Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
Mozgalmas, sikeres négy esztendő tapasztalatait vitatták meg az üveggyár kommunistái Műveltségünk Az MSZMP XI. Kongresszusára készülve az Orosházi Üveggyárban január 31-én, pénteken került sor az üzemi pártértekezletre. A gyár kommunistáinak tanácskozásán részt vett Kó- nyi Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügymi- wiszter-helyettes, Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Gonda József, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára. Tarján József, az üveggyár üzemi pártbizottságának titkára, köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s beszámolt a X. kongresszus óta végzett munkáróL Termelés és fejlesztés együtt A beszámoló hűen tükrözte a gyár négyéves gazdasági és politikai munkáját. Mozgalmas négy esztendő volt ez, hiszen erre az időszakra esett az új síküveggyár építése, a termelés beindítása, az öblösüveggyárban pedig az intenzív fejlesztési program megvalósítása. A beszámoló így, érthetően, nagy terjedelemben foglalkozott a gazdasági munkával. A termelőerők fejlődésében az elmúlt négy év mennyiségben és minőségben egyaránt jelentős volt. Az öblösüveggyár intenzív fejlesztése lehetővé tette a kapacitás jelentős növelését. A fejlesztés kiemelkedő eredményei: az üvegolvasztó kemencék bővítésével az olvasztási kapacitás 50 százalékos növelése, új automaták beállítása, a keverö- kapacitás növelése, a hengerelt síküveggyártásban a gyorshen- gerlő gép beállítása, a drótszövetgyártás megvalósítása, a Hun- giaropán üzem létrehozása. Jelentős előrelépés történt a gyártmányfejlesztésben, mely. nefc eredményeként nőtt az exportképes termékek aránya. E munkák jelentőségét növeli, hogy a gyár kollektívája maga valósította meg ezt a fejlesztést, s ebben döntő szerepük volt a kommunistáknak. Személyes példamutatásukkal, politikai fel- világosító munkával segítették a tervék megvalósítását A sajátos helyzetből adódóan két területre is kellett koncentrálni, Íriszen a fejlesztés mellett a folyamatos és mind hatékonyabb termelés fokozott erőfeszítést kívánt. Az eredményességet bizonyítja, hogy míg 1971-ben 514 és fél millió forint volt a gyár termelési értéke, addig a múlt évben már 800 millió fofint termelési értéket állítottak elő. A mintegy 3400 dolgozót foglalkoztató gyárban, az intenzív fejlesztés eredményeként nőtt a termelékenység, s az eredményes gazdálkodás révén a személyi jövedelem is. Ez utóbbi négy év alatt 25 520 forintról 31 800 forintra emelkedett. A növekedés mellett külön említést érdemel az azonos munkakörökben. a nők és férfiak közötti béreltérósek felszámolása, amely a nőpolitikái határozat megvalósítása jegyében történt. Kétezer ember tanai A gyár állandó növekedésével fokozottabban előtérbe került a leader- és személyzeti munka. Indokolta ezt a létszámnövekedés, a technikai színvonal emel kedése. A követelményeknek megfelelően biztosították a mun. késők és vezetők szakmai, poll, tikai, műveltségi színvonalának növelését, amelyhez megteremtették a megfelelő feltételeiket. A múlt évben például százzal többen vettek részt a pártokta. tásban, mint 1971-ben, a szakszervezeti oktatásiban részt vevők száma több mint 350-nel nőtt, a különböző szakmai tanfolyamokon az 1971. évi 200-zal szemben 540-en vesznek részt. Összességében a gyár kollektívájának kétharmada vesz részt a politikai, állami és szakmai oktatásban. A beszámoló részletesen foglalkozott a különböző párthatározatok végrehajtásának tapasztalataival. Tekintettel airra, hogy a dolgozók csaknem 50 százaléka 30 éven aluli és több mint 30 százaléka nő, különös hangsúlyt kapott az ifjúság- és nőpolitikái határozatok megvalósítása. Nem kampányfeladatként kezelték ezeket, hanem folyamatos munkaként, s az intézkedési tervekben konkrét eredmények elérését írták elő. A már említett azonos munkáért azonos bért megvalósítása mellett számos szociálpolitikai intézkedésre is sor került. Rendszeresen segítik a több gyermekes családokat, albérleti hozzájárulást biztosítanak az ideiglenesen Orosházán letelepedő dolgozóknak, az édesanyák gondjain enyhít az üzemi óvoda. Felelősségteljes vita Az üzemi pártbizottság beszámolója természetesen nemcsak az eredményeket sorakoztatta fel, hanem önkritikusan feltárta a hiányosságokat is. Valamennyi területen részletesen elemezte a tennivalókat, amelyhez támpontot adtak a kongresszusi irányelvek. A gazdasági munkában a hatékonyság javítása, a takarékosság érvényesítése — különösen az energiával, — a munkaidő jobb kihasználása jelent feltárható tartalékokat. A politikai munkában a különböző határozatok végrehajtásának következetesebb ellenőrzése, a párt vezető szerepének további erősítésére van szükség. A párt- értekezlet konstruktív légkörét bizonyítja, hogy a hozzászólók az eredmények értékelése mellett a további tennivalókkal foglalkoztak. Az elmondottakból kitűnt, hogy a gyár kommunistái nem csupán tanulmányozták a kongresszusi irányelveket, A pártoktatásban részt vevő kommunisták a napokban néhány helyen írásban válaszolták arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra a kultúra, a műveltség fogalma. Egy nyolc általánost végzett asszony így kezdte válaszát: „Hazánkban ma már nagyon sok lehetőség van e kérdés tanulmányozására. A rádió, a könyv, a televízió, a háztartási gépek mindenki számára elérhetők. Tizennyolc évvel ezelőtt még ez nem volt természetes. Akikor még nem erősödött meg eléggé az ország. Emlékszem, hogy az egyéni parasztok a környékünkön nyitott kéményű, petróleumlámpás, egyszobás lakásban éltek, együtt a kotlóssal. Ma ugyanezeknek az embereknek kétszoba-konyhás, nyári- konyihás házuk van, villannyal, új bútorral, háztartási gépekkel, tévével. Olyan dolgokkal, amelyek kulturáltabbá tettéül az életünket” Ez a néhány mondat maga a történelem. Legnagyobb értéke az egyszerű, személyes élmény hordozta igazság és az, hogy a lehetőség szó kulcsfontosságára hívja fél figyelmünket. Ez a munkásasszony felismerte a szocialista fejlődés törvényszerűségét, azt, hogy a politikai harc, a munkáshatalom megszilárdítása, a . gazdasági megalapozás után napjainkban értünk el arra a szintre, ahol már érdemiben foglalkozhat társadalmunk a kulturális munkával. Magasabb halnem ezek alapján saját feladataikat is meghatározták. A felszólalások nem az általánosságok, hanem a konkrét tennivalók oldaláról közelítették meg a témákat. Kicsendült belőlük az a felelősség, amely a magyar üvegipar legnagyobb gyárára és megyénk egyik legjelentősebb ipari üzemére hárul. Hozzászólásában Kónyi Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja ezt a felelősségteljes, konstruktív légkörű vitát emelte ki. Mint mondotta, a gyár eredményei szakszerű, kollektív munkáról tanúskodnak, s ebben döntő részük van mindazoknak a kommunistáknak, akik a maguk területén példásan teljesítették feladatúkat. A hozzászólásokra Tarján József válaszolt, majd a pártértekezlet résztvevői elfogadták a kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat módosítását. A tanácskozáson megválasztották a 39 tagú üzemi pártbizottságot, és a városi pártértekezlet 18 küldöttét. Az üzemi pártbizottság megtartatta első ülését, amelyen megválasztotta a pártbizottság titkárát, a kilenctagú végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot és a munkabizottságot. Az üzemi pártbizottság titkára ismét Tarján József lett. A pártértekezlet az Intemacianáléval ért véget. S. F. Negyei népfront- munkaközösségek a gazdaságpolitikáért Január 31-én, pénteken dél-] előtt Békéscsabán összeült a Hazafias Népfront megyei bizottságának gazdaságpolitikai munkabizottsága, hogy összegezze 1974 szeptemberétől a járási, városi munkaközösségek tapasztalatait. Zalai György, a megyei bizottság alelnöke elmondotta, hogy az utóbbi négy hónapban 39 nagyobb településen megvizsgálták a népfront gazdaságpolitikai munkáját. A munkabizottságok napirendjén összesen 71 gazdaságpolitikai téma szerepelt. A témakör rendkívül sokrétű volt, hiszen a társadalmi munkától a kertbarát-mozgalomig, a szocialista brigádok helyzetéig sok minden szerepelt <Üj igény vetődött fel a tervezés demokratizmusának fejlesztésére, a szövetkezeti szövetségek szorosabb együttműködésére, a kapcsolatok bővítésére. tJjítás a konzervgyárban 3 1875. FEBRUÁR 2, A XI. kongresszus irányelveinek szellemében a Békéscsabai Konzervgyár műszaki osztálya ötletes újítással könnyítette az ott dolgozó nők munkáját, növelte a zakuszka termelését. Egy mechanikus töltőgépet konstruáltak és ezzel töltik az exportra készülő za- kuszkás üvegeket. Régebben ezt a munkát sokkal lassabban és kézzel végezték. A gyár vezetői úgy tervezik, hogy az év elején kezdődő „zakuszka szezont” 400 vagon termék gyártásával április vegére befejezik Fotó: Demény szinten és korszerűbben, mint bármikor. Ez persze nemcsak kínálat, hanem egész népünkre vonatkozó kötelesség is. Pontosabban politikai, ideológiai feladat. Minden, továbbfejlődésnek az alapja. S zoktuk mondani az egykori hazafisáig éjs a mai szocialista hazaíiság fogalmának összehasonlításakor, hogy régen csupán a külsőségek (a magyar viselet és viselkedés) jelentették ezt, minden igazi tartalom nélkül. Vigyáznunk kell arra, hogy ma a szocialista kultúrát nehogy hasonló külsőségnek tekintsük. Azért kell vigyázni, mert vannak, akik hajlanak az ilyen véleményre. Tévednek. A szocialista kultúra nem lehet passzív prograihkul- túra. Olyan tevékenységre van szükség i e fogalmak mögött, amely a kulturális termékek befogadása által érdekes és maradandó nyomot hagy az emberben. Olyan élményre, amély érzelmileg ée értelmileg is arra szólít fel bennünket, hogy fioly- íon-folyvást változtassuk meg az életünket. Amely felismerteti velünk a körülöttünk levő világban, a jelenségekben rejlő összefüggéseket, amelyek további lehetőségeket tárnak fel egyéni és közösségi életünkben. Nem elégedhetünk meg azzal a felszínes művelődés-szemlélettel, amely elegendőnek tartja, ha megnéztünk egy színházelőadást, egy filmet, olvastunk egy könyvet. Sokkal fontosabb ugyanis az, hogy vajon alakít-e életünkön, világszemléletünkön az adott film, könyv vagy színházi előadás. A z sem lenne elegendő, ha a műveltséget csak művészeti alkotásokon keresztül szeretnénk megszerezni, hiszen a korszerű műveltségben az általános (tájékozott- ság, a magatartás és az ízlés is benne foglaltatik. Így tehát a világpolitika napi eseményéi, a termelési folyamat ismerete, a korszerű technika alkalmazása és fejlesztése, a társadalmi együttélés szabályainak tisztelete, az egyéni életmód harmóniája és így tovább. Mindezek megszerzésének egyik legjárhatóbb útja az önmüvelőd.és, »pontosabban az otthon végzett kul- turálódás. Ezen belül is fontos szerep jut az olvasásnak, tévézésnek, rádiózásnak, nyelvtanulásnak. Hinni kell az önművelődés erejében, felbecsülhetetlen lehetőségeiben. Aki belekóstol ebbe a cselekvésibe, egy szebb, könnyebben érthető és alakítható világot kap cserébe. Megyénk dolgozói nem maradnak le ebben a törekvésben. A megyei pártbizottság illetékes munkatársának nemrégi tájékoztatója szerint az elmúlt 15 évben 85 ezer felnőtt Békés megyei lakos tanult az állami oktatás különböző ágazataiban. A megye felnőtt lakosságának 25 százaléka beiratkozott könyvtári olvasó, a rádiókészülékek száma 111 ezer 500, a televízióké 88 ezer. De nézzünk be a számok mögé! Ismerek egy varrónőt, akinek házikönyvtárában a mai és a klasszikus világirodalom kiolvasott könyvei sorakoznak. Ismerek egy kocsikísérőt, aki a Mátyás király korabeli művészetek specialistája, egy pincért, aki rendszeres hangversenylátogató, egy tósztagyári munkáslányt, aki nyelvet tanul. Ismerem őket és tudom, hogy gyermekeik is követőik lesznek. Így nő hatalmassá a műveltséget igénylők tömege. Sorolhatnám még hasonló Ismerőseimet, de a legfontosabb nem is a felsorolás, hanem az, hogy ezek a példák mér egyáltalán nem számítanak nálunk szenzációnak! Hogy is mondta az a kommunista asszony? azánkban ma már nagyon sok lehetőség van e kérdés tanulmányoRéthy István II zására.’*
