Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XL KONGRESSZUSA fWobjtatás « 4. »täalrSt) felelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan ese­tek, amikor a helyi, a csoport- érdekek ütköznek az össztársa­dalmi érdekekkel. Ilyen esetek­ben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődleges­ségét, hanem cselekedni kell ér­vényesítéséért. Az állami szerveknek mindig kötelességük megvizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kell megszüntetni. A párt- és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben he­lyileg is eredményesen érvénye­síteni lehet a népgazdasági, az össztársadalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes rendel­kezéseket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan meg­sértik, természetesen tovább­ra is a törvények szigo­rával kell eljárni. Nem ke­vésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konk­rét ügyek kellő elemzése nélkül, az össztársadalmi érdekekre hi­vatkozva elnyomják az egész társadalom érdekét jól szolgáló helyi, üzemi, vállalati, szövet­kezeti kezdeményezéseket. Az egész társadalom javára bizto­sítanunk kell az egyéni, a cso­port- és a társadalmi érdek összhangját. A továbbiakban' a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének ered­ményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a ki­jelölt célokat sikerrel megvaló­sítjuk. — A X kongresszuson meg­fogalmazott gazdasági, társada­lompolitikai teendők valóra vál­tásának fontos eszköze az 1971— 7 5-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megál­lapíthatjuk, hogy az előirány­zott célokat sikerrel teljesítet­tük. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 száza­lékkal emelkedik. Az évi átla­gos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970. közötti tíz esz­tendőben. — A növekedés extenzfv for­rásainak csökkenése mellett te­hát nemcsak fenntartottuk, de némileg gyorsítottuk is a gaz­dasági fejlődést. Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpoliti­kájának. A népgazdaság leg­gyorsabban fejlődő ágazata to­vábbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mérték­ben, várhatóan 38 százalékkal növekszik. — Az ipari struktúra átalakí­tásában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonst­rukciós programok nagyobb­részt az előirányzatnak megfe­lelően teljesülnek. Javult a ha­tékonyság, a termelés növeke­désének több mint 90 százakká a munka termelékenységének növekedéséből ered. A mező- gazdasági termelésé az új ter­melési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésével, az anyagi-műszaki bázis bőví­tésével, a mezőgazdasági dol­gozók munkájának eredménye­ként a tervezett 15—16 száza­lékkal szemben 18—19 százalék­kal lesz magasabb, mint az elő­ző öt évben. — A lakosság életkörülmé­nyeinek javítása szempontjából nagy fontosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a vá­rosi közlekedésfejlesztés — ará­nya az összes beruházásból a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik. — Az életszínvonal emelke­dése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre jutó átlagos reálbér évről évre emelkedik. Számottevően nö­vekszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmé­ben. Jelentős a feüödés az áru­ellátás választékában, a keres­kedelem kulturáltságában, ami mz e területen dolgozók jő mun­káját dicséri. — Legközelebbi feladatunk a IV, ötéves terv sikeres befe­jezése és következő ötéves ter­vünk részletes kidolgozása éh­ben az esztendőben. A világ- gazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik feladatunkat sem. A tőkésvilágban tapasztalha­tó energiaválság, az energia­hordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem közép­pontjába állította egész energia- gazdálkodásunkat. A magyar energetikai rend­szer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befe­jeződik Százhalombattán a Du­na menti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Leninváros- ban a Tiszai Hőerőmű 860 me­gawattos fejlesztése. Mind a két erőművet szénhidrogénre ter­veztük. Uj fejezetet nyitunk a ma­gyar energiatermelés történeté­ben, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a Paksi Atomerőmű első 440 megawattos géoegysé- gét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990-ig ennek mintegy tízszere­sére kívánjuk emelni. Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos sze­repe van energiagazdálkodá­sunkban az Importált energiá­nak. 1974-ben például 750 me­gawatt villamosenergia-teliesít- ményt vettünk igénybe a Szov­jetuniótól. 1978 őszén az érdekelt orszá­gok részvételével üzembe he­lyezzük a KGST egyesített ener­getikai rendszerének 750 kilo­voltos vezetékét, Vinyica—Al­berti rsa között. Ezen a vezeté­ken újabb 600 megawatt villa­mos energia áll majd rendelke­zésünkre. A földgáztermelés az 1970. évi 8,5 milliárd köbméterrel szem­ben ez évben megközelíti a 6 milliárd köbmétert. A közeli he­tekben üzembe helyezendő Test­vériség gázvezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik ha­zánkba. A haza! gáztermelés a követ­kező évtizedben is kb. évi 6 mil­liárd köbmétert fog kitenni. Ja­vítja energiaellátásunkat a KGST-országok közös erőfeszí­tésével épülő orenburgi gázve­zeték, amelyen — az ötödik öt­éves terv végén — a Szovjet­unióból évente csaknem 4 mil­liárd köbméter földgázt impor­tálhatunk. Mindemellett arra van szük­ség, hogy a hazai energiahordo­zók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet. A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehet­séges. Meglevő bányáink egy ré­sze fejleszthető, s a még szabad szénvagyonra új bányák tele­píthetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tart­juk tehát, hogy a bányászok munkáját ezután is kellő figye­lemben részesítsük. Az új bányák megnyitása és néhány meglevő bánya rekonst­rukciója lehetővé teszi további nagy teljesítőképességű széntü­zeléses erőművek létesítését. Döntés van már arról, hogy Bükkábrány térségében új kül­színi fejtéses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet léte­sítünk. Ennek előkészítése, ter­vezése megkezdődött. Üj mélyműveléses bányák te­lepítésére alkalmas szénmezők is vannak az észak-dunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió ton­na kitermelhető szénvagyon hú­zódik meg a területen, a föld alatt. 1500—2000 megawattos gyűjtőerőmű létesítését tervez­zük erre a szénvagyonra. Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltü­zeljük. Az a véleményem, hogy a folyamatban levő erőműépítés befejezése után a következő két évtizedben egyetlen erőművet sem szabad olaj- vagy gáztüze­lésre alapozni. Az atomerőmű­vek létesítése és a gabcsikovo— nagymarosi vízi erőmű felépíté­se mellett kizárólag szénnel fű­tött hőerőművet szabad tervez­ni és építeni. Ha e gazdasági megfontolá­soknak következetesen érvényt szerzünk, még akkor is állandó­an növekedni fog olaj- és gáz- ffelhasználásunk. De relatív értelemben csök­kenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — ben­zinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — mennyiségét. Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette: — Figyelembe véve a kapita­lista világban végbemenő vál­ságjelenségeket, aligha becsül­hetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamiku­sabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kö­zösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt el­választhatatlan a KGST-tagor- szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gaz­dasági együttműködéstől. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára lét- fontosságú, majd így folytatta: Ami a jövőt illeti, elhatáro­zott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsí­tásáért, mert ez fontos feltétele annak, hegy tovább szélesíthes­sük és még inkább mélyíthes­sük mind a sokoldalú, mind pe­dig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és haté­konyságát, Világosan kell látnunk, hogy a szocialista or­szágok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egysze­rű matematikai összegével, ha­nem annak sokszorosával egyen­lő. — Népköztársaságunk kormá­nya nemzetközi tevékenységé­ben is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozata­it. A Magyar Népköztársaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósítá­sában, a szocializmus, a kom­munizmus építése számára ked­vező nemzetközi feltételek biz­tosításában. — Külpolitikai tevékenysé­günk középpontjában és a szo­cialista közösséghez tartozó többi ország barátságának erősí­tése áll. Erőnkhöz mérten hoz­zájárulunk országaink kapcso­latainak a proletár internacio­nalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista kö­zösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítésé­hez. Ez egyben elősegíti nemzet­közi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozíciói­nak további megszilárdítását. Különleges figyelmet fordí­tunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősíté­sére. A Szovjetunió a szocialis­ta világ és minden békét és ha­ladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek és új vonásokkal gazdagodtak. Kormányunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztár­saság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országok­kal. A fejlett tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt. — A szocialista országok áll­hatatos és egyeztetett erőfeszíté­sei, mindenekelőtt a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott béke­program megvalósítása eredmé­nyeként az elmúlt években rendkívül jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a legreakciósabb im­perialista csoportok mesterkedé­sei következtében a világon ma is több válsággóc van. Népköz- társaságunk kormánya a Varsói Szerződés tagországához méltó­an a világ minden haladó orszá­gával együttműködve arra tö­rekszik, hogy a nemzetközi po­litikában még meglevő válság­gócokat felszámolhassuk, újab­bak kialakulását megakadályoz­zuk és az imperialista körök tá­madásait visszaverve az enyhü­lés folyamatát visszafordíthatat­lanná tegyük. — Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköztársaság további sikerei­hez, a fejlett szocialista társa­dalom felépítéséhez — fejezte be felszólalását Fock Jenő, a kor­mány elnöke. Katona Imre felszólalása: Legyünk következetesebbek a jó politika végrehajtásában Bevezetőben Katona Imre rá­mutatott: — Budapest több mint 200 ezer párttagja méltó módon készült pártunk kong­resszusára. A több mint ötezer alapszervezeti taggyűlés, az üzemi, hivatali, az intézményi és a kerületi pártértekezletek, a budapesti pártértekezlet ál­lásfoglalása és megbízatása alapján mondhatom, hogy a budapestiek egyetértenek a X. kongresszus óta megtett utunk értékelésével, az ebből eredő feladatokkal. E feladatokat ma­gukénak tekintik és készek részt venni megvalósításukban. A különböző pártértekezletek útravalóul adták: a párt poli­tikája, politikájának -fő vonala jó, de legyünk következeteseb­bek a jó politika végrehajtásá­ban. Egység van a döntésekben, nagyobb egységet a végrehaj­tásban. A végrehajtásban, értelme­zésben is van javítanivaló. Er­re a Központi Bizottság beszá­molója felhívta a figyelmet. Pártunk álláspontja egyértel­mű, világos. Az érdekek viszo­nyában a társadalmi érdekek az elsődlegesek. A Központi Bi­zottság beszámolója megállapí­totta, hogy ez a gyakorlatban nem mindenütt és nem minden esetben van így. Ilyenkor rend­szerint a gazdasági életre gon­dolunk. De ez az elv nemcsak arra vonatkozik, hanem éle­tünk minden területére: a po­litikára, a tudományra, az iro­dalomra, a művészetre egya­ránt. Ott sem fogadható el, ha egyéni vagy csoportérdeket az össztársadalmi érdekek fölé vagy elé helyeznek. Jó, nyugodt, munkára, alko­tásra késztető légkörben élünk. Ez mindenkire 'kiterjedő létbiz­tonságot, törvényességet, érvé­nyesülési lehetőséget m — hozzáteszem — a becsületes munkával szerzett személyi tu­lajdon gyarapodását is jelenti. De vannak, akik a nyugodt lég­kör, a nagyobb egyéni és tár­sadalmi lehetőségek fogalma alatt egészen mást értenek: a lazább fegyelmet, az ügyeske­dést, a „kevés munka, sok pénz” felfogást, a mindenáron való gazdagodást. S e torz nor­mák szerint élnek és viselked­nek. Az ilyen nézeteket és az ilyenfajta gyakorlatot mi nem fogadhatjuk el! Ezek idegenek eszméinktől, céljainktól. Okos szóval, érvekkel kell, és fo­gunk harcolni az ilyen jelen­ségek ellen, de ahol szükséges, alkalmazzuk a törvény szigo­rát 'm. Katona Imre hangsúlyozta: — A budapestiek állásfogla­lását tömören így foglalhat­nám össze: helyeslik a Köz­ponti Bizottságnak a kongresz- ! szusi dokumentumokban ki­fejtett álláspontját; igénylik, hogy járjunk továbbra is azon az úton, amely az utóbbi év­tizedekben nagy eredmények­hez vezetett, folytassuk követ­kezetesen ezt a politikát; na­gyobb egységet politikai dönté­seink végrehajtásában; társa­dalmi életünk minden terüle­tén, az emberi kapcsolatokban is erősítsük a szocialista voná­sokat; küzdjünk következete­sebben a szocializmustól idegen jelenségek, eszmék és gyakor­lat ellen; korszerűbb vezetési stílust, kulturáltabb, tartalma­sabb emberi kapcsolatokat üze­mekben, hivatalokban és min­den fórumon. Az országban, de Budapesten is előtérbe kerül a gazdaságo­sabb ipari szerkezet kialakítá­sának igénye. Sürgető feladat a budapesti ipar összehangolt távlati fejlesztési és rekonst­rukciós terveinek kidolgozása. E munkánál figyelembe kell venni a várospolitikai követel­ményeket is. El kell dönteni, milyen ágazatokat, vállalatokat kell fejleszteni a fővárosban. Ennek a tervnek az előírásait már az V. ötéves tervben érvé­nyesíteni kellene. Nagy gond Budapesten a munkaerőhiány, ami mind sú­lyosabb problémát okoz. Már jelenleg is egyik oka, hogy ala­csony színvonalú a termelő- eszközök és a berendezések ki­használtsága Budapesten. A vállalatokon, az intézményeken belül is javítani kell a munka­(Folytatás a 6. oldalam)

Next

/
Oldalképek
Tartalom