Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

A filmművészet mai szerepe a Közismerte hogy a filmművészet századunk művé­szete, előttünk, s velünk alakul, formálódik, ugyanakkor sajátos formanyelvén a legtöbbet, a leg­korszerűbbet tudja nyújtani igen nagy tömegek számára. Bármennyire is korszerűsítjük közművelődésünket és bár­mennyire is népszerű jelenleg a televízió — amely a filmnek is köszönheti létezését — mégis, és ma is aktuális érvényű Lenin­nek a filmművészetről alkotott megállapítása, miszerint „Min­den művészetek közül számunk­ra a legfontosabb a film.” Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy közművelődési tevékeny­ségünkben az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordíta­nunk a filmművészet adta szó­rakoztató, nevelő-művelő lehe­tőségek maximális hasznosítá­sára. Többször eset már szó arról — különösen a közművelődési párthatározat után —, hogy a művelődési intézmények (isko­lák, művelődési otthonok, könyvtárak, filmszínházak), mi­vel nevelési feladatukat illető­en egymásra épülnek (illetve kell, hogy épüljenek), nagyon szorosan együtt keli működniük a sokoldalúan művelt szocialista ember megvalósítása érdekében. Az érdekelt művelődési intéz­mények fő vonalaiban tisztázták egymás között, hogy melyikre milyen feladatok hárulnak e cél érdekében. Ennek tükrében vizsgálva a filmszínházakat, megállapíthatjuk, hogy azok megközelítően sem kapnak olyan szerepet, mint ami meg­illetné ezt a hálózatot. Elhangzanak 0iyan vélemények, hogy ez azért van így, mert a filmszínházak üzem­vezetői és dolgozói a szolgálta­tás biztosításán túlmenően mun­kamódszerükben, elsősorban szervezői és propagandamunká­juk formáiban és módszereiben, messze elmaradtak a korszerű igényektől. Szakmai, politikai képzettségük általában alacsony szinten áll, egész tevékenységük I lényegében abban merül ki, hogy eladják a jegyeket és le- I vetítik a filmeket. Az előadáso­kat követően a nézőktől igen rit­kán kérdezik meg, hogy a látott film milyen hatást gyakorolt rá­juk, megértették-e az alkotómű­vészek elképzeléseit, törekvése­it, vagyis a film mondanivalóját. Jól szórakoztak-e, vagy éppen­séggel unatkoztak, dühöngtek, netalán hazamentek a film le- vetítése előtt; és még tovább lehetne sorolni a kifogásokat, a gondokat és problémákat, ame­lyeknek döntő többsége valóban igaz. A felsorakoztatott és elma­rasztaló vélemények tükrében a következőket mindenesetre meg kell állapítanunk: A filmművészet — a filmszín­házak látogatóinak csökkenése ellenére is — korunk legaktu­álisabb, leghatásosabb, legtöme­gesebb művészete, éppen ezért nagyon fontos és egyben kiemelt helyet foglal el közművelődé­sünk egész rendszerében. A mű­velődésügyi intézmények tevé­kenységében a filmművészet­tel való foglalkozás, formanyel­vének megismertetése, elsajátít­tatása fontos feladat. Természe­tesen az ehhez vezető út formá­it és módszereit az adott műve­lődési intézménynek alaposan meg kell választania, mégpedig olyan szempontból, hogy azok a leghatásosabbak, a legváltozato­sabbak és a legtöbb eredményt hozóak legyenek. Az is világos, hogy e fontos nevelői munkát már az óvodákban, illetve isko­lákban meg kell kezdeni, még­pedig nagyon tudatosan és terv­szerűen, ha eredményeket aka­runk elérni. Az ezzel kapcsolatos tudomá­nyos vizsgálatok eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a filmművészeti ismeretekre for­dított idő, az értő filmnéző neve­lésének költségei többszörösen megtérülnek azáltal, hogy elin­dítják a gyermeket azon az úton, amely önművelődésének folyamatosságát — mint nagyon lényeges és fontos feladatot _ b iztosítja. Ha a filmművészetet ilyen fontosnak tartjuk az önművelő­dési folyamat kialakítása szem­pontjából, akkor azt is hang­SzloTák bál Békéscsabán A hazánkban élő nemzetiségi­ek egyik kiemelkedő rendezvé­nye a minden évben, farsang idején megrendezésre kerülő szlovák bál. Az esemény ren­dezője — a Megyei Művelődési Központ — az idén is változatos programot ígér a február 15-i estre. A szombaton este 7 órakor kezdődő, vasárnap hajnalig tar­tó bálát a Csaba étteremben és a télikertben rendezik meg. A megnyitó után a békéscsabai Szlovák Tannyelvű Gimnázium kamarakórusa, a szlovák kollé­gium mandolinzenekara, a Ba­lassi Társastánc-klub, a Balassi Táncegyüttes és a csabaszabadi Röpülj Páva-kör lép a közönség elé. A jó hangulatról két szlo­vák együttes, a sárisápi fúvós és a pilisszántói sramlizenekar gondoskodik. A szlovák bál vendégei hajda­ni szlovák ételspecialitásokat is találhatnak majd a békéscsabai Csaba étterem étlapjain. MEZŐGÉP Vállalat központi gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út (elvételre keres kapcsolóberendezések gyártásához villanyszerelőket, elektroműszerészeket, lakatosokat, hegesztőket, esztergályosokat, gyalusokat, mezőgazdasági gépszerelőket, hőkezelő, fúró, maró, köszörűs szakmunkásokat, valamint szakma nélküli férfi, női betanított segédmunkásokat, targoncakezelőket, anyagmozgatókat, öltöző- és éjjeliőröket. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés a gyáregység munkaügyi előadójánál. 434760 súlyoznunk kell, hogy a film­színházak káderállományát va­lóban fel kell frissíteni, meg kell újítani, korunk igényéhez alakítani. Egyszóval szakmailag és politikailag jól képzett mo­zisokra van szükségünk, mégpe­dig olyanokra, akik a művelő­dési intézményekben folyó, s a filmművészettel összefüggő te­vékenységeket irányítani és ösz- szefogni képesek. Ugyanakkor a filmek alkotóival (magyar fil­mekre gondolva), • közönség közreműködésével rendszeres találkozásokat, ankétokat, vitá­kat rendeznek és vezetnek an­nak érdekében, hogy a filmmű­vészetet aktuálissá tegyék, hogy megfelelő kritikai szellemet ala­kítsanak ki, hogy a nagyközön­ség képes legyen mindenkor megkülönböztetni a művészet­ben az értékest az ^értéktelentől. Minek köszönheti a filmművészet — a többi mű­vészethez viszonyítva. — kie­melkedő szerepét? Elsősorban annak, hogy ugyanabban az idő­pontban, a világ valamennyi tá­ján, több millióan nézhetik meg, illetve válthat ki pozitív és ne­gatív hatásokat. (Köztudott, hogy egy filmalkotásról számtalan kópiát lehet lemásoltatni.) Na­gyobb közösségen belül (ellen­tétben a televízióval, melynek adásait rendszeresen kis közös­ségek nézik) másképpen hat a cselekmény, a mondanivaló, kü­lönböző hatásokat váltanak ki az egyes szituációk, amelyekre má­sok a reagálások is. A filmművészet előnyéül szolgál az, hogy mindenkor ké­pes a legaktuálisabb és egyben legfontosabb témákat feldolgoz­ni úgy, hogy az mozgósít, lelke­sít, hazaszeretetre, internaciona­lizmusra nevel, nevettet, szóra­koztat, hibákra, hiányosságokra figyelmeztet, példaképeket állít a néző elé. A filmművészet által közelebb kerül hozzánk a világ tájainak, embereinek gazdagsága, sokszí­nűsége és szépsége, a jó és a rossz, a szocialista és kapitalista társadalom közötti különbség, de közelebb juthatunk a zené­hez (a filmek zenéje, ha jól megfigyeljük, külön élményt ad a néző számára legtöbb eset­ben), a képzőművészethez és nem utolsósorban az adott film nyelvezetéhez. Ugyanis a filmek nyelvezete tömör és közérthető (az már igen nagy baj, ha a filmalkotásokban sok a párbe­széd, a szöveg, mivel ez nem kenyere e művészetnek), vagyis a kor színvonalán és igényének megfelelően szól a nézőkhöz. JfMeg tovább lehetn sorolni azokat a pozitívumokai amelyek jócskán a filmművésze mellett szólnak, de meggyőződé sem, hogy az elmondottak i elegendőek ahhoz, hogy a műve lődési intézményeink éppé úgy, mint a filmelőadásokat Iá togató közönség, jobban felis merje és tudatosabban hasznc sítsa a filmművészet adta lehe tőségeket. Csende B.la HÜSHIBRID (hampshire, Plymouth) naposcsibére ELŐJEGYZÉSEKET még elfogadunk. Tsz-keltetőfizem, Gyula. Telefon: 88. FIGYELEM! Kérjük azt az egyént, aki Szabó Andrásaiénál, Békés­csaba, Kazinczy u. 29. sz. alatt kolbászt füs töltetett dr. Páles néven, saját érde­kében jelentkezzen a cím­zettnél. 434966 Dallos Adám debreceni diáit (Kárpáti Tibor) és Tóbiássy pro­fesszor szépséges lánya, Veronka (Boross Mária) között a sze­relem még felhötelen._ TELIHOLD ...amíg ki nem derül, Harangi professzorné (Fodor Zsóka 'm. v.) miért akarja megszerezni a vagyont rejtő családi bib­liát? Férje, Zsiga (Székely Tamás) megrökönyödve hallgatja a tervet Pénteken este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház a Telihold című, Jókai Móri no­velláiból íródott kétrészes, ze­nés komédiát Karinthy Márton rendezésében. A kacagtató, ver­ses darab szövegét Ambrózy Ágoston és Nemes Zoltán írta, zenéjét Daróczi Bárdos Tamás szerzetté. A történet végére minden meguiuodik, a házsartos Márta (Dé­nes Piroska) is kibékül családjával, Veronka lányával (Fotó: Demémy Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom