Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
Meditációk egy felmérés nyomán Parasztcsaládok — munkáscsaládok? Manapság nagyon sokat hall, olvas az ember arról, hogy a magyar parasztság átrétegző- dött, megváltozott a falusi lakosság életvitelei, munkakörülménye. És aki nem csak az autó, vagy a vonat ablakából méri le a falu 30 éves fejlődését, látja: a fürdőszobás családi házakat, az elektromos háztartási gépeket, a személygépkocsit, a motorkerékpárt, televíziót, a modern bútorok polcain a klasszikus és mai írók müveit, a dohányzóasztalon újságokat, esetleg folyóiratokat. Csak minden harmadik Persze a köztudat nehezen tart lépést az idővel. Még ma is vannak olyan emberek, akik ha a falusi családokról beszélünk, valami réges-regi kép tárnád fel emlékezetükben, ilyenek: nagy kucsma, bekecs, búbos kemence... Aztán a statisztika olvasása közben megdöbbennek. Mert ma a kereső falusi lakosság 60 százalékának nem a mezőgazdaság ad munkát. Ha ezt az egyetlen számot életre keltené képzeletünk, azt láthatnánk, hogy falun csak minden harmadik házban laknak olyanok, akik mezőgazdaságból élnek. Szándékosan nem irtuk, hogy „parasztcsaládok' vagy „földművelők”, hiszen a mezőgazdaságban élők között is egyre több a szakmunkás, a géppel bánó, a fehér köpenyes, a kék munkásruhás. Más-, egy átlagos magyar községben nagyobb az ipari munkások aránya, mint Budapesten. Egy négy évvel ezelőtti felmérés szerint Nagy-Budapest lakosai közül már 1970-ben az összes keresőknek csupán 29,5 százaléka, a falusi lakosok közül pedig a keresők 31,5 százaléka volt ipari és építőipari munkás. Hogyan lehetséges ez? Vegyünk egy átlagos falusi családot, ahol a nagymama terme’őszövetkezeti nyugdíjas, a következő nemzedékből a férfi ipari munkás, egy közeli vállalatnál dolgozik, a feleség a termelőszövetkezet -1 ben. Két nagy lányuk van, a nagyobbik érettségi után szakmunkás, férje lakatos, a másik lány szalagon dolgozik a megyeszékhely ruhagyárában. Bejáró. A no inkább otthon marad... Nagyon elmaradunk hát a világtól, ha úgy gondolkodunk, hogy falun parasztok laknak, városban pedig munkások meg értelmiségiek. Még azon. is érdemes elgondolkodni, mit jelent ma ez a szó: falusi. Tudjuk, elhangzik ez néha bántóan, lekicsinylőén, sértő szándékkal, ami enyhén szólva furcsa, ha községeink lakosságának mai összetételére gondolunk, vagy arra az egyetlen tényre, hogy a mai városi népességnek több, mint a fele nem városban született. De nézzünk egy konkrét példát. A Dévaványai nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága felmérést készített a 10 ezer 420 lélekszámú település munkaerőhelyzeterői. a munkahelyi ellátottság színvonaláról, az ingázók életkörülményeiről. Ezek szerint az összes aktív keresők száma 4621, ebből az iparban 1630-an, az építőipai“ ban 294-en, a közlekedés területén 250-en, a kereskedelemben 292-en dolgoznak. A nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig 519. Ez összességében 2986 munkás vagy más foglalkozású, míg a mezőgazdasagban jelenleg 1636- an tevékenykednek. A munkaerőmérlegből kitűnik az is, hogy az alig több, mint ezer munkaerő-felesleg a nőknél jelentkezik. Itt figyelembe kell venni azt a tényt, miszerint a község aktív keresői közül. 1354- en a mezőgazdasagban dolgoznak. s ebből adódóan a család háztáji állattartással foglalkozik. És az ezzel kapcsolatos teendőket majdnem minden esetben az otthon maradó nő végzi éL Ez a tevékenység jó keresetkiegészítést .jelent a család számára, sőt legtöbbször nagyobb jövedelem elérését jelenti, mintha az asszony mondjuk 1500 forintért kötött időbeosztású munkahelyen dolgozna. A nő tehát inkább otthon marad. Ilyen körülmények között érdekes lehet annak vizsgálata is, vajon ki a családfő? Mert rövidesen kiderül, hogy a családfő már nem annyira feje — ura — a családnak mint régen, hanem egyszerűen: tagja. Hiszen van, ahol az asszony a sertéshizlaláson kívül baromfineveléssel, nyúltenyésztessel is foglalkozik, többet keres, mint a férj. Szentkúti Ernő, mégis úgy tűnt neki, hogy végtelen idő óta megy lapulva a fal melléit. A sarkon túl másodpercekig úgy állt, mint egyszer a félbolond Zsiga cigány, aki egy átmulatott éjszaka után hajnalban kétrét hajolva elébe állt, hogy neki családja is van s a rajkóknak juttasson valamit a nagyságos főjegyző úr. Szentkúti Ernő kikapta a cigány kezéből a hegedűt és hozzávágta. A hegedű nyaka a főjegyző kezében maradt, többi darabja pedig kopogva hullt a vendéglő padlójára, A félbolond Zsigának lefittyent az ajka, szeme az összerán- duló tépett húrokon függött, melyeken soha nem sír fel már kedvenc nótája. Lassan kezdett felocsúdni Szentkúti Ernő és körülnézett az utcában. Akkor vette észre, hogy Galgóczi Piri integet neki. Kérdőn tekintett rá, Piri pedig halkan szólt, menjen a parókiára, ő majd utánamegy. Meszlényi Kálmán végigsimította hosszú homlokét, amikor Szentkúti Ernő belépett a parókiára és szótlanul lerogyott a fotelba. Sokáig meresztette rá a szemét, majd később Galgóczi Piri szavaira figyelt, aki a főjesryző után érkezett és a községházi ese5 «lényeket ecsetelte. Közben Szentkúti Ernő megrázkódott, mint aki fázik, majd felhorkant — Barbárok! A plébános ösztönösen ösz- szekuícsolta a kezét és többször végigment a szobájá- 5 ban. Azután kinézett az ablakon, mintha onnan várna választ, de csak a megszokott kép tárult elé, az üres piaci tejesasztalok, az elszórt szemét s a közte turkáló, acsarkodó kutyák, a magasba nyúló templomtorony, melynek félig nyitott zsalugáteres ablakain verebek tollászkodtak és csiripeltek. A plébánost ugyan sem tarkón nem vágták, se nem rázták meg vállánál fogva, mégis levert volt. De minden erejét összeszedte, nehogy amazok észrevegyék rajta, hiszen biztatást várnak tőle. De mivel biztassa őket? Csak azzal, hogy ezerkilencszáztizenki- leneben is felszabadultak az aljas ösztönök, s utána helyreállt a törvényes rend, a rendbontók pedig megkapták azt, amit megérdemeltek. Most is úgy kell lennie, csak meg kell várniuk a megfelélő időpontét s addig ki kell tartaniuk. (Folytatjuk) Ingázók A nagyközség üzemeiben, vállalatainál 2753-an dolgoznak. Ebből 1720-an az ^iparban, építőiparban, a közlekedés, a kereskedelem és egyéb területeken, míg a mezőgazdaságban 1033-an találtak munkalehetőséget. Az adatokból kitűnik, hogy az aktív keresők 32 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, az iparban foglalkoztatottak száma viszont már eléri a 40 százalékot. Ez a tény azt példázza; Dévaványa is elindult az iparosodás útján. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk az ingázókról. A község közvetlen területéhez három állami gazdaság kapcsolódik, ahol 443 férfi és 78 nő dolgozik. Ezeken kívül 300—400 azoknak a száma, akik naponta, illetve hetente megyén belüli munkahelyre járnak el dolgozni és 800—800-an a távolabbi nagyvárosokban, elsősorban Budapesten vállalnak munkát. A cél természetesen az, hogy ezek az emberek idővel saját lakóterületükön jussanak munkalehetőséghez. Vagy ha ez teljes egészében nem lehetséges, arra kell törekedni, amit a dévavá- nyaiak meg is tesznek: megragadnak minden alkalmat arra, hogy a Csepel Autógyár szeghalmi üzemének és az egyéb környékbeli vállalatoknak minél több munkáskezet adjanak. Mert csak jöbb az, ha mindennap együtt van a család, a rokonság, akik segítik, szeretik egymást. Ez az ország, ma — Erdei Ferenc szavaival élve valóban: város és vidéke. Lehet, hogy ma még a „vidékének” sokkal több a gondja, baja. Például áruellátásban, vízműben, közlekedésben, járdában, közművelődési lehetőségben. Az is lehet, hogy va’ami- ben nagyobbak az erényei: például családi összetartásban ragaszkodásban. De a munkájukból élő emberek csatád ja — egy-gondú, egv-rangú, és egy- szótrértő család. Már ma is Budapesttől Dévaványáig. Seres Sándor BÉKÉSCSABA LTÉGLAGYÁR férfi és női munkavállalókat vesz fel Orosházi a. 32. sz. 434803 8 j 5 BEJ lvia. i rajit (JAK Bandi bácsi Az egészségügyi miniszter Árvái Andrást sok éves áldozatos munkája elismeréséül az Egészségügy Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki. és büszke rá. Az ő dolga, hogy segítse a körzeti orvosok munkáját, közreműködik a különböző szűréseknél, vizsgálatoknál, látogatja a fertőző betegeket, ellenőrzi a kutakat, elvégzi a fertőllenitéseket. Nem éppen fehér köpenyes munka az övé, de nélküle a fehér köpenyesek nem tudnának dolgozni. Családi hagyományt folytatott, amikor egészségőr lett. Az volt már az apja is és úgy gondolta, ő Is megpróbálja. Igaz, először csak egy rövid időre, legfeljebb egy évre akart beállni az egészségügyiek hadseregébe, de aztán máshogy alakult. Pedig, főleg régebben, ijem volt gyöngyéletük az egészségügyieknek. Kerékpáron járták útjukat perzselő nyárban és fagyos télben egyaránt. Dombegyház, KeVer- mes és Battonya voltak Bandi bácsi falvai, itt kellett felügyelnie az egészségre. Battonyán egy kertes családi házban kerestük fel a KÖJÁL megyei vezetőivel Árvái András egészségőrt. Várta jöttünket, de célját nem tudta. Nem tudta, hogy magas miniszteri kitüntetést kap, elsőként 3ékés megye egészségügyi dolgozói közül. . Bandi bácsi — mert így ismerik Battonyán és környékén — 1940 óta szolgálja a közegészségügyet. — Az egészségügy közkatonája vagyok — mondja Változtak az idők, változott az egészségőr feladata is. A felszabadulás utáni első években sok gondot okozott a tetvetlenítés és a tífuszveszély. Ilyen probléma ma már nincs. Annál többször kell viszont meglátogatnia a húsboltokat, éttermek konyháit és vigyázni, figyelni, hogy betartják-e az előírásokat. Méltán büszke rá, hogy körzetében még nem fordult elő súlyosabb eset. Árvái András — Bandi bácsi — szerény ember. Közkatonának tartja magát az egészség- ügyi dolgozók nagy hadseregében, de olyan katona ő, aki nélkül nem lehet győzni. ' T Segítették egy fiatal nő gyógyulását A véradók szép példáját bizonyították Békéscsabán a hűtő- ház, a Volán és a Híradótechnikai Vállalat dolgozói. Az történt, hogy a hfftőház egy fiatal nődolgozója súlyos szívbeteg, ezért műtétre volt szüksége. Az elmúlt napokban a szívműtétet Szegeden végrehajtották, s az ehhez szükséges vért munkatársai, valamint az előbb felsorolt vállalatok dolgozói Biztosították. A hűtőházban 89-en jelentkeztek véradásra, a Híradótechnikai Vállalatnál, 'valamint a Volánnál összesen 135-en. A jelentkezők közül 49-nek egyezett meg a vére a műtéten átesett beteggel. Így tulajdonképpen közvetlenül segítették gyógyulácáf ttcfvanalrlfAr ras»cr»lr««lr ie mivel a többi vért más betegeit gyógyítására használják fel az orvosok. Jórészt az itteni önfeláldozó embereknek, valamint a szegedi klinika dolgozóinak, orvosainak, az üzemi vöröskeresztes aktíváknak és mindazoknak köszönhető egy ember gyógyulása, akik áldozatvállalásból, lelkiismeretességből és segítő- keszségből példát mutattak. Ma már a beteg a műtét utáni gyógyulás útján van, s a Szegedi Kardiológiai Klinikán várja a napok múlását. Ha nem jön közbe semmi komolikáció, akkor három hét múlva Balaton- füredre utazik, ahol további gyógykezelésben részesül, s néhány hét elteltével gyógyultan térhet haza szerető családjához. S. L. Általános Iskolát végzett vagy g. osztályt most végző liiikat ipari tano'ónak szerződtetünk az 1975—1976-os tanévre, az alábbi szakmákban • — kőműves, • — ács% — asztalos, • — burkoló, • — festő, • — villanyszerelő, • — víz-gázvezeték % szerelő. A kőművestanulókat Iparttanuló-otthonban helyezzük el. Jelentkezés: Írásban vagy személyesen Április 4. Épiiö'pari Szövetkezet Budapest VIII., Auróra u. 23. Munkafigvi osztály. g
