Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
/ jogszabály Jó leaács a házikert művelőinek Palántanevelés licsibes A szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányairól I A Minisztertanács 1065/1974. (XII. 31.) Mt. h. szám alatt határozatot hozott (Megjelent a Magyar Közlöny 1974. évi 103. számában.) A minisztertanácsi határozat szerint biztosítani kell, hogy a példamutató magatartást tanúsító fiatal szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók az e célra szervezett előlkészítő tanfolyam siker« elvégzése alapján felsőoktatási intézmény nappali tagozatán olyan esetben is továbbtanulhassanak, ha középiskolai érettségi vizsgát' nem tetteik. A határozat a következőkben az előkészítő tanfolyamok ról a tanulmányi kedvezményekről rendelkezik, majd az érdekéit miniszterek részére felhatalmazást, illetőleg ezek hez szóló felhívást tartalmaz a cél megvalósítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, s hatályba léptető szabállyal záruL A bányákban, a munkapadoknál és az íróasztal mellett eltöltött idő után sok ember keres kikapcsolódást a természetben. Egyre több azoknak a száma, akik kedvtelésből vagy mellékjövedelem-szerzés céljából kertészkednek. E kellemes időtöltés nemcsak egészséges, hanem hasznos is. Az ország zöldségszükségíeté- nek közel egy harmadát a háztáji és házikertekben termelik meg. A termésből piacra is kerül, de jelentős a termesztők által elfogyasztott friss zöldség- mennyiség is. A hétvégi- és hobbykert művelőinek száma Egyre nő. A családi ház kertjét, a pihenőkertet ki-ki saját igénye, egyénisége, szorgalma szerint alakítja. A díszfák, cserjék, egynyári j "’agy évelő dísznövények mellett rendszerint marad hely a zöld- I régeskert számára is. A szép kert kellemes látvány. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kert egy részét érdemes zöldség- termesztéssel hasznosítani. A kis terület ügyesen kihasználva megnövelhető, a növények sorrendjét úgy kell megválasztani, hogy egyiket mindig kövesse a másik, sose legyen üres földünk. Néhány példa a terület gazdaságos hasznosítására: babot, borsót nem fészekbe, hanem folyamatos sorba vetve a nagyobb tőállomány több termést ad. Bár a borsó fényigényes, mégis jól fejlődik a nagyobb fák koronája alatt. Karósbab a kerítésre felfuttatva kis területen nagy termést ad. Ajánlott fajta: Juliska. Sárgarépát, petrezselymet, hagymát (utóbbit is magról) ne vékony sorba vessük, hanem tenyérnyi széles sávon egyenletesen szórjuk el, mert így kevesebb egyeléssel is megfelelő növényállomány nyerhető. A késő őszi dug’nagyma új- hagymaként tavasszal szedhető. A felszabadult területre bokorbab, uborka, palántáról nevelt növények ültethetők. A termelt zöldborsó helyére is különböző fajú palántáról nevelt növény kerülhet. Az augusztus elejéig szabaddá •»ált területen őszig még ízletes cékla, spenót, sóska, őszi-téliretek termeszthető. Az ősszel felszabaduló területre áttelelő salátát palántázhatunk, fokhagymát, sarjadékhagymát duggathatunk. A kis terület jobb kihasználása érdekében az ágyások készítése helyett az egész területet egybefüggően is művelhetjük. így az utak helye is beültethető. Az évelő zöldségnövények — sóska, mángold, rebarbara, téli sarjadékhagyma, torma részére külön területet ajánlatos hagyni. E néhány példa után nézzük meg részletesen egy öttagú család évi frisszöldség-igényét, s a megtermeléshez szükséges terület (Virág G. nyomán). paradicsom HM kg paprika 5G0 db zöldborsó 20 kg zöldbab 20 kg fejeskáposzta (korai) 20 kg fejcskáposzta (késői) 50 kg karalábé 100 db kelkáposzta 40 db uborka 20 kg főzőtök 25 kg vöröshagyma 50 kg fokhagyma 3 kg sárgarépa 30 kg petrezselyem 20 kg egyéb zöldségfélék 25 kg összes terület: mag g palánta db szükséglet 80 m2 4—6 S—400 15 m2 2—3 100 40 m2 1,2—1,6 kg _ 40 m2 1—1,5 kg — 15 m2 1—2 120 20 m2 1—2 60 8 m2 0.5 100 8 m2 0,5—1 40 10 m2 4—e 30 10 m2 2 40 m2 35—4® Ä«gh. 8—4 kg 4 m2 2—3 100—120 gerezd 40 m2 2—3 30 m2 2—3 40 m2 2—3 400 m2 (= 111 négyszögöl) A felsorolt növények egy része ^elő- vagy utóterményként is megtermeszthető, ez esetben a számítottnál kisebb terület is elegendő. * A fenti fajokból lényegesen kevesebb is elegendő, ha csak a hét végi ellátást szolgálja a kis zöldségeskert, mert egész héten üzemi konyhán étkezik a család. Ez esetben ajánlható a ! zöldségfajok, -fajták nagyobb ! változatosságára törekedni, ! A kiskertek vetőmagellátása Az idén jelentősen jobb a kiskertek vetőmagellátása, mint egy évvel korábban. A vállalat még a nyár végén felmérte az igényeket és korábban kezdte meg a szállítást. Sokat segített az ellátási gondok megoldásában a nagy teljesítményű automata tasakoló gépsor munkába állítása. A területi központok szakemberei végiglátogatták a boltokat, mindenütt felvették a 10 BÉKÉS Hm W3&. EBBE?TÄ® £8. rendelést, és ahol a kisebb rendelés miatt korrigálásra volt szükség, a boltvezetőkkel egyetértésben növelték a megrendelt vetőmagtóteleket. Mintegy 40 százalékkal több tasa- kolt vetőmag kerül forgalomba, mint tavaly: az országban 4500 bolt árusít vetőmagot a kiskerttulajdonosok részére, közel 32 millió tasakkal. Hiány elsősorban a bolti rendelés elmaradásából adódhat. Ilyen esetben utólagosan kell megrendelni a hiányzó vetőmagvakat és a területileg illetékes telepek pótlólag kiszállítják ai botóbig Á Derítőn használata korhoz Ä feertes házak lakói közül tavasszal sokan próbálkoznak palántaneveléssel. Többen melegágyat is készítenek, s ebbe vetik a különböző zöldségfélék, például a paprika, paradicsom magvait. Persze a kisebb melegágyak felszerelése hiányos, így nem tudnak a hideg ellen megfelelőképpen védekezni. Megvárják a márciust, s ekkor vetik közvetlenül melegtalpra az említett magvakat. Ez bizony a termést késlelteti, mert a növényeknek a kifejlődésükhöz meghatározott időre van szükségük. Mi tehát a teendő? Február első felében kell virágföldet és 14 centiméter átmérőjű cserepeket vásárolni Ezekbe a cserepekbe vessük el a magvakat. Utána a cserepeket tegyük az ablakpárkányra, az üveghez közel. A szoba melegében hamarosan kikelnek a magvak, s az ablak mellett nagyon szépen fejlődnek a kis növények. Amikor az első lomblevelek megjelennek a sziklevelek fölött, ekkor kell őket kitűzdelnd szaporítóládákba, s ezeket a ládákat kell a melegtalpra helyezni kinn a kertben az ültetés^ illetve a tűzdelés után. A melegágy párás' levegőjében nem lankadnak a palánták, s ezért nem is fontos a tűzdelés után beöntözmi. Így elkerülhetjük az esetlages gyökérrothadást, amely a paprikánál igencsak előfordul, ha nincs kellő (20—25 C-fok) hőmérséklet, s ha a talaj nagyon vizes. Ezzel az eljárással egy hőnapot nyerhetünk, vagyis ennyivel előbb teremnek növényeink, mint a márciusi magvetés esetén! A melegágyból április közepén ültethetjük ki növényeinket fóliasátor alá. Természetesen erősebb éjjeli fagy esetén hullámpapírral vagy egyéb könnyű takaróval szükséges fednünk a fóliasátrat, ha az kisebb méretű, illetve alacsony. Az eredmény nem marad el, mert gondos kezelés esetén június elején szedhetjük a zöldpaprikát az így nevelt növényekről. 1975. január 28-án, e rovat hasábjain „Bucsai levél a nyúl- tenyésztésről” címen azokról a gondokról számoltam be, melyek a kisállattenyésztésnek ebben az ágazatában helyi problémaként jelentkeztek. Január 30-án, Kurucz Pál, az ÁFÉSZ ügyvezető elnöke telefonon közölte, hogy a BOV-val megkötötték a szerződést megállapodásos formában. Ez azt jelenti, hogy minden mennyiségben átveszik a tenyésztőktől a nyulat — amit eddig is megtettek! —, de szállítási határidőt, fix napokra nem tudnak továbbra sem vállalni. A fel- vásárlási ár is szezonjellegű lesz. A tenyésztőikkel is hamarosan megkötik a szerződéseket, s akkor visszatérünk az tűm. Ez a szer igen jő hatású, hazai előállítású, aktivált bento- nitféleség. Elsősorban a must, bor hőre érzékeny fehérjéit és egyéb nitrogéntartalmú anyagait csökkenti, használata azonban bizonyos ismereteket és a feltételek megteremtését teszi szükségessé. A borok Deriton-igénye igen különböző lehet, az évjárat, a termőhely, a szőlőfajta és a szőlő érettsége szerint. A 100 literenkénti szükséges mennyiség 20—100 gramm lehet. Először megállapítjuk, hogy a kezelendő bornak van-e egyáltalán bentonit-igénye. A tisztára szűrt bort víz fehér próbapalackban 24 órára 55 C-fokos helyre (termosztátba) tesszük. Ha a bor nem zavarosodik meg, ne kezeljük Deritonnal! A derítőnos kezeléstől kétféle hatást: derítőt (tisztítót) és fe- hérje-stabilizálót várhatunk. Az első hatást próbaderítéssel, a másodikat hőpróbával állapítjuk meg. Kedvező eset, ha mindkettő ugyanolyan mennyiségű Deritonnal teljesíthető. A derítőhatás megállapítására próbaderítést végzünk. 10 százaié!«* Deriton-szuszpenzi- óból (10 gramm Derítőn 100 milliliter vízben) különböző (például 20—40—60—80—100 gramm/hektoliter) adagolással (100 gramm/hektolitemek megfelel, 0,5 literes palack esetében, a 10 százalékos próba- szuszpenzióból 5 milliliter) vízfehér palackokban próbafoaae- lést végzünk. A palackokat ledugaszolva jól összerázzuk, és 12—15 C-£ok helyen tartjuk. Néhány óra múlva a bor kék- derítési igényének megfelelő mennyiségű sárgavérlúgsót adagolunk. (Csak kékderítési vizsgával rendelkező szakember végezheti! Hiányában a vizsgálatokat az Országos Borminősítő Intézetben, Bp. II., Bem tér 2. kell elvégeztetni!) Pár nap múlva kiválasztja a legjobban tisztult mintát. Ha egy minta tisztasága megfale- ‘ Ezt a „visszatérést” sürgette a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének február 6-án kelt levele (Kurucz Pálnak címezve), melyet dr Tóth Sándor elnökhelyettes írt. Jóleső érzés, hogy ilyen gyorsan a Báróim Ciipar és a felettes ÁFÉSZ is szükségét érezte annak, hogy egy lokálisnak látszó problémát megoldjon. Ezt nevezzük törődésnek,- odafigyelésnek, a jó értelemben vett mundér becsülete védelmének, így, és csakis így képzelhető d, hogy a sajtóban nyilvánosságot kapó reális problémák rövid határidőn belül elintézést nyerjenek. Köszönjük az intézkedést. Szilárd Ááám Mi (Mül tiszta), csak lassan ülapszák, akkor a bornak e készsége egy megfelelő (utói? gos) csensav-zaelatinos derítés sál javítható. A fehérje-stabilitás megható mzásához a derítésá vizsgálaté-, hópróbával kell befejezni. Vagy is a próbaderített mintákbó~ egy nap múlva legalább 15—39 millimétert, finom pórusú szí rőpa píron többször tel öntve tisztára szűrünk. E mintákat 49 órára 40 C-fokos termasztátbs helyezzük. Amelyik minta ezalatt megzavaroeodik, az abba?; adagolt bentonit nem volt elegendő. A kezelést nagyban m zal a legkisebb ben tani tadaggs hajtjuk majd végre, ahol hőpróba után mám tapasztalául «varasod ást Ha a bor desrtMsépeaBéee és a hőpróbával megállapított stabilitása lényegesen eltérő meny nyiségű Deritonnal volna elér hetö, a kezelést két részletben hajtjuk végre. Előbb végemé, egy csersav- zsel atinos próbádé- ritést A legjobbnak ítélt mintó tisztáját fejtsük le, s ezen haté rozziik meg a stabilitási igény érdekében szükséges Déri top mennyiségét (hőpróba). A hőpróbával megállapítod bentoriitigény szerinti bor hideg hatására fehérje-zavara»; dást mutathat Ekkor nem a fehérjestabilitás legkisebb Déri ton-adagját választottuk 3d, hív- nem nagyobb értéket (Derítse túladagolás). Cétaerfi ekktar e megállapított Deritonnal fcaaeS? borral csensav-zselatínoa prőbsv- derítési sorozatot beállítani, t- ezt 48 órára 0—2 C-(tokos hűtőszekrényben való tartás sstá? értékelni. A kezelés nagybani végrehajtása a következő. A Déri-- tont, mint a must kezelésekor, vízzel kall duzzasztani A nagybani kezelés a üdesíny- bená próba módszerével azonce, A sárgavérlúgsóE után déri test nagyban, a Derítőn bekeverése után körülbelül 24 óra múlva végezzük. A Derítőn és a sár- gavérlússó egyidejű bekeverés«; helytelen hatáscsökkentő módszer! A kezelt bor — az üleped«; sebességétől függően — 6-12 nap múlva szűrhető gazdaságosan. A bentonitos alj mennyisége a felhasznált mennyiségtől, függően általában 0,5—3 százalék. Dr. Metes Árpád HÜSHIBRID (hampshire, Plymouth) naposcsibére ELŐJEGYZÉSEKET Ha ég elfogadunk, Ess keitetőüseaa, Gyula, Eeiefosa: 88, s Köszönjük az intézkedést
