Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

fHág proletárjai, egyesüljetek ! MA: NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottságJSfA megyei tanács lapja 1975. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Am: &D fillér XXX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM AZ ELŐKÉSZÍTÉS ÉVE (3. oldal) ADATOK ÉS HÖRCSÖGÖK (4. oldal) ELŐZZÜK MEG AZ ÜZEMI BALESETEKET (4. oldal) Hatékonyság, szakértelem | Bővült a szolgáltatások hálózata, tovább javul a lakosság ellátása Kozpoiafi szolgáltatásfejlesztési bizottság alakult Tagadhatatlan, hogy napja-« nkban jobban mennek az ál­amigazgatás dolgai, mint bár­mikor ezelőtt. Szakmai kifeje­zéssel élve: hatékonyabbá vált a tanácsok munkája, az ügyintézés. A helyi tanácsok munkájuk közben ma már szolgáltatást végeznek. Olyan, szolgáltatást, amely a hatás­körükbe tartozó ügyekben a lakosságot szolgálják, segítik íivatalos tennivalóik végzé­sében. A fejlődés alapja a négy evvel ezelőtt alkotott tanács­örvény, amelyről az ország­gyűlés elmúlt évi ülésszakán Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Híva- alának elnöke a következő­det mondotta: „A törvény el­veinek és szabályainak he­lyességét az élet, a gyakorlat bizonyította. A tanácsi szer­vezet, a tanácsok munkája ársadalmi fejlődésünk köve­telményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozattabban érződik a tanácsok munkájá­ban, a munka feltételeinek avulásában”. Az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irány­elvek a végzett munkáról ugyancsak elismerően szólnak. „A X. kongresszus állásfog­lalása alapján alkotott tör­vény rendezte a tanácsok­nak, a szocialista állam nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat, felelősségü­ket”. Az elmúlt időszakban pél­dául lényegesen megnőtt a helyi tanácsok feladata. Egy- egy községi tanács átlag 2— 300 új hatáskört kapott, ki­vétel nélkül olyat, amelyben csakis helyben lehet és kell gyorsan, hozzáértően dönte­ni. Az üzletek nyitvatartási rendjétől, a szociális segélyek elbírálásáig, odaítéléséig ezer­nyi „apró” ügyben vált fele­lőssé a helyi tanács. De ve­hetjük példának a helyi taná­csok irányító, ellenőrző tevé­kenységét is. Az elmúlt négy évben országszerte csaknem 20 ezer költségvetési intéz­mény került a tanácsokhoz. Emellett szinte nincs egyet­len tanács sem, amelynek ne lenne irányító, ellenőrző fel­adata a hatáskörükbe tartozó gyakran tucatnyi vállalattal, üzemmel szemben. Kétségtelen, hogy a több tennivaló, a hatékonyabb, kulturáltabb ügyintézés min­den eddiginél nagyobb szak­értelmet, hozzáértést követelt. Es ez az egyik olyan terület, ahol tanácsaink — a legna- gyobbtól a legkisebbig — előbbre léptek. 1971-ben, az új törvény megszületése ide­jén a tanácsi vezetők, ügyin­tézők 21,4 százaléka rendel­kezett egyetemi, főiskolai végzettséggel, és csaknem ennyien viszont nem jutottak többre a nyolc általános osz­tálynál Ma viszont a vezetők szinte kivétel nélkül elvégez­ték a tanácsakadémiát, az ügyintézők 23,6 százaléka egyetemi végzettségű, csak­nem 70 százalékuk érettségi­zett. Ez a fejlődés is bizo­nyítéka a hatékonyabb taná­csi munkának, a kulturált, hozzáértő ügyintézésnek. Ez a jövő útja is. A tennivalók egyértelműek, ez érthetően megfogalmazódott az irányel­vekben is: „A tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepének kibontakoztatása, munkájuk továbbfejlesztése folyamatos feladat. Erősíteni kell irányí­tó, ellenőrző tevékenységüket a hatáskörükbe tartozó gaz­dasági, kulturális, egészség- ügyi és szociális intézmények felett”. Mindehhez változat­lanul a szakértelem, a hozzá­értés segíthet, tehát a tudás újabb lehetőségeit kell meg­keresni és a mindennapi munkában felhasználni. A rendszeres „beiskolázás” mel­lett a továbbképzés különbö­ző formáit is meg kell talál­ni. Több megyében például ötnapos bentlakásos tanfolya­mokon szerezhettek újabb is­mereteket a községi tanácsok vezetői, ügyintézői. Hasonló továbbképzések már több me­gyében szerepet kaptak a szakértelem növelésében. A helyi tanácsok munkája egyre inkább szolgáltatás. Szolgálja az állampolgárok mindennapi éle,tét. Jogaik, kötelességeik teljesítéséhez segítséget, szakértelmet nyújt. Ne feledjük: a lakosság i ügyes-bajos tennivalóinak több mint 80 százalékában a helyi tanácsok az illetékesek! A tanácsok pedig népképvise­leti szervek, s ez a szó pon­tosan utal a tennivalók ho­gyanjára is! E. Gy. Az Országos Tervhivatal és a szolgáltatások fejlesztésében ér­dekelt más központi szervek képviselőinek részvételével Köz­ponti Szolgáltatásfejlesztési Bi­zottság létesült a lakosságnak nyújtott szolgáltatások elősegí­tésére. A bizottság titkára, Szilas Pál tervhivatali tanácsos a kö­vetkezőket mondotta az MTI munkatársának az új szerv fel­adatairól, a szolgáltatások hely­zetéről. — A lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban a népgazdaság egész sor ágazata, s így több irányító szerv közvetlenül érde­kelt, ezért szükséges e szervek munkájának még szorosabb összehangolása. Az új bizottság feladatai közé tartozik, hogy elő­segítse az említett központi szer­vek együttműködését, az egysé­ges szolgáltatásfejlesztési politi­ka kialakítását és érvényesítését, a fogyasztási szolgáltatások szer­vezeti, jövedelem- és bérszabá­lyozási, ár- és munkaügyi köz­ponti problémáinak rendezését. — Ismeretes, hogy a kormány, különösen az utóbbi években kü­lönös figyelmet fordít a szolgál­tatások fejlesztésére. Erre azért van szükség, mert a szolgáltatá­sok fejlesztése a vállalatok szá­mára általában kevésbé kifize­tődő, mint az egyéb termelő- munka, tehát az eredmények fo­kozásához sajátos ösztönző rend­szer, fokozott ellenőrzés szükséges. A fogyasztási struk­túra gyors változásával járó fo­kozott igényeknek megfelelően, továbbá a nők háztartási mun- i kájának könnyítésére kiemelt szolgáltatásként kezelik az 1 elektromos háztartási gépek, a híradástechnikai cikkek, a gép­járművek javítását, a mosást, kelmefestést, vegytiszlítást, va­lamint az építőipari szolgáltatá­sokat. — A kiemelt szolgáltatások hálózata, vagyis a felvevőhelyek száma a kormányintézkedések Szovjet—magyar fegyverbarátság Az Izvesztyija Magyarország felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából interjút j közölt, amelyet a szovjet napi- ' lap tudósítója készített Borisz I Ivanov vezérezredessel, a szov- j jet déli hadseregcsoport pa­rancsnokával. Ivanov beszélt arról a nem­zetközi barátságról, amely ösz- szejkapcsolja a Magyarországon ! szolgálatot teljesítő szovjet ka- j tonákat és tiszteket magyar fegyvertársaikkal és a lakosság­gal. A vezérezredes többek között kijelentette: a baráti Magyaror­szág fegyveres erőivel tartós ba­rátság és állandó együttműködés köt össze bennünket. A két had­sereg katonái, a gépkocsizó lö­vészek, harckocsizok és a repü­lősök rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. Magyar baráta- i ink kitűnően elsajátították a bo- j nyolult szovjet technikát, á szov­jet fegyverek kezelését. A nem­zetközi barátság elmélyítéséhez jelentősen hozzájárultak a közös hadgyakorlatok, a közös politi­kai és egyéb rendezvények. hatására négy év alatt 93 száza­lékkal nőtt. Építőipari javítá­sokra például 120, híradástech­nikai cikkek javítására csaknem 60, gépjárműjavításokra 50 szá­zalékkal több helyen vesznek fel rendelést, mint négy évvel ezelőtt. Az ország területén kereken százezer helyen vállalnak szol­gáltatási munkát, ebből 80 000 magánkisiparos. A szocialista szektor a felvevőhelyek 20 szá­zalékos részesedése ellenére a szolgáltatási munkáknak csak­nem kétharmadát végzi. — Az ország 3209 települése közül csak 152 kisközségben nincs semmiféle szolgáltatóhely, eze­ket a községeket mozgó felvevő­helyekkel kapcsolták be a szol­gáltató hálózatba. A megyék egy részéoen — Bács-Kiskunban, Csongrádban. Fejérben,Hajdú-Bi- harban, Pest és Szolnok megyé­ben — valamennyi községnek van valamilyen szolgáltató he­lye, Borsodban viszont 30, Zalá­ban 26, Baranyában pedig 142 községnek nincs. A megyék kö­zül az ellátás általában a leg­jobb Győr-Sopronban és So­mogybán, az átlagosnál gyen- . gébb Szabolcsban, Borsodban és Nógrádban. 1974-ben meggyorsult a szol­gáltatások fejlődésének folya­mata, a növekedés 8 százalékos volt, az idén pedig további 9 százalékos előrehaladással szá­molhatunk. Ez annál is inkább szükséges, mert a háztartások gépesítése folytatódik, az év végére várha­tóan a háztartások 70 százaléká­ban lesz már hűtőszekrény, mo­sógép és televízió, a családok 15 százaléka pedig gépkocsival is rendelkezik. — A Központi Szolgáltatás­fejlesztési Bizottság a fejlődés további gyorsítását segíti elő. El­ső ülésén megszabta idei mun­katervét. Az év folyamán meg­tárgyalja az ötödik ötéves terv szolgáltatásfejlesztési koncepció­it, a szolgáltatások pénzügyi és munkaügyi szabályozásának to­vábbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, a fogyasztók érdek- védelmével összefüggő feladato­kat. A bizottság munkája nyo­mán a lakossági szolgáltatások fejlesztése még szervesebben be­illeszkedik a népgazdasági ter­vezés rendszerébe. (MTI) Úf TELEVÍZIÓ-A Nagykanizsa szomszédságában átadták rendeltetésének hazánk legújabb televízió-adóállomását. A Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága mintegy 113 millió forintos költséggel építette fel a 172 méter magas vasbeton tornyot és a hozzá tartozó adóépül *tet. Ezentúl lényegesen javul majd :t tv-vétel lehetősége Zala és Somogy megyék mintegy 40^9 kilométeres területem (MTI fotó—Jászai Csaba felv. — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom