Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

Bird József nyilatkozata külkereskedelmünk helyzetéről ós ez éri feladatairól Bépő József küEcereákedelmi miniszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának külkereske­delmünk helyzetéiről és ez évi téladatairól. Hogyan értékelhető a km« kereskedelem 1974. évi tevé­kenysége? Népgazdaságunk múlt évi si­keres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi forgalom dina­mikus fejlődését is. Ebben ki­fejezésre jut dolgozó népünk i-redményes munkája, az a len­dületes munkaverseny-mozga- iom, amely pártunk XI. kong­resszusa és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója tiszte­letére országosan kibontakozott. A kivitel — összehasonlítható iinszinten — 4 százalékkal, a be­hozatal a tervet meghaladóan 18 százalékkal nőtt. Ezen belül a szocialista export 4 százalék­kal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi orgalom értékének 62 százalé­kát a szocialista országokkal, .«írnek felét a Szovjetunióval bo­nyolítottuk le. A kivitelen belül a gépek, a •mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékék exportja jelemtő- , .ebben, a fogyasztása cikkeké mérsékelten emelkedett. Az . .nyagok és félkész termékek kivitele kisebb volt, minit 1973- í>an. A behozatalon belül a leg­nagyobb mértékben a gépek im­portja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban közle­kedési eszközöket, műszereket és híradástechnikai termékeket im­portáltunk. Az anyagimport kü­lön ösen a vegyipari alapanya­gokra és félkész termékekre, va­lamint a vaskohászati termé­kekre terjedt ki és meghaladta az előző évit. Jelentős volt a fogyasztási cikkek behozatala is, mindenekelőtt a szocialista or­szágokból. A rubel elszámolású forgal­munkban a behozatal növeke­dési üteme meghaladta a kivi­telét és ennek eredményeként — figyelembe véve az előző evek magyar többletszállításait — az előirányzottnál kedvezőb­ben alakult az áruforgalmi egyenleg. Legdinamikusaibban a „épimport nőtt. A kivitelünkben az átlagot meghaladóan nőtt a íjépek és berendezések, vala­mint a mezőgazdasági és élelmi­szeripari cikkek aránya. Abban, hogy a múlt évben a forgalom dinamikusan emelke­dett, jelentős szerepe volt a szo­cialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek. A közöt­tünk kialakult kapcsolatok el­vileg és társadalmilag eltérnék a más társadalmi rendszerű or­szágok együttműködésétől. A szocialista országok gazdasági .ígyüttműködését a stabilitás jellemzi. A tervgazdálkodás, a hosszú lejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, a távlati • tervek összehangolása, a gazda­sági integrálódás erősödése szi­lárd bázist teremt, biztosítva az ütemes, magas színvonalú fej­lődés lehetőségeit. Számunkra előnyös és nagy biztonságot nyújt, hogy ennék a folyamat­nak mi is részesei vagyunk. A szocialista országok közötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma már a terme­lés több mint 60 százalékát a jeldolgozóipari ágazatok szol- íSáltatják és hogy exportunkban is ezen ágazatok termékei van­nak túlsúlyban. Külön ki kell emelni fejlődő iparunk nyers­anyag-ellátását, amelyben alap­vető szerepe van a szocialista • »rszágokkal, elsősorban a Szov­jetunióval való együttműködé­sünknek. 1974-ben tovább szélesítettük [sokoldalú gazdasági kapcsola- -ainkat a fejlődő országokkal is. Forgalmunk 7 százalékát bonyo­lítjuk le -velük. A növekedés évente átlag 11 százalékos és óllehet, a forgalom állandóan emelkedik, súlya az egész össz- Kereskedelmünkben még elma­rad a kívánt szinttől. A tőkés országokkal való ke­reskedelmünkben feszültséget okozott, hogy az import a terve­zettnél kedvezőtlenebbül alakult annak ellenére, hogy az export is figyelemreméltó növekedési ütemet ért el. A tőkés kivitelünk 1973-hoz képest — változatlan árakon — 6 százalékkal, a behozatal 21 százalékkal nőtt. A kivitelen be­lül ebben a gépexport növeke­dési üteme volt a legnagyobb. Az importban emelkedett az energiahordozók és nyersanya­gok részaránya. Az áruforgalom alakulását döntő mértékben be­folyásolták a tőkés világ ■válság- jelenséged, továbbá az energia­hordozók és alapanyagok be­szerzési nehézséged. Az erőteljes inflációs tendenciák, az áremel­kedés és az árarányok alakulása miatt a cserearányok hátrá­nyunkra megváltoztak. A keres­kedelmi mérlegünk passzívumá­nak mintegy 80 százaléka a cse­rearányromlás következménye. Exportunk növelését fékezte a Közös Piac korlátozó intézke­dése. Mivel a fejlett tőkés or­szágokkal bonyolódó árucsere- forgalom külkereskedelmünknek közel egyhanmadát' teszi ki, nem közömbös számunkra a forga­lom alakulása. Az eddig elért színvonal különösen az eltelt másfél évtizedben végbement fejlődés eredménye. Az országa­ink közötti kereskedelmet ed­dig sem csupán a be­rendezések, gépipari és vegyipari termékek, valamint anyagok beszerzésére, cseréjére alapoztuk. Az ipari kooperációk különböző formáinak kialakítá­sára is törekedtünk és arra, hogy fokozzuk a magyar ipari és mezőgazdasági termékek szál­lítását is. Ügy ítéljük meg, a tőkés üzleti körök felismerték, hogy a gazdasági kapcsolatok számúikra is előnyösek és saját exportjuk szorgalmazása mellett keresik a korszerű együttműkö­dési formák kialakításának le­hetőségeit a szocialista orszá­gokkal, közöttük hazánkkal. E józan felismerés mellett azonban szükséges a megkülön­böztetéstől mentes kereskede­lempolitika. Ellenezzük a nem­zetközi kereskedelem minden­fajta korlátozását, megtorló in­tézkedések alkalmazását. Külö­nösen pedig az Európai Gazda­sági Közösség megkülönböztető politikáját, amely élesen ellen­tétben áll a nemzetközi keres­kedelem akadályainak lebontá­sára irányuló általános törekvé­sekkel, a GATT alapelvével. A közösség agrár-rendtartására hi­vatkozva elrendelték a vágó­marha és a marhahús beviteli ti­lalmát. Az ebből eredő nehéz­ségeinket a Szovjetunió segítsé­gévéi sikerült megoldani. A szovjet kormány világpiaci áron, konvertibilis valutáért vásárol­ta meg a kivitelre szánt vágó­marhát és marhahúst. Ez lehe­tővé tette a vágómarha-felvá­sárlás átmeneti zavarainak meg­szüntetését és a biztonságos ér­tékesítést Hogyan értékelhetők a szo­cialista országokkal kötött ez évi megállapodások? A közelmúltban megkötöttük az ez évre szóló kereskedelmi megállapodást a szocialista or­szágok többségével. A megállapodások biztosíté­kot nyújtanak arra, hogy keres­kedelmünk ebben az évben is a tervnek, a népgazdaság céljai­nak megfelelően fejlődik. Be­tartjuk a hosszú lejáratú meg­állapodások előirányzatait, reá­lis számítások alapján jelentős j túlteljesítésre is van kilátás.! Tovább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocia­lista országokkal bonyolított forgalomnak több mint egyötö­dét teszik ki az olyan áruszál­lítások, amelyek szerződéses együttműködés, szakosítás vagy kooperáció eredményei. A megállapodások biztosítják legfontosabb importszükségjete- inket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nemcsak struk­turális szempontból fontos,' ha­nem nagyberuházásaink gépim­portigényeinek kielégítése miatt behozatala. A lakosság ellátásai szempontjából jelentős, hogy a kiskereskedelmi forgalom 18 szá­zalékos importarányát tovább növeljük. 27 százalékkal több fogyasztási cikk behozatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüzelésű kályhát és 80 millió forintért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsi­kat hozunk be. Külön kiemelem iparunk nyersanyag-ellátását, amely adottságaink mellett biztonságo­san csak a szocialista országok­kal, elsősorban a Szovjetunió­val való együttműködés kere­tében oldható meg. A világpiacon nagymérték­ben emelkedtek a nyers- és alapanyagárak. Hallhat­nánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szo­cialista országok egymás kö­zötti kereskedelmére? Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon je­lentős mértékű és tartósnak mutatkozó áremelkedés történt. Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes (mezőgazdasági termékeknek ár- szintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak kd. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a KGST-országok kö­zötti áruforgalom áraiban is. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék, Így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskede­lemiben a kölcsönösen előnyös kedvező feltételeket és a helyes orientációt a termelők és fel­használók száméira. Azt, hogy a szocialista országok egymás kö­zötti kereskedelmi forgalma di­namikusan növekedjék tovább. Az árak reálisabb megállapítá­sa országunkban is ösztönöz az energiahordozók és nyersanya­gok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarókosság- ra, a termelési szerkezet adott­ságainknak jobban megfelelő gyorsabb átalakítására. A KGST-országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás van ér­vényben, amely szerint az egy­mással folytatott kereskede­lemben az árak bázisa a világ­piaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meg kell tisz­títani a konjunkturális speku­latív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulá­sában jelentős szerepet játsza­nak. A KGST Végrehajtó Bi­zottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazít­juk árainkat a világpiacon az előző öt évben kialakult átlag­árakhoz. A Szovjetunióban most befe­jeződött kétoldalú tárgyalása^ inkon a megállapodások során rögzítettük azt is, hogy 1975- ben a világpiacon végoemenő folyamatok hatására, a kölcsö­nös érdekek iigyelembevétele- vel — mind az exportban, | mind az importban — egyes cikkeknél árkorrekciókat iiaj- tunk végre. Kölcsönösen figye­lembe vettük az indokolt ár­változásokat. Emelkedik a ma­gyar importban az energiahor­dozók és nyersanyagok ár­szintje. Az új nyers- és alap­anyagarak lényegesen kedve­zőbbek a tőkés világpiac árai­nál. Például az új nyersolajár kevesebb, mint fele a tőkés országokból való beszerzés költségeinek. Hasonló a hely­zet más alapvető nyersanya­gok esetében. Ez a tőkés or­szágokból való beszerzéshez képest nemcsak az előző, ha­nem a mostani árakon is tete­mes megtakarítást jelent. Szé­les körben emelkedik a ma­gyar exportban döntő szerepet játszó késztermékek árszintje is. kai, mindenekelőtt a Szovjet­unióval tovább erősítve, a jö­vőben is biztosítani fogjuk népgazdaságunk tervszerű fej­lődését, népünk életszínvonalá­nak rendszeres emelését. Legnagyobb kereskedelmi partnerunk a Szovjetunió. Miben fejeződik ez ki? Magát a tényt a három év­tized igen sok adata, kapcsola­taink jellege és sokrétűsége bi­zonyítja. A kérdésre most el­sősorban az 1975. évi kereske­delmi szerződésünk néhány jel­lemző mennyiségi mutatójá­nak ismeretében kívánok vá­laszolni. A szerződés alapján ez évi forgalmunk meg fogja haladni a két és fél milliárd rubelt. Ezzel több mint egy- milliárd rubellel túlteljesítjük az 1971—75. évekre előirány­zott külkereskedelmi forgal­mat. A magyar behozatal ebben az évben is rendkívül változatos és gazdag. A Barátság-vezeté­ken 6 millió tonna kőolaj ér­kezik és az idén megindul a 600 millió köbméter földgáz szállítása is. Üzemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak. 4,2 irtilliárd ki­lowattóra elektromos áramot veszünk ebben az esztendőben. A Szovjetunió szállításai fe­dezik a magyar vasérc-szük­ségletnek több mint 90 száza­lékát, továbbá 250 ezer tonna nyersvasat, és 44 ezer tonna különböző ferroötvözetet im­portálunk az idén. Több mint félmillió tonna hengerelt áru is érkezik a Szovjetunióból, to­vábbá más, feldolgozásra al­kalmas kohászati termékek, így ónozott és horganyzott le­mezek. Mezőgazdaságunk számára 1350 darab kombájnt, 5220 da- 1 rab traktort — ebből 200 da­rab K—700-as nagy teljesítmé­nyű traktort —, továbbá 238 ezer tonna kálisót, 250 ezer tonna foszfátot és 35 ezer ton- I na nitrogénműtrágyát hozunk be. Félmillió tonna cementet, valamint kétmillió négyzetmé­ter táblaüveget és 1,1 millió köbméter ipari fát és 885 ezer köbméter fenyőfűrészárut vá­sárolunk ebben . az esztendő­ben. Gazdag a magyar szállítások listája is. Ez évi kivitelünknek mintegy fele gép és berende­zés. 14 millió pár cipő, 37 mil­lió méter szövet eladását ter­vezzük. Húsz százalékkal emel­kedik majd a kötöttáru ex­portja. Számottevően bővül az élelmiszeripar kivitele. Expor­tunknak közel 7 százaléka a gyógyszeriparunk termékeiből álL Néhány vállalat gépipari ter­melésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. Így például az Ikarus össztermelé­sének 53, a Magyar Hajó- és Darugyár 57, a Ganz-MÁVAG termelésének 14 százalékát ex­portálja a Szovjetunióba. A Szovjetunióval kötött 1975. évi megállapodásban jelentős súllyal szerepelnek a termelési együttműködés vagy kooperá­ció alapján történő kölcsönös áruszállítások. Ismeretesek a korábban kötött egyezmények, különösen a timföld-alumí- rium-egyezmény, az autóbusz- és a Zsiguli-kooperáció, a szá- mítástecj*nikai gyártásmegosz­tási együttműködés, a „Barát­ság” II. kőolajvezeték. Ami azonban az idei megálla­podást illeti, ez az esztendő e téren is kiemelkedik. Átadásra kerül a közösen épülő „Testvé­riség” gázvezeték, amelyen má­justól megkezdődnek a földgáz- szállítások a Szovjetunióból. A megvalósulás stádiumába lépett az olefinprogram. Ennek lénye­ge, -hogy Len in város térségében megépült gazdaságos, nagy kapa­citású olefin-műben etilént és propilént állítunk elő. E termé­kek egy részét, az etilént cső­vezetéken, a propilént vasúton kiszállítjuk a Szovjetunióba és műanyagokat, petrolkémiai ter­mékeket, polietilént, polistirolt, akrilnitrilt kapunk cserébe. Az együttműködés előnyei szá­munkra abban vannak, hogy az etilén és propilén további fel­dolgozásához szükséges beruhá­zásokat megtakarítjuk, és hogy hosszú távra, 10—15 évre biz­tosítjuk a termékek kölcsönös elhelyezését. Energiaellátásunk szempont­jából döntő jelentőségű az oren- burgi gázvezeték megépítésében és a 750 kilovoltos elektromos gerinc-távvezeték építésében va­ló együttműködésünk. Ezek te­szik majd lehetővé, hogy egyre növekvő mennyiségben hosszú távra biztosíthatjuk a földgáz és villamos energia behozatalt. A Szovjetunióval kötött ez évi megállapodás iparunk, mezőgaz­daságunk fejlődése és a belső el­látás szempontjából elsődleges jelentőségű. Milyen feladatok állnak a külkereskedelem előtt 1975. ben? Feladatainkat a Központi Bi­zottság múlt év december 5-i határozata, az 1975. évi terv kül­kereskedelmi előirányzatai szab­ják meg. A nemzetközi gazda­sági együttműködést a népgaz­daság szükségleteivel összhang­ban úgy kell fejlesztenünk, hogy maximálisan biztosítsuk és ki­használjuk a külkereskedelmi lehetőségeinket. Az a felada­tunk, hogy a népgazdasági ter­vet következetesen végrehajt­suk. Biztosítani kell a Szovjetunió­val, a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal erre az évre előirányzott külkereskedelmi tervünk teljesítését és ezzel egy­idejűleg jelentősen emelni kell a tőkés exportot. Ezt a termé­kek versenyképességének javí­tásával, jobb és szervezettebb piaci munkával kell megalapoz­ni. Ügyelni kell arra is, hogy a külkereskedelmi tevékenysé­günk a belföldi kereslettel össz­hangban történjék. 1975-ben növelni kell a fel­dolgozóipari termékek exportját célzó kapacitásokat, elsősorban a gyorsan befejezhető vállalati be­ruházások útján. A külkereske­delmi vállalatok feladata, hogy kezdeményezzék és támogassák az ilyen jellegű fejlesztéseket. Biztosítani kell a fejlesztési po­litika összhangját a külgazdasá­gi követelményekkel. Indokolt a gazdaságossági számítások to­vábbfejlesztése, annak érdeké­ben, hogy a világpiaci feltételek alapján megítélhető legyen a be­ruházások gazdaságossága. Fog­lalkozni kell olyan nagyobb fej­lesztési koncepciókkal, amelyek megvalósítása termelési együtt­működéssel lehetséges. A gaz­daságos és külkereskedelmet se­gítő fejlesztések megvalósítását, kezdeményezését szorgalmazni kívánjuk és változatlanul fon­tos feladatként kezeljük a kül­kereskedelmi tevékenységben a piackutató és piacfeltáró mun­kát. A minisztérium irányelve alapján a vállalatok vezetőinek ki kell dolgozniuk a távlati in­tézkedési terveiket a hatékony­ság javítására, a tartalékok fel­tárására, az ésszerű takarékos­ság fokozott érvényesítésére, az ellenőrzés javítására, a munka­módszerek racionalizálására. Végül hangsúlyozni kívánom, hogy a külkereskedelmi felada­tokat — munkánk állandó ja­vítása mellett — csak úgy tud­juk megoldani, ha belső erőfor­rásainkat — különösen a ter­melés területén — a célkitűzé­seknek megfelelően összponto­sítjuk és kihasználjuk. Ehhez hozzásegít bennünket a szocia­lista országokkal való sokoldalú kereskedelmi «és gazdasági együttműködés, az internaciona­lista segítség, amely a szocialis­ta országok együttműködésében megvalósul. Ez meghatározó té­nyező külkereskedelmi terveink teljesítésében s ezt messze meg­haladóan azért is, mert csakis ez biztosítja az összes céljaink elérését, a szocialista társadalom sikeres építését hazánkban. (MTTj Munkánkat, javítva, kapesola- is. Bővül a fogyasztási cikkek I ttunkat a szocialista országok-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom