Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

proletárjai, egyesüljetek II MAs A MEGYEI PÁRTJSIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SOTS. FEBRUÁR VA8ÄRNÄF Ara; 1,88 forSofi XXX. ÉVFOLYAM, «6. SZÁBB ■ ummwémn*m n««uw wniwn mu, n ■■■ ..........■mm« il — MUNKASARCOK ®. *ldal) KOMARNÖH .TELSfflOLHT (4. műm KÖZSÉG A VAROS KORNYÉKÉN «». ©Ida® Világos beszéd! j Olykm alaposa® félreÉrtjűk egymást A minap is kaptam <egy ingerült hangnemben írt levelet Feladója mémökem- bér. aki bevezetőként .dacosan felsorolja, hogy van egy pesti ágynevezett luxuslakása, to­vábbá háromszobás nyara- ióvillája a Balatonnál, to­vábbá autója és motorcsónakja, továbbá tetemes takarékbetét­je. „Az ilyeneket, mint én — folytatja — mostanában ki­váltképp támadják, amolyan fekete báránynak kiáltják ki, (ellenük próbálják fordítani a közhangulatok Elismerem, hogy f* mi viszonyaink között va­gyonos embernek számítok, de (egyetlen fillérem sem szárma­zik spekulációból, harácsolás- 3ól vagy ügyeskedésből. Több- íí!örös feltaláló vagyok, talál­mányaimból a népgazdaság sok milliós hasznot lát, ennek egy része a jog szerint engem il­let™’ De ha egyszer így van, akkor mit tegyek, utasítsam vissza a pénzt? Vagy akasszak tó táblát a villámra, motorcsó­nakomra, autómra, hogy figye­lem, emberek, nem loptam, nem raaltam, csak feltaláltam, néz­nétek el nekem, hogy a pénzt nem kocsmára, nőre, lóverseny­re költöttem, hanem a családom­ra és magamra™” Mit mondjak, a levél írójá­nak a helyzete nem egészen tipikus, hiszen meglehetősen kevés nagy jövedelmű feltalá­ltéról tudok, bárcsak több vol­na belőlük, mert eszükkel, te­hetségükkel, nem mindennap) képességeikkel nemcsak magú­ikat hanem valamennyiünket üa gazdagítanák. Azt hiszem, a tollat ragadó mérnök ezút­tal alaposan belelovalta ma- igat a túlzó hangulatba, így fantáziája, ame’ynek különben >3 is és ml is hasznát látjuk, sanest elszabadult és elragadta ta jója® valóság talajáról Mert először is: nem venni ászre, hogy bármiféle támadás ■indult volna azok ellen, akik esz átlagosnál jobb módban él­nek. Gyorsan hozzá'eszem, hogy amennyiben vagyonuk­hoz, ingatlanukhoz tisztességes úton jutottak hozzá. (Magunk között szólva, sajnos, még elő­fordul, hoffv azok la háborítat­lanul élnek, akik spekuláció­val vagy ügveskedőssel szerez­ték vagyonukat jőllehe* az ő tevékenységükből nem haszna, hanem érmen kára származik a társadalomnak, azaz ne­künk.) jyfljSsrvtsom- minden ellenkező híreszteléssel szemben senki sem kívánja, hogy az embe­rek kocsmába vagy lóverseny­re kordiák a nani megélheté­sen felüli pénzüket. Az állam­polgárokat inkább takarékos­ságra. értelmes vásárlásokra, lakásépítésre buzdító hatások érik, én legalábbis úgy ve­szem észre, mert noha nem so­rolhatom magam a fölösleges pénzzel rendelkezők közé, de azért figye'ek. És azt tapasztalom — ez a harmadszor —. hogv a közhan­gulat azokkal szemben mond­ható határozottan ellenséges­nek. akik úgy viselkednek, mintha ebben az országban nem is szocialista rend volna. Nehéz szívvel marasztalnám el emiatt a közvéleményt, mert magam is űgv vaevok relé, hogy kinyílik a bicska a zse- iiaäEsbtta, vsOahányssaff értaúr námságot, pirrnss penzhajhá- | ázást, egészséges elveinktől ide­gen „élelmességet" észlelek ! némelyik ember életformája- j ként Tudom persze, hogy az '• alapkérdés nem a magatartás, j hanem az, hogy valaki mikép­pen jut hozzá a jövedelemhez, munkával vagy anélkül szerez­te személyi tulajdonát Am szerintem az sem teljesen mindegy: miképp él, ha teszem azljga munkával szerzett ingat­lanával spekulációkba bocsát­kozik. Vagy esetleg úgy él, hogy minden újabb szerzéssel különbnek érzi magát mások­nál, lenézi azokat, akiknek nincs autójuk, vagy nincs olyan autójuk, fűnyirógépük, és ku­tyájuk sem a legdivatosabb. (Is­mert színészé szájából hallottam, hogy „lecseréltem a kutyámat Ekét juhászra, mert most, ez a menő” és az a szomorú, hogy az illető hölgy láthatólag nem vic­celt) i Szerencsére nagyrészt túlju­tottunk azon a gyermekbeteg­ségen, amely a hűtőszekrényt az autót vagy a hétvégi üdü­lőtelket státusz-szimbólumnak láttatta. Ha ,nem is mindig | egyenletesen és nem minden­kinél egyformán, de folyama­tosan javulnak az életkörülmé­nyek és természetesen követ­kezményükként mindinkább „bővül a személyi tulajdonban j levő javak köre, növekszik az | állampolgárok személyi tulaj- I dona. Pártunk ezt a szocialista II fejlődésünk fontos eredményé-1 nek tekinti” — olvasható a kongresszusi irányelvekben i Ma már komolytalanság volna i a fridzsidert státusZ-szimbő- lumnak tekinteni, amikor több mint kétmillió magyar család korántsem jelképként tart ott­hon hűtőszekrényt. És ha kissé késve is, de eljutunk oda, hogy az autó szintén az lesz, ami­nek készült; közlekedési esz­köz. A telekkel némileg bo­nyolultabb a helyzet, raint- hery a felparcellázható föld véges, de a jelek szerint sike­rül \ útját állni a spekuláció­nak, törvényesen elejét venni annak, hogy a néwszögölek adásvétele munka nélküli va­gyon szerzésére nyújtson lehe­tőséget Élnek még félreértések, mint az elöljáróban idézett levél is tükrözi, de ezek szinte kivétel nélkül tájékozatlanságból vagy az egyénj helyzet téves meg­ítéléséből származnak. Az ál­lampolgárok óriási többsége nyilván félreérthetetlennek tart­ja — minthogy az is — a kong­resszusi irányelvek erre vonat­kozó állásfoglalását: „Álla­munk törvényeivel is elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi , tulaidont, a nénsaz- dasági és egyéni szempontból hasznos lakásépítési akciókat a személyi tulaidonú lakások építését. A családi szükségle­teket meghaladó. spekulációs jellegű ipgaüanszerzési lehető­ségeket törvénves eszközökkel visszaszorítja. Érvényt szerez törvén veinknek, s olvan irány­ba fejleszti őke); tovább, hogv gátat vessenek a nem munká­ból származó, a szocialista el­veket s^rtő jövedelemfelhal- mozásnak”. , Ez az, amire art szokták mondani, hogy világos beszéd. JL a Köszönijfik a szó?jel hadsereget! Betétállományuk majdnem ötszázmillió forint EnAs°Sáőn timw»tfoöí® idm $wg6ő6á]éh@%itat6jáé a iwkmpétkm&mtke&eieik megyei véim&simánym Hagyomány már, hogy a ta­karékszövetkezeteik megyei vá­lasztmánya .minden évben ven­dégül látja a Békés megyed Nép­újság vezetőit és munkatársait. Az idei sajtótájékoztatóra feb­ruár 21-én, pénteken délelőtt Endrődön, a takarékszövetkezet tanácskozótermében került sor. Cserei Pált, lapunk főszerkesz­tőjét, Rocskár Jánost, a belpo­litikai rovat vezetőjét és Seres Sándort, a lap munkatársát Ga­lambos) László, a MÉSZÖV Ta­karék- és Lakásszövetkezetek Titkárságának vezetője köszön­tötte. Ezután Sávolt Mihályné, a takarékszövetkezetek megyei választmányának elnöke tájé­koztatta a vendégeket a gyorsan fejlődő szövetkezeti pénzintéze­tek múlt évi eredményeiről. A választmány elnöke minde­nekelőtt arról szólt, hogy ezek­ben a hetekben került sor a pénzintézeteknél azokra a kül­döttgyűlésekre, ahol az igazgató­ságok és felügyelő bizottságok számot adtak 1974. évi munká­jukról. Ugyanakkor több szövet­kezetnél már megkezdődték azok a résziközgyűlések, amelye­ken újjáválassza a tagság a szö­vetkezetek igazgatóságait, fel­ügyelő bizottságait és más testü­letéit Sávolt Mihályné tájékoztató­ját azzal folytatta, hogy 1974- ben további négy helységre —• Nagyszénásra, Muronyra, Sza­badkígyósra, Újkígyósra — ter­jesztettek • ki működési körze­tüket. így jelenleg 66 település­re terjed ki e pénzintézetek sok­irányú tevékenysége. Vagyis — a városokat nem számítva — már csak hét községben nin­csenek jelen a szövetkezeti pénzintézetek. Az említett mű­ködési terjeszkedéssel párhuza­mosan tavaly hét új kinandéltt- séget is nyitottak és 1974. vé- •IÉ mugyteR M MtaplMiifci »ár utazgatás nélkül, helyben intéz­hette különböző pénzügyeit a lakosság. A választmány azon­ban úgy ítéli meg, hogy van még a megyében „fehér folt”. Éppen ezért az idén Csorvásra, Gerendásra, Telekgerendásra, Torkosra és Bélmegyerre is ki­terjesztik működésüket a szö­vetkezetek. E pénzintézetek tev^cenysé- @ét említve kiemelten szólít a választmány elnöke a betétállo­mány növekedéséről és a köl­csönök kihelyezéséről Ugyanis tavaly 87 millió forinttal nőtt a megye takarékszövetkezetei­nek betétállománya, amely re­korderedménynek számit Ma már 484 millió forintos betétál­lományt kezelnek a 19 takarék­szövetkezetnél Vagyis a megye összes kamatozó betétállományá­nak 21 százalékát. A betétfor- galom növekedésére jellemző, hogy csak a múlt évben több mint 9 500 kamatozó- és gépiko- osinyeremény-betétkönyvet nyi­tottak e pénzintézeteknél. Üj te­vékenységként kezdték meg ta­valy a nyeremónybetétek elfo­gadását. Másik nagy ágazat volt a kölcsönfolyósítás: 1974-ben 25 ezer esetben 160 millió forint összegű kölcsönt adtak a szövet­kezetek tagjainak különféle cé­lokra. Ebből a háztáji gazdasá­gok termelést ejlssztésére 28 mil­lió forintot fordítottak, míg ugyanilyen összeget folyósítot­tak hitelleveles vásárlásokhoz. A háztáji gazdaságoknak 200 da­rab szarvasmarha vásárlásához nyújtották kölcsönt. Az utóbbi években több olyan üzletággal bővült a szövetkeze­tek tevékenységi köre, melyek jól szolgálják a lakosság érde­keit. Az Állami Biztosító meg­bízásából tavaly 20 ezer bizto­sítást kötöttek a megye taka­rékszövetkezetet te beszedtek ttaffläüfet» telissé összegű tiusseri­tási díjat, ugyanakkor több mfS- lió forintot fizettek ki kártérítés címén. Szintén megbízásból « megyei állatforgalmd és húsipa­ri vállalat által a háztáji gaz­daságokból felvásárolt állatok után 1974-ben már több mint 417 millió forintot fizettek ki. Mindezeken túl foglalkoznak ® szövetkezetek totó-lottó eladás­sal, nyereménykifizetéssei te szeméiygépkocsi-előjegyzésseL Sávolt Mihályné tájékoztató* jából lapunk munkatársai a há­lózatfejlesztés idei elképzeléseit éppen úgy ismerhették, mint azt, hogy e sokirányú tevékenység­gel párhuzamosan milyen nagy gondot fordítanak az ügyintéző apparátus szakmai, politikai és általános műveltségének növe­lésére. A múlt évben például 26 takarékszövetkezeti dolgozó fejezte be a kétéves ügyintézői tanfolyamét, míg az idén 53-am kezdik meg ezen az oktatási formán tanulmányaikat. A 19 pénzintézet közül 12 szövetke­zetnél működik szocialista bri­gád, melyek közül egy az arany, három az ezüst, négy pedig a bronz fokozatú kitünte­tés tulajdonosa. A tájékoztató után olyan ba­ráti beszélgetés alakult ki la­punk képviselői és a vendéglá­tók között, hogy a Békés me­gyei Népújság jelenlevő képvi­selői megismerhették a gyorsan fejlődő szövetkezeti pénzintéze­tek sokirányú tevékenységét, sőt gondjait is. Következett ez ab­ból is, hogy a vendégek nem fukarkodtak a kérdésekkel Lapunk munkatársai a sajtótá­jékoztató befejeztével nemcsak választ kaptak kérdéseikre, ha­nem gazdag ismereteket is sze­rezték Békés megye takanékszö- vetkezetemffik jelenéről te jövő­jétől ISaÄins &saw) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom