Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
W.lág proletárja^ egyesüljetek! A MEGY El PÁRT B ÍZ 0 f T SÁG ÍS A ME GY E I JA N Á C S LA P J A NÉPÚJSÁG 1975. MÁRCIUS 23., VASÄRNAP Ara; 1,30 forint XXX. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Befejezte tanácskozását a XI. pártkongresszus Újjáválasztották a párt vezető szerveit — Ä XI« kongresszus határozata Szombaton reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában — a korábban jóváhagyott ügyrendnek megfelelően — zárt ülésen folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A háromnegyed millió magyai kommunista képviseletében tanácskozó kongresszust változatlanul az ország egyetértő figyelme kísérte. A záró napon is táviratok sokasága érkezett a kongresz- szusnak címezve, vállalatok, intézmények kollektívái — sok dolgozó magánemberként is — fejezte ki egyetértő véleményét a Központi Bizottság beszámolójával, a párt programnyilatkozatával. Fővárosi és vidéki vállalatok, termelőszövetkezetek jelentették e. kongresszusnak, hogy teljesítették vállalt felajánlásaikat, s ott volt az üdvözlők között a Viharsarok 25 000 ifjúkommunistája. A kongresszus küldöttei újjáválasztották a párt vezető szerveit, a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. Ezt követően a KB és a KEB megtartotta első ülését, ahol mindkét testület megválasztotta új képviselőit. A Központi Bizottság első titkára Kádár János lett. Részletes tudósítást a belső oldalakon közlünk. Az egész ország áXtal mindvégig nagy érdeklődéssel kísért XI. pártkongresszus Kádár elvtárs zárszavával, az Internacionálé el- éneklésével ért véget. Kádár János fitazáre beszéde Tisztelt Kongresszus! ! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti négynapos, együttes vitában 57 kongresszusi küldött szólalt fel. Kivétel nélkül mindegyikük egyetértett a beszámolókkal, és támogatta a Központi Bizótt- ság által benyújtott kongresz- szusi javaslatokat. Ezért a vitában felszólalt elvtársaknak köszönetét mondok. Ebben az állásfoglalásban is kifejeződik: egyik legfőbb erőforrásunk pártunk teljes eszmei-politikai egysége. A vita kritikus és önkritikus volt. Azzal jellemezhetnénk, hogy megfelelően értékelte az eredményeket, e szólt a hiányosságokról is. Nagy hangsúlyt kaptak a megoldandó feladatok, a megoldások módjai, a tennivalók. A tanácskozást i forradalmi szellemű elvhűség ék tettrekész- ség jellemezte. Volt a vitának egy sajátos vonása is, amely valószínűleg minden részvevőre hatást gyakorolt: ezen a kongresszuson egy új, felnövekvő kommunista nemzedék mutatkozott be. Hozzáteszem: szépen mutatkozott be. £rről tanúskodik az örvendetesen sok fiatal felszólaló, közöttük az a Bács megyei fiatal KISZ-ista elvtársnő, aki a vita első napján kért szót, majd a szolnoki színház fiatal igazgatója, aztán a vita mai napján meghallgatott székesfehérvári építőmunkás és még hosszan sorolhatnám a példákat. Erőnk egyik forrása, hogy pártunkban ösz- szeforrottan él és együtt küzd a kommunista forradalmárok- három nemzedéke. Mély benyomást tett rám Bea#áikt elvtársnak. - Bírtunk egyik alapító tagjának felszólalása. ö egy másik stílust, a régi forradalmárok kritikus, konkrét, elvi, nyílt stílusát képviselte: megmondta, mivel ért egyet, minek örül; kifogásolta, amit nem vettek figyelembe, és általános értékelést is adott, öt- venhét év harca után is úgy állt ide elénk, mint amikor elkezdte küzdelmét a munkás- osztály ügyéért Ma is sok szó esett, róla, hogy tanuljunk egymástól. Azt tudnám ajánlani, hogy tanuljuk meg a régi forradalmárok nemzedékétől ezt az ifjúi lelkesedést és »tüzet! (Hosszan tartó taps.) A vita részvevőinek felszólalásuk közben biztos támaszuk volt hogy érezhették a kongresszus helyeslését és egyetértését, és azt, hogy kongresz- szusunk munkáját nagy figyelemmel követte, és cselekvőén támogatta a magyar munkás- osztály, a szocializmust építő magyar nép. Jóval több, mint ezer üdvözlő távirat, üzenet, levél érkezett a kongresszushpz, sőt az egyes felszólalókhoz is: gratuláltak, és egyetértésüket fejezték ki azok, akik küldötté választották őket. Rendkívül fontos: ezek az üzenetek arról is szóltak, hogy dolgozó népünk most, a kongresszus napjaiban is új vállalásokkal és tettekkel támogatja a párt politikájának megvalósítását. A kongresszus méltó betetőzése volt a több mint 750 ezer magyar kommunista magas színvonalú tanácskozásának, amely a kongresszust előkészítő múlt év végi pártcsoport- értekezleteken kezdődőit, a taggyűléseken, a pártbizottságok értekezletein, majd a budapesti és a megyei pártértekezleteken folytatódott. Ezért a zárszóban legszívesebben csak annyit mondtam volna: eivtársak, már nincs mit megbeszélni, énekel- j jük az Xnternacionálét. (De- I rültség, taps.) Többen azonban | azt mond ák, hogy ez talán mégsem lenne helyes. (Derültség.) Azt hiszem, nem vállalkozhatott s együtt sem vállalkozhatnánk árra, hogy a vitában felvetődött sok fontos témával részletesen foglalkozzunk, hiszen akkor elölről kezdhetnénk a kongresszust. Engedjék meg, hogy most, a vita befejezésekor kiemeljek néhány fontos dolgot. Az ötnapos tanácskozáson a párt tevékenységének szinte minden területe szóba került. Ügy vélem, az első, amit a kongresszus megfelelő formában, okmányszerűen is rögzít majd, hogy népünk nagy építőmunkájának és harcának eredményeként szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság gazdaságilag és kulturálisán fejlett ország, amely biztos és mind jobb megélhetést nyújt a dolgozó embernek. Ez népünk legnagyobb történelmi vívmánya. A kongresszus joggal állapíthatja meg, hogy a Magyar Nép- köztársaságban érvényesül a munkásosztály hatalma, amely az egész nép érdekeit fejezi ki. Ehhez hozzá szeretném tenni, hogy a munkásosztály hatalmát szó szerint kell értenünk. Ez a hatalom, amely Magyar- országon egész népünk életét irányítja, a munkásosztály hatalma! Nem egyes emberek, nem is egyes munkások, hanem az osztály hatalma. Természetesen a hatalom érvényesítéséhez, mindennapi gyakorlásához hatalmi posztok is kellenek. Nálunk e posztok jelentős részét munkások töltik be, de a hatalom nem személy szerint az övék, hanem a munkásosztályé. ók csak megbízást kaptak arra, hogy a munkásosztály hatalmát biztosítsák, védjék, és érvényesítsék. Ez nem személyes hatalmuk, hanem szolgálat! A felszólalásokban nagyon érzékle.esen kifejeződött az a nagyszerű folyamat, hogy a társadalmunk alapját alkotó szövetséges osztályok a politikai szemléletben, világnézetükben, a munkában közeledtek egy-, máshoz. Tovább fejlődött a történelmi feladataihoz felnő ;t munkásosztály. Szövetségese, a szocializmus útjára lépett magyar parasztság eszmeileg-po- litikailag közeledett a munkás- osztályhoz. A szocializmussal azonosult értelmiség az utóbbi években szemléletében, gondolkodásában, politikai magatartásában szintén jelentős mértékben közeledett a munkásosztályhoz. A legfontosabb társadalmi kérdések közül két olyan témát kívánok megemlíteni, amelyek jelentőségüknek megfelelő teret kaptak a kongresszus vitájában. Az egyik: a nők helyzete társadalmunkban. Még itt, a kongresszusi teremben is érzékelhető volt, hogy a nők társadalmi helyzete az utóbbi években jelentékenyen javult A pártnak mindent meg kell tennie, hogy helyzetük tovább javuljon. Ennek alapvető feltétele, hogy további intézkedésekkel fejlesszük az anya-, gyermek- és családvédelmet, könnyítsük tovább a , háztartási munka terhét, a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a nők szakképzésére és az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének hiánytalan érvényesülésére. További fontos feladatunk. hogy biztosítsuk: több nő kerüljön a vezető tisztségekbe a, jártban, « tömegszervezetek ben, az állami, a gazdasági, a kulturális posztokra, és minden olyan területen, ahol ez lehetséges és megvalósítható. Azért merem ilyen határozottan mondani, hogy több nőt a vezető tisztségekbe, mert sajnos itt egyelőre nem kell tartanunk a „túlteljesítéstől”. Igaz, nem kevés, amit az utóbbi négy esztendőben a nők helyzetének megjavításáért tettünk, de ezt a munkát erőteljesen és céltudatosan folytatnunk kell. Nem szabad megelégednünk az eddigi eredményekkel. Jómagam ahhoz a felszólalóhoz csatlakozom, aki azt mondta: nem azért beszél a nőkérdésről, mért az ENSZ határozatot hozott a nők évéről, hanem azért, mert ez társadalmunk — és hozzáteszem: szocialista forradalmunk — egyik alapkérdése. Régi marxista tétel; egy társadalom haladó je’legét megbízhatóan le lehet mérni azon, hogy milyen ott a nők helyzete. Minthogy a szocialista tá-sadalom a leghaladóbb társadalom, ennek a nők társadalmi helyzetében is megfelelően meg kell mutatkoznia. Szólni kívánok a Szocialista ifjúság kérdéséről is. Mély meggyőződésem — és ezt a kongresszuson elhangzott vélemények alapján is állíthatjuk —, hogy a legutóbbi négy—négy és fél esztendőben javult az ifjúság körében végzett munka. Nemcsak azért, mert megszületett az Ifiúsági Törvény, amelyre szükség volt, s amely számos konkrét rendelkezést ír elő, hanem azért Is, mert előbbre jutottunk az ifjúság reális megítélésében. Szeretnék iít áhhoz, a vitában megfogalmazott gondolathoz kaocsolódni, hogy az ifjúság kérdéseivel nem absztrakt módon, hanem ’osztálymesközek'tés alanián, marxista módon kell foglalkozni. Ha nem így szemléljük az ifjúság kérdését, sehova sem jutunk. Akik ilyen kérdésekkel foglalkoznak, a rómaiaktól, a görögöktől fennmaradt több mint kétezer éves írásokból tudják: rendszerint idősebb emberek körülbelül úgy nyilatkoztak az ifjúságról, hogy ,.kor- csosul, élvhajhász, nem tiszteli az öregeket...” a szöveg — úgy látszik — azóta sem sokat változott. (Derültség.) A nemzedékek között a viseletét, az öltözködést, a frizurát és egyebeket illetően természetesen mindig lesznek viták, ellentétek, s lehet, hogy a nyolcvan-valahány éves ember szemében a 19 éves fiatal élvhajhász ... (derültség) Nekünk azonban az ifjúságot aszérint kell megítélnünk: hogyan teljesíti alapvető kötelességeit, hogyan tanul és dolgozik, hogyan foglal állási a társadalmi kérdésekben, milyen a magatartása. Gyakran látni olyasmit a fiataloknál, ami ilyen vagy olyan szempontból nem nagyon tetszik az embernek. Ha azonban valaki felmérné, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben született vállalásokból és eredményekből az (Folytatás a 2. oldalon. /
