Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
HARMINC ESZTENDEJE 50« A földosztás és ellenségei Negyvenöt tavaszára a fasiszta vezérek is elvesztették korábbi reményeiket. A győzelem kilátástalansága adatta ki Hitlerrel március 19-én az úgynevezett Nérő-parancsot: „Minden hírközlési, szállítási, ellátási és hadiipari jellegű üzemet, továbbá mindazokat a készleteket, amelyeket az ellenség a közeljövőben vagy később felhasználhat, meg kell semmisíteni.*' S hogy ezt a parancsot menynyire komolyan vette a hitleri hadvezetés, bizonyítja a főparancsnokság ugyanazon a héten kiadott hadijelentése: „Halálra ítélték Stebel őrnagyot, egy utászezred törzstisztjét, Schneller őrnagy hadtestsegédtisztet, Peters hadnagyot, egy légvédelmi egység parancsnokát, amely Remagennél a Rajna-híd védelmére volt kirendelve és távollétében Bratke kapitányt, Remagen katonai parancsnokát, mert nem robbantották fel idejében a remageni Rajna-hidat és nem szervezték meg a város védelmét. Az ítéletet azonnal végrehajtották.” Másmilyen gondok foglalkoztatták a háború közvetlen nyűgétől megszabadult területek katonai vezetőit. Békés megye orosz katonai parancsnoka március 18-án tétette közzé a lapokban: „Parancs! Békés vármegyei szemleutam alkalmával azt észleltem, hogy a vármegye köz- igazgatási vezetői nem fordítanak kellő gondot a köztisztaságra. Az úttestek, valamint azok környéke tisztátalanok, ott állati hullák és egyéb fertőzést terjesztő anyagok eltakarítatlartul hevernek... Ezért elrendelem, hogy az egész vármegye területén mindenütt a legsürgősebben közerő kirendelésével a közegészséget veszélyeztető hullák és romlandó anyagok a legsürgősebben eltakaríttassanak.” Március 15-i hatállyal lépett életbe az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. Me. számú rendelete „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművesnép földhöz juttatásáról”, Néhány nap múlva munkához látott a szarvasi földigénylő bizottság *is — és elindulhatott a szabad munka a határban. Igaz, nem gondtalanul. Dr. Vincze Ferencnek a Szarvas város-járás szabad negyedszázada című kötetben megjelent tanulmánya szerint: „Műveld, ahogy tudod — volt a jelszó. A legkezdetlegesebb módon fogtak munkához az új honfoglalók. Kaoával, ge- reblyével kaparták a földet, a szerencsésebbek tehenüket fogták az eke elé. Tehén borjúval, tehén lóval összefogva szántott, vetett s az igyekezet eredményes volt. A kiosztott föld 80 százalékát tavasszal sikerült a termelésbe állítani. A birtokreform ellen Szarvason is megindult a reakció támadása. Egy nyilas vezető például vasvillával támadt a föld mérésére megjelent bizottsági tagokra. ... Jómódú nagykeres- ' kedő, hentesmester, 12 fővel dolgoztató szabó egyaránt arra hivatkozott, hogy további megélhetésüket veszélyezteti a kisajátítás. Egyszeriben a földművelést tekintették élethivatásuknak.” 4 Olvasóink viiája: Közős ügyeinkről — a demokratizmus szellemében Megyénkben közős üggyé váltok az ésszerű, megvalósítható javaslatok Az utóbbi időben elég sok ész- j revételt kapunk olvasóinktól a területfejlesztéssel, a javak el- I osztásának területi aránytalanságával kapcsolatban. Akár le- ! vél, akár szóbeli megjegyzés legyen az, tartalmában azonosak: általában a „modern gyarmatosítást” kifogásolják, hogy lassan mindenütt csak valamelyik vállalat, gyár stb. telephelyei lesznek megyénkben. Ezeken a telepeiken a munkaerőt a megye adja, a haszon, a nyereség, tehát a pénz más megyébe vagy a fővárosba vándorol — ahol a központjuk van. Es ahol a pénz, ott van a több fejlesztési alap is — lakás, kórház, óvoda. Miért nem lehetne itt is esetleg összevontan megyei vállalatot létrehozni? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak. Egyik 270 gépelt sorral írt levél vitaindítóként ennél is tovább megy. Ebből ' idézünk: „Azért írok ez ügyben a Népújsághoz, mert az a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja és ebben a vonatkozásban első lépésként vitaindítóként legtöbbet tehet.” Sok az érfe!met!en Az ötödik ötéves terv készítésének évében vagyunk. A jó | elgondolásokra, az ésszerű és I megvalósítható javaslatokra mindig nagy szükség van. Ezért is adunk helyet néhány, a levélből kiragadott észrevételnek — bár egyiké, másika a keser- gésig is elmegy. Például: „Nem hiszem, hogy az országban lenne még egy ilyen hátrányban levő megye, s ezen belül olyan megyeszékhely, mint a miénk. — írja és tovább megy: „Ország- gyűlési képviselőinknek vagy a megyei tanács végrehajtó bizottságának miért kell elfogadni olyan költségvetést, mely a megye részére már eleve hátrányt jelent és további aránytalanságot szül.” Nagyon sokszor előfordult — mondja a levél — az is, hogy egy megyei beruházást fentről lefújtak, de ugyanaz más megyében megépült. Semmivel sem lehet magyarázni azt, hogy a szomszédos Csong- rád megyében 16, Hajdú és Szolnok megyében hat, illetve hét olyan vállalat van, ami Békés megyei érdekeltségű. Az rendben van, hogy egy-egy vállalat működési területe több megyére is kiterjed, de a területi arány miért nem oszlik meg egyenletesen az egyes megyék között? A területi aránytalanság tényét egyik képviselőnk az országgyűlésen is kifejtette, de ezenkívül érdemleges intézkedés nem történt. Sokszor panaszkodunk a kereskedelmi ellátottságról. Miért nem lehet egy összevont ruházati és cipő-nagykereskedelmi megyei vállalatot létrehozni? A megye élelmiszer- ellátását miért kell Szolnokról irányítani? Az is szinte elképzelhetetlen, hogy a megye tejiparát egy más megyéből irányítják. Békés megye nem érdemli meg, hogy önálló tejipari vállalata legyen? Mi köze van továbbá Békés megyének Tűrkeve városhoz? Az, hogy a megye autójavítását, szervizét onnan irányítják. Jó ez? Mi szükség van az állami gazdaságokat Szegedről irányítani? A mezőgazdaságnak e tekintetben Békés megyében nagyobb hagyományai vannak. Miért nem lehet továbbá egy megyei önálló postaigazgatóság, vagy éppen gázszolgáltató vállalat, vagy a központ miért nem lehet Békés megyében? Ki érti ezt? Jó az ilyen területi elosztás? — teszi fel a kérdést továbbra a levélíró. A megyeszékhellyel kapcsolatban az alábbi megjegyzéseket teszi a levél: A megyeszékhely legyen megyeszékhely „Békéscsaba, mint megyeszékhely nem tölti be teljes egészében központi szerepét. Igen sok megye jellegű intézmény, vállalat nem a megyeközpontban van. Jóllehet Békéscsaba felsőfokú rangot is kapott. Érthetetlennek tartom, hogy a megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat központja miért van Gyulán. Ugyancsak az egészségügyi intézmények központja is Gyulán van. Furcsán hangzik az is, hogy a megyei bíróság, ügyészség stb. úgyszintén ott van. Békéscsaba azért megyeszékhely, hogy az ilyen jellegű intézmények a megyeszékhelyen legyenek. Békéscsaba felsőfokú rangot kapott, ezért éljen is ezzel a joggal, ugyanúgy, mint a többi megyeszékhely.” Az észrevételeket a legilletékesebb válaszadóhoz, dr. Romvári Lászlóhoz, a megyei tanács tervosztályvezetőjéhez továbbítottuk, akinek a válaszát az alábbiakban közöljük: A (mos/lály-melű kja: A megye vezetői korábban törődtek és most is törődnek az- zal, hogy egyes gazdasági terű- ■ leteken, ahol az elmaradottság ■ jelentkezili, az országos átlagnál S nagyobb ütemű fejlődéssel £ előbbre lépjünk. Számos eset- * ben felvetett kérése a megyé- ■ nek, hogy a fejlesztési eszközök népgazdaságon belüli elosztása objektív alapon az ellátottsági szintek — egyes lemaradott területek jogos igényeinek figyelembevételével történjen. Korábban egyes kisebb vállalati, gazdasági egységek elvesztették önállóságukat és telephelyekké, gyáregységekké alakultak, s azokat megyén kívüli központból irányítják. A helyes termelés-szervezés, a technikai fejlődés alkalmazása, az indokolatlan adminisztrációs költségek elkerülése tette ezt szükségessé. A fejlődés jelenlegi szakaszában már más formában is mérlegelhető a helyzet. Azonos, vagy hasonló profilú tenmelőegyséigelk összevonása lehetővé teheti megyén belüli önálló vállalat kialakítását, a gazdaságos üzemeltetését. Konkrétan kidolgozott elképzelések vannak a kérdések ; megoldására. Űj beruházással í Antikvár könyv felvásárlási 8 ■ napokat tartunk március 19—20—21-én Békéscsabán. j a Radnóü Könyvesboltban. Régi és új kiadású szép- irodalmi, ifjúsági és ismeretterjesztő könyvek vétele. Csak három napig! Készpénzzel fizetünk, Nyitva a bolti nyitva tartás • szerint. <149527 £--- gggBjg ■ i i - | ==I=r==— * —* gazdagabb tégla- és cserépiparunk tevékenysége Csongrád megyére is kiterjed. Évről évre nő lakásépítési programunk. Az ötödik ötéves terv időszakában más területekhez viszonyítva kedvezőbb lesz a lakásberuházás ütemének növekedése. Nagyobb értékű beruházás valósult meg a Kner Nyomda és a hűtőház részére. Bővült a Békéscsabai Kötöttáru- gyár. Jelentős beruházások vannak folyamatban Békéscsabán a Gyulai út mentén is. Az építési kapacitásnál is vannak gondok, e tevékenység ütemét fokozni kellene, s akkor jobban érzékelhető lesz a megyeszékhely fejlődése. Átszervezés—önállóság Rövidesen megindul egy új kórházi egység építése ugyancsak a Gyulai úton. Ennek megkezdése is csak a kiviteli terv elkészítésén és az építőipari kivitelezőn fog múlni. A szolgáltatás területén (villamos energia, vezetékes gáz, szervizhálózat stb.) a szakmun- kaerőnól mutatkozó gondok, a korszerű technika 'alkalmazása, kihasználtságának biztosítása tett indokolttá átszervezést. Ez nem megyei téma, országosan, egységesen elfogadott elv szerint történt az átsorolás. Itt nem az önállóság kérdése, hanem a szolgáltatás megfelelő színvonala és biztonsága a kérdés, erre kell törekedni. Általában a közüzemek monopolhelyzetben vannak, de szoroson együttműködnek a tanácsokkal. Nem biztos, hogy a irogyén bélül önálló vállalat létrehozása a megoldás egyedüli helyes útja. Az is előrelépés tehát, ha a vállalati, szövetkezeti önállóság keretében a megyei telepek sem kerülnek háttérbe. Ehhez kellene megfelelő gazdasági szabályozást kidolgozni. Békéscsaba megyeszékhely, de ennél többet jelent, hogy intézményi, gazdasági vonatkozásban felsőfokú központ. (Ez abban is jelentkezik például, hogy egészségügyi, kulturális intézményeink felszereltsége magambb színvonalú.) A fejlesztési pénzeszközök elég jelentős része évről évre Békéscsabán kerül fel- használásra. A többi település fejlődését más szempont alapján kell elbírálni, de a fejlesztés szükségességét ott sem lehet elvitatni. Más megyeszékhelyek fejlődését Békés megye vezetői is mindig figyelemmel kísérték, s nem mentek el szó nélkül az észrevételek mellett. Sok jó tapasztalat megszerzésére is sor került ilyen módon. Felfigyelünk a megye lakosainak észrevételeire is jövőnket illetően. Ez megnyilvánul a tanácstagok és lakosok széles körű kapcsolatában. Felszólalás alapján került sor számos elgondolás megvalósítására. Ez a célunk az elkövetkező időkben is. örülünk a lakosok aktivitásának, s ezt várjuk is tőlük. • * • Nem a vita korlátozására szánjuk az alábbi néhány sort, csak a vizsgálódás pontosítása érdekében szólunk. Az a kifogásolt területi elosztás mégiscsak nagy fejlődést hozott megyénkben. Most csak egyetlen tényre utalunk: 1970-ben megyénk, Tolna, Zala, Bács-Kiskun, Pest, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Hajdú- Bihar megyékkel együtt a kevésbé iparosodott megyék csoportjába tartozott. 1973. év elején már csak két megyében — és ebben nincs benne megyénk — Bács-Kiskun és Szabolcs-Szat- márban haladta meg a mező- gazdasági aktív keresők aránya a 40 százalékot. Tehát mi már ebből a csoportból kiléntünk a jobban iparosodó megyék közé. Ez a változás megmutatkozik megyénk városaiban, községeiben is, a foglalkoztatottság és az építkezések alakulásában is. A szó most már az olvasóé. Rocskár János Fekete Gyula: A fiú meg a katonák 30. — Kirázza itt a lelket belőlem, a fene egye meg — mondta, amikor elhelyezkedett hátul, a ládák közt. — Még ki se értünk Miskolcról, és látod, már hogy parancsnokol? ... Később, ahogy távolodtak a várostól, elmaradtak az igazoltatások, és Henrik estefelé hátra ült, hozzájuk. Beszédes, jó kedvű fiatalember volt; nem látszott rajta, hogy nagyon bánkódna a felkötött karja miatt. Folyton beszélt, mutogatott, grimaszokat vágott. Ök persze nem értették, de nevettek rajta; jobb kedve lett akkorra Magdának is. Valamit magyarul is konyí- tott Henrik. Azt mondogatta Magdának: — Te nem tudom nemet, én nem tudom mágyár, nemjo, nemjo. Elkezdte tanítani Magdát németül. Megfogta az autó oldaldeszkáját, s mondta, németül: — Autó. Magda elismételte: — Auto. Megfogta a Magda kabátját; — Rock. Tetszett Magdának a játék. Kacagva ismételtei — Rokk... Aztán jött az 6 sapkája, a hadrág, a csizma meg minden egyéb. De már csak a rokkra meg az autóra emlékszik, mert az hasonlított a magyarhoz legjobban. Aztán kezdte elölrőL, — Auto. — Autó — már ezen is kacagott Magda. — Rock. — Rokk. íj Ö rögtön gondolt rá, hogy most megtanulhatna németül és milyen jó lenne, ha már tudna beszélni, mire kiérnek Németországba. Mégis más az, ha tud az ember németül; a németek is másképpen néznek rá. De annyira besötétedett közben, hogy már nem láthatta, mire mondja Henrik, amiket mond. Azért csak figyelt, és megpróbálta a szavakat megjegyezni. Akármikor megkérdezheti majd a nénjétől, melyik mit jelent. Henrik: — Kittel. Magda: — Kitél. Henrik: — Nemjo, nemjo... Kitl... Kitt... Magda: — Kitől. Henrik; — Strumf 197a, MÁRCIUS ,
