: 9,4 millió forint! Mindezt a magyar tarka fajtával érték el. Tíz évvel ezelőtt a tehenenkénti 3 ezer 15 liter tejtermelés 3 ezer 634 literre emelkedett. A tej- és a hús önköltsége is csökkent. A fáradságos tenyésztői munkát telhát siker koronázta. Az állami gazdaság elfogadott fejlesztési tervében szerepel: 1980-ra 1500-ra bővül a Hereford hús- és 600-zal növekszik a tejtípusű magyar t,arka tehén- állomány. Így az ország egyik legnagyobb iparsizerű tej- és hústermelő gazdasága működik majd Sárréten. (szekeres! Hatvannégy év alatt 11 közigazgatási átszervezés 18 üresen maradt családi ház — Felszámolták a cigányputrikat Körösnagyharsányban „Lenn az Alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadult sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom.” Petőfi Sándor: Az Alföld című versének fenti sorai jutnak eszembe, amint közeledem Kö- rösnagyharsány felé. A kis falucska —, melynek tornyát messziről látni — Békés és Bihar megye, illetve Románia határtalálkozójánál fekszik. A fa-* lut nagy kiterjedésű legelő, erdő övezi, s közel a Hármas-Körös, ahol nyaranta nemcsak a horgászok, de a vidám strandolok is jól érzik magukaL A folyó tiszta, hús vízében fürdenek fiatalok és idősebbek egyaránt. Körösnagyharsány jellegzetes ■alföldi település. A krónikaírók szerint 1093-ban már kápolnája és 6X7 lakosa volt a falunak. A címerből ismprt csonka vártorony 1263-ban épült. 1605 óta szabad hajdúváros Harsány. Az erdélyi fejedelemségek védelmére saját - zászló alatt, saját címerrel vonultak fel a körös- nagyharsányi harcosok. A falu lakóit nem sikerült jobbágysorba dönteni, pedig többször próbálkoztak vele az uralkodó osztályok. A tatárok és törökök többször elpusztították a falut, de mindannyiszor újjáépítették hűséges lakói. Százhárom éven át — 1710—1813 között — saját egyeteme volt e hajdúsági szabad városnak. A kálvinisták gyönyörű templomot építettek, amelyet mint műemléket ma is szépen rendben tartanak. Vadonatúj lakást keveset látni a faluban. A régiek azonban gondos karbantartásról, jó módról „vallanak”. Két-három- szobás parasztházak ablakain modern függönyök, benn gyönyörű bútorok, szőnyegek. Híres festőktől vásárolt művészi alkotások vagy reprodukciók éppoly divatosak Körösnagyharsányban, mint a tv, a mosógép, a centrifuga és az olaj kályha. Ha vendég érkezik, ide vezetik be, s csakhamar meggyőződhet a család jó ízléséről, magas életszínvonaláról. Igaz, hogy a faluban az egyetlen kereseti forrás a 3 200 hektáron gazdálkodó Egyetértés Tsz, ahol az átlagos életkor elérte a hatván esztendőt. Csak olyan növények termesztésére vállalkozhatnak a kollektív gazdaságban, amelyek gépesíthetek, kevésbé munkaigényesek. Ugyanakkor jól kihasználják a háztájiban rejlő adottságokat. Minden portán látni a nagy falka baromfit. Faluszerte legalább 30 ezer csirke és tyúk ka- pirgál a portákon. 3 500 sertést és 600-nál több szarvasmarhát — főként tehenet —- tartanak a háztáji portákon, így a kereset jól kiegészül. A gyermekek és a felnőttek egyaránt jól tápláltak és jól öltözöttek. E jó módnak mégis ellentmond a következő tény: 18 ház áll üresen, amelynek meghaltak lakói. Igaz, hogy a nagy- harsányi emberek nem kerekednek fel osaládostul, hogy az ország más tájain telepedjenek le, de a fiatalok, akik elmennek tanulni, „elfelednek” visszajönni. Az alig ezerszáz lelket számláló községből évente 20—25 fiatal megy el. A természetes elhalálozást és születést is figyelembe véve a 60— 70-es években átlag 23-mal csökkent a falu lakóinak száma. A körösnagyharsány! iskolában szinte ismeretlen fogalom a bukás. Ezt Szivák Gáborné tanárnő azzal magyarázza, hogy átlag kevés gyermek jár egy osztályba. A nevelők ráérnek velük foglalkozni s a gyengébb képességűekkel külön korrepetálnak. Az idén például ä I— VIII. osztályba összesen 115 gyermek jár.. 14 nevelő foglalkozik velük, közülük hatan egyetemet vagy főiskolát véTársadalmi segítség (Tudósítónktól) t Vass Sándor segédmunkás a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozója. Szeghalom— Vésztő közút mellett úgynevezett Bangó-kertben húzódik meg a lakása, ahol feleségéről, a 72 éves édesapjáról és nyolc gyermekéről kell gondoskodnia. A nyolc gyermek közül hatan tanulnak általános iskolában és szakmunkásképző-intézetbesn, egy katona, egy pedig már keresőképes. A gondok enyhítésére, a házimunka megkönnyítésére az igazgatóság vésztői műhelyének három szocialista brigádja: a „Barátság 1.”, a .„Deák” és a „Május 1.” brigád vállalta és teljesítette az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére, hogy Vass Sándor lakását villamosítja. A három szocialista brigád és a vésztői műhely vezetője. Czédli József becsülettel helytállt. A villany kigyúlt, a gyerekek szeme csillogott az örömtől, jelezve, hogy új élet kezdődött az egész család számára. A Vass család™ A villany póznán az egyik brígádtagr geztek. Á VI. osztályba például mindössze 10-en, a VIII.-ba pedig 18-an járnak. Ráadásul régi hagyománya van a tanulásnak ebben a faluban. Itt már 1941- ben bevezették a kötelező nyolc osztályt. A szülő szigorúan veszi gyermeke tanulását, nem fogja be odahaza munkára. Maga a szülő segít abban, hogy továbbtanulni menjen a gyermek. Körösnagyharsányban népesek a szülői értekezletek. Aprólékosan megvitatják a problémákat. Ezért nem ‘ kis büszkeséggel beszélnek arról, hogy a harsány! gyerekek a gimnáziumokban vagy a szakközépiskolákban igen derekasan állják a sarat. A környezet jó ' hatására jellemző: ebbén a faluban még a cigánygyerekek is befejezik a VIII. osztályt s főként a fiúk továbbtanulnak. Harsányban szégyen lenne nem tanulni. 1965-ben a községi tanács olyan határozatot hozott, hogy felszámolják a cigányputrikat. Elsősorban az üresen máradt falusi házakból juttatnak nekik kedvezményesen. A falu lakói felvonultak a tanácsháza elé. Tiltakoztak, hogy a tisztes polgári családok közé költözzenek a cigánycsaládok. Ma már senki nem szól a cigányok ellen, hisz szép tiszta a házuk, dolgoznak valamennyien, az iskolába tisztán járatják gyermekeiket. Szégyellnék, ha csajt egy füzet vagy ceruza hiányozna gyermekeik táskájából. Ha problémájuk van, a nap bármelyik szakaszában felkeresik Bor Imrét, aki 23 éve vb-titkár és a falu minden lakójának egyformán szívén viseli ügyét. Az isten háta mögötti kis faluban természetesen nincs nagy lehetőség a szórakozásra, vásárlásra. Hisz a legközelebbi nagyközség — Berettyóújfalu — 16 kilométer. A járási székhely — Szeghalom — 55 kilométer. Rányomja a bélyegét a községre a gyakori közigazgatási átszervezés. 1911 óta tizenegyszer csatolták újabb járási székhelyhez. Szeghalom harmadszorra „fogadta vissza” a községet. A járás mai vezetői a tőlük telhető maximális támogatást megadják, de a saját erőforrás nagyon kevés ahhoz, hogy jelentősen fejlődjék a község. Gyönyörű emeletes iskolát építettek, de az út portalanítását már nem sikerült végig megoldani. Kincs törpevízmű, pár kút segít a jobb vízellátásban. Ötmillió forint kellene a törpevízmű építéséhez, de a kevés lélekszámú község lakóira ebből nagyon sok jutna. Így aki fürdőszobát épít — akad ilyen bőven — az motorral emeli át a kút- ból á vizet, így könnyít magán. 9 ku!fűriiá?ban szépen berendezett klub várja az érdeklődőket. A könyvtár is igen látogatott. Moziba szívesen járnak, s ha rendezvényre hívják a lakosságot, akkor sem mondanak nemet. Sok család vásárolt autót. A körösnagyharsányi gyerekek egy része nem csak hazánk legszebb tájait ismeri, járt már szülei társaságában külföldön is. Az idén a zempléni hegyekbe és a Balaton mellé mennek nyaralni a kisdiákok. Bár messze kell eljárni tartós cikkeket vásárolni, mégis aki egyszer Körösnagyharsányban elkezd tanítan' akár óvónő, akár pedagógus, a innen nőm megy el. Szinte ma gáénak érzi a falu gondjait, örömeit, a gyerekek előrehaladását. Az ősrégi volt hajdúsági városból kisközséggé zsugorodott Körösnagyharsányból inkább a szakmát tanult fiatalok mennek el, akik odahaza nem tudnák hasznosítani tudásukat. 'try Ráca
