Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

IgT föfla a hetet lifnnaryarfrfolt. PáTTy Jőzsef: A sláger: szovjet—angol tárgyalások A SZOVJET—ANGOL tárgya. Iások ígérkeztek jó előre a hét legfontosabb nemzetközi ese­ményének, így is lett. önmagá­ért beszélt már az a tény Is, hogy hatéves — mondjuk így — kényszerszünet után folytatódik a párbeszéd csúcsszinten Moszk­va és London között. A Szov­jetunió és Nagy-Britannia vi­szonyának fagyossá dermedésé­ért a konzervatív kormány volt a felelős: Heath, Home és a többiek tudatosan távolodtak el a nemzetközi enyhülés vonalá­tól, a Szovjetunióval való gaz­dasági együttműködés és poli­tikai normalizálódás vonalától. Várakozással tekintett a világ a moszkvai tárgyalások elé azért is, mert számítani lehetett arra, hogy a szovjet tárgyaló- küldöttség élén Leonyid Brezs- nyev ismét hozzálát a legmaga­sabb szintű diplomácia alkalma­zásához. Az angol kormány vezetőjével való eszmecsere jelentőségét pe­dig megadta néhány más ténye­ző is: kezdve a Nagy-Britannia ciprusi érdekeltségén egészen odáig, hogy londoni hozzájárulás is szükséges az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let mielőbbi eredményes befeje­zéséhez. Wilson számára a két­oldalú, szovjet—angol gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fel­lendítése szempontjából ugyan­csak fontosnak mutatkozott a moszkvai utazás. Még nincs vége, így tehát nem is értékelhetjük meg egészében, de az bizonyos, hogy a szovjet— angol tárgyalás elmozdíthatja a holtpontról a két nagyhatalom együttműködésének ügyét. A HÉT ELEJÉN kezdődött az amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti körútja, amelyet Washingtonban úgy harangoz­tak be, hogy döntő fordulatot hozhat. Kissinger környezetében azt mondták: 50 százalékig már biztosított a külügyminiszter tár­gyalásainak sikere. Olvastam erről egy szellemes francia meg­jegyzést: „Kissinger korsójáról nem tudni, hogy félig üres-e. vagy félig tele van...” Nos, az amerikai „csodadiplomata” a je­lek szerint nem nagyon változ­tatott a „korsójában” levő ará­nyokon. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy márciusban újra vissza akar térni a közel-keleti fővárosokba, s folytatni kívánja tárgyalásait. A Közel-Kelettel bizonyos fokig összefüggésben van mind­az, ami Cipruson és Ciprus kö­rül történt. A ciprusi török kö­zösség vezetője, Denktas kikiál­totta a török föderatív államot, mint a Ciprusi Köztársaság ré­szét... Az egyoldalú lépés szinte puccs jellegű, nem is fogadja el sem Makariosz érsek, sem a gö­rög kormány. Washingtonban képmutató módon hivatalosan „sajnálkozá­sukat” fejezték ki, Londonban „helytelenítik” a dolgot, Luns, a NATO-főtitkár „aggodalmáról” beszélt. Pedig — éppen hét hó­napja — az atlanti boszorkány- konyhában főzték ki a Ciprus el­leni akciók tervét. A cél az volt, hogy megakadályozzák a Maka- riosz-féle független politika foly­tatását, akár a szigetország ket­téosztása árán is. Bizonyára szá­mításba vették a terv kockáza­tos voltát: Athén és Ankara szembekerülését, a NATO déli szárnyán a pillanatnyi zűrza­vart, de aligha gondolták, hogy a görög—török ellentét ilyen he­vessé válik. A CIPRUSI török lépésnek 2 mtm&a M2& FEBRUAR 1«. nyilván az is a célja, hogy rá­íjesszen az amerikai kongresz- szusra: a honatyák — szembe­helyezkedve Forddal és Kissin- gerrel — megvonták a katonai segítséget Törökországtól. Most aztán az ankarai kormány azzal fenyegetőzik, hogy felülvizsgál­ja az Egyesült Államokkal való katonai szerződést, amelynek révén a Pentagon a Szovjetunió közelében meg a szíriai—török határ mentén katonai támasz­pontokkal rendelkezik. Ugyanakkor azonban Athén azért neheztel Kissingerre („Cip­rus hóhérjára”, ahogyan Pa­pandreu, a görög ellenzék egyik vezére elnevezte...), mert leg­alábbis 50 százalékig a törökök kezére játszik. És a görög kor­mány ugyancsak azzal szeretne az amerikaiakra nyomást gya­korolni, hogy az USA görögor­szági katonai támaszpontjainak további fenntartását kérdésessé teszi. Tudjuk, hogy Pireusz ki­kötője a Földközi-tengeri 6. flotta atommeghajtású tenger­alattjáróinak fő bázisa. Makariosz érsek és a görög kormány az egyoldalú török lé­pés ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kívánja terjeszteni. Álláspontjuk az, hogy csakis az ENSZ részvételével lehet bizto­sítani Ciprus sorsának igazsá­gos rendezését. A hét eseményei között sok volt az angol vonatkozású. így az is figyelmet érdemel, hogy vezért választott a Konzervatív Párt, helyesebben női vezért! Thatcher asszony, a tory jobb­oldal egyik jellegzetes képvise­lője került Heath helyére, az úgynevezett árnyékkormány élé­re. (A sajátos angol kifejezés, tudjuk, azt jelenti, hogy ha hol­nap a munkáspárti kormány megbukna, a konzervatívok már készen álló kabinettel vállalnák az őrségváltást. Az árnyékkor­mány ilyen szépreményű feje lett most Thatcher asszony...) AFRIKA két országa is hal­latott magáról véres válsághí­rekkel: Etiópia új vezetőinek, akik pedig országukat a nem kapitalista úton akarnák elindí­tani, s akik több antiimperialis- ta intézkedést tettek, szembe­kerültek az eritreai lázadókkal. Aszmara környékén egyre több a fegyveres összecsapás. A Vö­rös-tenger partján levő tarto­mány lázadó szervezeteit a nyu­gati polgári sajtó feltűnő rokon- szenwel kezeli, most már haza­fiaknak titulálja őket... Madagaszkár szigetén, a Mal- gas Köztársaságban meggyilkol­ták a csak néhány napja hata­lomra került új köztársasági el­nököt. A tettesek egy olyan cso­portból kerültek ki, amelynek katonatiszt és rendőrtiszt tagjai láthatóan a korábbi újgyarma­tosító politikát akarták volna új- ( ra szolgálni. Madagaszkár vala­ha francia gyarmat volt, önál­ló államként is a franciák fél­gyarmata maradt. Madagaszkár jelentőségét ma elsősorban a földrajzi, stratégiai helyzete ad­ja meg: az Indiai-óceán déli ré­szén lehetőséget ad az Afrika körüli hajóforgalom ellenőrzé­sére. Bizonyos, hogy a Malgas Köztársaságról sokat hallunk még. Befejezte tanácskozását a Béke-világtanácg munkaértekezlete Szombaton a Magyar Tudo­mányos Akadémián véget ért a Béke-világtanács a fejlődő or­szágok kérdéseivel foglalkozó munkabizottságának háromna­pos értekezlete. A záróülésen elfogadták a tanácskozás doku­mentumait. A tárgyalás szüne­tében Romesh Chandra, a Bé­ke-világtanács főtitkára sajtó- értekezleten nyilatkozott az új­taá síróknak. (MTTt Wilson Leningrádba utazott Soares nyilatata A Portugál Szocialista Párt péntek esti gyűlésén, amelyen csaknem húszezer ember vett részt, Mario Soares, a párt fő­titkára mondott beszédet. Soares elmondta, hogy az a mód, ahogyan a köztársasági el­nök hétfői beszédében a fegy­veres erők programját értelmez­te, teljes mértékben megfelel pártja értelmezésének. „Az ál­lamfő értelmezése _ a nép és a f egyveres erők közötti egységet domborítja ki és jelzi, hogy a portugál forradalom soha nem veszélyezteti az alapvető sza­badságjogokat és a demokráci­át” — mondotta Scares. A főtitkár késznek mutatko­zott arra, hogy megszilárdítsa a Szocialista Párt kapcsolatait a kormánykoalíció más pártjaival és a fegyveres erők mozgalmá­val. Soares kijelentette, hogy hí­ve a fegyveres erők mozgalma intézményesítésének. Hozzáfűz­te: „ahhoz azonban nem járul­hatunk hozzá, hogy a fegyveres erők mozgalmának képviselői anélkül foglaljanak helyet az al- kotmányozó nemzetgyűlésben, hogy megválasztották volna őket”. (MTI) Wilson brit miniszterelnök és Callaghan külügyminiszter szombaton délután Leningrádba utazott. Ezt megelőzően Wilson az osztarkinói televízió-köz pontba látogatott, ahol video­felvételre rögzítették a csúcsta­lálkozó befejezésekor elhangzó televíziós beszédet. Délelőtt ke­rült sor egy újabb külügymi­niszteri eszmecserére is. Leningrádban a brit vendé­gek előreláthatólag az Ermitázs múzeum kincseit, a Szmolnij palotát, az Aurora cirkálót és a város más nevezetességeit te­kintik meg. A leningrádi kirán­dulással a csúcstalálkozó, ame­lyen szovjet részről Leonyid Brezsnyev mellett Koszigin mi­niszterelnök és Gromiko kül­ügyminiszter vesz részt, nemér véget. Hétfőn Wilson és Callaghan visszatér Moszkvába a záróok­mányok aláírása végett. Mint a pénteki szóvivői nyilatkozatok­ból kitűnik, a látogatás eredmé­nyeként a záróközleményen .kí­vül legalább két nagy fontos­ságú államközi dokumentum aláírása várható. Az egyik a két ország közötti politikai konzul­tációk rendszerezését irányozza elő, a másik a gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműkö­dés programját rögzíti. Szombaton délben, elutazása előtt Wilson a brit nagykövet­ségen fogadást adott vendéglá­tói tiszteletére. (MTI) Elutazlak a főváros szovjet vendégei A Budapest felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából V. F. Kereszténydemokraták a keleti politikáról A kereszténydemokrata unió | — ha hatalomra kerülne 1976- l ban az országos választásokon — tiszteletben tartaná a szoci­alista országokkal kötö.t szer­ződéseket — jelentette ki szom­baton délben elhangzott rádió- interjújában Helmut Kohl, a CDU elnöke. „A szerződések, amelyek aka­ratunk ellenére jöttek létre, az úgynevezett keleti szerződések ma már nemzetközi jogilag ér­vényesek — mondotta. E meg­kötött szerződések alapján fog­juk politikánkat alakítani.” Az ellenzéki politikus nyom­ban hozzáfűzte, hogy a gyakor­latban pártja tartja magát ah­hoz az értelmezéshez, amelyet a parlamenti pártok 1972 máju­sában közös nyilatkozatban rögzítettek és az NDK-val kötött alapszerződés értelmezésében pedig a nyugatnémet alkot­mánybíróság döntését tekinti irányadónak. Bizonygatta, hogy a CDU hí­ve az enyhülési politikának és azt kívánja, hogy az NSZK „jó. ésszerű” kapcsolatokat tart­son fenn a szocialista orszá­gokkal. Mindazonáltal különb­séget tett a kereszténydemokra­ták és az SPD—FDP kormány keleti politikája között és köve­tendő például a hidegháború vezéregyéniségét, Konrad Aden- auert jelölte meg, aki — sze­rinte — már 1949-ben hitet tett az NSZK és szomszédai meg­békélése mellett. Promiszlovnak, az SZKP KB tagjának, a Moszkvai Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöké­nek vezetésével hazánkban tar­tózkodó szovjet vendégeink szombat délelőtt a Ferihegyi re­pülőtérről elutaztak. Búcsúzta­tásukra megjelent Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnö­ke és Somogyi Sándor, a buda­pesti pártbizottság titkára, va­lamint B. b. Sevikln, a buda­pesti szovjet nagykövetség kö­vettanácsosa. Menekülés Phnom Penhből Az Egyesült Államok nagy- követsége felajánlotta a Lón Nol-rezsim fővárosában_ akkre­ditált külföldi diplomáciai kép­viseletek tagjainak, hogy ame­rikai polgári repülőgépeken kész őket elszállítani Phnom Penhből — közölték szomba­ton illetékes forrásból. Az amerikai nagykövetség már va'amennyi alkalmazottját elköltöztette Phnom Penhből és A107. ország: Jamaica 1975. február S an Magyar- ország diplomáciai kapcsolatot létesített a közép-amerikai Ja­maicával. Most már hazánk a világ 107 államával tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Jamaica Karib-tengeri 10 962 néayzetkllométer területű, 2 mil­lió » 37 000 lakosú szigetország. A ncpesség 77 százaléka néger. 19 százaléka mulatt, 2 száza­léka indiai, 1 százaléka euró­pai, 1 százaléka kínai. A néger lakosság a cukornád-, kakaó-, banán- és déligyümölcs-ültetvé- nyeken dolgozik, az Indiaiak kisparasz'ok, a kínaiak élelmi­szerkereskedelemmel foglalkoz­nak, A munkaképes korúak 20—25 százaléka a munkanélkü­liség következtében kivándorol. Iparosodó, de még ma is mo­nokultúrás agrárnrszág. Koráb­ban a banánjáról, cukorjárói és rumjáról híres Jamaica a világ 2. bauxittermelője (Ausztrália után) és 1. tlmföldexoortőrje. A bauxitíermelés és .feldolgozás « külföld! (5 USA, 1 kanadai) eég kezében van, Jamaicából származik az USA alumínium- termelésének 40 százaléka. A külföldre szállított timföldet az USA-ban, Kanadában, Norvé­giában. az NSZK-ban és Svéd­országban dolgozzák fel alumí­niummá. A feldolgozó Ipar fon­tosabb ágai a cukorgyártás és a rumfözés. Az utóbbi Időben fej­lődött ki a kőolajfeldolgozásra épülő vegyipar és a textilipar, amely főleg Kingstonra és kör­nyékére koncentrálódik, A fő­város ad otthont az 1974. már­cius 9-én alakult hét bauxi'ter- melő országot (Ausztrália, Gu­yana, Guinea, Jamaica, Suri­name, Sierra Leone és Jugo­szlávia) tömörítő, a bauxit vi­lágtermelés több mint 80 száza­lékát ellenőrző Nemzetközi Bauxit Szövetségnek (IBA) is. Jamaica arawa Indiánok ál‘al lakott szigetét 149-4-ben Kolum­busz Kristóf fedezte fel. 1509- től a spanyol hódítók az Indi­án ős’akosságot kiirtották és afrikai négereket telepítettek a szigetre. A spanyol uralmat 1655-ben a brit gyarmatosítás követte, am elv a szigetet a rab­szolgakereskedelem központjá­vá tet'e 1833-ban megszüntet­ték a rabszol"a«ág f^+ézmép—ét. 1944-ben korlátozott öokor- m<ovz«tot kaoott a gvarmat. 19r8—61 között Brit Nvugat- Iodla tagfa. 1962. augusztus 9- tól független ország, a Brit Nemzetközösség tagállama. felszólította az ott élő amerikai állampolgárokat is. hogy biz­tonságuk érdekében sürgősen hagyják el a várost. • A kambodzsai népi felszaba­dító fegyveres erők által körül­zárt Phnom Penh lőszer- ea élelmiszer-utánpótlásának bizto­sítására szombattól a korábbinak kétszeresére növelték a thai­földi Utapao és Phnom Penh között működő amerikai légí- hidat Naponként több mint 300 tonna lőszert és élelmiszert fog­nak szállítani Phnom Penhbe. A khmer hazafiak 11 raké­tája csapódott be szombaton a Phnom Penh-i Pochemtong re­pülőtér katonai célpontjaiba, (MTI) Kissinger tárgyalt Husszein királlyal Ä Jordániának nyújtott ame­rikai katonái, pénzügyi és gaz­dasági segély növeléséről tár­gyalt pénteken Akaba Vörös- tengeri kikötővárosban, Henry Kissirjger amerikai külügymi­niszter Husszein királlyal. Az eszmecseréről kiadott köz­lemény szerint Kissinger tájé­koztatta jordániai tárgyalópart­nereit az előzőleg Jeruzsálem­ben, Kairóban és Damaszkusz- ban folytatott konzultációiról is. A péntek esti tanácskozás után az amerikai külügyminisz­ter kijelentette: az elmúlt na­pokban folytatott tárgyalásai le­hetővé tették, hogy „néhány hé­ten belül konkrét tanácskozá­sokra visszatérjen a Közel-Ke­letre. Henry Kissinger szombaton reggel újabb megbeszélést tar­tott Husszein királlyal. Ezt kö­vetően Szaúd-Arábiába utazott, hogy Fejszál királlyal tárgyal­jon. Szaúd-Arábia lesz az ame­rikai külügyminiszter Jelenlegi közel-keleti „puhatolózó” láto­gatássorozatának utolsó állomá­sa. (AFP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom