Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
I Méreims 17—24» Kongresszusi műszak a mezőhegyes! tasátl csomóponton A kulturális utazás feltételeinek biztosítására kongresz- szusi műszakot tartottak vasárnap délelőtt a mezőhegyesi vasutasok. A csomópont KISZ- szervezetének kezdeményezésére több mint százan dolgoztak az állomáson és a vontatási főnökségen. Az ünnepi műszak során rendbe tették az állomáson álló személygépkocsikat, csinosították az állomást és környékét. A vontatási dolgozók több vontatójármű soron kívüli időszakos karbantartását, javítását végezték el- Hasonló munka folyt a gazdasági vasútnál is. A jól sikerült műszakért 9700 forintot kaptak & fiatalok, melynek egy részét a mezőhegyesi tanyasi iskola kollégiumának támogatására ajánlották feL ★ A vasárnapi munkát követően, ^ Mezőhegyes csomópont dolgozói elhatározták, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére 1975. március 17—24. között egyhetes ünnepi műszakot tartanak. A már korábbi vállalásaikon felül felajánlották, hogy a kongresszus időtartama alatt állomásukról valamennyi személy- és tehervonatot menetrend szerint indítanak útnak, a vonatközlekedési tervükben előírt mennyiségi, minőségi és me- netrendszerűségi mutatókat további 4 százalékkal megjavítják, vagyis 100 százalékra teljesítik. Elhatározták az is, hogy az állomásukhoz tartotó személykocsik tisztaságára, műszaki állapotára fokozottabban ügyelnek, ezzel is hozzájárulnak a személyszállítás minőségi színvonalának további emeléséhez. Vasárnap estig befejezik a vetést Hidasháton A Hidasháti Állami Gazdaság pártbizottságának kezdeményezésére a gazdaság tavaszi munkáinak meggyorsítására — a kongresszusi napok tiszteletére — március 19-től 23-ie külön műszakot indítottak. A hétközi nyújtott és a vasárnapi műszakban részt vevő traktorosok, munkagépkezelők és -szerelők vállalták, hogy a tervezett határidő előtt, vasárnap, március 23-án estig befejezik a gazdaság tavaszi vetési munkáit. A kongresszusi műszakban nem kis feladatot tűztek maguk elé, ugyanis a műszak kezdetéig a 297 hektárra tervezett fajtaborsónak csak a negyven, a 364 hektárra tervezett lucernának pedig alig negyven százalékát vetették el- A kongresszusi műszakkal kezdődött a gazdaságban a cukorrépa vetése is. A tervezett 570 hektárnak mintegy háromnegyed részét szeretnék a műszak- végéig bevetniA tavaszi vetések befejezésén kívül a gazdaság dolgozói vállalták azt is, hogy vasárnap estig 1470 hektáron a már megkezdett talajelőkészítéssel és vegyszerezéssel is elkészülnek, annak ellenére, hogy ezeknek a munkáknak még csak a 30—40 százalékát végezték el eddig. c4 két Békéscsabán Vraci város közelében emelkedik egy hatalmas, szürke kőfallal körülzárt épület. A múltban itt tartották fogva a politikai foglyokat, az ellenállási mozgalom harcosait. A végső szó című bolgár film ebben az épületben, a börtön zárkáiban játszódik. A film hősei az ellenállási mozgalom halálra ítélt nőtagjai. Az utolsó órákban felelevenednek a régi képek, az élet képei. Egy fiatal tanítónőnek ezekben az órákban gyermeke születik a cellában: a piciny gyermek lesz a szimbóluma a nők élniafcarásának, küzdelmüknek. A közel háromszáz szereplőt felvonultató filmballadát Binka Zseljazkova rendezte. A megbilincseltek, az Ítélet Nümbergben világhírű rendezője, Stanley Kramer Oklahoma olaja című új filmjében mondanivalóját a western formájába öntötte. A cselekmény középpontjában a („fekete arany”, az olaj áll, ezért folyik az ér- j telmetlennek tűnő, kegyetlen I küzdelem. Amerikában az „aranyláz” után az olaj volt a másik, amely a legalantasabb emberi . indulatokat felkorbácsolhatta. Egy nő olajat rejtő dombocskája a küzdelmek színtere; az ő életén keresztül mutatja meg Kramer a pénz, a profit, az olaj embert gyalázó történelmét. Stanley Kramer rendező új filmje, az Oklahoma olaja című amerikai film, Ä főszerepben Faye Dunaway Nevezetes március Ifjúsági vezetők kitüntetése Tegnap délelőtt Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban rendezték meg a KISZ Békés megyei Bizottságának hagyományos, tavaszi kitüntetési ünnepségét Az ünnepségen, mely része a Forradalmi Ifjúsági Napok programjának, megjelent Várai Mihályné, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. Először Kárpáti József, a KISZ MB osztályvezetője tartott a három tavaszi évfordulóról ünnepi megemlékezést, majd Lo.vász Matild, a KISZ KB tagja és Pataki József, a Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei Tanácsának elnöke adta át a kitüntetéseket. A KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját kapta a mezőkovácsházi ÁFÉSZ KISZ-szervezete, az orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár KISZ csúcsszervezete és a kétegyházi területi KISZ- alapszervezet. Az Ifjúságért Érdemrenddel tüntették ki Béke Jánost, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ párttitkárát és ár. Lovász Györgyöt, a szarvasi Óvónőképző Intézet tanárát. KISZ Érdemrendet vett át Szabó Géza, (Orosháza) és Szodorai Sándor (Sarkad). Űttörővezető Érdemrendet adtak át Zsilák Györgynénék (Békéscsaba), Topái Zoltánnak (Orosháza), Tóth Zoltánnak (Mezőkovácsháza) és Kiss Józsefnének (Vésztő). Tizenöt fiatal Kiváló Ifjúsági Vezető, hét Kiváló Űttörővezető és tíz Kiváló Ifjúvezető kitüntetésben részesült. A z út, ha nem is mindig sima, nem is mindig buktatók nélküli, de egyenes. A tempó az útviszonyoiknak megfelelő és egyenletes: hirtelen előretörések és' váratlan visz- szaesések nélkül. Hosszú távon ez a legfőbb záloga a biztos célbaérésnek. A hosszú úton — érthetően — szinte ünnepélyes pillanatnak számít egy-egy olyan nevezetes mérföldkőhöz érni, amelyik a 100., az 50Ó. ljdlométert jelöli. Az ilyen pillanat alkalom lehet egy elégedett sóhajra, rövid pihenőre, erőgyűjtésre, a megtett úton szerzett tapasztalatok, élmények felidézésére, de ugyanilyen jó alkalom az előttünk levő kilométerek — amelyek, úgy lehet, többszörösei a már megtettnek —, az előttünk álló út felméréséhez. Az utat azonban mindenképpen folytatni kell. A mérföldkő nem megállóhely. 1975 márciusa — ez a március is, miként az 1848-as vagy az 1919-es — a történelmi úton, amelyen országunk a munkás- osztály pártjának vezetésével halad: nevezetes mérföldkő. Szabadságunk harmincadik' évében a XI. kongresszus teszi nevezetessé. Szocializmust építő múltunk értékelése, a fejlett szocialista társadalmat létrehozó jövőnk meghatározása emeli jelentőségteljessé. Nemcsak mérföldkő tehát — iránymutató jelzőtábla is. a célhoz vezető, követendő útra irányít Nyíltan és közérthetően. Munkára, továbbhaladásra ösztönöz. Nem csábít önelégült elernyedésre. S hogy ez mennyire így van, azt legjobban éppen a kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny valós eredményei bizonyítják. Igazolják tetteikkel dolgozik ezrei, akik — míg a kongresszus a jövőt szerkeszti a múlt s a jelen építő köveiből —a kötelező és az (kiként vállalt feladatok végrehajtásán túl, pótvállalások teljesítésével tesznek hitet a párt politikája mellett. Vagy mi másért igyekeznek a Békéscsabai Kötöttáru gyár munkásnői, a békéscsabai cserépgyár munkásai 25, illetve 10 százalékkal többért termelni március 17-től 22-ig — a kongresz- szus ideje alatt — az e hétre tervezettnél? Miért vállaltak a 8. számú Volán vagy a Hidasháti Állami Gazdaság dolgozói külön műszakot a kongresszus tiszteletére? Van-e valami a termelőmunkáin kívül, ami méltóbb kiállás a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, gazdaságpolitikája, országépítő határozatai és irányeívei, programnyilatkozat-tervezete mellett? A mérföldkő az úton a megtett kilométereket jelzi. Jelzése alapján kiszámítható azonban az is, ami csak ezután következik. A számítás helyességéből pedig csak akikor győződhetünk meg, ha tovább haladunk az úton, ha nem állunk meg. így van ez a XI. kongresszus esetében is, amely a most fogalmazódó határozataiban számításait az ország építőinek — a munkásoknak, a parasztoknak, a szocialista értelmiségnek, társadalmunk minden rétegének — eddigi lendületére építi. H ogy nem alaptalanul, azt a kongresszusi hét mun-- kaverseny-rnozgalma igazolja, amely egyben arra is következtetni enged, hogy a következő nevezetes mérföldkőig — a tizenkettedikig — az utat minden szempontból — politikailag is, gazdaságilag is — megfelelőiképpen megalapoztuk? És ilyen szempontból is mérföldkő ez a március. Kőváry E. Péter Harminc évvel ezelőtt nagy esemény színhelye volt Békéscsabán a Vigadó nagyterme Itt tartották meg nagygyűlésüket az újonnan földhöz juttatott gazdák. Hatszázan gyűltek össze, hogy megvédjék az ősi just, a frissen kapott pár hold földet. — Soha nem feledem el azt a napot — mondja erről Bagyin- ka András, a Békéscsabai Konzervgyár dolgozója. — Apám, idős Bagyinka Pál a földigénylő bizottság elnöke volt. Szólt nekem, hogy menjek vele, nagy harcra készülnek, legyek a védője. Jól megtermett legény voltam, a verekedéstől sem féltem. Apám különben is mozgalmi ember volt mindig, s minket is arra nevelt Kalapáccsal és egyéb ütőszerszámmal érkezteic az emberek. Nagy volt bennük az elszántság arra, hogy megvédjék földjüket, s néni engédik leváltani a földigénylő bizottság elnökét és tagjait Békéscsabán ugyanis nem voltak nagybirtokok. így a pár száz holdas törpebirtokok kerültek felosztásra. Kevés volt a föld, nem jutott mindenkinek. Jó néhány családot Elekre telepítettek, akik pedig maradtak, hiába volt a sok gyermek, nem valami nagy területet kaptak. Ennek ellenére többen visszakövetelték a kiosztott földjüket. Egyik-másik nagygazdának igazat is adtak a felsőbb szervek. A földigénylő bizottság a földművelésügyi miniszterhez fordult írásban. A miniszter a helyi döntésre bízta az ügyet. Igen ám, de az Országos Földbirtokrendező Tanácstól írtak a me1945. március 21. 6 gg&JSSBSs £975. MÁKC3US Sík „Földet vissza nem adunk!” A (SldhSz juttatott gazdák nagygyűlés* Békéscsabán gyei Földbirtokrendező Tanácshoz, hogy Békéscsabán le kell váltani a földigénylő bizottság elnökét és tagjait — E levél hallatára szervezték meg a gyulai felvonulást — emlékszik vissza Bagyinka András. — Gyalog, lovaskocsin — ki hogy tudott — több százan átmentek Gyulára a törvényszék elé. Kijelentették, hogy ők földet vissza nem adnak, s nem engedik leváltani a földigénylő bizottság elnökét és tagjait. Nagy Károly elvtárs, a megyei Földbirtokrendező Tanács elnöke megígérte, ha megszerveznek egy nagygyűlést, átjönnek és rendet teremtenek. Az izzó hangulatú nagygyűlésre igy emlékszik vissza Kre- kács András, a békéscsabai földigénylő bizottság egykori tagja, a Május 1. Tsz nyugdíjasa: Megfogadtuk, hogy tűzön-vízen át megvédjük a földünket, de megvédjük a földigénylő bizottságot is. Alelnök a bátyám volt. ö és idős Bagyinka Pál az I. világháború idején orosz hadifogságba került. Mindketten részt vettek odakinn földosztásban. Sokat olvastak, tanultak, nekünk is folyton magyaráztak egy szebb, jobb jövőről. Mi rendkívül megbíztunk bennük. Követtük volna őket bárhová. Tudtuk, hogy a szegényparasztságnak jót akarnak. Elhatároztuk, hogy megverjük a kiküldötteket, ha nem értenek a szép szóból. De Nagy elvtárs .látta az emberek elszánt arcát, a vihar előtti csendből is sok mindenre következtetett =— Héma csend volt, amikor Nagy elvtárs szólásra emelkedett. Köhécselt, gondolkodott, majd így szólt: — Emberek? Nekünk le kell váltani a földigénylő bizottság elnökét és tagjait. De maguknak mindjárt újat kell választani Azt választanak, akit akarnak. Ebbe nem szólunk bele, majd továbbítjuk a felsőbb szerveknek... — A kedélyek egy-kettőre megnyugodtak. Engedtük őket hazamenni, hisz a régi bizottságot választottuk újjá. Tudtuk, hogy nyert ügyünk van... Ezzel persze nem zárult le a földért való harc Békéscsabán. A földigénylő bizottság tagjai éjfélekig dolgoztak. Bagyinka Pál 8 gyermekes édesapa a fényes! tanyasoron lakott, a várostól hat kilométerre. Kétszer megtámadták, alaposan elverték, még az oldalbordáit is eltörték; A fiai persze nem maradtak adósok a verekedésben. Később ők kísérték apjukat estéről estére a tanyára. Idős Bagyinka Pál és társa: nem maradtak hűtlenek elveikhez. ök voltak a helyi földmű- vesszövetkezet alapítói, ők kezdeményezték a termelőszövetkezetek létrehozását, elsőnek vitték be földjeiket. Ott voltak a tagosításnál és minden komoly megmozdulásnál. Idős Bagyinka Pál két éve távozott az élők sorából. De harcostársai — az egykori új gazdák, ma már zömmel termelőszövetkezeti nyugdíjasok — gyermekei és mindazok, akik munkásságát ismerték, emlékét örökké megőrzik. Asy Mám