Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
A párt értekezlet ehr öl jelent j ük Békéscsaba: Őzért dolgozunk, hogy boldoguljanak az emberek s váljon e város a táj felsőfokú központjává Kérges kezű munkások, va-, sasok, téglások, volánosok, kon- zervgyártók, hűtőháziak, a fi- | nőm kezet igénylő könnyűipari | munkásnők: felvetők, szövők, szabászok, varrók, a híradó eszközök gyártásához értők, az állami gazdaság, a tsz-ek, a kereskedelmi vállalatok és intézmények legtudatosabb dolgozóinak küldöttei vettek részt a városi pártértekezleten Békéscsabán. Szombaton, az ifjúsági ház tanácskozótermében négy év pártós gazdaságszervező, termelést ellenőrző és irányító, kulturális és ideológiai munkájának mérlegét vonták meg. Visszapillantottak a 30 éves múltra, hogy városszerte valamennyien jobban értsék a jelent, az eddigi munka eredményeiből erőt merítsenek a város előtt álló, köny- nyűnek éppen nem mondható feladatok megvalósításáhoi, Dr. Fekete Antal, a párt városi bizottságának első titkára előadói beszédében hangsúlyozta: Jóleső érzéssel jelentjük a pártértekezletnek, hogy az elmúlt négy év szorgalmas és igen eredményes munkával telt el. Eredményeink számottevőek a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális életben. Négy év alatt » szocialista ipar termelése 38,1 százalékkal növekedett Ugyanennek az agazatnak az eszközállománya 45 százalékkal gyarapodott s meghaladja a hét és fél milliárd forintot Békéscsaba a Bél-Alföld igen jelentős ipari központja lett Már csaknem 30 ezer munkás dolgozik a város ipari üzemeiben, intézményeiben. A foglalkoztatottak száma eléri a 41 ezret Valamennyien azért dolgozunk, hogy szocialista ópí- tőmunkánk nyomán boldoguljanak az emberek s váljon e város a táj tényleges értelemben megfogalmazott- központjává! A város rohamos fejlődésében nagy jelentőségű ja 6700 párttag szorgalmas, példamutató munkája, amely ösztönző erővel hatott és hat a város és a város környéki községek lakosságára nemes céljaink valóra váltásában. A város és a város környéki községek népe az elmúlt időszakban ismét hitet tett a párt politikája mellett, cselekvő tevékenységével bizonyította a szocializmus építésével való teljes egyetértését. Ebben a társadalmat felemelő munkában látja a maga és a dolgozó ember életének teljes kibontakozását. A párt JC1. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára széles körű munkaverseny bontakozott ki. Már csaknem 20 ezer azoknak a száma, akik a kötelező napi munkán felül valami többlettel is hozzájárulnak az élet- és a munkakörülmények javításához, Békéscsaba hátrányos helyzetének — a többi városhoz képest ■*- felszámolásához. Ez a bizalom jele, további fejlődésünk igazi záloga. A két kongresszus közötti időszak eddig még mindig új üzemeket és új lakótelepeket hozott Békéscsabának. Ennek ellenére a jogos lakásigényeket mégsem tudja kielégíteni a város. A ÍV. ötéves terv idején 3100 lakás épül a tervezett 3 ezerrel szemben. Ez ezerrel több, 3 BtKísmmsá?. mint amennyibe 1966—70 között beköltöztek. A lakásigénylő családok száma jelenleg 2500. A feladat kézenfekvő: tovább szükséges gyorsítani a lakásépítést úgy is, ahogyan a pártértekezleten megfogalmazták: az eddigieknél több munkás kapjon vállalati támogatást lakásgondjának megoldására. A kommunális ellátásban eredményesen folytatódott a több évtizedes lemaradás pótlása. Azonban sok még a tennivaló az alapközművesitésben, a kereskedelmi, de egyáltalán nem kocsmai szolgáltatás bővítésében. Az V. kerületben, a város legnagyobb munkás lakta keriiletéDen több az italbolt, mint az élelmiszert árusító üzlet! A jó egészségügyi ellátást gátolja az orvosniány. Békéscsabán minden tízezer emberre 24 orvos jut. Itt a legkevesebb az orvos a felsőfokú központok közül. A kórházi ágy ellátásban -r az ország hét felsőfokú központját figyelembe véve — Békéscsaba az utolsó helyen áll. A gyermekintézmények bővítésére négy év alatt 32 millió forintot költöttünk, melyből 10 millió forint az üzemek, vállalatok hozzájárulása. Ezzel a 12 ezer gyermekből hatezer részesülhet intézményi ellátásban. Űj lehetőségek teremtődtek a közoktatás és a közművelődés tárgyi, tartalmi feltételeinek jobbá tételére. Ennek ellenére még nagyon sok a feladat. A város különböző pontjain levő szükségtantermek továbbra is kevésnek, szűknek bizonyulnak. Jó a népesség szaporodása. A munkásgyermekek tanításának körülményé, felkészítése az életre 1975-ben még mindig a századfordulóra emlékeztet a város több kerületépen. A 60 ezer lakosú városban a közművelődés lenetöségei a városi, a megyeszékhely — a fel- söioríú központtal szemben támasztott igényekről nem is beszélve a — rangtól elmarad. Nem túlzás, még a minimális igények kielégítésének feltételei is korlátozottak —- állapította meg a pártérteicezlet. Mindezeisből aö- ] vetkezik, sok még itt á munka, a tetteknek hosszú évekre megvannak a helyei. Valit a válinoz vetve dolgozunk, hogy ebből a múlt századbeli földszintes városból szép, modem város, a dolgozó embernek munkát, otthont, felüdülést adó település, a megyeszékhely rang- jánoz illő felsőfokú központja bontakozzék ki. A városi pártértekezlet ehhez a munkához kérte a kommunisták áldozatvállalását, a lakosság megértését és támogatását, A város építése azokra vár, akik itt élnek, s akik szándékoznak letelepedni, jövőt alapozni. Senki más munkája nem jöhet számításba, csak a miénk, ezért érezzük jobban sajátunknak, óvjuk azt, amit már megcsináltunk. Ez pedig elképzelhetetlen a társadalmi köztudat erősödése nélkuL A városi pártértekezlet állást foglalt a munkásosztály vezető szerepének következetes érvényesítésében: a fizikai munkások széles körű bevonása szükséges a vezető politikai testületekbe, a közéletbe. A szocialista demokratizmus minden fórumán kapjon megfelelő helyet a munkásság véleménye, érdeke, amely egy és oszthatatlan a párt céljával, a fejlett szocialista társadalom építésével. Előrehaladásunk legfőbb feltétele a párt szervezeti életének javítása, a párttagság kiállása a párt társadalmat szolgáló po- . litikája mellett, a hozott határozatok megvalósítására, népi államunk védelmére. Mindez csak abban az esetben valósulhat meg, ha tovább szilárdítjuk a párt munklsjellegét, cselekvési egységét, ha magasabb színvonalra emeljük a párttagság ideológiai, politikai felkészültségét. A marxista—leninista eszme terjesztésében mind kedvezőbbek az eredmények. A párt központi és megyei lapja minden négy családból háromba már eljut. A foglalkoztatottak 34—40 százaléka vesz részt a párt- és a tömegszervezeti oktatásban. A párttagság 60 százaléka tanul, egyharmada rendelkezik párt- iskolai végzettséggel. A nőpolitikái párthatározat megvalósítását jelzi: a nők növekvő közéleti szereplése. A politikai oktatásban résztvevők fele nő. A nők megbecsülése jutott kifejezésre a pártértekezleten is. A 291 küldöttből 101 nő volt. Az elnökségben tíz nő foglalt helyet s a pártértekezlet levezető elnöki tisztét Zöld Jánosné, at Férfifehérnemű-gyár művezetője látta el. A pártértekezlet munkabizottságaiban is helyet kaptak a nők a korábbinál nagyobb számban De az is igaz, hogy a pártszervezetek nem használták ki kellően a KISZ által nyújtott lehetőséget a tagfelvételek során. A város társadalmi tudatának fejlődése a mind aktívabb közvéleményben nyilvánul meg. Eredményes vita folyt a szocialista életmód, életforma és magatartás alakurásáról. Ezzel tovább erősödött a lakosságban a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus. Békéscsaba dolgozói nagyra értékelik a város testvéri, baráti kapcsolatait a szovjetunióbeli Penzá- val. Az üzemekben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a KGST exportmunkákra, a Szovjetuniónak gyártott berendezések kiváló minőségére. A pártértekezlet írásos beszámolójához és a szóbeli kiegészítéshez 32-en szerettek volna hozzászólni. Az idő rövidsége miatt húszán kaptak szót. Nagy Mihály, a MEZŐGÉP lakatosa, Gergely Sándor, a Békéscsabai Konzervgyár lakatosa, Szajbely Mihály, a kötöttárugyár igazgatója, Malatyinszki Mihály, a Szabadság Tsz párttitkára, Juhász Mátyásné téglagyári égetőnő, Ilovszki Lajos, a KISZ városi bizottságának titkára, Per- cze László, a Kner Nyomda művezetője, Michalik György, a Felsőnyomási Állami Gazdaság '•csúcstitkára. Csomós Istvánná pedagógus, Banadics Antalné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Araczki János tanácselnök, Kassai Béla, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Zolnai László, a mezőberényi pártbizottság titkára, Berki László, a Békés— Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója, Gyulavári Pál, a párt megyei bizottságának titkára, Gura Mihály, a 8-as Volán gépkocsivezetője, dr. Becsei József, a párt városi bizottságának titkára, dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára, Valastyán Mihályné, a Békéscsabai Férfifehérnemű- gyár szb-titkára és dr. Juhász László, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. Tizenkét felszólaló nem kapott szót, ők írásban juttatták el a pártértekezlettel kapcsolatos gondolataikat az elnökséghez, melyet a jegyzőkönyvhöz mellékelnek. A vitát dr. Fekete Antal foglalta össze, majd a pártértekezlet zárt ülésen folytatta munkáját. Megválasztott 55 pártbizottsági tagot és 79 küldöttet a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság megtartotta első ülését, melyen részt vett Krajnyák Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa. Gyulavári Pál javaslatára megválasztották a végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot és a tisztségviselőket. Az eredményt Gyulavári Pál jelentette be a pártértekezleten, mely szerint a párt városi bizottságának első titkárává dr. Fekete Antalt választották. Dupsi Károly Szeghalmi járás: Dinamikusabb munkát szorgalmaznak a sárréti kommunisták A szeghalmi művelődési ház nagytermében gyűltek egybe a sárréti kommunisták küldöttei szombaton, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusát előkészítő járási pártértekezleten megvitassák a Központi Bizottság dokument- jeit. A 191 küldöttet, a meghívottakat és az elnökséget, melyben helyet foglalt Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára, Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Bálint Istvánná levezető elnök, országgyűlési képviselőnő köszöntötte. Megnyitójában visszaemlékezett a 30 év előtti időkre, azokra a nehéz kezdeti évekre, amikor a magyar kommunisták elindították azt a harcot, amely országunk újjáépítését, az élet megindulását tűzte célul. Ezt követően a szeghalmi úttörők köszöntötték a pártértekezletet, majd Varga István, a párt járási bizottságának első titkára adott szóbeli kiegészítést az írásos jelentéshez, amely összegezte a járás pártbizottságának munkáját A referátum hangsúlyozta: a Sárrét kommunistái igen nagy jelentőségűnek tartják a kongresszus dokumentumait és minden erővel támogatják az irányelveiben meghatározott bel- és külpolitikai, gazdaság- politikai, szociális, kulturális célokat feladatokat A járásban megtartott párt- taggyűléseken sok szó esett a Sárrét iparosításának folyamatáról. A felszólalók megállapították: jó irányban halad ennék a feladatnak a végrehajtása, a végleges megoldás azonban még dinamikusabb munkát követel, nemcsak a kommunistáktól, hanem a pártonklvüU dolgozóktól is. A fejlődés' megköveteli, hogy az ipari üzemek profilja kialakuljon. Áz elmúlt négy esztendőben lényegesen változott a járás közlekedése, de méa mind a személy-, mind az áruszállításnál nagy a zsúfoltság. A kereskedelmi há’ózat fejlődése ellenére jelentős gondok vannak, melyeket az elkövetkező években szükséges megszüntetni. Ugyanúgy szükséges — állapították meg a járás kommunistái — a szolgáltatás színvonalának emelése és tárgyi feltételeinek javítása. Megállapította a pártértekezlet, hogy még sok a feltáratlan gazdasági lehetőség a mezőgazdaságban is. Különösen a szárítás és gépesítés terén mutatkozik elmaradás a megyei át’agtól. Jelentős eredmény a mezőgazdaságban, hogy tovább fejlődött a termelőszövetkezeti tagság viszonya a közös tulajdonhoz. Ennek ellenére, helyesen, jelentős figyelmet fordítanak a háztáji termelésre, amelyre meghatározott szinten a szeghalmi járásban is szükség van. A járás lakosságát, s közöttük a kommunistákat is foglalkoztatja az eszköz- és szellemi koncentráció végrehajtása. Ennek megvalósítása jó úton halad, de néhány helyen a rosszul érte’mezett személyes érdekek miatt nem kellőképpen, A pártértekezlet megállapította, hogy az elmúlt négy évben tapasztalható település- fejlesztés jelentős és lényegesen javult a járásban a szociális, az egészségügyi, kulturális ellátás. Az ifjúsági és nőpoUtikai határozatok végrehajtásával kapcsolatban a pártértekezlet hangsúlyozta: többet kell tenni azért, hogy az élet minden területén több felelős beosztású vezető kerüljön ki a nők kö- ■ züL Ezen a jelentős politikai fórumon hangsúlyt kapott; társadalmi rendszerünk osztályalapja, a münkás-paraszt szövetség tovább erősödött és szilárdult az e’múlt néatv évben. Növekedett az értelmiség száma, amely magáénak vallja a szocializmus céljait, s tevékeny munkával segíti annak megvalósítását. A lárás dolgozóinak egyetéanoéséí váltotta ks —’állapította meg a pártértekezlet — a KB 1972 novemberi, majd 1974 márciusi ülésének a határozata, mert feltárta a gazdasági és társadalmi életben jelentkező torzulásokat. A párttagság és a pártonkívüli dogozók jelentős része felismerte: a szocialista tervgazdálkodás keretein belül a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének feltételei megvannak és csak azt lehet elosztani, elfogyasztani, amit megtermelünk, A pártonkívüli dolgozók is igénylik a párt ellenőrzését a politikai, gazdasági és kulturális életben. A pártértekezlet állást foglalt többek között abban, hogy a társadalmi és politikai életben, a termelésben elfoglalt helyének megfelelően emelni kell a növekvő munkásság politikai, szakmai és általános műveltségét. A vezető szerep biztosításának érdekében a párt, társadalmi és állami szervek testületéiben nagyobb számmal szükséges beválasztani a példamutató, tehetséges fizikai dolgozókat. A beszámolót kővető vitában huszonegyen szólaltak fel. Kapcsolódtak a dokumentációkban megfogalmazott elvekhez, s valamennyien hangsúlyozták, egyetértenek a Központi Bizottság irányelveivel, kifejezésre Juttatták, hogy azok megvalósításét minden eszközzel és erővel támogatják. Arra törekednek, hogy tovább erősödjék a párt, a • munkásosztály vezető szerepe. A pártértekezlet második napirendi pontjaként újjáválasztották az 53 fős pártbizottságot, amelynek első titkára ismét Varga István lett. Ezt követően 38 küldöttet választottak a megyei pártértekezletre. A sárréti kommunisták párt- értekezletén elhangzottakat Bálint Istvánná foglalta össze, majd az új pártbizottság megtartotta első ülését, amelven részt vett és felszólalt Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára. Botyánssk! 36nm 1975. FEBRUAR 18.
