Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

Müs két Öregember A TULIPÁNOS HÁZBAN <4. oldal) RÁDIÓJEGYZET (4. oldal) MONOLÓG MEZŐHEGYESRŐL, (5. oldal) Imponáló egyseg Befejeződött a Békés megyei .«xmmunisták küldötteinek ér­tekezlete. A résztvevők, tarso­lyukban a tapasztalatokkal, ha­zatértek munkahelyeikre; A küldötteknek s a megválasz­tott és kinevezett tisztségvise­lőknek most az a dolguk, hogy hazánk e tájának minden be­csületes dolgozóját segítségül híva valóra váltsuk azokat a terveket, amelyeket e felelős pártfórum határozott meg »ízért, hogy a Békésben élő emberek még tapasztaltabbak, ,nég öntudatosabbak legyenek, hogy a békési ipar továbbra is öregbítse hírnevét, hogy a Vi­harsarok e részén tevékenyke­dő szocialista mezőgazdasági nagyüzemek még eredménye­sebben járuljanak hozzá az or­szág terített asztalához, hogy az itt felnövekvő ifjú nemze­dék, az iparban, a mezőgazda­ságban, a tudomány, a kultúra területén dolgozó értelmiség tu­dásának legjavát adva segítsék a megyei pártértekezlet állás- foglalásainak sikeres valóra váltását. Erről tanácskoztak. Erre tett fogadalmat a megyei pártérte­kezlet valamennyi résztvevője. Ez az elhatározás érződött & megfontolt, szenvedélyes, a libákra is felelősséggel utaló felszólalásokból, mindazokból, akik e plénumán egy egész megyéhez szóltak, akik hitet tettek a párt töretlen egyenes vonalú politikája mellett, akik­nek eltökélt szándékuk a mun­káshatalom, a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt szövetség to­vábbi erősítése, a fejlett szo­cialista társadalom építése, a dolgozó emberek életkörülmé­nyeinek állandó javítása. Véget ért a kommunisták ér­tekezlete s most a dolgos, szor­gos, felelősségteljes hétközna­pok következnek. Az az idő­szak, melynek során a további programot kell megvalósítani. E magas szintű pártfórumon is megfogalmazódott, hogy kedve­ző politikai hangulatban, pezs­gőén politizáló, a párt politiká­ját mélyen elemző politikai légkörben került sor a pártér­tekezletre. Az ezt megelőző pártcsoport-értekezleteken, párt­taggyűléseken, járási és városi pártértekezleteken imponáló egység, aktivitás és cselekvő szándék nyilvánult meg. Ezt bi­zonyítja az is, hogy pártunk XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójá­nak tiszteletére hazánk e ré­szének több tízezres hada tett konkrét munkafelajánlást és ezt sikeresen is teljesíti. A kongresszusi irányelvek vitája, s most a megyei pártértekezlet tanulságai még inkább megerő­sítik megyénk kommunistái­nak elvi, politikai és cselek­vési egységét, azt a pótolhatat­lan erőt, amely nélkül nem le­hetséges társadalmi előrehala­dás. Ennek a felelősségteljes tanácskozásnak egész légköre és hangulata arra utalt, hogy! a pártban jól érvényesülnek a lenini normák* A megyei pártértekezlet vi- J tája reálisan felszínre hozta íi eredményeink, sikereink mel- 'i lett meglevő gondjainkat és j munkánk fogyatékosságait is. ( Ezekre a jövőben jobban oda kell figyelnünk, s a gondokat, ! a bajokat idejében meg kell oldani. Szép siker, hogy az elmúlt j négy év alatt létszámban, ön- ! tudatban, politikai és szakmai ! képzettségben jelentősen fejlő- | dött megyénk munkásosztálya, i felnőtt egy új munkásnemze- í dék, s elindult az igazi, nagy- i üzemi munkássá válás útján, hogy javult az ipari termelés 1 hatékonysága, hogy erőteljes ütemben fejlődött megyénk szo­cialista mezőgazdasága. S va­jon elérhettünk volna-e a fej­lődés ilyen pontjára, ha a párt itt, Békésben, a Viharsarok e részében nem erősödik tovább? Nem! Mert tanúsítják a négy esztendő eredményei azt is, hogy pártszervezeteink, párt­szerveink tovább erősödtek, párttagságunk zöme egyre ak­tívabban vesz részt a politika kialakításában, a döntések meghozatalában és végrehajtá­sában. Az évek tapasztalatai tanúsítják, hogy lelkesítő sza­vuk, példaadó munkájuk ré­vén pártonkívüliek hada velük vállvetve küzd nemes céljaink valóra váltásáért Hadd Írjuk le még egyszer azt, amit átala­kuló életünk formálódásáról az egyik küldött, Kovács R. Já- nosné mondott: „...a tsz szer­vezésekor azzal fenyegettük meg férjeinket hogy elválunk tőlük, ha a tsz-be lépnek. Ma velük együtt dolgozunk <a szö­vetkezet erősítésén, mindannyi­unk boldogulásáért. Nekünk, falusi asszonyoknak is részünk van abban, hogy már nem 12 mázsa búzát és húsz mázsa ku­koricát termelünk, hanem lé­nyegesen többet Magunkévá tettük a szocialista eszmét s igyekszünk ennek szellemében élni, dolgozni, gondolkodni.” Valóságelemző, társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális fejlődésünket reálisan és mé­lyen elemző, a jövő feladatait sajátosságaink figyelembevéte­lével, s nagy felelősséggel meg­határozó volt a párt Békés me­gyei fóruma. Ez a szemlélet a marxizmus—leninizmushoz va­ló hűség, a politikai elkötele­zettség, a párt következetes po- ltikája iránti hűség, az egysé­ges cselekvés és tenniakarás tükröződött az itt megfogal­mazott dokumentumokban, amelyek a szocializmus építé­sének újabb öt esztendejére ad­nak lelkesítő feladatot és prog­ramot megyénk kommunistái­nak, valamennyi dolgozójának. Utcák %nb i lakosság ellátásában a MÉK szerepe alapvetően meghatározó igazgatótanács-ülés Békéscsabán Ä Békés megyei Mezőgazda­sági Termék Értékesítő Közös Vállalat tegnap, március 12-én, délelőtt Békéscsabán tartotta igaz­gatótanács-ülését, melyein az 1974. évi munka eredményeit összegezték, s jóváhagyták az 1975. évi üzletpolitikai feladato­kat és megválasztották a kilenc­tagú igazgatóságot. Nagy József­eié, a SZÖVOSZ elnökségének tagja, az igazgatótanács-ülés le­vezető elnöke köszöntötte a tag­szövetkezetek képviselőit, a meghívottakat, köztük Csatári Bélát, a párt megyei bizottságá­nak titkárát, dr. Pintér Györ­gyöt, a SZÓVÉRT igazgatóját, Steigerwald Györgyöt, a megyei tanács osztályvezetőjét, dr. Be­csei Józsefet, á párt bákéscsa- j bai városi bizottságának titka-: rát, Vantara Jánost, a városi ta-! nács elnökhelyettesét, Horváth Pált és Nagy Mihályt, a két tsz-szövetség titkárát. Ezután Török Imre, a MÉK igazgatója ismertette az 1974. évi MÉK-munka főbb részeit. Kiemelte, hogy a burgonya- és a zöldség felvásárlásban jelen­tős előrelépés tapasztalható. A gyümölcsfelvásárlás — sajnos — a korábbi évhez képest vissza­esett Az 1973. évi 3 ezer 341 vagon áru helyett a MÉK dol­gozói 1974-ben összesen 4 ezer 230 vagon árut vásároltak fel. Ebből a megyében értékesítet­tek 10P5 vagonnal. Növelték az exportot és az iparnak átadott mennyiséget Burgonyából 425, zöldségből 408, gyümölcsből pedig 222 va­gon árut továbbítottak a megye lakosságának. Ezzel az árumeny- nyiséggel a lakosság ellátásában a MÉK szerepe alapvetően meg­határozóvá vált. Éves átlagban a MÉK árszínvonala két szá­zalékkal növekedett, félszáza­lékkal maradt alatta a tervezett­nek. A MÉK apparátusa tehát eredményesen valósította meg az 1974-re tervezett üzletpolitikai célkitűzéseket, melyben a lakos­sági ellátásnak javítása és az árszínvonal várható emelkedé­sének visszaszorítása szerepelt. A MÉK fokozta kiskereskedel­mi tevékenységét. Az / amúgy is túlterhelt üzlethálózatával to­vább növelte — az előző évhez képest 42 százalékkal — a for­galmat. A MÉK üzletei ifen egy dolgozóra 90—95 ezer forint ha­vi forgalom jut. (Az országos átlag 40 ezer forint.) Kedvezően alakult a közös vállalat tevékenysége a vegyes­áru forgalmazásában is. Kuko­ricából, takarmánybúzából, ár­pából, cirokmagból, tápokból és egyéb takarmányokból 1270 va­gon helyett 2302 vagonnal vásá­rolt fel, melyből 1728 vagonnal értékesített is 1974-ban. Az ani­mál cikkcsoportból — ide tar­toznak többek közt a Phylaxia termékei —■ csaknem százmil­lió forintot forgalmaztak. Jó évet zárt a vágóhíd- és a hús- feldolgozó üzem is. Végezetül megállapíthatta a* igazgatótanács-ülés, hogy a Bé­kés megyei MÉK 1974-ben & tervezett 458 millió forint for­galommal szemben 519,9 mil­lió forintot bonyolított le. A vitában felszólalt Csatári Béla, Nagy Mihály, Goron Jó­zsef, a telekgerendási Vörös Csillag Tsz főagronámusa és Farkas János, a magyarbánhe- gyesi Egyetértés Tsz elnöke. Ez­után a küldöttek megszavazták a gazdálkodás eredményéről szó­ló beszámolót és a jövedelemfel­osztás előterjesztését, majd Ko- csor Sándornak, a jelölő bizott­ság elnökének javaslatára ki­lenctagú igazgatóságot válasz­tottak. Az igazgatóság elnöki tisztét Ladnyik Mihályra, a kon- dorosi Dolgozók Tsz elnökére bízták. D. K. Környezetvédelmi továbbképző szimpoziont tartottak Békéscsabán A Szegedi Orvostudományi Egyetem és Békés megye együtt­működési szerződésének kereté­ben szerdán, március 12-én Bé­késcsabán, a Kulich Gyula If­júsági és Üttörőház nagytermé­ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Jár- ványtani Intézete, valamint a Békés megyei .KÖJÁL rendezé­sében a környezetvédelem kér­déseit _ tárgyaló továbbképző szimpoziont rendeztek. Az értekezletet dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszteri ál­lamtitkár nyitotta meg. Az el­nökségben helyet foglalt Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Nagy Já­nos, a megyei tanács elnökhe­lyettese, valamint dr. Szontágh Ferenc, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem rektora. Az egynapos értekezletnek — amint azt dr. Maurer József, a Békés megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazga­tója, a szimpozion titkára el­mondta — célja volt, hogy a szakmához tartozó mintegy 250 Békés és Csongrád megyei, va­lamint országos szinten dolgozó szakembert megismertesse a vegyszeres növényvédelem to- xikohigiénéjében, az élelmiszer­toxikológiai környezetvédelmi problémáiban, a kemizált kör­nyezet daganatkeltő hatásaiban, a település egészségügyi helyzet- értékelésének objektív módsze­reiben és a zaj, mint a környe­zetünket „szennyező” tényező területén elért legújabb kutatási eredményekkel. Épül az űj művelődési központ Gyulán A gyulai építőipari vállalat, a vízügyi építőipari vállalat, a Ti számén ti Regionális Vízmű és a megyei állami építőipari vállalat együttes munkájának eredményeképpen már ott magasodik Gyulán, a Béke sugárúton az új művelődési központ impozáns épülettömbje. A több mint 32 millió forintos költséggel felépülő közművelődési intézményt még az idén átadják rendelte­tésének \ (Fotó: Martincsek Gábori * »■

Next

/
Oldalképek
Tartalom