Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA (Folytatás az 5. oldalról) dalom pozitív erői, a szocaliz- mus hívei a hangadóit, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a fegyelmezetlen­séget, a cinizmust, a közösség V. Társadalmunk éleiében érvényesül a párt vezető szerepe Ä párt vezető szerepe teljes mértékben érvényesül társadal­munk életében. Pártunk, mint a munkásosztály politikai pártja, megtestesítette és érvényesítette a munkásosztály vezető szere­pét, egyben kifejezte az egész nép érdekeit, amelyeknek szol­gálatát a legfőbb kötelességének tartja. A párt eleget tudott ten­ni kötelezettségeinek, mert esz­mei, politikai és szervezeti egy­sége mindvégig töretlen volt. A beszámolási időszakban a Köz­ponti Bizottság és a párttagság, a párt és a munkásosztály, a nép egysége, összeforrottsága tovább szilárdult. Ez sikereink legfőbb forrása. — A X. kongresszus óta eltelt négy esztendőben megfelelő mó­don folyt a pártépítő munka. A párt — létszámát és szociális összetételét tekintve — egész­ségesen fejlődött. A pártnak a X. kongresszus idején 662 000 tagja volt, 1975. január 1-én a taglétszám 754 000 volt. Ez ki­fejezi pártunk élcsapat és tö­megpárt jellegét, társadalmunk fejlettségét. — Javult a tagfelvételi mun­ka,. növekedett a pártban a ter­melésben közvetlenül részt ve­vő, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Jó politikai munkával továbbra is el kell ér­nünk, hogy az új párttagok kö­zött a munkások és a termelő­szövetkezeti parasztok, a fizi­kai dolgozók országosan több­ségben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alapján történik. Minden olyan dolgo­zót, értelmiségit, alkalmazottat is fel kell venni a pártba, aki megfelel a párttagság követel­ményeinek. — A pártegysóg a két kong­resszus közötti időszakban kiáll­ta a gyakorlat próbáját. A kö­vetelmények szüntelen növeke­dése miatt, az új kérdések és feladatok tisztázásának meneté, ben, a pártegységet elvszerű vi­tákkal, a párt álláspontjának vé­delmével, a téves nézeteik elle­ni szüntelen harccal magasabb színvonalra kell emelnünk, még szilárdabbá, megbonthatatlanná tennünk. A Központi Bizottság­nak és a párt 24 000 alapszerve­zetének, minden tagjának min­denkor egy irányba és együtt kell lépnie. — Pártunk tevékenységében a legutóbbi négy évben is tovább erősítettük a demokratikus centralizmust, a párt felépítésé­nek és működésének lenini alap­elvét. A demokratikus centra­lizmus fejlődését tükrözi a kol­lektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének egyidejű és fokozottabb érvényesítse a párt- szervezetek tevékenységében minden szinten. — Mégsem lehetünk elégedet­tek a helyzettel. Előfordul, hogy egyes helyeken megsértik a centralizmus elvét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező párthatározatoknak. A tapaszta­latok azt mutatják, különösen fontos, hogy a mindennapi mun­kában nagyobb figyelmet fordít­sunk a párthatározatok egységes értelmezésére és következetes képviseletére. A pártban meg­engedhetetlen az egyes határo­zatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nem egyszer, még felelős beosztású tisztségviselők részéről is elő­fordult. — A demokratikus centraliz­mus lenini elveit nem kevésbé sértik meg azok, akik nem tart­ják meg a pártdemokráciát. Előfordul, hogy nem tartják tisz­teletben a párttagok jogait, nem igényli^ a véleményűiket, javas­lataikat vagy figyelmen kívül hagyják őket. Gyakori, hogy a párttagok nem kapnak választ jogos kérdéseikre, vagy javas­lataik nyomán nem történik in­tézkedés. Az is tény, hogy a tag­ság agy része maga sem él meg. felelően a jogaival, nem elég te. vékeny a politika alakításában és végrehajtásában. Ki kell kü­szöbölni ezeket a hiányosságo­kat. — A X. kongresszus megkü­lönböztetett figyelmet fordított a pártalapszervezetek munkájának javítására. A pártmunka szín­vonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként ha­lad a végrehajtás első vonalá­ban, az alapszervezetekben. A különböző területeken dolgozó vezetők összességükben megfe­lelően látják el feladataikat Kommunistának, pártiunkcioná. Fiúsnak, köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes beosztás, hanem mindenekelőtt kötelessé­get munkát, küzdelmet a kom­munizmus eszméjének, a mun­kásosztálynak, a népnek önzet­len szolgálatát jelenti. A vezetők kiválasztását és nevelését cél­tudatosabbá kell tenni. A tehet­séges, a közügyak iránt érdek­lődő, a különböző társadalmi szervekben tevékenykedő, köz- megbecsülést élvező, a munká­ban élenjáró dolgozókat kell ve­zető beosztásokba helyezni. — A X. kongresszus nyomaté­kosan felhívta a figyelmet, hogy a párt határozatainak végrehaj­tása a munka egész folyamatá­ban megkívánja a pártellenőr­zést. — A pártellenőrzésnek át kell fognia az egész társadalmi te­vékenységet; ki kell terjednie, a gazdasági, az állami, al tudomá­nyos, a kulturális élet minden területére. A pártellenőrzés cél­ja nem egyszerűen a hibák fel­fedése és a felelősök megbünte­tése. Ez is. A pártellenőrzés lé­nyege azonban a határo­zatok végrehajtásának segítése, az adott terület helyzetének hi- j teles felmérése, megfelelő javas­latok kidolgozása a végrehajtás megjavítására, a jó tapasztala­tok általánosítása. — Javasoljuk a XI. kongresz- szusnak, hogy határozzon el tagkönyvcserét, amelyet még 1975-ben előkészítenénk és egy jő esztendő alatt be is fejezhet­nénk. Ennek során mód nyílnék a párt tagjaival való személyes beszélgetésre a párt politikájá­ról, szervezeti rendjéről, a párt­tag személyes kérdéseiről, s minden bizonnyal ez a párt esz­mei, politikai, cselekvési egysé­gének erősítését eredményezné. — A tömégszervezetek és mozgalmak nagymértékben ki­vették részüket pártunk X. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásából. (A ; szakszervezetek tevékenysége ; a X. kongresszus óta tovább fejlődött, politikai felelősségük I még inkább fokozódott, segítet- [ ték a munkásosztály, a dolgozó] tömegek és a párt kapcsolaté- j nak erősítését. A kommunisták! fontos feladata, hogy segítsék a; szakszervezetek politikai, moz­galmi jellegének fejlesztését; a dolgozók körében folytatott po­litikai felvilágosító munkát, a munkásosztály világnézetének terjesztését, a munkahelyi de­mokrácia kibontakoztatását, a dolgozók felelősségérzetének nö­velését a társadalom ügyei iránt. —I A KISZ mint a párt if­júsági szervezete, betölti társa­dalmi, politikai szerepét, ered­ményesen végzi munkáját. A párt X. kongresszusának útmu­tatását követve, erősítette és fejlesztette kommunista jelle­gét. A jövőben arra kell töre­kedni, hogy a KISZ a párt köz­vetlen segítőtársaként még önál­lóbban dolgozzék. Ezzel együtt fejlessze tömegszervezeti, moz­galmi jellegét is, hogy minden­kor az ifjúság vonzó, tekinté­lyes politikai szervezete legyen. A KISZ fontos feladata, hogy erősítse politikai befolyását a fiatalok, elsősorban a dolgozó ifjúság körében. — A párt szervei és szerveze­tei a legutóbbi négy évben ered­ményes munkát végeztek a nők társadalmi helyzetének javítása érdekében. A jövőben is tekint­sék állandó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szakmai fejlődésével és társadalmi akti­vitásának növelésével foglalko­zó határozat valóra váltását. A nők helyzetének további javítá­sa egész társadalmunk érdeke. — A Hazafias Népfront-moz­galom a párt szövetségi politi­kájának, a párt vezetésével és a társadalmi szervezetek aktív közreműködésével fejlődött, to­vább szélesítve a párt és a pár- tonkívüli dolgozók kapcsolatát, segítve a tömegek cselekvő rész­vételét politikai, társadalmi él'» tünk sokirányú fejlesztésében. Ä fejlett szocialista társadalom építésének korszakában szövet­ségi politikánk folytatása, a nemzet összes alkotó erőinek tö­mörítése, a szocialista nemzeti összefogás további szélesítése még fontosabbá válik. Áz a fel­adatunk, hogy a párt és szer­vezetei országosan és helyileg, minden városban és községben az eddiginél még jobban épít­senek a Hazafias Népfront-moz­galomra. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése megkö­veteli, hogy a mozgalom politi­kai tevékenysége — közéleti je­lentőségének megfelelően — egész társadalmunkat átfogja és áthassa. — A Központi Bizottság ki­dolgozta. vitára bocsátotta és most a kongresszus elé terjesz­ti a Szervezeti Szabályzat módo­sításának tervezetét. Az előter­jesztésből kitűnik, hogy a Köz­ponti Bizottság véleménye sze­rint az érvényes Szervezeti Sza­bályzat nem igényel lényeges módosítást, alapvetően jól segíti a párt tevékenységét. A java­solt módosítások azt célozzák, hogy a Szervezeti Szabályzat még jobban szolgálja a párt eszmei­politikai cselekvési egységét. — Fontos javaslat, hogy a jö­vőben négy év helyett ötéven­ként kerüljön sor pártunk kongresszusának összehívására, a pártszervek és a pártvezetősé­gek újjáválasztására. így a párt- kongresszus ciklusai egybeesnek majd az ötéves népgazdasági tervek periódusaival. A párt leg­magasabb fóruma behatóbban megtárgyalhatja a népgazdasági terveiket, amelyek a mi viszonya­ink között a szocializmus építé­sének szinte valamennyi megha­tározó feladatát tartalmazzák. — Ezzel a módosító javaslat­tal kapcsolatban meg kell je­gyezni: az 1972 novemberi köz­ponti bizottsági ülésnek, amely ellenőrizte a X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtását, je­lentős szerepe volt abban, hogy a kongresszusi határozatok vég­rehajtása meggyorsult és követ­kezetesebbé vált. Ennek tapasz­talatait általánosítva rendsze­ressé lehetne tenni, hogy a Köz­ponti Bizottság a kongresszusi ciklusok félidején ellenőrizze a kongresszusi határozatok vég­rehajtásának helyzetét. — Meggyőződésünk, hogy a módosított Szervezeti Szabályzat megfelel a pártmunka általános és új követelményeinek. VI. Az egész világon tovább növekszik 9 S7nei9li7miis vnn7prpip A párt nemzetközi tevékeny­ségét, az állam külpolitikáját elemezve a beszámoló megálla­pította: a Magyar Népköztársa­ság kivette részét azokból a nemzetközi erőfeszítéseikből, amelyeknek eredményeként' a szocializmus, a haladás, a béke erői világszerte növekedtek. — A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXIV. kongresz- 6zusán elfogadott békeprcgram, a Szovjetunió, a szocialista or­szágok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen az enyhülés a világpolitika fő irányzata lett. A nemzetköd erőviszonyok jelen­tős mértékben megváltoztak a szocializmus, a béke és a hala­dás erőinek javára. A szocialista világrendszer a társadalmi hala­dás döntő, legyőzhetetlen erejé­vé vált. A Szovjetunió és a szo­cialista országok következetes és összehangolt aktív békepolitiká­ja jobb feltételeket teremtett a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A kedvező világpo­litikai fejlődést segítették a ka­pitalista országokban folyó osz- tályharc és a nemzeti felsza­badító mozgalmak sikerei, a bé­két és biztonságot óhajtó nép­tömegeknek, a világ valamennyi békeszerető erejének együttes, aktív megmozdulásai is. — A megváltozott helyzetben a burzsoáziának az erőviszo­nyok alakulását reálisan felis­merő része politikájában tény­ként elfogadja a szocialista or­szágokkal való békés egymás mellett élés szükségességét, mint az egyetlen lehetséges alternatí­vát egy új világháborúval szem­ben. A szélsőséges imperialisták azonban megkísérlik visszasze-. rezni elvesztett hadállásaikat. Gyakran a fasizmus régi és új eszközeihez nyúlnak, növelik a nemzetközi feszültséget, szítják' a fegyverkezési hajszát, hábo­rús provokációkat szerveznek. De a népek előre akarnák ha- | ladni, nem hajlanak meg az imperialista, fasiszta hóhérok előtt! Ezt bizonyítja a chilei nép állhatatos harca a zsarnokok ellen, a görög nép küzdelme a demokratikus haladás kibonta­koztatásáért, a portugál hazafi- ! ak és a nép határozott vissza- csapásai az ellenforradalmi kí­sérletekre. — A nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások még jobban kidomborították a szo­cializmus fölényét és előnyeit a kapitalizmussal szemben. A szo­cializmus vonzereje sohasem lá­tott mértékben növekedett és to­vább növekszik az egész vilá­gon. A szocialista világrendszer léte, a szocialista országok dina­mikus fejlődése, a szocializmus és a békepolitikájúkban megtes­tesülő és reális erőként ható eszméje a jövőre gondoló em­beriség reménye. — A párt és a kormány szé­les körű nemzetközi tevékenysé­ge, az ország kapcsolatai kiter­jednek úgyszólván az egész vi­lágra. Számunkra ezek közül legfontosabbak a szocialista or­szágokkal fennálló kapcsolata­ink. Hazánk szocialista építőmun­kájának legfontosabb nemzetkö­zi feltétele a szocialista világ- rendszer léte, országaink inter­nacionalista összefogása, kölcsö­nös, testvéri segítése, sokoldalú alkotó együttműködése. Ennek megfelelően hazánk a két kong­resszus közötti időszakban is gyümölcsözően fejlesztette kap­csolatait a szocialista közösség országaival. Miként eddig, a jö­vőben is következetesen arra törekszünk, hogy cselekvőén elő­segítsük a szocialista országok egységének erősítését, széles kö­rű politikai, gazdasági, kulturá­lis és ideológiai együttműködé­sének elmélyítését. — Megkülönböztetett jelentő­séget tulajdonítunk a Szovjet­unióhoz fűződő mély és meg­bonthatatlan testvéri barátsá­gunk szüntelen erősítésének. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a beszámolási időszakban is' minden területen tovább mé­lyültek és szélesedtek a ma­gyar—szovjet kapcsolatok, ame­lyek eredményesen szolgálták országaink, népeink közös érde­keit, erősítették szövetségünket, együttműködésünket, barátsá­gunkat. Népeinket egyesíti érde­keink, forradalmi eszméink és céljaink közössége: a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, a 1 szocializ­mus és a kommunizmus építése, A kongresszus megelégedéssel állapíthatja meg: a magyar- szovjet barátság felhőtlen, párt­jaink, népeink kapcsolatai test­vériek és megbonfhatatlanok. — A barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében gyümölcsözően fejlődnek kapcso­lataink a többi testvéri szocia­lista országgal is, a Bolgár Nép- köztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Kubai Köz­társasággal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársa­sággal, a Román Szocialista Köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. I — Nem rajtunk múlt, hogy a kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló szándékaink nem találtak kedvező fogadtatásra a Kínai Népköztársaság és az Albán Népköztársaság vezetői részéről. Többször is tanújelét adtuk, hogy egyenlő alapokon, korrekt módon készek vagyunk államkö­zi kapcsolataink fejlesztésére. — A szocialista országok egyeztetett külpolitikai tevé­kenységének fontos tényezője a Varsói Szerződés Szervezete, amely ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Álláspontunk ismeretes, mi a teljes leszerelés mellett va­gyunk, de hangsúlyoznunk kel], hogy ameddig a NATO fennáll és más imperialista fegyveres blokkok léteznek, addig a né­peknek szükségük lesz a Var­sói Szerződés Szervezetére. — Bővítjük politikai, diplomá­ciai és gazdasági kapcsolatain­kat a teljes nemzeti és gazda­sági függetlenségükért küzdő né­pekkel, országokkal. A szocialis­ta országok, a fejlődő országok, az el nem kötelezettek harca se­(Folytatás a 7. oldalon) megkárosítását. Arra törek­szünk, hogy társadalmunk köz-, szellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint Osszon er­kölcsi és anyagi elismerést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom