Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

TARKA aaaBeBBBmBBM«a«BBBOMMOBBGI 00BQi!jQOBQBQBOoaaQoaoDBDcasoaoB C300QOaODOQQOODOQai3QQOQaOOQaaOQQÍD3SanQ20^aQ3 JQQEQCDQaSBOQOQEM Kitől tanulta? Sonkalé-leves. A megfőtt sonka (vagy füstölt hús) levé­be annyi vizet öntünk, hogy ne legyen sós a levesünk. Fel­forraljuk, egy evőkanál Vege- tával ízesítjük Két deci tej­fölt elhabarunk egy kevés liszt­tel, beleöntjük a levesbe és még egyszer felforraljuk Levesz­tük a tűzről, ízlés szerint sa- ' «nyitjuk citromlével. Pirított kenyérkockákkal tálaljuk Májjá] töltött burgonya. A . ^ burgonyát héjában megfőzzük « vigyázzunk, hogy ne főj jön jj szét), megtisztítjuk közepét ki- |] vájjuk. A sertés- vagy baromfi- jj májat hagymás zsírban megpi- j Htjuk, ledaráljuk, megsózzuk, jj oorsozzuk összekeverjük egy ! mjással és az üregeket Egv gyermek sem születik úgy, hogy „hazudós”. A hazu- tíozásra a példát rendszerint a környezetében élő felnőttektől kapja, akik magúk sem tudják hogy milyen rosszra tanítják a gyermeket, amikor valamit le­tagadnak előtte, másképpen mondanak el, mint ahogyan tör­tént vagy hazudnak De nézzünk csak néhány péü­S Vasárnap van. A család a konyhában ebédel. Az ablak előtt elhalad a szomszédasszony új, nagymintás ruhájában. Az édesanya megjegyzi: „Már me­gint milyen ízléstelen rongy van ezen a Füredinén!” A gyer­: negtölt jük vele. Zsírral ki tűzálló edénybe rasjuk, ; meij hallja, de a folytatást is. ;eöntjük olvasztott vajjal vagy • Később ugyanis átjön az asz- zsírral és a sütőben kb. 12 per- j uig sütjük. Savanyúsággal tá- i 'aljuk. (A kivájt burgonyát fel- j -.asználhatjuk lángos készítésé- jj :*e.) « Serpenyős hal. Ékre a célra ti ponty, a csuka vagy a har­isa egyaránt jó. A megtisztító t, :.ól megmosott halat szélesebb darabokra vágjuk vörött borssal kissé jük kevés mustárral megken­jük, majd serpenyőben, forró rajon, mindkét oldalról ropo­gósra sütjük. Burgonyapürével és zöldborsósalátával tálaljuk szony és kérdezve lép be a konyhába: „Mit szóltok az új ru­hámhoz?” — „Csodálatos, ízlé­ses minta, nagyon jól áll ne­ked!” Zsuzsi közbevág: „Anyu, te most hazudsz!” És máris csat­tan a pofon, ami eihaUgattatja a gyereket,, csorbát ejt az igaz- , , i ságérzetén és gondolkozóba ejti: besózzuk j igazad kell-e egyáltalán monda­meghint- ; ni az embernek ha más a vé­leménye vagy jobb hazudni, hi­szen az édesanyja is azt tette. Az I—II. osztályosok az első keresztkérdésre elárulják szü­leiket. Túl szép a rajz Először !3RS®BM®aooBBS0asase®se®B®«aeBee3eBe8Sss®?,.i.':saB'9i’*c>sesa©aeae6ei*o(taaanfflBfflrajgae*ae9a0Mre««B6M Az álmatlanságról GYAKORI PANASZ, hogy az ■miber akármennyire fáradt, ■Akármennyire későre is jár az idő, mégsem tud elaludni. Sőt: minél fáradtabb, minél meg- gyötöirtebb, annál nyugtalanabb, ■innál éberebb, annál jobban kerüli szemét az álom. Az alvás-igény tartama na­gyon változó. A korral, a meg­szokással, a körülményekkel, egyéniséggel szorosan össze­függ. A latin tanács azt mond- ta: hat óra alvás élég öregnek és fiatalnak is. Ezzel ma nem értünk egyet! Fiatal korban nagyobb az alvás-igény. A fia­talnak 8—10 óra alvás szüksé­ges ahhoz hogy jól kipihenje magát. Az öreg ember hat órá­val beégheti. Aki pedig meg­szokta az ebéd utáni alvást, an­nál húsz-huszonöt perc egy érával is felér. AZ ÉJSZAKAI pihenésnek három szakasza van: a még felületes élőalvás, amely egy­két órát vesz igénvbe. Ezt a két-három óráig tartó tulaidon- kénrvmi mé’v alvás váltba fel. amelvet négy-öt órai utóalvás követ. Alvás ain't az ídegseit pihen. rePeneválódik. Mivei a seifek regenerációja fóUdilöz- hetetlen, az alvásra feltétlenül szükség van. Mi okozhat álmatiancágot? És valóan álmatlan az. aki ál­matlanságról panaszkodik? Egrije kiváló o-vosnr-nfecezo- runk könvvpken a következő áll: . dokkal tökv, az álma+lan- sátról panaszkodó, nvnt a va- lókzri nem alvó ember” Ei- S7ak3 az ű.ovnevezett fpléhre- éések” m <«* ha csak rö’”d iüő- ne ezoirftiák is máz a pihenést, gvoT—an azt az ér^ást keltik, mintt* a az eaázz éjszakát éb­ren twwto volna vs’aki. Az élmatian<,á<ínt ezért mJ-ndig panasznak te­kinteni, M a mevfiavelésnk. a nrvn^ns rnárárok is i(tt,7nh'1k, leetökt' télies álma+jar-árf-nl aanssszkodó betege az éjszakai nyolc órából — többszöri meg­szakítással — mindössze 10—15 percet tölt ébren. Álma vi­szont nyugtalan, ezért nem pi­hentető. SOK TÉNYEZŐ ZAVARJA tz éjszakai nyugodalmat. Az ideges ember szellemi élete fo­kozott: érzelmi hullámzása gaz­dag, képzelőereje növekedett, hangulataival, gátlásaival ne­hezebben tud megbirkózni, mint az egészséges ember. Az álmatlanságot ezeknél a fekete­kávé, a nikotin, az alkohol, a szokatlan időben való lefekvés, az éjszakai munka is károsan befolyásolhatja. A hiba rendszerint az első és harmadik alvási szakaszban je­lentkezik. Az elsőnél az el nem alvás, a harmadiknál a felriFi­dás és az újra el nem alvás formájában. MIT JAVASOL ilyenkor az orvos? Altató szedését? Nem! Ezt mindenképpen kerülni kell és legfeljebb átmeneti időre en­gedélyezhető. Ritmusos igénybe- vé ellel, a túlterhelés kerülésé­vel és okosan beosztott étrend­del, megnyugtatással sokkal inkább elérhető a cél. A nyugodalmas éjszakai pi­henést, a fekvőhely gondos fel- frissítésével, a helyiség szel­lőztetésével és korai könnyű vacsorával kell előkészíteni. A FÁRADT EMBER vacsora és lefekvés között, ha szellemi munkát végez, friss levegőn sétáljon, ha meg fizikait, ké­nyelmes ülőbútorban pihen­jen. Ágyba menés előtt jót tesz az úgynevezett nyugtató mosa­kodás vagy zuhanyozás. Az ágyban valamilyen nem izgal­mas, közepesen szórakoztató könyv olvasása, kellemes, anda­lító (nem beat!) zene vagy rá- dióhallgatás javasolható. Néha egyszerű mosakodással, zuha­nyozással vagy meleg lábfürdő­vel az álmatlan ember vissza­nyeri alvásképességét. Or. B, Ü& jMegér egy mosolyt megkísérli határozottan állítani, hogy önálló munkája. A tanító néni kételkedésére megtörik és bevallja: „Apukám segített, de azt mondta, tagadjam le!” Még elgondolni is rossz, hogy milyen súlyos hibát követett el az édes­apa. Gyakran kap tanácsot egy­egy gyermek a szülőtől radíro­zás, lapkitépés letagadására. Rendszerint hazugsággal „fel­vértezve” érkeznek a későn jö­vők. Nagyon, nagyon kevés gyermek állított be azzal hoz­zám, hogy: „Ne tessék haragud­ni, elaludtunk.” „Nem hallottuk meg az ébresztőórát!” — ami rendszerint a késés valódi oka, A legkülönfélébb dolgokkal men­tették magukat, amelyekről többször kiderült, hogy „Anyu­kám mondta, hogy ezt mond­jam.” Ilyenek: vérzett az orrom, hánytam, tejért kellett menni, szálka ment a kezembe stb., stb. Természetesen előfordul valóban egy orrvérzés, hányás, de a ta­nítónő gyakorlott szemmel ész­reveszi, hogy mikor áll hamis gyermekkel szemben. Ezekben az esetekben az édesanya a hibá­ját, hogy pontatlanul indította gyermekét az iskolába, tetézi azzal, hogy hazudozni tanítja. Sokszor találkozunk na­gyokat mondó gyermekkel. Volt többek között egy olyan kis tanítványom, aki azt állítat ta, hogy neki ezer mesekönyve van és ő azt mind elolvasta. Hiába mondtam a 8 éves fiúcs­kának, hogy ezer az nagyon sok (100-ig tanultunk akkor számol­ni!), ő csak állította, hogy már­pedig neki annyi könyve van. Az elsők között látogattam meg ezt a családot. Andris tud­ta, hogy jövök. Elém szaladt az előszobába, először utamat akar­ta állni, azután két karjával a nyakamba csimpaszkodott és a fülembe súgta: „Nem igaz, hogy ezer mesekönyvem van. Csak ki­lenc van, de azokat, mind elol­vastam!” Elmondtam neki ott mindjárt, hogy én tudtam, hogy neki nincs ezer mesekönyve, csak nem akartam megszégye­níteni a társai előtt. Megmagya­ráztam neki, hogy ha a társai rájönnek, hogy nagyokat mond, akkor azt sem hiszik majd el, ha igazat állít. Hosszasan be­szélgettem az édesanyjával is. Sajnos, ő is nagyokat mondo­gatott. Ilyeneket: „Mi mindig a legdrágább ruhát és játékot vesszük Andrisnak! Megtehet­jük. Igazán jól keres az apja...” stb., stb. ugyan, hogy közös erővel leszoktatjuk a gyen?'"két a nagyokat mondás­ról, mégis úgy éreztem, nem a legjobb szövetségessel társulok, hiszen a gyermek rossz példát kap az édesanyjától. — Kitől tanulta? — teszik fel a szülők méltatlankodva mégis a kérdést. Gyakran kétségbeesve és önmaguknak. Kitől? Kérdez­hetjük valóban gyakran önma­gunktól. írásomban zömmel negatív példákat mondtam el — olya­nokat, hogy mit és hogyan ne tegyünk. Gondoljunk ezekre is, amikor arról esik szó, hogyan és milyen módszerrel nevelhet­jük őszinteségre a gyermeket. Dr. Gergely Károlyné A fiatal drámaíró darabját a közönség rendkívül hűvösen fo­gadta. A szerzőt addig-addig igyekeztek megnyugtatni, míg végül megvigasztalódott. — Már az is szép. hogy nem fütyültek ki — mondta. — Ez természetes, hiszen nem lehet egyszerre fütyülni és ásí­tani — válaszolt a barátja. • e • A színház csaknem teljesen üres. Az igazgató megjegyzi a szerzőnek: — A közönségnek nem tet­szik az ön darabja. — Honnan tudja, igazgató űr, hiszen nincs is közönség. • • • Volt egyszer egy farmer, aki roppantul lusta volt, a felnőtt fia nemkülönben. Egy ízben ebéd után elnyújtóztak és él­vezték az édes semmittevést. — Ide hallgass, kölyök — szólt saiüsaaaaaBSBsaeaaeaBaaaaQaaaaasoeaaaaaeQaaaQac A technika csodája •/kcrfíwir’ 11 BÉKÉS HmLssi iuiü. MÁRCIUS 2. — Azt mondta, Sammy Davis- szám, és magyarul énekel. — Szinkronizálva van .., (Kallus karikatúrája) aaaaaaaaaaaaaeaeaBaBasBssaaaaaaaaaeaaaeBaoa^ EZ- AZ.., Az idő csak himbál micsoda öröm egy jó r í m p á r. Ügy állt néki a hivatal. mint tehénen a gatya. Gatyáztak az ügyféllel egykor meg félkettőkor. Népbetegségnek nem elég a rák? Ráadásul még a szesz is rág. A lelki pucerájok, [nagy ott a forgalom,] ügyfeleiket szállítja a a szeszködben nemző szülők esztelenül szeretkezők tábora. Hát nem fogynak ki soha? Beszéltem egy százlábúval, dicsekedett nincs csak ötven tyúkszeme. Gratuláljam, [— ó micsoda szerencse.! — Gyucha — az apa —, nézz ki az utcára, nem esik-e? — Inkább hívd ide a kutyát és tapogasd meg, nedves-e a szőre! o • * A tisztviselő beront főnökének szobájába és a tintásüveget a fő­nök kopasz fejére borítja. Az­után felugrik az asztalra és tán­colni kezd. Ekkor benéz a szo­bába egy másik tisztviselő és jó hangosan odasúgja: — Smith, hagyd abba! Nem örököltél egymilliót. Csak ugrat­tunk! • * * — Ha a kedves felesége me­gint elveszti az eszméletét, önt­se le hideg vízzel, aztán... — ... aztán fussak, ugye, ahogy csak bírok. • * * — Azt hallottam, kedves asz- szonyom, hogy az ön lánya Pá­rizsba utazott. Nem fél a sok kísértéstől, amely ebben a vá­rosban egy fiatal lányt próbára tehet? — Ugyan dehogy, teljesen nyugodt éagyok: a lányom azt írta, hogy már rendőri felügye­let alatt van! 0 » O — Ivánka, hogy hívják azt az embert, aki lop? — kérdi a ta- tanító néni. Ivánka hallgat A tanító néni segíteni akar: — Ha én például bedugom a kezem a Te zsebedbe, és kive­szek onnan 20 dinárt, mi vagyok én? — Bűvész! 0 o o A cirkuszi konferanszié be­jelenti a következő számot: — Most egy idomított kutya következik. Egyedülálló tudo­mánya, hogy kitalálja a nők életkorát. A cirkuszban a nők fölállnak és a kijárat felé indulnak. — Hölgyeim! Kérem marad­janak! A kutya csak 20-ig tud számolni. • • • — Milyen egyetemre iratkoz­tál be? — Az orvosira. — Nagyon jó. Én pedig az ál­latorvosira járok. Amikor be­fejezzük, kölcsönösen gyógyít­hatjuk egymást! » * * — Az én feleségem jól tud főzni, de nem szeret — Az enyém nem tud, de szeret' • * * — Mivel örvendeztetted meg a feleségedet születésnapján? — Nagyobb figyelmet szentel­tem neki. iBeeQe?oeoBBSBf laflaaaasBBsaaBfasaaseB: Bevásárlókocsi a közértben —■ Te jő ég! A gyerekemet is hozzászámolta? Xallus karikatúrája)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom