Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

A «anrasl arborétumban A békéscsabai 611-es számú ipari Szakmunkásképző Inté­zet a téli szünidő alatt állami gondozott szakmunkástanulókat látott vendégül. A cél az volt, bogy a tanulóknak kellemes pi­henést, szórakozást nyújtsanak t _ erről tájékoztat bennünket ■ Kakoncás János, az intézet kul- ífeirális nevelőtanára. Az állami gondozottak Buda- j pestről, Esztergomból, Kapós- j várról, Kecskemétről és más j városokból érkeztek megyénkbe i ás az intézet tanárai szabad Idejüket feláldozva vitték el őket moziba, színházba. Megis­merkedhettek Gyula, Békés, Szarvas, Mezőhegyes, Murony, Kamut, Medgyesegyháza neve­zetességeivel, üzemeivel, terme­lőszövetkezeteivel. A Mezőhe­gyes! Állami Gazdaságban kü­lönösen szép élményben volt ítészük, a gazdaság a diákok tiszteletére és szórakoztatására tavasbemutatót tartott Szarva­son az arborétum látogatása nyújtott szép élményt, ahol még olyan szerencséjük is volt, hogy hóesésben láthatták az évszáza­dos parkot A gazdag programhoz hozzá­segítettek a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok is. A kamuti Béke Tsz és a Muronyi Állami Gazdaság például egy napra saját autóbusszal vitte őket üzemlátogatásra. A békés­csabai Lenin Termelőszövetke­zet két napra adta oda az autó­buszát, így lehetővé tette, hogy' Mezőhegyesre látogassanak. A Szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Iskola, valamint a gyo­mai szakmunkásképző és a bé­kési gépgyár is felajánlotta se­gítségét. Így vált lehetővé az, hogy a téli szünidő sok-sok él­ményt nyújtott az állami gon­dozott szakmunkástanulóknak. Mindezért csak hálával gon­dolnak a szervezőkre és köszö­netét mondanak. Oft ©rCtKTÄxcr 'fei/Kfate: az egyedi bútorellátásról miatt Ä kereslet megnöveke­dett, példázza ezt az, hogy az 1975-ös évben 200 százalékos a tervünk. Ez a tavalyi év dup­lája. A következő hónapokban új típusokat kapunk, ami re­mélhetően tetszeni fog az ér­deklődőknek, s ezekből a típu­sokból is előjegyzéseket ve­szünk fel. Én azt hiszem, ör­vendetes tény, hogy az embe­rek a művészi, egyedi darabok­ra tartanak — s egyre többen — igényt. Tehát végiül is az a válaszom a kedves Olvasóhoz, hogy az idén előreláthatóan minden igényt ki tudunk elégí­teni." • • • Továbbra is várjak olvasóink közérdeklődésre számot tartó kérdéseit, melyet az illetékesek válaszával együtt ezeken a ha­sábokon közlünk. hogy intézkedtek Lapunk január 25-i számában Kísértetek bosszúja címmel közöltük ifjú Sziszéit. Mátyás levélírónk írását, észrevételét. Most örömmel olvastuk levelét, melyben közli, hogy a DÉMÁSZ illetékesei rövid idő alatt meg­javították a hibás világítást. Ezért köszönetét nuvul a lakók nevében. Ugyancsak köszönet illeti azokat is, akik reagáltak a „Hová tűnt a fogantyú” cí­mű írásra, s röviddel azután, mikor megjelent, intézkedtek. Levélírónknak van egy kéré­se is, mégpedig az ÁFOR-hoz. Az Oláh István utcában még az elmúlt évben elkezdték egy tüzelőolaj-tároló építését. A kör­nyéken lakók örömmel vették, hiszen jelenleg messziről kell beszerezni a szükséges tüzelő­olajat. Az építkezés azonban abbamaradt, s most nem tud- > ják, elkészül-e az a tároló vagy sem. Ezúton kéri a választ az\ illetékesektől, Postaláda téli pihenőn Orosházáról Patakfalvi István! fordult hozzánk egy aprósággal, I amely talán mégsem olyan ap­róság. Azt írja, hogy Oroshá­zán, a városban két postahiva­tal működik. Ebből az egyik a 2-es számú, mely a MÁV-állo- másnál teljesíti feladatát. Azonban, amikor a postát be­zárják, az embereknek nincs hová helyezniük egy-egy leve­let, lottószelvényt. Az történt ugyanis, hogy még az ősszel az utcai levélszekrényt leszerelték, s az érdeklődésre olyan választ kapott, hogy elromlott a zár szerkezete, ezért nem helyezik ki újból. ».Ügy gondolom, hogy egy postai levélszekrény nem nagy ügy —- írja olvasónk. — Vi­szont a szóban forgó levélgyűj­tő nagyon hiányzik. Már akkor is megvolt, amikor az állomá­son posta nem működött So­kan jogosan kifogásolják, hogy leszerelték. Azt senki sem hi­szi el, hogy a Magyar Postának ne leime lehetősége egy csere" szekrényt biztosítani, felszerel­ni,' a meghibásodott helyett Vagy talán mégis?" ügyeljünk jobban Tárosnak tisztaságára Közeledik a tavasz, épp ezért | napjainkban egyre több szó esik , a tisztaságról. Bizonyára ez j ösztönözte arra ifjú Harmati! Lajos békéscsabai olvasónkat is, hogy néhány észrevételét i közölje velünk. Azt tapasztal­ja, hogy a Kertészeti és Köz- tisztaság! Vállalat törekszik a város szépítésére, virágokat ül­tet ki, parkokat létesít Sajnos, azonban sokszor lehet látni, hogy ahogy a virágokat kiülte­tik, a járókelők azokat másnap letapossák. Ez volt a Tanács- köztársaság útja Trefort és Jó­kai úti szakaszán. Nagy hiba, hogy ezt nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is teszik. A felszabadulási emlékműnél sok­szor gyerekeket lát játszani, futballozni, s ilyenkor nem né­zik, hova ugranak a labda után. letapossák a virágokat, sőt elő­fordul, hogy tövestől kitépték. Az emlékmű és környéke több tiszteletet érdemelne. A város több pontján meg­építették az autóbuszvárókat, de ezeket sajnos, non takarít­A Szerkesszen velünk rovatot összeállította j Kasnyik Jndit oooaooooooaaaBceagsaoosoGOQoaaocoaQDO! ják rendszeresen. Csupán annyi kel’ene, hogy legalább bizonyos időközönként sepregetnének. „Az a javaslatom, vigyázzunk jobban parkjainkra, hiszen j azok nekünk díszelegnek. Ne dobáljuk «1 a papír- és egyéb hulladékot, ma már van elég szemétgyűjtő, tegyük oda. A kultúremberektől ezt várja el a társadalom” — fejezi be levelét ifjú Harmati Lajos, Tartsuk tiszteletben régi emlékeinket „Bosszantó, hogy ebben a nagyvárosban, mint Békéscsaba, az ember nem talál megíelclő bútort, ha vásárolni akar. Köz­tudott, hogy bútor bizományi­nak rendezték be a Kulieh Gyu­la telepen a reprezentatív be­mutató termet. De van olyan, aki új bútorra vágyik. A Képcsar­nokban sem lehet mostanában egyedi darabokat találni. Mi­ért van ez?’ — kérdezi a Kulieh Gyula lakótelep 11-ből Boldi­zsár Pálné békéscsabai olva­sónk, A Képcsarnok Vállalat meg­bízott helyettes vezetője, Odor Béláné válaszol olvasónk kér­désére. „Az igazság az, hogy a búto­rokat leszállítása után már rak­tárból elviszik a megrendelők. Ugyanis a Képcsarnok Vállalat­nál _ üzletünkben — van egy e lőjegyzési könyv, amibe min­denki megrendelheti a kívánt bútort. így szinte kirakatba sem űudjuk tenni a fent említettek Molnár Pál békéscsabai olva­sónk levelében a következőket írja: „Valahányszor a Széchenyi- ligetben járok, séta közben el­megyek az 1837. évi nagy ko­lerajárvány áldozatainak emlé­kére emelt sírdombhoz. Vala­hányszor erre járok, mindig részvét fog el és újra és újra elgondo1 ködöm azon, hogy an­nak idején kétezer csabai lett áldozata e nagy járványnak. Legutóbb megdöbbenve tapasz­taljam, hogy az egyszerű, régi téglákból összerakott talapzat lassan, de biztosan szétbomlik. A téglák már nem tudnak el­lenállni az időjárás viszontag­ságainak, szétmállnak, s félő, hogy a több mázsás súlyú már­ványoszlop ledől. Az emlékmű környékén sok­szor gyermekek játszanak, óvó­nők, tanítók viszik ki a szép környezetbe a kicsinyeket. Még elgondolni is 'rossz, hogy mi történne, ha az erősen megla­zult talapzatról leválna a több mint egyméteres márványosz­lop, s az éppen ott játszadozó gyerekek közé zuhanna. Most még nem késő, ezért felhívom az il'etékesek figyelmét e ko­moly veszélyre. A talapzat fe­lülvizsgálása sürgős, éppen az előbbiek miatt, de azért is, szükséges lenne újjáépíteni, hogy megmaradhasson. Tartsuk tiszteletben régi emlékeinket” Szabó Lajos Gyoméról egy érdekes kezdeményezésről adott hírt. A helyi 2-es számú isko­lához tartozó Vorosilov úti ál­talános iskola nevelői hazánk felszabadulásának 30. évforduló­ja tiszteletére még november­ben megalakították a Váczi Mi­hály brigádot, melynek tagjai a szocialista cím elnyeréséért neveztek be. Megyénkben ei az első, ilyen címért versenyző pedagógus kollektíva. Tagjai a szocialista módon élni és dol­gozni jelszavak mellé azt is ma­guk elé tűzték, hogy szocialis­ta módon nevelnek. Vállalásaikból már néhányal teljesítettek is. Említésre mél­tó, hogy például színházlátoga­tást szerveztek a tanulók részé­re. A 120 alsó tagozatos diák közül sok olyan is van, aki életében először látott színházi előadást. A nevelők törekvésé­ben segítették a színészek is, akik mikor a gyerekek a szín­házba látogattak, meghívták őket a színészklubba, s vendé­gül látták őket. Beszéltek él­ményeikről, munkájukróL A Váczi Mihály brigád ter­vében szerepel a szakmunkás­tanulók. valamint a felnőtt dol­gozók oktatásának segítése, az iskola udvarán egy tornákért létesítése, a Vorosilov utcai óvoda patronálása is. Ezenkívül társadalmi munkában hozták rendbe, szépítették az iskolát, festették az ajtókat, ablakokat, díszítették a tantermeket, neve­lőszobát. A tanulók részére megalakították a gyermek­klubot, ahol vasárnaponként zenét hallgatnak, műsort ren­deznek. Február 2-án Ki mit tud? vetélkedőt is tartottak, s ennek győztesei könyvet, tollat, csokoládét kaptak jutalmuk 7 ® 192*. FEBRUÁR 8. mmmmmmmmmmmmmmmm wmmm—mmmmmmm ..—.......................... P éldamutató kezdeményezés Felejthetetlen élményt , nyújtottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom