Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XL KONGRESSZUSA {Folytatás a 2. oldalról} haladt a tömegekkel, k a mi nagy történelmi tapasztalatunk. Az elmúlt 18 esztendőben nem sajnáltuk a fáradságot, az időt, a türelmet, hogy gondo­latainkat megmagyarázzuk szö­vetségeseinknek. Előbb meggyőz­tük az embereket, s csak az­után hajtottuk végre a határo­zatainkat. Ezért nyugszik szi­lárd alapokon szocialista rend­szerünk minden pillére. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt mindig együtt fog haladni a tömegekkel. Vannak nagyon jó jelszavaink, köztük az, hogy „a párttal, a néppel a népért”. Tudnunk kell, hogy — próbál­kozzunk bár a legjobb szándék­kal' — akarata ellenére senkit sem boldogíthatunk. Előbb an­nak az útnak a helyességéről kell meggyőznünk az embere­ket, amelyre hívjuk őket, s el kell érnünk, hogy kövessenek bennünket. Jó példák vannak arra, hogy ez lehetséges, helyes és szükséges. Jól meg kell néz­ni az utat és úgy élőremenni, hogy ha a haladás néha talán valamivel lassúbb is, mint aho­gyan szívünk szerint szeret­nénk, de mindig előre lépjünk, és sem a pártnak, sem a nép­nek ne kelljen visszalépnie. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a program- nyilatkozatban vázolt, jövőbe mutató úton, a munka jó ta­pasztalataival fölfegyverkezett párt, a munkásosztállyal, a nép­pel összeforrva, a kölcsönös bi­zalmat erősítve haladhat előre. A cél tehát szép, az út helyes. Mindent meg kell tennünk, hogy a programnyilatkozatban megfogalmazott célok valóra váljanak. Tudjuk, hogy a szocia­lizmus becsületes hívei annyit dolgoznak, amennyi erejükből telik. Azt tanácsolhatjuk, hogy ne a munka mennyiségét növel­jék, hanem a minőségét javít­sák, mert ez is gyorsítja a fej­lődést. Imitt-amott pedig még vannak, akik nem dolgoznak. Őket győzzük meg arról, hogy dolgozni kell! Kedves Elvtársak! Még egyszer megköszönöm a küldötteknek azt a támogatást, amit a két beszámolóhoz és a kongresszusi okmányokhoz fű­zött felszólalásaikban nyújtot­tak. Megköszönöm a program- nyilatkozatot és a határozati ja­vaslatot . szerkesztő bizottság tagjainak, amit munkánk meg­könnyítéséért végeztek^ A tisztelt kongresszustól ké­rem, hogy a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi El­lenőrző Bizottság jelentését, a Szervezeti Szabályzat módosí­tására tett javaslatot, a prog­ramnyilatkozat-tervezetet és a határozati javaslatot fogadja el. 1 (Hosszan tartó nagy taps.). Az MSZMP XI. kongresszusa határozatának ismertetése A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának hatá­rozata hét fejezetben ismerteti a kongresszus állásfoglalását a párt munkájáról és a további feladatokról. A határozat fejezetei: I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai. II. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztése. III. A gazdasági építőmunka feladatai. IV. £letszínvqnal- és szociálpolitikai feladatok. •V. Ideológiai és művelődési feladatok. VI. A párt- és tömegsiervez etek feladatai. VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fej­lesztése. Bevezetőben a határozat le. szögezi, hogy a kongresszus jó­váhagyja a Központi Bizottság beszámolóját a pártnak a leg­utóbbi kongresszus óta végzett munkájáról, valamint a KEB jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről, elfo­gadja a párt programnyilatko­zatát és a Szervezeti Szabály­zat módosítására tett előterjesz­tést. Megállapítja, hogy a párt az elmúlt négy esztendőben kö­vetkezetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát, vég­rehajtotta a X. kongresz- szus határozatait. Harminc éve annak, hogy a Szov­jetunió hadserege, amely a harc fő terhét vállalta — a szövet­séges hatalmak csapataival együtt — szétzúzta a világ né­peit fenyegető és Európa nagy részét rabságban tartó hitleri fasizmust. Ä magyar nép soha­sem felejti el azt az áldozatot, .amelyet a szovjet nép hozott a hitleri fasizmussal vívott élet­halál harcban, amelynek' során hazánk is felszabadult. A XI. kongresszus nagyra értékeli, hogy a magyar dolgozók a szo­cializmusba vetett hittel, új munkasikerekkel köszöntik fel- szabadulásunk 30. évforduló­ját. A kongresszus helyesli és megerősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját. Szükségesnek tartja, hogy a párt vigye tovább fő politikai irányvonalát és következetesen érvényesítse mindenütt és mindenkor. Egyetért a Közpon­ti Bizottság beszámolójában ki­fejtett marxista—leninista irányvonallal és gyakorlati ten­nivalókkal. I. A nemzetközi helyzetet ele­mezve a határozat meg­állapítja, hogy az elmúlt években kedvező változás következett be a szocializ­mus, a haladás javára. Hazánk, pártunk aktív, kezdeményező külpolitikát folytat. A nemzet­közi küzdőtéren egyre erőtelje­sebben tevékenykedik korunk három nagy forradalmi ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. Ea"üttműködesünk mind ered­ményesebb. A szocialista országok vezető politikai súlyukkal és vonzá­sukkal, gazdasági és katonai ha­talmukkal új távlatokat nyit­nak a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a béke világ­méretű győzelme előtt. Egyre számo.tevőbb a tőkés országok kommunista és munkáspárt iái­nak, a mögöttük felsorakozó tö­megeknek a befolyása, s egyre inkább újjáformálja-Ázsia. Af­rika és Latin-Amerika politikai fcétJsépét az imperialistaellenes politikát folytató fejlődő orszá­gok népeinek erősödő Larca, A kapitalista rendszer általá­nos válsága mélyül. A tőkés ha­talmak uralmi szférája össze­szűkült. Fokozódik, s egyre szö­vevényesebbé válik a piacokért folyó harc, a tőkés országok, a nemzetközi monopóliumok ver­senye; mélyülnek az imperialis­ta hatalmak és más tőkés or­szágok egymás közötti ellenté­tei. Az imperializmus — foko­zódó nehézségeinek ellensúlyo­zására — újabb xeszültségi gó­cokat teremt, ezért a szocializ­mus és a béke erőinek további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az enyhülés folyamatát ne lehessen feltartóztatni. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés alkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonságán. Hazánk osztozik az egyesített védelmi erőfeszítések­ben, teljesíti szövetségi kötele­zettségeit. Aláhúzza a határozat az euró­pai biztonság megteremtésének alapvető jelentőségét, majd ' hangsúlyozza, hogy támogatjuk az indokínai népek független­ségi küzdelmét, a vietnami ha­zafiak erőfeszítéseit a párizsi megállapodás végrehajtásáért, támogatjuk az arab népek igazságos ügyét, sesítjük a chi­lei nép harcát, tiltakozunk a chilei fasiszta rendszer terror­ja ellen, követeljük a törvény­telenül fogva tartott hazafiak, közöttük Corvalán elvtárs sza­badon bocsátását. Nemzetközi összefogást sürgetünk , Ciprus szuverenitásának tiszteletben tartásáért, elismeréssel adózunk Portugália haladó erőinek, üd­vözöljük a görög demokratikus erők harcának eredményeit, szo­lidárisak vagyunk a Spanyolor­szágban és másutt a fasiszta rendszer felszámolásáért, a tár­sadalmi haladásért harcoló kommunistákkal és demokraták­kal. A magyar párt és kormány nagy jelentőséget tulajdonít a népek közeledését szolgáló nem­zetközi szervezeteknek, hazánk aktívan közreműködik az Egye­sült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. Szorosan együttműködve a szo­cialista közösség országaival hazánk a jövőben is elégíti a béke megszilárdítását és a tár­sadalmi haladás térhódításét a világban. II. Társadalmi viszonyainkat ele­mezve, szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka­ként hangsúlyozza a kongresz­szus a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonának erősödését és fejlődését. Rámutat: előre­haladásunk üteme és eredmé­nyessége nagymértékben függ attól, hogy jobban kihasználjuk a szocialista állami és szövet­kezeti tulajdonban levő lehető­ségeket. Hangsúlyozza, hogy az állami tulajdonnak a népgaz­daságban betöltött helyzeténél és nagyságrendjénél fogva meg­határozó szerepe van a szocia­lista tervgazdálkodásban, az össztársadalmi érdek érvénye­sítésében. A szövetkezeti tulaj­don fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari ter­melés és a szolgáltatás több ágazatában, a kereskedelemben, egész népgazdaságunkban. A, szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság, valamint a szo­cialista szövetkezeti mozgalom további fejlődésének útját a ha­tározat mindenekelőtt abban jelöli meg, hogy a termelőszö­vetkezetek váljanak korszerű nagyüzemekké, gazdálkodásuk­ban erősödjenek.- a jpocialista nagyüzemekre jellemz* a tagok érdekeit az össztársadalmi ér­dekkel helyesen egyeztető vo­nások. Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás terü­letén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenysé­gén alapuló kisárutermelésre. A határozat megállapító, hogy az életszínvonal rendsze­res emelkedésével társadal­munkban bővül a személyi tu­lajdonban levő javak köre Államunk törvényeivel elisme­ri, támogatja a munkával szer­zett személyi , tulajdont. E tör­vényeknek továbbra is érvényt szerez, s úgy fejleszti őket tovább, hogy gátat vessen a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jöve­delmek keletkezésének. Meg kell akadályozni a családi szükségleteket meghaladó, kü­lönösen a spekulációs célú in­gatlanszerzést. A kongresszus a szocialista fejlődés fontos vonásának tart­ja, hogy a X. kongresszus óta is tovább erősödött a munkás- osztály vezető szerepe. A szo­cialista építés alapvető köve­telménye, hogy ez a vezető sze­rep a társiadalmi élet egészé­ben érvényesüljön. Megállapít­ja, hogy a munkásosztály poli­tikai állásfoglalása, tevékeny­sége, fegyelme, szemlélete egy­re meghatározóbban befolyásol­ja a dolgozóik minden csoport­jának, rétegének felfogását. Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, álla­mi szervek vezető tisztsé­geibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban ke­rüljenek a termelésben élen­járó, a társadalmi tevékenység­ben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dolgozók. A határozat kiemeli, hogy államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szö­vetség, amelyet a szocialista építés során kivívott közös győ­zelmek szilárdra kovácsoltak és tovább gazdagítottak. A párt e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irá­nyítja és szervezi a szocialista építést. A szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a mun­kásokhoz, a szocializmus építé­sének aktív részese. Tovább erősödött érzés- és gondolat- világában a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Értelmiségünk céljaiban azo­nosul a munkásosztállyal, több­sége magáévá tette a marxiz­mus—leninizmus elveit és esz­meileg is szocialista irányban fejlődik. Emelkedik az alkal­mazotti rétegek szakmai és po­litikai képzettsége, erősödik a szocialista célok iránt érzett elkötelezettsége. A határozat megállapítja, hogy szélesedik, szocialista tartalom­mal telítődik a magyar nép minden haladó és alkotó ere­jét, párttagot és pártonkívülit, a különböző nemzetiségeket, minden nemzedéket, ateistát és hívőt tömörítő társadalmi ösz- szefogás. A szocialista építő- munka folyamatában egyre szi­lárdabbá kell ötvözni a szocia­lista nemzeti egységet. Hazánk­ban, a dolgozó osztályok, rétegek alapvető érdekei egybeesnek - a szocialista haza építésében, az életkörülmények javításában és a béke megőrzéséiben. Az osz­tályok közti különbségek to­vább csökkentek Társadalmunkban jelen van és,, szerepet kap a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek. A társadalmi érdek a meghatáro­zó, végső soron ennek kell alárendelni a csoport- és az egyéni érdeket is. A helyesen felfogott csoport- és egyéni ér­dek egy irányba hat a szocialista törekvésekkel, segíti a szocia­lizmus építését. A határozat megállapítja, hogy államunk h szocialista építés fő eszköze. A két kong­resszus között a párt kezdemé­nyezésére tett intézkedések elő­mozdították az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődé­sét. Nő szocialista államunk sze­repe elsősorban a gazdasági építő- és a kulturális nevelő­munka irányításában. A foko­zódó követelmények miatt a központi irányítást hatékonyab­bá kell tenni, erősíteni kell a központi és helyi államigazga­tási szervek összehangolt irá­nyító munkáját. A határozat rámutat, hogy a munkahelyi, üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alap­vető része. Jelenlegi hatékony­sága azonban nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszerei­ben tovább kell fejleszteni. Ál­talánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazga­tói tanácsok, a vállalati fel­ügyelő bizottságok munkájába. A gazdasági vezetők kötelessé­ge, hogy egyre jobb feltéte­leket teremtsenek az üzemi de­mokrácia további kibontakoz­tatásához. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üze­mi demokrácia meglevő fóru­maira. Mindenütt határozottan fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpróbálják elfojta­ni, megtorolni. Az ilyen ese­teket kövesse felelősségre vonás és arról tájékoztassák a közvé­leményt is. Az üzemi demokrá­cia közvetlen fórumainak mun­káját is ki kell bontakoztatni. A szakszervezetek a műhelyek­ben, az üzemegységekben és vállalati méretekben fokozato­san szervezzék meg a munkás­gyűléseknek — a nagyobb egy­ségekben a munkásküldöttek gyűléseinek —, illetve a bizal­miak tanácskozásainak rendsze­rét A határozat a továbbiakban a szocialista törvényesség fel­tétlen érvényesítésének jelentő­ségét hangsúlyozza, majd a fegyveres erőket és a fegyveres testületeket hívja fel, hogy a jö­vőben is szilárd politikai elkö­telezettséggel, magas fokú hi­vatástudattal és felkészültség­gel tegyenek eleget, megtisztelő feladataiknak. III. A határozat megállapítja, hogy a népgazdaság a X. kong­resszuson jóváhagyott gazda­ságpolitikai elveknek megfelelő­en, a IV. ötéves tervben meg­határozott feladatok végrehajtá­sával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy gazdaságilag fejlett ország­gá váljunk. Bővültek a szocia­lizmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvo­nala. A további feladatokat meg­szabva a határozat kimondja, hogy gazdaságipolitókánik az V. ötéves terv időszakában a táv­lati célokkal összhangban bizto­sítsa gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. A követke­ző időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékony­ságának az eddiginél erőtelje­sebb növelése. A kongresszus helyesli, hogy az V. ötéves terv idején, 197S és 1980 között a nemzeti jövedelem 30 százalék­kal, az ipar termelése 30—35, az építőiparé 35—37, a mező- gazdaságé 16—18 százalékkal nö­vekedjek. A nemzeti jövedelem növekedése túlnyomó részében a munka termelékenységének emeléséből származzon. A világpiaci folyamatokról szólva a kongresszus megálla­pítja, hogy a számunkra kedve­zőtlen változások nem átmene­tiek, mértékük változhat, de hosszú távon számolni kell ve­lük. Szocialista tervgazdaságunk, miközben bizonyos fokig kivé­di ezek hatását, nagyobb fi­gyelmet fordít a világgazda­ságban lejátszódó folyamatokra. Az iparfejlesztés feladatait ha­zánk lehetőségeivel és a nem­zetközi együttműködéssel egy­aránt számolva kell meghatá­rozni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, javítani a gyártmányszerkeze­tet. A feldolgozóiparban, vala­mint a kohászatban elsősorban rekonstrukciók útján bővül a termelés. Folytatódik a vegy­ipar, ezen belül a petrolkémiai (Folytatás a é. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom