Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
A búb&s bemenet! már muzeális emlék Okányban Verőién yes, szép téli időben érkeztem a megye ha .árán levő Okányba. A járókelők fázósan húzták össze magukat, s meggyorsították lépteiket A városba is beillő, korszerű áruházban szinte egymásnak adták a kilincset a vevők. Egy kis tereférére azonban meig- megálltak, megnézték ki mit vásárolt, megbeszélték az érdekes híreket Az artézi kút is jó alkalom a „találkára”. Amíg megtelnek a kannák friss vízzel, el lehet beszélgetni a napi eseményekről. A járdán jól öltözött óvodások népes csoportja bandukolt az óvónők társaságában. A \ prémes kabát és a télisapka jól I betakarta a gyermekeket, a hi- | deg szél azonban pirosra csip- í te orrukat arcukat Az általános iskola udvarán a nagyszünet örömeit élvezték a diákok, vidáman haneúroztak, játszottak. Séta közben feltűnt á sok villaszerű új ház. Gyönyörű kovácsoltvas, illetve léckerítések adnak gondozott külsőt a portáknak. Az új és a régebben épült házak kitatarozva sorakoznak a fő- és mellékutcákban egyaránt Az ablakokon modern függönyök, a függönyök mögött jó ízléssel berendezett tiszta lakószobák. Az egyik közkifolyónál beszélgető asszonyok elmondják, hogy az okányiak mindig híresek voltak a rendszereiéiről. Az otthonukat nagyon meg becsű1 ték. Pedig a felszabadulás előtt nagyon szegényes környezetben éltek. Leetöoben egy- szoba-konvhás. földpadlós házikókban laktak. De a búbos kemencét hetenkint kimeszelték, a földoadlőt sárgaföldes vízzel mázolták. A falakat az. év minden szakában újból meszelték. Nem volt nagyobb szegvén az elhanyagolt lakásnál Okányban. Büszkeségükéi megértem. Hisz a legutóbbi S évtizedben több mint 400 úi lakás épült Okányban. 250 lakásba sikerült eddig bevezetni a vizet, aminek nagy jelentőségét Irázi Gyula okányi lakos így foglalta össze: — A legnagyobb kényelmet a vezetékes víz hozta nekünk. Én sokáig éltem tanyán. Bizony, gyakran mosakodtam kézbő] vagy az itatóvályúból. Arról nem is szólva, ha egész napra kimentünk a földekre dolgozni, a korsóvízből nemigen jutott mosakodásra. Nálam 25 ezer forintba került a komplett fürdőszoba. De oda nem adnám semmiért. Villanyboiler adja az állandó meleg vizet. Akkor fürdők, amikor kedvem tartja. Ez aztán a keleti kényelem. Milyen község is Okány? A külső szemlélő jómódú, gazdag községnek látja. Méhes Sándor tanácselnök szerint, „ágynak kicsi, bölcsőnek nagy”. A 4200 lelkes Okány ugyanis alsófokú központ, tehát kís- iköaaést & költségvetésben és sok egyéb téren ez hátrányosan érinti a fejlődést. Egyébként valóban sokat fejlődött a község. Azelőtt a lakosság zöme cseléd, mezőgazdasági munkás volt, vagy eljárt ku- bikolni, aratni, csépelni. A felszabadulás után gyorstempóban megindult az építkezés. Sokan régi álmukat akarták valóra váltani, s piros cserepes kis tanyákat építettek. A legutóbbi években azonban felszámolták a tanyavilágot, ma mindenki a faluban éL Az ötvenes években egy kicsit megtorpant a fejlődés, majd a mezőgazdasági szövetkezetek kialakításával újból fellendült. Ma a Petőfi és az Alkotmány Tsz adja a lakosság zömének a megélhetést. A mély fekvésű talajon 1970-ben több mint 12 millió forint kárt okozott a belvíz. Azóta 10 millió forintos üzemi vízrendezést valósítottak meg, s ma már biztonságos a termelés Okányban. A legutóbbi években már 5—8 millió forint tiszta nyereséggel zárnak a kollektív gazdaságok. Jól kihasználják a háztáji lehetőségeit. 1974-ben a háztáji portákról összesen 25 millió forint értékű sertés- és marhahúst adtak közfogyasztásra ebből a faluból. A Petőfi Tsz tízezer tyúkot helyezett ki háztáji portákra. Takarmányt is ad hozzá, s amelyik háziasszony 350 tyúk gondozását vállalja, az havonta megkeresi a kétezer forintot. A nők foglalkoztatására a Petőfi Tsz tésztaüzemet rendezett be. Az okányi házitészta a megye határán túl is keresed. Bedolgozók: fehérneművarrók, szőnyegszövők és gyékényfonók Békéscsabára, illetve Okányba. A férfiak egy részének faüzemben, műhe'yben adnak munka- lehetőséget. Az egész falu felnőtt lakosságát azonban nem tudják foglalkoztatni. Mintegy 400-an eljárnak dolgozni. De csak eljárnak, el menu kőiteknek, mert nagyon jól érzik magukat Okányban. Az elmúlt években egyebek között 10 kilométer vízvezetékhálózat épült 31 közkifolyóval, korszerűsítették a közvilágítást, újabb utcákban épült járda, bővítették és korszerűsítették a művelődési házat, a községi könyvtárat. Teljesen megoldották a gyermekek óvodai ellátását. Most épül az ifjúsági klub, ahol muzeális emlékként megőrzik a búbos kemencét. A tervek szerint öregek napközi otthona épül, orvosi lakás rendelővel. Az V. ötéves tervben törpevízmű épül 12 millió forintos köl séggel. Ehhez a tanács is jelentős összeggel hozzájárul, ami évekre megterheli a költségvetést. A vízmüvet mégis megépítik, hogy minden portára eljusson, a friss víz Okányban. Sok bosszúságot okoz a rend- szerető oliányiaknak a korszerűtlen kövesút. A 40 éve — lovas kocsis közlekedésre — épült út apró kockás kövei között esős időben feljön a sár, száraz időben pedig porfelhőben úszik a falu. Az alapozás kitűnő, csak aszfaltburkolat kellene rá, amire a kisközségi tanács anyagi erejéből nem futja. A portalanított út azért is jó lenne, mert Okányban sok virág nyílik nyáron, nagy gondot fordítanak a parkosításra. A gömbakácok, a rózsaligetek, a zöld pázsitok üdébbek lennének, ha nem lepné be őket nap mint nap a por. A megye széli kisközség lakói ugyanis nem csak arra büszkék, hogy tiszta a lakásuk, szép, virágos az udvaruk: szeretik a virágot az utak menten és a tereken is. Ary Róza 9 ÉÉiBMSSs. A mőfc foglalkoztatására tészta üzemet rendezett be a Petőfi Tsa Ä fe@n§?@ss7!Js! irányelvek föfei?éb@R!° Helyünk a dobogón A technika korszerűsítéséért folyó világméretű versenyben lehetőségeink meghatározottak, be kell érnünk a hosszú emelvény egyik — szerény — helyével, ami a műszaki-tudományos fejlődés rekordnak számító eredményeit, gyakorlati alkalmazásukat illeti. Amiből persze nem az következik, hogy kezünket ölbe téve sóhajtozzunk: bezzeg ott és amott... IMövekvő arány Hazánk nemzeti jövedelmének több, mint három százalékát fordítja tudományos kutatásokra, ami nemzetközi összehasonlításban is megfelelő arány. (1960-ban a nemzeti jövedelem 1,54 százalékát, 2,3 milliárd forintot költöttek ilyen célokra, 1973-ban 3,04 százalékát, 10,9 milliárdot.) Más kérdés — s döntő elem gazdasági fejlődésünkben — miként kamatozik ez a pénz a gyakorlatban, például elég gyors-e a műszaki-tu- dományos eredmények terme- lésbeni hasznosítása? Teendőink és lehetőségeink summázata így olvasható a párt Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben: „Társadalmunkban növelni kell a tudomány szerepét és gyorsítani termelőerővé válását, hatékonyabbá kell tenni a kutatási eredmények felhasználását.” Tekintélyes alapokra támaszkodhatunk: 1450 kutatóhelyen 77 ezer ember tevékenységére. Kézzelfogható kamatok Bábolnán egy mázsa szemes kukorica előállításához tizedannyi munkaórát vesznek igénybe, mint az állami gazdaságokban átlagosan. Tanúságtétel arról, miként ölthet testet a műszaki-tudományos eredmények gyakorlatban! alkalmazása. A decemberben rendezett országos erőművi konferencián arról hallhattunk, hogy az 1980—1990 között létrehozandó erőművi kapacitások 40—60 százaléka már az atomenergiára alapozódik. Paks — ahol az 1930—1984-es időszakban négy, egyenként 440 megawattos, atomenergia táplálta áramtermelő blokkot helyeznek üzembe — jelképe a műszaki-tudományos haladásnak. Ám annak szintén, hogy egymagunkban képtelenek lennénk a számunkra szükséges módszereket, eszközöket előteremteni — megalkotni, megteremteni —, azaz itt is növekszik a szerepe a nemzetközi munkamegosztásnak. Bevezetőben említettük: lehetőségeink meghatározottak. Fogalmazhatunk nyersebben: a műszaki-tudományos haladásban nincs erőnk minden területen lépést tartani. Ezért építenünk kell arra is, amit mások elértek, úgy, hogy ezeket a módszereket, eszközöket megvásároljuk. A kohó- és gépipar például 1950—1954 között mindössze egyetlen licencet vett meg. 1968—69-ben, tehát feleannyi idő alatt harminckettőt. Licenc alapján készülnek egyebek mellett a Rába-Man motorok, a Crossbar rendszerű telefonközpontok, a 2000 lóerős vasúti Diesel motorcsalád tagjai, a színes televíziók ... Vajon nélkü" lözhetnénk-e ezeket? A ha!©dé§ pénzbe kerül! Minél bonyolultabb egy termék, annál költségesebb a megalkotásáig vezető kísérletek, kutatások tömege. A gyógyszer- iparban egy új készítmény mögött átlagosan hatezer vegyület vizsgálata áll, időben pedig esztendők. A realitásokat tévesztik szem elől azok, akik úgy hiszik, minden műszaki-tudományos területen módunk van újat alkotni, adni. Sem anyagi, sem szellemi erőink nincsenek ehhez, s es megszabja helyünket a dobogón A társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelése megköveteli — amint a kongresszusi irányelvek kimondják — «... a műszakitudományos haladás gyorsítását, új technológiák bevezetését.. ”, de minden esetben szigorúan ragaszkodva az ésszerűséghez. Egy-egy maradandó eredmény elérése sokba kerül. Az, hogy a szénbányászatban ma a szállítás 93 százalékban gépesített, milliárdokat követelt. Nem csekély összeget emészt fel a mezőgazdasági termelési rendszerek meghonosítása sem — a tervek szerint 1980-ban már 80C ezer hektárt fognak át —, de szükségszerű út, mivel így elégíthetők ki biztonságosan, gazdaságosan á népgazdasági igények. Ám éppen a nagy költségek miatt az irányok, módszerek, eszközök kiválasztásának felelőssége sem mellékes; a haladást nem foghatjuk fel „kerül, amibe kerül” feladatként. A bagyomanyok köteleznek Lenin a szocializmus építésének elengedhetetlen alapelvei közé sorolta „az alkotómunka feltételeinek következetes kiterjesztését”. Ez azonban nem válhat el a társadalom szükségleteitől, még kevésbé kerülhet szembe a társadalom céljaival A műszaki-tudományos haladás céljai azonosak a szocialista társadaloméval: az emberi élet erkölcsi, anyagi gazdagításával Ehhez hozzájárulni éppúgy lehet az oktatásban az audiovizuális módszerek elterjesztésével mint az iparban az évente kutatásra költött ötmilliárd forint egy-egy területre koncentrálódó felhasználásával. A tömegek szemében évszázadokon át misztikum övezte ai életüktől, munkájuktól távoleső tudományt. A ma emberének közvetlen ismerősévé válik, b holnapra még inkább így lesz Terveink a már elért s a várható műszaki-tudományos eredményekre alapozódnak, akár a termelékenység növelésében, akár új növényfajták kitenyésztésében, meghonosításában, a szállítás korszerűsítésében, a hírközlés fejlesztésében. A hagyományok gazdagok, s ezért köteleznek. Arra, hogy a műszakitudományos haladás még célszerűbben szolgálja a szocialista társadalomban élő embert, általános és egyéni értelemben egyaránt. Mészáros Ottó Beruházás kivitelezési munkákra felveszünk bérszámfejtésben jártas gyors- és gépírót, villanyszerelőt, általános lakatost, vfa-, központifűtés-szerelőt, asztalost. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni: Oj Élet Mg Tsz. Orosháza, beruházási és fejlesztési osztályon SOTS* MÁRCIUS 2.
