Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
iiiiniiiuiniiiiiiiaiitiiiinMiifinnuminiiiHiiiuiiiiiiiiiiuHiiiui I MMM .................................................................................. i I lMliaBfMlli Több húst, tejet ad a népgazdaságnak a körösnagybarsányi Egyetértés Tsz A betakarított termés beítartalménak megóvására vasvázas szint épí tettttnk T ermelószSvetlkeaetünk- ben, a körösn agyhar- sányi Egyetértés Tsz- ben szinte valamennyi természeti feltétel adott az eddiginél ki- terjedtebb hús- és tejtermeléshez. Abból a csaknem 2300 hektárból, amelyet a tagság közösen múvél meg, 630 hektár — azaz a földeknek több, mint egynegyede — mással, mint állattartással nem is hasznosítható. Az 584 hektárnyi legélő és a 43 hektárnyi rét termése az elmúlt esztendőben csaknem 400 szarvasmarhát és 600 juhot tartott el gazdaságunkban. Köztudott azonban, hogy a község környékén elterülő legelők nemhogy 600, de tízezer anyajuhot is eltartanának. Ebből kiindulva határozta el szövetkezetünk az állattenyésztés ágazatainak — elsősorban is a szarvasmarhatartásnak — a fokozatos fejlesztését A szarvasmarhatartás ügyét ügy igyekeztünk előbbre vinni, hogy bekapcsolódtunk a jól ismert Dalia-programba és az elmúlt évben már 44-gyed növeltük teheneink számát. Elképzeléseink szerint az idén 210-re növeljük a tavalyi 165-ös tehénállományt, mégpedig úgy, hogy — figyelemmel a kormányprogramból következő irányelvekre — fele-fele arányban hús-, illetve tejtermelésre szakosítjuk tehenészetünket. A program megalapozására már 1974-ben műrétet telepítettünk, mintegy 30 hektáron, amelyet most további 10 hektárral bővítünk majd. összességében a telepített műrét becsléseink szerint 110 tehenet éts ennek szaporulatát tartja el a legeltetési szezonban. A szarvasmarha-állományt egyébként kizárólag csak a saját szaporulatból növeljük, mivel valamennyi szarvasmarhánk bruceüamentes. Ugyancsak jól hasznosítja legelőinket a juhtenyésztés ágazata. A múlt esztendőben értékesített 200 juh mintegy 400 ezer forint árbevételhez juttatta gazdaságunkat. Igaz. hogy az állattenyésztés 4 és fél millió forintos árbevételének csaknem kétharmad része származott a 115 hízó marha, illetve a 110 ezer liter tej értékesítéséből. Termelőszövetkezetünk hústermelésében jelentős szerepet szánunk a sertéstartásnak is. Sertésállományunkat az 1972. évi száj- és körömfájás után felszámoltuk, majd a sertéstartás épületeinek teljes fertőtlenítése után 1973-ban 150 süldőkocát vásároltunk. Annak ellenére, hogy akkori vásárlásaink nem voltak épp a legsikerültebbek, elmondhatjuk, hogy fejlesztési elképzeléseink nem megalapozatlanok, figyelembe véve, hogy a sertéstelephez vezető út megépítésére is tudunk ma már pénzt biztosítani. A felsoroltakon kívül egyébként állattenyésztés értékesítési eredményéhez a sertéstartás 200 sertés átadásával mintegy 541 ezer forinttal, a gyöngyösnövelésének biztosítékai, ugyanakkor bizonyítják azt is, hogy egy olyan kis tsz, mint amilyen a körösn agy harsány! Egyetértés Termelőszövetkezet, egyedül nem képes a tájegység adta lehetőségeket teljesen kihasználni. Ha egy ilyen, viszonylag kis tsz 30 mázsás termésátlagot tudott búzából elérni, 320 mázsás átlagot cukorrépából és csaknem 40 mázsás átlagot kukoricából az 5b és fél mázsás hektáronkénti luoematermés mellett, akkor az csak azt igazolhatja, hogy a fejlesztési eszközök koncentrációjával meghonosítható korszerű agrotechnika ezekből a földekből eddig nem is remélt, nagy hozamokat képes „kicsikarni”. A korszerű agrotechnika alkalmazásához azonban az erők egyesítésére van szükség, éppen ezért az élet mindenképpen azt követeli, hogy termelőszövetkezetünk a további feladatok megoldásához partnert keressen. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy addig már nem is fordítunk figyelmet a fejlesztés igényeinek ^kielégítésére. ^Terméseredményeink fokozására évről évre — ahogy a gazdasági eredményeink megengedik — 'egyre több mű- és szerves trágyát használunk fel: 1974- ben 5300 mázsa műtrágyát szórtunk ki, erre az évre pedig már 7400 mázsa felhasználását terveztük. Ugyanígy bővítjük — lehetőségeinkhez mérten — gépparkunkat is: idén három MTZ-t, egy kukoricavető-gépet, egy gabonavetőgépet, egy cukor- répa-felszedőt, hat pótkocsit, egy Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan szarvasmarha-tenyészetünkben itatásos neveléssel tartjuk tovább a borjakat, mivel a továbbiakban kizárólag a saját tenyésztésű egyedekkel növeljük majd az állományt ZSBA borsóadaptert és néhány egyéb munkagépet szeretnénk vásárolni. Minden tervünk, törekvésünk azt a folyamatot gyorsítja, amelynek során szövetkezetünkben — akárcsak a magyar mezőgazdaság egészében — folytatódik a nagyüzemi gazdálkodás kiteljesedése. Célkitűzéseink megfogalmazásánál a népgazdasági elvárások a legfőbb iránymutatók, ezek mellett azonban feltétlenül figyelembe kell vennünk a nem egészen 400 tagú kollektívánk csoportérdekelt is. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kötelez bennünket szövetkezeti mozgalmunk negyedszázados múltja is. Az első, működési engedéllyel is rendelkező szövetkezet községünkAa 19*74-68 esztendő időjárásával igazán nem kényeztette a mezőgazdaságot. A bőségesen hulló csapadéktól felásott földeken csak lánctalpas traktorok segítségével tudtuk a mélyszántást befejezni nevelés pedig 15 és fél ezer baromfi átadásával csaknem 200 ezer forinttal járult hozzá az elmúlt esztendőben. A népgazdaság számára elengedhetetlenül szükséges hús- és tejtermelés növelését mi elsősorban növénytermesztésünk eredményeinek javításával igyekszünk elősegíteni. E törekvéseink eredményességét a növénytermesztésünk 6 millió 756 ezer forintos árbevétele bizonyítja, valamint az is, hogy a vetésszerkezet állandó, folyamatos és fokozatos ésszerűsítésével megnyílt az út az ágazatók komplex gépesítése felé. Ez utóbbit sók egyéb mellett a munkaerő csökkenése is indokolttá teszi, illetve az tó követeli többek között, hogy a Délta- program kiterjesztésének is alapvető feltételé a pillangósok 2ari rendszerű termesztése lenne. Szövetkezetünk növénytermesztésében elért eredményei egyben a bús- és tejtermelés ben ugyanis jó 25 évvel ezelőtt, 1949. november 1-én alakult 30 taggal. Az a kollektíva, amely két és fél évtizeddel ezelőtt alig 300 hold állami tartalékföldön kezdte meg a közös gazdálkodást, ma már 25 millió forintnál is nagyobb értékű eszközállományt mondhat magáénak, s a beruházott vagyona is meghaladja a 12 és fél millió forintot. Legalább ilyen fontos azonban az is, hogy eljutottunk arra a fokra, amikor már csaknem 10 ezer forintot tudunk a szakmunkásképzés támogatására fordítani, aminek községünkben azért is van külön jelentősége, mert a falu 100 fiataljából 60 a mi szövetkezetünkben dolgozik. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy olyan igen kedvezőtlen időjárású évben is helyt tudtunk állni, mint amilyen a tavalyi esztendő is volt. Annáik a ténynek az értékét, hogy valamennyi kötelezettségünknek; sikerült eleget tenni, csak növeli az, hogy a múlt évben tartalékolt egymillió 200 ezer forintunk érintetlen maradt, s így bizakodva, biztonsággal nézhetünk az 1975-ös év elé is. Szövetkezetünk a körösnagy- harsányi Egyetértés Tsz tehát minden szempontból felkészülten tud annak a követelménynek eleget tenni, amelyet ma úgy fogalmazhatunk meg: a termelőerők jobb hasznosítása azt igényli, hogy — ahol szükséges — folytatódjék a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülőE A ddig is azonban a köz- gazdasági és természeti feltételekhez va- j ló jobb alkalmazkodással, ésszerű gazdálkodással igyekszünk a j népgazdaságnak még több tér* ! mányi adni, a fogyasztók igé- ; ínyeinek ,jobb kielégítésére még I több húst, még több tejet ter- I anetni 1 Ebben az eszienaoDen a Dilta-program Keretében 165-ről 210-re novei.nnc szarvasmarna-sarta- sunkban a tehenek számát. Terveink szerint az állományt fele-fele arányban hús-, Illetve tejtermeléssel hasznosítjuk I
