Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

WM* proletárját, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 1 n— .■■■■■.: .... m ,i...u TTfliim-KU’-w ■" ■'■m- ' rr- .v.? r'i^t.;mvj:irrw->iBu:u«iLM--:aa.«.]jf ' nm-uraisrr^ni a sm. FEBRtlÄK 4- KEDD An: 1 fwN XXX. ÉVFOLYAM, ». SZÁM MA; SARKADON ALAKULT A MEGYE ELSŐ TSZ-PARTBIZOTTSÁGA (3. oldal) AZ UTASELLÁTÓ VÁLLALATRÓL (A oldal) IFJÚSÁGI mozgalom 14—75 a oldal) Iskolák-iskolások Idei tervük 550 millió forint Manapság sokan fáradoomak «am, hogy az általános idwSát mindenki befejezze. Mert ijesz­tőnek tartják, hogy a tanköteles kordáknak mintegy tíz százalé­ka csak a hatodik—hetedik osz­tályig jut el. A KISZ Központi Bizottsága akciót hirdetett „min­den KISZ-tag fejezze be az ál­talános iskolát” jelszóval. A fel­nőttoktatásban résztvevők újabb kedvezményeket kaptak. Személyes érdek és közügy a tanulás, mindenekelőtt az alap- műveltség megszerzései. Megle­pődünk azon, ha olykor írástu­datlan emberrel találkozunk. Hogyan, ez még lehetséges? kér­désünkben, nemcsak a korszerű gondolkodásmód rejlik, hanem az elmúlt harminc év oktatás- ípolitikai eredményeinek hatása iis. Ezek az eredmények oly ffyors ütemben jöttek, hogy jo­gosnak érezzük mai türelmet- ítenségünket De hát honnan is indultunk? A mai nyolc általános iskolai végzettséget 1938-ban évente 34 tezren szerezték meg. Ma 180 ezren fejezik be az általános is­kolát, s ami ennél többet mond: az iskolás kordáknak körülbelül kilencven százaléka végigjárja a nyolc osztályt — a tankötele- settségi koron belül. Oktatja őket 30 ezernél több szakképzett tanár — 1938-ban az általános -iskolákba nem egészen hat- reaer szakképzett pedagógus ju­tott. Az iskolák államosítása, te­hát 1948 előtt, a tanintézetek négyötöde egyházi kézben volt. Kiszorult belőlük a haladó gon­dolat, a korszerű pedagógia. Egységes oktatási rendszert® voltaképpen az iskolák államo- ."ítáta után beszélhetünk. Jog­gal tartják a legújabb kori tör­ténetünk krónikásai a felszaba­dulás utáni művelődéspolitika egyik legjelentősebb állomásé- soak az államosítást Az oktatás fejlettségének, m általános műveltségnek nem egyetlen fokmérője az általános iskolát végzettek aránya. Ugyan­így jellemző a továbbtanulóké is. Statisztikai adatok szerint a má­sodik világháborút megel&ő utolsó békeévben a 14—17 éve­seknek alig több mint hét szá­zaléka jutott el a középiskolá­ba, s nem egészen tíz százaléka tanult szakmát. Ma ugyanen­nek a korosztálynak nyolcvan százaléka tanul. Ahhoz, hogy ezt az arányt elérhessük, rendkívül gyorsan kellett fejleszteni — mondhatni megteremteni — a középiskolai hálózatot, a szak­munkásképzést. Részben új is­kolák nyitásával, részben a kö­zépiskolák korszerűsítésével, ok­tatásuk egységesítésével, illetve a különböző szakmunkásképző intézetek, technikumok építésé­vel. Az ingyenes, kötelező, nyolc- osztályos általános iskola tervét már 1945 tavaszán meghirdette a Magyar Kommunista Párt, és augusztusban törvény mondta ki létrehozását. A szakérettségire előkészítő tanfolyamok i948-ban kezdődtek, .ugyanakkor szervez­ték az esti és levelező oktatási Mindezt azzal a céllal, hogy megteremtsék az új magyar ér­telmiséget, megteremtsék a mű­velődéshez való jog feltételeit. Hogy az új értelmiségre meny­nyire szükség volt, azt a har­mincas évek felsőfokú taninté­zeteinek statisztikái is sejtetik. Magyarországon 1937—38-ban mindössze 16 felsőoktatási intéz­mény működött körülbelül 17 eaer hallgatóval. És milyen arányban kerültek közéjük mun­kás-paraszt gyerekek? Földes Ferenc, a kiváló marxisba szo­ciológus és pedagógus adatai1 szerint a negyvenes évek elején [j az ország lakosságának 56,4 szá- zalékát alkotó szegényparasztság: és munkásság gyermekei az or­voskaron 6,2, a bölcsészkaron i 5,6, a műegyetemen 5,1, a jogi jj karon és akadémiákon 4,1 szá­zalékban kaptak helyet ' összehasonlításként megemlít- ■ Jük, hogy 1971-ben a fóiskolá-1 kon, egyetemeiken végzettek 56 í százaléka volt munkás-paraszt { származású. A fejlődéshez egye­bek között az oktatási költsé-1 gek állami térítésére is szükség volt Az általános és középiskola ingyenességére, s arra, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók je­lentős része ösztöndíjban része- | aüljön. Az oktatás, az iskolák fejlesz­tésének első szakaszában jelen­tős eredmények születtek. Még­is szükségessé vált az oktatás reformja, a tananyag, az isko­latípusok korszerűsítése. Gondotj okozott például a szakmunkás- • képzés „zsákutca” jellege, hiszen a szakmunkásképző iskolákban tanultakat más iskolákban nem vették figyelembe. Felülvizsgá­latra szorult a technikumok he­lye, szerepe, a gimnáziumok sú­lya, aránya. Az 1961-es iskola­reform a problémák jó részét megoldotta, a magyar oktatási rendszert nemzetközileg is a kor­szerűek közé sorolták. Üjabb évtized múltán, 1972- ben a párt oktatáspolitikai ha­tározatában összegezte az ered­ményeket, és megjelölte az újabb feladatokat. Az -időpontokból is látszik, az iskolai oktatás szün­telen megújulására van szükség ahhoz, hogy a képzés megfelel­jen a gyakorlati élet követel-" menyeinek. Ma, a magyar okta­tás teljesen nyitott, a továbbta­nulásra mindegyik iskolatípus alkalmat ad. Számos intézke­dés és társadalmi akció támo­gatja a tehetséges munkás-pa­raszt fiatalok továbbtanulását. Szakmunkástanuló és középisko­lás ösztöndíjakat alapítottak, le­hetővé tették a tehetséges szak­munkások érettségi nélküli egye­temi-főiskolai továbbtanulását. És ugyanakkor érthető türel­metlenséggel akarjuk tovább gyorsítani a folyamatot. Aggoda­lommal követjük az öt-hat osz­tályt végzettek pályafutását. Sürgetjük a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítását, a kollégiumi hálózat bővítését, a felnőttoktatás kiter­jesztését, jobb propagandáját Mert nap nap után nagyobbak a követeimén vek' Sfi-ffi, Műszaki konferenciát tartottak az építők A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat január 31-én rendezte meg műszaki konfe­renciáját, amelyen a múlt évi munkát és eredményeket érté­kelték. majd meghatározták az idei feladatokat. A tanácskozáson részt vett és a vitában felszó­lalt Várat Mihály, a párt váro­si bizottságának gazdaságpoli­tikai osztályvezetője is, aki hoz­zászólásában a pártszervezetek termelésszervező, irányító és ellenőrző szerepéről beszélt Korek Ferenc igazgató beszá­molójában eredményes évzárás­ról adhatott számot Mint el­mondotta: 1974-bem a vállalat] 475 millió forintra előirányzott saját építés-szerelési tervét 496 és fél millióra, a tervezett 504 millió 800 ezer forint ösz- szes árbevételét pedig 524 millió forintra túlteljesítette. Mindennek kizárólagos forrása a munka termelékenységének növekedése volt A vállalatnál kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredménye, hogy a tervezettnél jóval több lakást építettek fel és adták át A tervben 961 la­kás szerepelt ezt a kongresszu­si vállalások ezerre kerekítették fel, a teljesítés viszont 1105 lett Az idei tervről szólva elmon­dotta: olyan termelési és gaz­dálkodási feladatokat tűztek maguk elé, amelyekkel nem­csak sikeresen befejezik a IV. ötéves tervet hanem egyúttal jól megalapozzák a következő i tervidőszakot is. Ennek megfe­lelően idei saját építés-szerelési tervük 530 millió forintot tesz ki, az összes árbevételt pedig 550 millió forintra tervezik Idei lakásépítési programjuk 1070 lakás felépítését és átadá­sát tartalmazza, amit a szocia­lista munkaversany vállalásai­val természetesen az idén is je­lentősen szeretnénk túlteljesíte­ni. A konferencián felszólalók hangulatán is érződött az, hogy eredményes esztendőt hagytak maguk után. Az idei tervek részletes ismeretében mégis in-; kább az elkövetkező időszak! feladatairól szóltak legtöbben, Mégpedig az építmények minő­ségének javításáról, a határ­idők megtartásáról, a még jobb és szervezettebb munkahelyi együttműködésről, továbbá az ésszerű anyag- és energiataka­rékosságról, amiről Kárpáti Ka­rolj/ termékgazdálkodási osz­tályvezető is beszélt, amikor az idei anyagellátás várható hely­zetét ismertette. Többen sür­gették a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszer kiterjesztésének szükségességét. Erre már a kon­ferencián elhangzott egy igen figyelemre méltó kezdeménye­zés. Szabados Béla, a közmű- és mélyépítési főépítésvezetőség építésvezetője elmondta, hogy ezután már nemcsak egyes bri­gádok, hanem egész főépítés­vezetőségük garanciát vállal a ( Terjed a konténeres rakodás Békéscsabán Kétezer tartály 1974:ben Országszerte egyre több vas­útállomáson terjedt el a szállí­tótartályos vagy ismertebb ne­vén a konténeres rakodás, fu­varozás. A Szegedi Vasútigaz- gatóság területén eddig Szege­det és Békéscsabát kapcsolták be az országos konténeres há­lózatba. A MÁV Szegedi Igazgatósága az elmúlt évben 10,3 millió tonna áru elszállításával re­kord teljesítményt ért el. Ez a kiemelkedő eredmény a szál­lítótartályos fuvarozás sikerét ifc hozta, A MÁV 1973. május 7-én B Indította meg Békéscsabán az öttonnás, közepes szállítótartá­lyos fuvarozást A kezdeti ne­hézségek után a vállalatok, üzemek megismerték a fuvaro­zási mód előnyeit és mindjob­ban igényelték ezt a korszerű, ■ háztól házig szállítást A vállalatok érdeklődésére j jellemző, hogy Békéscsabán a ■ feladott konténerek száma, ha | lassan is, de emelkedik. A kéz- 5 dő év után, amikor 330-at ad- j tak fel, tavaly már 726 rakott j konténert küldtek az ország j minden részébe. A fejlődést j tükrözi az is, hogy a Békéscsa- j bára érkezett és az onnan to- S vábbított rakott konténerek j aránya az 1973. évi 30 százalék- ■ ról tavaly már 43,1 százalékra j emelkedett E fuvarozási módot tavaly ! Békéscsabán 8 vállalat vette • igénybe, közülük a legtöbbet a ■ ruhagyár, a kötöttárugyár és aj forgácsolószerszám-gyár adta j fel. De nemcsak vittek a vona- j tok konténert, hanem sokkal ■ többet hoztak is. 1974-ben 2117 j rakott konténer érkezett 20 vál- i lalat részére. Legnagyobb ío- : gadó a kötöttárugyár volt, de S a FÜSZÉRT, a Dél-ma gyaror- I szági Textilnagykereskedelmi • Vállalat és az orosházi Csősze- | relő Vállalat címére is jelentős § atónafi tonotóns? érkeaetfe. A szállítótartályos fuvarozás Iránti igény ez évben tovább emelkedik. A békéscsabai és a környező települések üzemei és vállalatai között végzett felmé­rések kedvező eredményt hoz­tak, Több új vállalat jelentette be, hogy ez évtől áruit konté­nerben kívánja feladni. Így pél­dául a szeghalmi paplankészítő üzem is e korszerű fuvarozási módot választotta áruinak to­vábbítására. Gell ért József munkáért. Kerekes István mű­szaki igazgatóhelyettes az idei műszaki fejlesztés terveiről tá­jékoztatta a résztvevőiket. El­mondta, hogy gépek beszerzésé­re, a szállítás és rakodás korsze­rűsítésére, valamint a szak- és szerelőipar kisgépesítésére az idén 3 millió 200 ezer forintot fordítanak. Az eredményes évzáró és as Idei feladatokat és gazdálkodást meghatározó konferenciát Galo~ vicz György szb-titkár zárta be, P. P, Tél-kezdés — februárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom