Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-14 / 62. szám

Színházi letel egv Mőrlcz-bemulatőrál Az egyházak ünnepi megemlékezése hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról Légy jó mindhalálig Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából március 13-án megyénk különböző egy­házainak papi békebizottságai ünnepi megemlékezést tartottak Békéscsabán a városi tanács dísztermében. Az ünnepi ülést Nagy József, a Hazafias Nép­front Békés megyei Bizottságá­nak elnöke nyitotta meg. \ A jubileum jelentőségét Nyá­ri Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára méltatta. Az ün­nepi előadó, valamint a 14 fel­szólaló is kifejezésre juttatta: az, hogy a magyar nép élete még szebb és jobb legyen, az a vallásos és nem vallásos em­berek közös megértésén és ösz- sze fogásán múlik. Éppen ezért bizalommal tekintenek a párt XI. kongresszusa elé, amely az egész országhoz szól es amit ott megfogalmaznak, az mindany­Az elmúlt héten Gesztre lá­togattak a sarkadi Arany János kollégium első osztályos tanu­lói, hogy tisztelettel adózzanak « névadó emlékének. A geszti látogatás lelkes patrónusa Ök­rös István iskolaigazgató volt, aki megmutatta a régi Tisza- kastélyt, a mai általános isko­lát és a művelődési otthont. A tanulók egy mai lakodalom né­zői is lehettek a kirándulás al­kalmával. Megtekintették az Arany János emlékmúzeumot, ahol Erdélyi Lajosné volt 9 kalauzuk. A kiránduláshoz a a Sarkadi Cukorgyár a diákok rendelkezésére bocsátotta a pa­noramas autóbuszát. * * * Az elmúlt héten felszabadu­lási lóversenyen vettek részt az Ady Endre Gimnázium és Szak- középiskola ifjúgárdistái. Veze­tőjük Erdei János tanár. A csapatversenyen elsők lettek. Különösen a negyedikes Pán- tya Attila teljesítménye volt kiemelkedő. • * • Érdekes kiállítást láthatnak pz érdeklődők Sarkadon a he­lyi gimnáziumban. Az „Alkotó met tartotta a felhíguló, távoli ködöket, de nem látta a követ­kezőt. Delelőre hajlott már a nap, amikor egy emelkedőre fölérve, megpillantotta a völgyben. Igaz, nem haladt úgy, mint tegnap. A kutya folyton elka- lamolt, hajkurászta a pockot, meg az ürgét. Sőt egy nyúl után olyan messzire eliramodott, az erdőszélig utána kellett mennie. Sokáig szólongatta, míg a sű­rűből előkerült. Ma már kevesebben v jöttek szembe az úton menekülők. Gyalogos csoportok alig jöttek, és elég ritkán az autók is. Az ágyúzás észrevehetően kö­zelebbről hallatszott, mint reg­gel. Bár az ígiaz, reggel óta ő is sokat haladt. „Ha akkor Magda nénéméket nem találom meg — gondolta —, azóta bőven otthon lehet­nék.” „Ml az hogy. Hiszen- még ve­lük voltaim, amikor Henrik új­ságolta, hogy Miskolc kaputt. Akkor pedig én rögtön utána hazamehettem volna. Tudom most már, melyik állomás, on­nan hazáig elvisz a vonal” „Igaz, Pestről is hazamehet­tem volna. Mondta a házmester, hogy jár a vonat arra, mehe­tek, ha akarok ... Nem is tu­dom, miért nem mentem haza Pestről.” „Édesanyámat sajnálom a leg­jobban... ö azóta, segény, bizto­san halottnak vél. Talán már harangoztatott is értem... ó, annyi most a halott a front miatt, hogy akár mindennap csendíthetnek Valakiért.. „Édesapám is sajnál, meg te­rnyiünk jelenét és holnapját is jelenti. Kifejezték örömteli meg­elégedésüket, hogy az országve­zetés az eddig jól bevált poli­tikát kívánja tovább folytatni. Ez a további boldogulás újabb lehetőségeinek biztosítéka. Sorolhatnánk mindazt,, ami az egyházi képviselők tetszését megnyerte kormányunk politi­kájában. Jó visszhangot keltett az az erőfeszítés, amely a mű­velt közösségi ember kialakítá­sát szolgálja. E politikai folya­mat segítői voltaik és maradnak a jövőben is az egyházak papi ■ békebizottságai. Magúik is vall­ják: aki e rendszer híve, dolgoz­zon becsületesen és éljen be­csületesen, küzdjön a béke meg­tartásáért Ennek megértetéséért tevékenykednék az egyházakban, a népi nemzeti egység megszi­lárdítása jegyében. ifjúság” című pályázatra beér­kezett kézimunkákat, fafaragá­sokat mutatják be. A kiállítók nagy része kollégista. Különö­sen nagy érdeklődést keltett Kovács Mihály munkája, aki hurkapálcikákból elkészítette az Eiffei-torony kicsinyített mását • • * Nemrég tartottá részközgyű­léseit a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ. Ezeken a tanácskozáso­kon a tagság közül sokan je­lentek meg, s tájékozódhattak az elmúlt évi eredményekről. A szövetkezet áruforgalmi árbevé­teli tervét 10,4 százalékkal tel­jesítette túL A felvásárlás ki­emelkedő, ugyanis elmúlt évi tervüket 167,6 százalékra telje­sítették. p. ' jelenleg működő szakcsoportok mellett újabb is alakult, így a lakosság zöldség­es gyümölcsellátása biztosítot- tabb. A közgyűléseken a dicsé­ret mellett elhangzottak bírála­tok is, sokan kifogásolták, hogy egy-egy cikkhez nehéz hozzá­jutni, többek között a víz .be­vezetéséhez szükséges alkatré­szek, csövek, valamint fürdő­szoba-felszerelések hiányoznak. » Marik Mária hetséges, a lányok is, de édes­anyám bánkódhat a legtöbbet. _ Hogy éppen a fiával járt így. j Pedig hányszor elmondta: hat; lányom vön meg egy fiam; er- ; re az egyezem fiúra kell a leg- ■ jobban vigyázni...” Megint elmaradt a kutya, szó- • Ugatni kellett. te a nápolyit. A kekszet inkább : a kutyának tartogatta, mert azt j még írnmel-ámrnal bekapott: egyet-egyet, de a nápolyi után ; szagolni se szagolt. Csak az a kár, a' kulacsát ed- • hagyta. Ott felejtődött a nagy : sietségben, ahol a németek a : faluszéli házakat kiürítették. ; Pedig jó kis kulacs volt, posz- • tóval bevonva. És le lehetett ró- • la gombolni a ruháját. Most kellene legjobban a ku- : lacs. Folyton ihatnék, már a « nyála is kiszakad a szájából. És • nincs mindenütt patak; kutat; sem igen látni. Egyáltalán — hogy itatják itt | a marhát? Sehol egy ágaskodó S csordákul; nem emlékezett rá, | hogy alkar csak egyet is látott : volna. Ez sem igazi falu volt. a most j következő. Inkább város, elég ? sok emeletes házzal. És min- • denütt nagy kőházak. (Folytatjuk) Egy debreceni kollégista kis­fiú valahonnan nagyon messzi­ről és mélyről jött a híres-ne­vezetes falait közé, hogy meg­ismerkedjen a tudományokkal és mihamarabb felnőtt legyein. Az apja ácsmester, szegényem­ber. És ha még azt is tudjuk, hogy a különös-szép történet a századfordulót közvetlenül meg­előző években játszódik, máris sakkal többet tudunk mindenről. Távol áll tőlem az a beddegzett, és sokszor kötelezőnek is han­goztatott módszer, hogy azt ele­mezzem. vajon Móricz miért és milyen indítékok alapján írta re­gényét és abból a színművet. Láttam egy előadást, és annak élményét szeretném rögzíteni. Persze különös fényt ad ennek, hogy az író-óriás: Móricz Zsig- mond írta, mégsem csaik ezért néztem meg, és nem ezért írom róla azt, amit írók. Azt hiszem, nincs abban sem­mi túlzás, hogy a Légy jó mind­halálig. tragikus játék, a való­ság játéka minden korokban. És hogy Móriczra még egyszer visz- szatérjünk: bizony-bizony tuda­tos volt benne az, hogy ezt a míves pszichológiai remeklést megalkotta Nyilas Misiben, if­júságunk visszaálmodott alakjá­ban, varázsában. De még ennél is több a Nyilas Misi: a jóság­ban való hit pöttöm, csizmás kis hőse; a vágyódás naiv kis em­berkéje, aki úgy néz a felnőt­ték világára, mint az em/beri megvalósulás lehetőségére, ahol minden jó és szép és becsületes és igaz; aki úgy csalódik, aho­gyan másak is csalódhatnak — de hányszor, és milyen tragiku­sain ! — bármikor és bármilyen korokban a felnőttek világában. Nem abban, ami a felszínen szép, makulátlan és hősies, ha­nem abban, ami a felszín alatt gonosz, önző és agresszív. „Az írásnak nincs határideje, századok múlva is újra kezdhe­ti az életét” — írja Móricz a Kelet Népében, 1940. március 1-én, Karinthy Frigyesről szóló cikkében. Másutt pedig — és ez is idekívánkozik most: „A ma­gyar a napsugár fia: a levegőben fickándozó madarak és bogarak gyönyörűségében gyönyörködő vidám 1szegénységHát nem ilyen ez a mi kedves, szeren­csétlen, igaz kis Nyilas Misink? Akinek nagy barna szemében annyi rajongás, annyi emberi szépség csillog? Igen, csillog! Légyen bármennyire élkoptatva, szürkére sikálva a szó: ezekben a gyermekszemekben csillog az útjára induló élet, az arc va­rázsát a belső sugárzás emeli messzire láthatóvá. Móricz: „...az igazi író soha­sem törekedett a felületes szóra­koztatásra. Ö olyan, mint a la­boratórium tudósa, aki meg van rémülve, ha kereskedelmi cé­lokra alkalmas dolgot talál fel. Az író elvekért s eszményekért él és hal. Az igazi irodalom mindig éteri magasságba fog szállani a tömegcikkek bármi­lyen áradata felett." Móriczra oda kell figyelni és meg kell érteni Ot. Ezt is, ami­ről fentebb beszélt, és Nyilas Misit, akinek szomorú sorsát „éteri magasságokba emelve” hozza az emberek elé a színházi élmény a tisztító katarzis láng­jaival. 5 BÉKÉS 1 »Ifi. MÁRCIUS 14. Amikor a színházi előadást teszem a szubjektívnek tűnő, mégis a realitásokat kínosan fi­gyelő mérlegre, valósággal fel­tör bennem a katarzisra vágyó ember öröme: volt itt egy fel­vonás, az a bizonyos harmadik, a legjobb, a mindent összetörté és görcsöket feloldó, melyért ér­demes volt odamenni, és elfo­gadni ezt a produkciót. Udvaros Béla rendező hűséggel és tisz­telettel (nagy szó, nagy kivétel!) állt az író mögé, és híven szó­laltatta meg Móricz Zsigmon- dot. Tudom, hogy a színházi elő­adásokra csak az esetleges tet­szés vagy nem tetszés erejéig odafigyelő nézőnek nem fontos, mit jelent ez manapság, amikor divattá vált, hogy a rendezők nem tisztelik az íSót; amikor nem az író beszél ,a színpadról, hanem csak a rendező, és sok­szor egészen mást mint az író — itt és most a hűség volt Ud­varos legnagyobb tette. És, hogy ehhez — az adott társulati le­hetőségek között, mely több fon­tos szerep kiosztásakor megold­hatatlan nehézségeket okozott számára — párosult a fölényes (és nem fölényeskedő!) bizton­ság, a szív belső sugallatainak megérzése és hangsúlyozása egy- egy néma pillanattal, mozdulat­tal vagy a jelenet feszesen meg­komponált célratörésével — ez tovább emelte és vitte az él­ményt, le a nézőtérre. Annyian játszottak, annyian jöttek a színpadra, hogy min­denkit felsorolni lehetetlen. Az együttes egyenetlenségei, a sze­replőik klasszis-különbségei elle­nére — különösen a koronaként érkező harmadik felvonás — nagy alakjait méltóképpen üd­vözölnünk kell. Nyilas Misi: Maday Emőke. Régen tudom, hogy mit sem ér­nek a szenvedélyes túlzások, de ezt a két nevet (gondoljunk csak bele, micsoda nagy szó!) mindig úgy jegyzik majd fel a csabai színház történetében, hotgy elvá­laszthatatlanok, egy és ugyan­azok. Képtelenség Móricz ma­gaslatáig jutni a méltatásban, képtelenség visszaadni a tanári tanács előtt összeroppanó Nyi­las Misi tragédiáját, amikor rá­döbben szegény, hogy megcsalta a világ, hogy a felnőttek, ha önmaguk érdekéről van szó, mindenre képesek. Hogy hiába tanította az édesanyja: légy jó fiam, mindhalálig —, mert a felnőtték abban á pillanatban, ahogy felnőttek lesznek, elfelej­tik az anyai intést __Mindenki e lfelejti? Talán nem, mondja Móricz, amikor megérkezik Bel­la kisasszony távirata, és kide­rül, líogy Misi — ártatlan. Még­is meghurcolták, mégis megkö­vezték, mégis gonosznak, elve­temültnek kiáltották ki! Maday Emőke Nyilas Misije a gyermeki szépség világából jött be a szín­padra, és teremtette meg azt az atmoszférát, mely nélkül nincs Légy jó mindhalálig. És akik körülötte, érte érkez­tek: Bicskey Károly humánus érzületű, igazi pedagógus igaz­gatója volt elsősorban az a pó­lus, ahol és amelyben Misi szen- vedése-szomorúsága visszatükrö­ződött; nagyon tetszett és hite­les volt Cálfy László Valtoay tanár ura, -és Körösztös István Pósalalky bácsija. Suki Antal díszlete kitűnő, könnyedén ol­dotta meg a gyakori színválto­zásokat is, egyetlen alap-díszlet­re építve, azt variálva. Vágvöl- gyi Ilona jelmezei is korhangu- latúak, jellemet aláhúzok. Többet ennél csak az előadás mondhat, amelyen érdemes ta­lálkozni Nyilas Misivel, hogy felidézzük gyermekkori álma- inkatj vágyainkat: teljesíthető-e belőlük még valami? Sass Ervin A Körösi Vízgazdálkodási Társulat Gyula, Munkácsy Mihály u. 19. megvételre keres 1 db üzemanyagszállító gépkocsit vagy üzcmanyagszállító pótkocsit. ügyintéző: Kővári István Telefon: Gyula 499. 153336 „Nem lehet már messze a ha- : ír, érzi a kutya. Neki ez a ha- ■ íja, onnan kezdve meg idegen ! rszág, azért nem akar jönni. S edig szeretném valahogy elei- E élni hazáig... Az egész falu- ; an sincs idegen kutyája. Még ; icsay tekintetes úrnak sincs.” ; Megéhezett, s ropogtatni kezd- • íNtyn is xuaom, miért terei annyiszor vissza Móriczra, mi közben azt hangoztattam, hog; távol áll tőlem azt keresni, mi ért így és miért éppen akkor amikor — írta meg Móricz i Légy jó mindhalálig-ot —, még is vissza kell hoznom elmúl idők emléke:» messzeségéből i hangját, azt, amit az idő táj mondott, amikor Nyilas Misije felvonult a nemzet első színhá zának színpadára. Azt mondj: Nyilas Misi a tanári tanács előtt (Fotó: Deményj Sarkadi mozaik

Next

/
Oldalképek
Tartalom