Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

Ä Pénzügyminisztérium tájékoztatója a háztáji és kisegítő gazdaságok adókötelezettségéről Az utóbbi időben több meg­alapozatlan hír terjedt el a ház­táji és kisegítő gazdaságok adó­fizetési kötelezettségéről. Ilyen többek- között az is, hogy te- myészkocámként bevezetik az 500 forintos évi adót. Ez természe­tesen nem igaz. A különféle hí­resztelések károsan hatnak, mo­tiválják a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelő­munkát, noha az itt előállított termékekre a népgazdaságnak továbbra is nagy szüksége van. A Pénzügyminisztérium ezért szükségesnek; tartotta a követ­kező tájékoztató közreadását, hogy a lakosság lásson tisztán az adókötelezettségben. A mezőgazdasági tevékenység­ből származó jövedelem után a termelőszövetkezeti tagok, az egyszerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetek és társulások tagjai, az illetményföldet használó al­kalmazottak és az egyéb egyéni földhasználók a me­zőgazdasági lakosság jövede­lemadóját fizetik. Azok a mező- gazdasági jellegű tevékenysé­get folytató személyek, akik földterület használata nélkül vagy a saját használatban levő földterület terményeiből el nem látható mértékben foglalkoznak üzletszerű állattartással (állat­hizlalással, állatkeltetéssel), va­lamint akik üvegházi, melegágy! kertészetből, faiskolából, szabad­földi virágkertészetből szereznek jövedelmet, általános jövedelem- adót kötelesek fizetni. A mezőgazdasági lakosság jö­vedelemadójának alapja a föld­használatból a földterület nagy­sága, művelési ága es minősége alapján elérhető átlagjövedelem. Az átlagosnál nagyobb, évi 50 ezer ' forint jövedelmet elérő földhasználók pedig tiszta jöve­delem alapulvételével adóznak. Az átlagjövedelem szerint' fi­zetett évi adót a kormány által meghatározott tételekkel állapít­ják meg megyénként a tanácsok. Az országos átlag egy kataszte­ri hold földterületre vetítve a háztáji gazdaságoknál 475 forint, az egyéb földhasználóknál 607 forint. A tanácsok ezt az ösz- szeget a helyi adottságokat fi­gyelembe véve 30 százalékkal nö­velhetik. Az átlagjövedelem alapján adózókat nem terheli külön adófizetési kötelezettség, az állattartás jövedelme után. Kivételt képez a lótartás. Az át­lagjövedelem alapulvételével fi­zeti a jövedelemadót a föld- használó mezőgazdasági lakos­ság több mint 99 százaléka A termelési érdekek az adófizetők e rétegénél különféle adókedvez­mények útján kerülnek figye­lembevételre. Ezen túlmenően szociális kedvezmények is érvé­nyesülnek. A termelőszövetkeze­ti járadékosok teljes adómentes­séget élveznek, az idős korú földhasználók, 65 éven felüli fér­fi, illetve 60 éven felüli nő adózók 50 százalékos kedvez­ményben részesülnek. Tiszta jövedelem alapján azok a paraszti gazdaságok adóznak, amelyeknél az átlagos­nál lényegesen magasabb jöve­delem keletkezik. Az átlagosnál magasabb jövedelműek adófi­\ zetési kötelezettsége 50 ezer forintnál kezdődik. Ez tiszta jö­vedelem, ami a termelés érde­kében a ráfordítások levonása után érhető el. A rendelet 40 százalékos költségelszámolást biztosít mindenki számára. Az ennél magasabb költség az érin­tett termelők külön igazolására vehetők figyelembe. Segítő csa­ládtagonként a gazdaságban köz­reműködő feleség és gyerekek után további 10—10 ezer forint­tal csökken az adóalap. Az 1975 évi adó megállapítá­sához figyelembe véve, hogy az állattartásnál a költségtényezők rendkívül differenciáltan jelent­keznek, olyan iránymutatást kap­tak a tanácsi szakigazgatási szer­vek, hogy állattartás esetébén 40 százalékot meghaladó kiadást külön igazolás nélkül is elfo­gadhassanak a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, illetőleg az általa kijelölt szerv (Állat- tenyésztési felügyelőség} szak- véleménye alapján. Általános jövedelemadót azok fizetnek, akik földterület hasz­nálata nélkül vagy a saját hasz­nálatban levő földterület termé­nyeiből el nem látható mérték­ben foglalkoznak üzletszerű ál­lattartással. valamint azok. akik üvegházi, melegágyi kertészet­ből, faiskolából, szabadföldi vi- rágkerté&zetből szereznek jöve­delmet. Adókötelezettség az ilyen jel­legű üzletszerű állattartás után akkor keletkezik, ha a bevétel­ből a kiadások levonása után jelentkező jövedelem évi 15 ezer forintnál nagyobb. A saláta termesztése Az év minden szakában, de különösen a tavaszi hónapok­ban, szívesen fogyasztott zöld­ségféle. Hőigénye kevés, ezért haj tatása a tavaszi hónapokban nem igényel fűtésit. Már március elejétől, mint elónövényt hajtat­hatjuk fóliasátorban. Házikerti termesztésié elsősor­ban a Soroksári, Május Királya, Ventura és a\ nyári, őszi ter­mesztésre az Attrakció fajtákat javasoljuk." Ültetés előtt a talajt 20 cm mélyen felássuk és a szükséges műtrágyákat az ásással együtt a talajba dolgozzuk. A saláta alá csak kivételes esetekben adunk istáilótrágyáit. A tap- anyagigényét műtrágyáikkal biz­tosítjuk. Ültetés előtt adjuk a foszfort, a káliumot és a nitro­génnek egy részét. A saláta érzékeny a túltrá- gyázásra. Ilyen esetben levelei sötétzöldek lesznek, fejlődése le­lassul vagy megáll. A károso­dás elkerülése érdekében vizs­gáltassuk meg a talajt laborató­riumban. és győződjünk meg a tápanyagtartalmáról. Különösen a nagy adagú kálium- és nitrogén­trágyák károsítják a növényeiket. Ezért alkalmanként 20 g/négy- zetméter KaO-nál és 5 g/négy- zetméter tiszta nitrogénnél töb­bet ne adjunk. Ültetés előtt a talajt elgereb­lyézzük és vízkapacitásig beön­tözzük. Majd a talaj felületére locsolt TMTD oldattal fertőtle­nítjük a kórokozó gombáktól. A tenyészterület fajtánként el­térő lehet. A kisebb fejű Sorok­sári fajtát 17x17 vagy 17x20 cm- re, a nagyobb fejű Május Kirá­lyát és a Venturát ritkábban 20x20 vagy esetleg valamivel nagyobb tenyészterületre ültes­sük! A kiültetéskor ügyeljünk, hogy a tápkockák ne kerüljenek méilyen a talajba. A mélyen ül­tetett növények levelei a ned­ves talajra fekszenek, és a kór­okozók által jobban fertőződnek. A saláta vízigényes növény, szereti, ha a talaj sok vizet tar­talmaz. Ezért gondoskodnunk kell a víz rendszeres pótlásá­ról. A fejesedés előtt,. ha szüksé­ges, újabb nitrogéntrágyát ad­hatunk. Ezt lehetőleg oldott for­mában- locsoljuk a talajra. A levelekre csapódott oldatot bő vízzel lemossuk. Tápoldat formá­jában sem szabad négyzetméte­renként 1,5 dkg 34%-os ammó- niumnitrát műtrágyánál többet adni. A kései öntözés és műtrágyá­zás késlelteti a fejesedét.!. A fejesedés kezdetétől számítva csak egész kis adagokkal öntö­zünk. A saláta hidegtűrő növény. Optimális' hőigénye 16 C-fok. Ezt a hőmérsékleti értéket egé­szen a kiültetéstől a fejesedés kezdetéig törekedjünk tartani. Az ápolási munkák közé tar­tozik a rendszeres növényvéde­lem. 7—10 naponként permetez­zünk a tetvek és a gomba be­tegségek eúe" A saláta peronoszpóra különö­sen a hajtatásban károsít. Kez­detben világosszürke foltok je­lennek meg a levélen, majd ezek később rothadásnak indul­nak. A levél fonák! részén is penészbevonat található. A be­tegség fellépésének az oka a túl­zott öntözés és a rossz szellőz­tetés. A éklerociniás gyökérpenész hatására a saláta elfonnyad. Először a külső levelek pusz­tulnák el, majd a tünetek foko­zatosan a belső leveleken is je­lentkeznek. A betegség oka a magas páratartalom, a kevés fény, a szakszerűtlen öntözés és a magas hőmérséklet. A rizoktóniás betegség a sa­láta külső levelein jelentkezik a levélszéleken barna rothadás formájában. A rothadás átter­jedhet az egész növényre is. Ha a betegség erősen kifejlődik, akkor akadályozhatja a tápanyag mozgását is. A hajtatásban igen gyakran találkozhatunk a be­tegséggel. A szürkepenész vagy más né­ven botritisz a peronoszpóra után lép fel. A being, sérült le­veleken található. Kis felületen a beteg növényi részek eltávo­lításával és elégetésével véde­kezhetünk. A' levéltetű gyakori kártevője a salátának. Egyes években a rendszertelen védekezés hatásá­ra erősen elszaporodhat. Terbe István egyetemi tanársegéd ílésezeU a MÁK megyei elnöksége A Miagyar Autó Klub Békés megyei elnöksége március 7-én, pénteken délután tartotta soron következő ülését, melyen részt vett Kardos Zoltán területi instruktor. Az elnökség megtárgyalta a kettős jubileumi esztendő felada­tait; hazánk felszabadulásának 30. és a MÁK megalakulásának 75. évfordulójával kapcsolatos teendőket. Véglegessé vált, hogy augusztus 19-én és 20-án, alkot­mányunk ünnepén Gyulán ren­dezik a »„Vár Kupa” autós ügyességi versenyt. Az új KRESZ oktatásával kap­csolatos teendőkkel is foglalkoz­tak. Egy szakbizottság felméri az igényeket, s a felkészülés Után lehetőség nyílik arra, hogy legalább 20 autós jelentkezése esetén kihelyezett tanfolyamo­kat szervezzenek a helyi csopor­tok. A hatórás foglalkozás rész­vételi díja az autóklub tagjai­nak 20 forint, a nem klubtagok. nak 40 forint Szó volt az autós segélyszol­gálatról is. A területi instruktor tájékoztatta a megyei elnöksé­get, hogy a jövőben „támasz­pont” rendszerben működik a segélyszolgálat. Ennek gyakorla­ti alkalmazását és jelentőségét mutatja be a tv-ben a legköze­lebbi „Mindenki közlekedik” című műsor. Az elnökségi ülés bejelenté­sekkel ért véget. Tavaszi karbantartás Sokan .azt gondolják, hogy csak télre kell külön felkészíte­ni a gépkocsit, mert a tavaszias időjárás nem veszélyes a jár­művekre. Igaz, a tél, az utak sózása, a hóle — ami az idén el­maradt — és a fagy nem mér­hető a tavaszi esőzések kártéte­leivel. De éppen a tavaszi idény előtt kell eltüntetni a kocsiról a tél nyomait. Az autóknál most már felesleges a krómozott ré­szek külön felületvédelme, a vé- dőlakkok ámúgy is megöreged­tek, tönkrementek és csak psú- fítják a lökhárítókat és a dísz- léceket. Eljött a króm tisztító szerek használatának az ideje, a sokféle tisztító- és védőszerből válogatva gondosan hozzuk rendbe a krómozott részeket, tá­volítsuk el a rozsdafoltokat. ,A karosszériát ilyenkor aján­latos polír szerekkel alaposan átdörzsölni, az ablakmosó, ab­laktörlő netán rozsdásodó alkat­részét védőlakkal bevonni. Ezek­ről ugyanis gyakran rozsdás lé csorog és befogja a szélvédő előtti részeket a karosszérián. Mindenkor hasznos, ha a szennyezéstől, sártól gondosan letisztított felületeket lekenjük tisztító-, védő- és polírozó szerek kel. Az eredmény: az eső- és mosóvízcseppek nem folynak szét a karosszériáin és a krómo­zott részeken. A tavaszi karbantartás nem­csak a fényezésre vonatkozik, talán még fontosabb a gumik — téli gumik — cseréje, a ko­csi alvázának, futóművűnek, fékrendszerének, gyújtásának az átnézése, ellenőrzése és beállí­tása. A motor hűtőrendszeréből engedjük le a fagyállót, s egy­úttal mossuk át rozsda eltávolí­tó folyadékkal a rendszert. Hasznos lehet egy motorreví­zió is. Ez már a tavaszi-nyári nagyobb motorigónybevételnel* is szól. Télen általában a na­gyobb hőingadozástól szenved a motor, nyáron növekszik a se­besség, több a tartósan nehéz üzem. Ilyenkor felső üzemi hő­mérsékleti határ közelében dol­gozik a motor. Ezért fontos a tiszta, a hatékony hűtőrendszíer és a hibátlan olajozás. Vizsgál­juk meg a légszűrőt is, s ha kell, cseréljük ki. A tavaszi esők után gyorsan porosodik az út, szükséges védekezni a por ellen is. A téli üzemben próbára volt téve az autó egész villamos berendezése, főként az akkumu­látor. Átvizsgálásáról, ellenőrzse- séről sem sziabad elfeledkezni. A tavaszi autóápolás és karban­tartás fontos, bár fáradságos feladat. Ha lelkiismeretesen el­végezzük, kevesebb a gond nyá­ron. Túraajánlatok autósoknak A MÁK Békés megyei Szer­vezetének Túra Bizottsága me­gyénk autósainak igénye szerint 1975-re összeállította programját. A kirándulni vágyó autósok bel­földi és külföldi túrák között válagathatnak. A MÁK touring osztálya az „Autósélet” januári számában közölte hazai és külföldi túra ajánlatait. A Magyar Auitó Klub Békés megyei Szervezetének Túra Bi­zottsága is gazdag program- ajánlattal segíti a megye autó­sait. A hazai túrák- és kirándu­lásoknál a szervezők figyelembe vették felszabadulásunk 30. év­fordulóját. Jubileumi és emlék­túrákat szerveznek a történelmi események színhelyeire és az or­szág nevezetesebb részeibe. Csak néhány a belföldi túrák közül: gyulai kirándulás a várjátékok­ra, a szegedi szabadtéri játékok megtekintése. Szeptember köze­pén kirándulás a budapesti me­zőgazdasági kiállításra és láto­gatás a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. A klub megyei szervezete fel­újította és bővítette kemping­felszereléseit. Ezzel is segíti a túrákon részt vevő autósokat. Közlekedési park épül Békéscsabán A Békés megyei Közlekedés- biztonsági Tanács és a Magyar Autóklub Békés megyei szer­vezete társadalmi összefogással gyermek közlekedési park épí­tését tervezi Békéscsabán. Elő­zetes megbeszélés után a városi tanács erre a célra területet biztosított a Penza lakótelep mellett, a KPM Békés megyei Közúti Igazgatósága társadalmi munkában vállalta, hogy a köz­lekedési park terveit elkészíti és az építkezéshez anyagi segít­séget nyúlt. A két társadalmi szervezet kéri a megyeszékhely vállala­tait, gyárait, üzemeit, szövetke­zeteit, szocialista és munkabri- gadjaif, hogy erejükhöz mérten építőanyaggal és társadalmi munkával nyújtsanak segítsé­get a közlekedési park építésé­hez. A jelentkezéseket a MÁK Bé­kés megyei szervezete, 5600 Bé­késcsaba, Kossuth tér cím alá kérik

Next

/
Oldalképek
Tartalom