Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA (Folytatás a 3. oldalról) A gazdasági vezetőknek rendszerünk kezükbe adta az egyszemélyi felelős vezetés nagyon fontos eszközét. De a mi rendszerünkben ez önmagában kevés ahhoz, hogy elérjük nagy céljainkat, ha nem párosul a dolgozók aktivitásával, kezdeményezőkészségével, egyetértésével, meggyőződésből fakadó hitével; A vezetőt — legyen az kicsi vagy nagy beosztásban — a saját tapasztalatai győzhetik meg erről, hacsak nem hiszi önmagáról, hogy ő az, aki zsebében hordja a bölcsek kövét. Politikailag és szakmailag képzett vezetőnek nem kell állandóan magyarázni, hogy demokratikusan vezessen. Tudja, hogy ez ugyan nehezebb, sokszor időigényesebb, de feltétlenül eredményesebb. És jól érti, hogy minél nagyobb a döntések előkészítése során a munkahelyi demokrácia, annál biztosabb, hogy jól döntenek, s a helyes határozatokat a legjobb hatásfokkal hajtják végre. Egyértelműen és határozottan kell újra és újra rámutatni, hogy a mi vállalataink vezetése nem csupán gazdasági, hanem fontos politikai feladat is. A vállalati vezetők munkájának szerves és különválasztbatatlan része' tehát a munkahelyi demokrácia érvényesítése. Az üzemi demokrácia gyakorlásában fontos szerepet játszanak az intézményesített fórumok, a termelési tanácskozások, a brigádértekezletek, a munkásgyűlések. De helytelen lenne, ha az üzemi demokráciái valamiféle ünneplő ruhának tekintenénk, amelyet csak fórumokon, gyűléseken kell viselni, a szürke hétköznapokon pedig el lehet süllyeszteni a ruhásszekrénybe. Az üzemi demokrácia nem formai aktus. Nem egyenlő az alkalmanként megtartott tanácskozásokkal. A dolgozókkal, a munkásemberekkel való mindennapi kapcsolatban kell érvényesülnie. Ez eszköz annak a mielőbbi valóra váltásához is, hogy a munkáshatalomban soha senkit ne érhessen méltánytalanság. Nem lehet, hogy a mi rendsze- • rönkben valakinek csak azért legyen igaza, mert magasabb a rangja. Ha a munkások, a dolgozók ügyét mindenütt úgy intéznék, ahogyan azt a mi rendszerünkben ma már el lehet várni és ha a munkahelyi demokrácia mindenütt kielégítően érvényesülne,' akkor a sérelmek nagyobb részét meg lehetne előzni. Az üzemi párt- és szak- •szervezeti szerveknek, nem utolsósorban pedig a gazdasági vezetőknek érdemes volna megnézniük, hogy mi a helyzet náluk e tekintetben. Kedves Előtárták! Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseletét — nagyon fontos kérdésekben — a szakszervezeti választott testületekbe ruházták. Ezt a tevékenységet a szakszervezetek mindjobban végzik és még inkább törekednek erre. Ez a munkájuk nemcsak a szakszervezeti tevékenység/törvényes formáját jelenti. Nem is csupán törvényes jogot, amivel vagy élnek vagy nem. Éjek a szakszervezeti jogok a dolgozók jogai. Ezért a szakszervezeti testületeknek kötelességük élni e jogaikkal, mert ha ezt nem teszik, a dolgozókat megfosztják annak lehetőségétől, hogy érvényesítsék szocialista törvényeinkben lefektetett széles körű jogaikat. Ezért még inkább meg kell követelni az állami és a gazdasági vezetőktől a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását, és ezért helyes, ha a pártszervek is következetesebben számon kérik a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól e kötelességük megalkuvás nélküli teljesítését. Szocialista fejlődésünk jelen időszakában már megérett rá a helyzet, hogy a munkahelyeken, a vállalatoknál, falun és városban, a helyi és az országos tennivalókat, minden kis és nagy kérdést közüggyé tegyünk. Együtt alakítsuk ki és együtt valósítsuk meg tennivalóinkat. Ahhoz, hogy mindezt — és egyéb fontos feladataikat, amelyek a szakszervezetekre hivatásuk szerint várnak — még hatékonyabban végezzék, mint a múltban, megvannak és állandóan javulnak a lehetőségek és a feltételek. A demokráciáról szólva, hangsúlyozni szeretném, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézmények hatalma. Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is ki kell fejeződnie, hogy — a nép hatalmáról van szó. — arról, hogy együtt kell terveznünk, együtt kell cselekednünk, — a mi rendszerünktől és pártunktól idegen az, hogy ne vegye figyelembe azoknak az igényeit és vágyait, akikét képvisel, akiket vezetnie kell. Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek mint eddig, úgy a jövőben is felelősen részt kívánnak venni a szocialista társadalom építése soron levő feladatainak kidolgozásában és megvalósításában. Pártunk a szocialista társadalom építésének haladásával mind fokozottabban támaszkodik a szakszervezetekre, és fnind többet vár tőlük hivatásuk teljesítésében, a társadalom fejlődése érdekében. A szakszervezeti mozgalom nemcsak közvetíti a dolgozók észrevételeit, jelzéseit a párt politikájának a végrehajtásáról, hanem cselekvő módon részt vesz e politika egészének és részleteinek kialakításában és végrehajtásában. Befejezésül a SZOT főtitkára elmondotta: „jól tudjuk: amikor azt mondjuk, hogy egyetértünk a beszámolóval és magunkénak érezzük a kongresz- szusi dokumentumokban foglaltakat, ez egyben meghatározza a szakszervezeti teendőket is. Hiszen, ha a XI. kongresszus határozattá emeli a dokumentumokban foglaltakat, akkor mindez népünk és hazánk fejlődésének programjává válik. Az pedig természetes, hogy a szakszervezeti mozgalom e program megvalósításából méltó módon kiveszi a részét és minden erejével segíti a nagyszerű célok sikeres valóra váltását. Erich Honecker beszéde Nagy taps köszöntötte Erich | Honeckert, a NSZEP KB első I titkárának üdvözlő beszédét, aki bevezetőben tolmácsolta az NDK kommunistáinak, dolgozóinak üdvözletét, s kifejezte eredményeink feletti örömét. Hangsúlyozta: A Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa és a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta pártjaink és államaink kapcsolatai új minőségi szintre emelkedtek. Az intenzív együttműködés gazdasági és kulturális téren, az egyre növekvő árucsere, mindenekelőtt a fokozódó együttműködés a termelés és kutatás terén, országaink, valamint az egész- szocialista közösség gazdasági potenciáljának erősítését szolgálja. Ez a testvéri együttműködés elősegíti, hogy népeink kölcsönösen jobban megismerjék egymást. Szocialista országaink közeledésének történelmi útját következetesen folytatni kívánjuk. Ebben a folyamatban egyre jobban kibontakoznak a szocialista államok közösségéhez tartozó országok hasonló szocialista vonásai, és összefogásunk a kommunizmusért és világbé- kéárt folytatott harc élcsapata, a Szovjetunió körül egyre szilárdabbá válik. A Német Szocialista Egységpárt most lép legközelebbi kongresszusa előkészítésének szakaszába. A mi mérlegünk is pozitív. Megállapíthatjuk, hogy a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa a Német Demokratikus Köztársaságban új szakaszt nyitott a fejlett szocialista társadalom felépítésében. Jelentősen erősödött a fejlett szocialista társadalom anyagiműszaki bázisa. Tervszerűen tovább emelkedett népünk anyagi és kulturális életszínvonala. A nemzetközi helyzetről szóló értékelés után Honecker elvtárs így folytatta: Mi kommunisták, nagyon is jól tudjuk, hogy a béke biztosítása terén a sikerek neni| hullanak ölünkbe, s még sok akadályt kell leküzdenünk. Az enyhülés legkülönbözőbb árnyalatú ellenzői még nem tették le a fegyvert. Az enyhülés ellenzésében közös platformra kerülnek a hidegháborút visszasírok a pekingi vezetőkkel, akik mesterkedéseiket a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája ellen mind nyíltabban és ellenségesebben folytatják. Az összes antiimperialista erők szoros együttműködését tekintjük a további sikerek döntő feltételének a nemzetközi enyhülés megszilárdításában és elmélyítésében. Az elmúlt esztendők eseményei meggyőzően bizonyították, hogy az antiimperialista erők harca annál eredményesebb, minél egységesebben és kezdeményezőbben cselekszenek a kommunista és munkáspártok, a marxizmus— leninizmus és proletár internacionalizmus alapján. Fontos szakasz lesz ezen az úton az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, amelynek előkészítése sikeresen megkezdődött. Igen megtisztelő kötelességünknek tekinthetjük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa lesz e nagy jelentőségű konferencia színhelye. A Német Szocialista Egységpárt osztja a testvérpártok véleményét, hogy most már megértek a feltételek valamennyi kommunista és munkáspárt új nemzetközi tanácskozásának előkészítésére. Végezetül engedjék meg, hogy minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság összes dolgozóinak szívből kívánjak újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. Edward Glerek beszéde Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának nagy tapssal fogadott üdvözlő beszéde elején a lengyel kommunisták és dolgozók üzenetét tolmácsolta a kongresszusnak, az egész magyar népnek, Majd többek között így folytatta: — A legutóbbi éveket a szocialista közösség minden országában rendkívül dinamikus és sokoldalú fejlődés, a gazdasági erő növekedése és a dolgozók életszínvonalának emelkedése jellemezte. — Lengyelországban, pártunk VI. kongresszus határozatainak következetes és sikeres* megvalósítása nyomán jelentős fejlődést értünk el a szocalista építőmunka valamennyi területén, s új távlatok nyíltak meg népünk előtt. A jövőben is ezen az úton szándékozunk Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára a kongresszus szünetében. Középütt Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára haladni a fejlett szocialista társadalom felé, amelynek arculatát pártunk VII. kongresz- szusa fogja felvázolni. — Magyarország és Lengyel- ország történelmi vívmányai, amelyeket az elmúlt 30 esztendőben értünk el, továbbá a szocialista építés jelenlegi fejlődése megteremti a két ország közötti együttműködés állandó bővítésének feltételeit. Biztosíthatom önöket, hogy mi a jövőben is törekszünk együttműködésünk tartalmának és formáinak további gazdagítására minden területen, a népeink közötti hagyományos barátság és eszmei egység szüntelen mélyítésére. — Valamennyi szocialista ország dinamikus fejlődése, kapcsolataink elmélyítése növeli az egész szocialista közösség erejét, szilárdítja pozícióját. Népeink sikereinek és felvirágzásának alapvető biztosítéka közösségünk ereje, eszmei egysége, a szoros együttműködés országaink között, s főként e közösség vezető erejével, a Szovjetunióval. A legközelebbi évek és a távolabbi jövő nagy feladatainak megoldása szorosan összefügg a KGST-n belüli szocialista gazdasági integráció fejlődésével, az új, tartós gazdasági kapcsolatok kialakításával és elmélyítésével, a közös problémák megoldásában való szoros együttműködéssel. Így ezen az úton haladva, mind meggyőzőbben fogjuk bizonyítani a szocialista fejlődés modelljének, a szocialista társadalomnak a fölényét. Ezt követően nemzetközi kérdésekről szólt. Kijelentette: Napjainkban és a belátható jövőben is minden nemzet legfontosabb ügye a világbéke ügye, amely elválaszthatatlanul összeforrott a nemzetközi enyhülés folyamatával. Ennek a folyamatnak megindítása és kibontakoztatása elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja és személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs érdeme. Lengyelország, a szocialista közösség más országaival együtt, továbbra is mindent megtesz az enyhülés további fejlődéséért, elmélyítéséért és visszafordíthatatlanná tételéért, hogy Európában és az egész világon létrejöjjön és megszilárduljon a béke erőinek nagy szövetsége. Kontinensünk tartós békéje, távlati biztosítása jegyében innen, Budapestről hangzott el a szocialista országok felhívása az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívására. A konferencia eddigi munkája — az imperialisták, a maoisták, a Nyugat reakciós, revansista erői ellenére — megteremti a gyors és eredményes befejezéshez nélkülözhetetlen feltételeket. Határozottan síkraszőllunk azért, hogy a konferencia záró szakaszának összehívására ez év közepén, a legmagasabb szinten kerüljön sor. Az önök XI. kongresszusa kidolgozza Magyarország társadalmi és gazdasági átalakulásának további programját. A lengyel munkásosztály, a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevében kívánom a magyar dolgozó népnek, munkásosztályuknak, a magyar 'kommunistáknak a kongresszusuk dokumentumaiban megjelölt nemes célok teljes megvalósulását — mondotta végezetül Gierek elvtárs. Jelentősen megváltozott a falusi asszonyok élete és helyzete Kovács R. Jánosné felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársitok, Elvtársak! A kongresszusi anyagokat áttanulmányoztam, azokat jónak tartom és elfogadom, azért, mert azokban megfogalmazást nyertek az én gondolataim is — kezdte felszólalását Kovács R. Jánosné, a csorvási Rákóczi Tsz baromfigondozója. A kiadott programnyilatkozat-tervezet azon részéhez kívánok szólni, mely ügy szól, hogy „... társadalmunk megszabadította a nőket a kiszolgáltatottság súlyos terhétől és megnyitotta számukra az utat az egyenjogúság felé.” Megtisztelő szamomra az, hogy a kommunisták tanácskozásának legmagasabb fórumán én, mint egyszerű dolgozó asz(Folytatás az 5. oldalon)
