Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
Munkások és népművelők Beszélgetés egy szocialista brigád klubról cA két{itin(ei k Filmbarátok Köre műsorán: Makra Menekülés a boldogtalan házas Ságból a szerelembe. Az Ámokfutás című, színes magyar film főszereplői Gyöngyössy Katalin és Húsz ti Péter Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában négy éve alakult meg a Szocialista Brigádok Klubja. A — minden bizonnyal — egyedi kezdeményezés nagyszerű lehetőséget adott a vállalati brigádtagok kulturális célkitűzéseinek teljesítéséhez. A klub emellett a munkahelyi kérdések megvitatásának is fóruma lett. Olyan közösség, amely megérdemli a messzemenő segítséget. Munkájukra a Megyei Művelődési Központ is felfigyelt, sőt csatlakozott a klubhoz. Milyen előzményekkel járt a mostani jó együttműködés? — kérdeztük Born Miklósáé művészeti előadót. — Első alkalommal úgy fogadtak bennünket a klubban, mint beavatkozókat, akik esetleg felboríthatják az eddig kialakult hagyományokat. ElCsütörtök délelőtti ülésén a nagyközség 1975. évi közművelődési tervét tárgyalta meg és hagyta jóvá a vésztői tanács végrehajtó bizottsága. A testület elé került írásos jelentés és terv többek között kimondja: „A közös érdekekért dolgozó falusi emberek közös dolga a gazdasági jólét megteremtésén felül a lakosság egészét kulturált életmódra nevelni. Pártunk és kormányunk célkitűzéseit figyelembe véve állítottuk össze ez évi munkatervünket. Ennek szellemében kiemelt feladatként foglalkozunk az ifjúság kulturális körülményeinek javításával.” A tervben kiemelt helyen szerepel a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplése. Vésztőn ez alkalomból kiállításokat, vetélkedőket, sportversenyeket rendeznek. A két nyugdíjas klubban, az újjászervezett ifjúsági klubban, az igen jól működő Szocialista Brigádvezetök Klubjában tovább folytatják a politikai nevelőm unkát; a község KISZ-fi- ataljainak segítségével változatos, színvonalas programot biztosítanak. A község adottságait figyelembe véve a mezőgazdaságban dolgozók szakismereteinek, általános műveltségének állandó emelése is kiemelt feladat. A művészeti nevelés területén mondtuk, hogy még élénkebbé, színesebbé szeretnénk tenni a klubéletet a programokhoz adott javaslatainkkal. A munkások őszintén beszéltek. Azt mondták, szerintük ez nem jó, mert túl komoly lesz az ő fel- készültségükhöz, nem fogják megérteni az előadókat, a vendégeket. Ezen aztán vitatkoztunk és végül elfogadták érveinket. Tavaly ősszel többször találkoztunk, majd az idén januárban elkezdtük a közös munkát. — Milyen fogadtatása volt az első programnak? — Dr. Durkó Mátyás egyetemi tanárt láttuk vendégül, aki rendkívül közérthetően beszelt arról, mit jelent, hogy brigádközösségekben dolgoznak a munkások. Rengeteg kérdés követte az előadást. Különösen a szocialista embertípusról. Arról, hogy miért nem lehet gyorsabban, is akad tennivaló. Az idei évben folytatják az Irodalmi Klub sorozatát, a népszerű Ifjú Zenebarát hangversenyeket. A Röpülj Páva-kör és a citerazenekar részt vesz a II. országos minősítő versenyen. A művelődési ház bábcsoportjának az eddigieknél nagyobb támogatást biztosítanak. Az elmúlt év őszén alakult Cigány Klubot átszervezik, a klub munkatervének kialakításánál figyelembe veszik a sajátságokat. A művelődési ház munkájára a vésztői tanács végrehajtó bizottsága 263 ezer forintot biztosít. központi határozattal változtatni az emberek szemléletén. Az előadó ezután bebizonyította, hogy ez a változás nem megy egyik napról a másikra. Egyszóval, nagyon izgalmasan telt el az első foglalkozás néhány órája. — Mi lesz a klub további programja? — Az első előadás az egyéni és a közösségi érdek összehasonlításával folytatódik februárban. A további foglalkozások első részében ilyen vagy hasonló téma kerül vitára, majd minden esetben játékos verseny, felmve- tités következik. Érdeklődéssel várják a klubtagok a város közéleti kérdéseiről rendezett fórumot és Czine Mihály irodalomtörténész előadását hazánk irodalmi életéről. Áprilisban a hobbisok kiállítását rendezzük meg. Májusban László-Bencsik Sándort, a népszerű írót látjuk vendégül. A gazdag nyári programban szegedi, gyulai, szanazugi kirándulás szerepel. Ősszel a Napsugár bébegyüttes, Ipper Pál és Lovas Edit, a Jókai Színház igazgatója látogat a klubba. Ezek csak a kiemelkedő rendezvények lesznek. — Melyik békéscsabai üzem szocialista brigádjai járnák a klubba? — Az Állami Építőipari Vállalat a klub házigazdája. Tagjai: a Kötöttárugyár, a Férfifehérne- mű-gyár, a Hűtőház és a Forgácsoló gyár, a MEZŐGÉP békéscsabai gyára. Előfordul, hogy három-négyszázán találkozunk egy-egy alkalommal. Kulturáltan berendezett, önálló helyiségünk van, ahol könyvek, üzemi és szaklapok, játékok várják a szocialista brigádok tagjait. Ha a vártnál nagyobb az érdeklődés, akkor az egész művelődési ház rendelkezésünkre áll. K. L A Kazahfilm Stúdióban készült A fenevad című, új szovjet film. A történet egy kis kazah faluban — vagy ahogyan ott nevezik: aulban — játszódik a múlt század vége felé. Ahan- gul, a pásztor itt él nyomorúságban öreg anyjával, elárvult kis unokaöccsével. Az egyik napon a kisfiú „összeismerkedik” egy szintén árva farkaskölyökkel. A nehéz életet élő kisfiú örök barátságot köt a kis fenevaddal... A farkaskölyök és a kisfiú történetén keresztül a film alkotói az emberségről vallanak, örök etikai problémákat boncolgatnak. A filmet a Szabadság mozi mutatja be. Fazekas Lajos rendező második játékfilmje a most bemutatásra kerülő Ámokfutás című. színes magyar alkotás. Kalmár Mária (Gyöngyössy Katalin) és Ágoston Janó (Huszti Péter) „negyvennyolc órás” boldogságáról szól a film. Érdekes, jól megszerkesztett történetet dolgozott fel a rendező és Kertész Ákos író. A film további szerepeiben Darvas Ivánt, Márióss Melindát és Patkós Irmát láthatjuk. A filmet a csabai Brigád filmszínház' vetíti. Félévenként egy-egy Chap- lin-produkciót tűznek műsorukra a magyar mozik. A következő napokban a közönség az 1952-ben készült Rivaldafény című alkotást nézheti meg — Békéscsabán a Szabadság moziban. Chaplin ebben a színes filmjében nem a tőle megszokott figurát alakítja az elesett kisemberről; a Rivaldafény hőse egy idős komikus, a történet pedig a szerelem. Az ifjú balerinát Claire Bloom alakítja — csodálatosan. Kertész Ákos nagy sikerű regényéből, a Makrából készített filmet Rényí Tamás rendező. A történet közismert; Makra Ferenc, a fiatal szakmunkás érdekes, változatos, az elmúlt 20 év történelmét akarva-akaratlanul életébe építő férfi sorsát mondja el. Hogyan vált ez a hétköz- napian induló élet tragikussá; a megtagadott betyárbecsület boldogtalansággá: ezekre a kérdésekre keresi a választ az 1972- ben József Attila-díjjal jutalmazott regény, a most elkészült film. A Makra című alkotást a Filmbarátok Köre hálózatában, 15-én Békéscsabán, 16-án Orosházán, 18-án Szarvason és 19-én Gyulán mutatják be. A film főszerepeit Juhász Jácint mellett Csomós Mari, Bánsági Ildikó, ] Koncz Gabor és Horvath Sándor I játsszák. \ Hangverseny Gyulán A Gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola tanárai minden évben több hangversenyt is rendeznek a város komolyzene-szerető közönségének. Legközelebb február 15-én, szombaton este 7 órakor lesz koncert a zeneiskola nagytermében. A kétrészes hangversenyeken többek között Mozart, Beethoven, Telemann, Liszt és Weber kamaraművei szólalnak meg. A koncerten közreműködik Papp Sándor, Tóth István (hegedű), Sági Attila (mélyhegedű), Fejes Antal (cselló), Lakatos Zoltán (trombita), Rideg Sándor (klarinét), Lajos István (oboa), Csonka Barna, Dubányi Klára és Herbály András (zongora). Kultúrált életmód — művelt ember A nagyközség közművelődéséről tárgyalt a vésztői tanács végrehajtó bizottsága Fekete Gyula: A fiú meg a katonák 5. Ahogy távolodtak a kis faházikótól, a fiút egyre inkább meglepte valami szorongás. Sokszer érezte idáig is, hogy minden más, mint otthon, de soha eny- nyire, mint most, a hallgatag és komor fenyves közepén. Amerre nézett, mindenfelől szálegyenes, óriás fatörzsek, mint mesebeli Góliát-katonák; még az az egykét csenevész bokor is, amely a fenyők alá betévedt, csupaszon meresztgette véznácska gallyait; a hatalmas törzsek alatt mindenütt ugyanaz a süppedős, feke- téllő szőnyeg, gyantás fenyőillattól nehéz a levegő — semmi sem emlékeztetett az otthoni erdőre. Már messziről észrevette és szívdobogva figyelte a legvastagabb, legöregebb fákat, szinte várta, hogy mennydörgő pincehangon rászól valamelyik: „Mit keresel te itt, gyerek, miért zavarod a nyugalmunkat!”... Maga sem tudta már, olvasta-e vagy filmen látta, de egy ilyesforma erdőben tévedt el egy magaforma kislány, és lehajoltak hozzá a dörmögő hangú öreg fák, és fekete madár képében boszorkányok repkedtek, rikácsoltak a magasban, az ágak közt, olyan rajokban, hogy az ég elsötétült... Hirtelen megállt, nekifordult a legvastagabb fatörzsnek és torkaszakadtából rákiáltott: — Hééü A kutya elugrott mellőle, és kicsit messzebb, gyanakodva, menekülésre készen megállt. De más semmi. Se hang, se mozgás a közelben. — Gyeride ... No, gyere hát... Rekedt volt a hangja, s mint az idegené. Később jutott eszébe a kötél. Meg kellett volna markolnia a kötelet a derekán, úgy kiáltani. Azért megkönnyebbült, amikor a fenyvesből kiért. Itt egy széles párkányra kanyarodott az ösvény, s föltárult előtte a táj. Kevesebb zölddel még, mint a fenyves, de szemre mégis barátságosabb. Jobbra lent a völgyben, száz füstölgő kéményével a falu. Nyelte magába a teherautókat; két tömör oszlopban tülekedtek a járművek a kövesúton. Szakadozott libasorban civilek meneteltek az árokszélen; cipelték motyójukat, mint a széttúrt bolyból hangyák a bábot. Magasan állt már a nap a menekülők háta mögött, s fehéren világítottak a távoli kék ködökből a hegycsúcsok. Ameddig vissza tudott emlékezni, mindig háború volt. Régebben nem bombáztak a háborúban, ezt csak mostanában kezdték. És a front is csak mostanában ért el idáig. Egészen kicsi volt még, Parázsó nagyapa térdén lovagolt, szüretkor, este a tűznél; akkor is a háborúról beszélgettek az emberek. Erre nagyon jól emlékszik. mert rögtön ott elképzelte, hogy ő most igazi lovon lovagol, és igazándiból is huszár lesz majd. És ha elmegy a háborúba, lekaszabol minden ellenséget. Ezt olyan erősen elképzelte, ott, a tűznél, hogy azontúl is, ha megkérdezték, mi akar lenni, ha megnő, gondolkodás nélkül rávágta: huszár! Törött görbebot volt a legkedvesebb lova, rossz karikás ostor foszladozó szíja a kötőfék; karácsonyra igazi, fényes pléhkar- dot hozott neki a legidősebb nénje Jézuskája — nagyon szeretett huszárt játszani. Kékre- zöldre verte egy ízben az anyja, mert a kertben mind levagdosta a kardjával = «4, eretlen FIATALOK! A Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat beiskoláz fiatalokat ■ szakmunkástanulónak 0 az 1975—76-os tanévre, a következő szakmákban: S ■ ■ kőműves, ács-állványozó, bádogos, épületburkoló, tetőfedő, műköves, vasbelonkészítő, épületasztalos, fapadlózó, műanyagburkoló, villanyszerelő, víz- és gázszerelő, vas- és fémszerkezet-lakatos, szobafestő és mázoló. A vidékről beiskolázott tanulóknak tanulóott- : honi ellátásról gondoskodunk, továbbá ösztön- jj díjat, munkaruhát, szerszámot és különféle ked- » : vezményeket adunk. A kőműves, az ács-állvá- ■ nyozó és a tetőfedő tanulók az említett kedvez- j ményeken kívül havi 200 forint ösztöndíj-kiegé- : szítésben is részesülnek. ■ Az a tanuló, aki vállalatunkkal társadalmi szerződést köt, : havi 250 Ft-tól 500 Ft-ig terjedő társadalmi ösztöndíjat : is kap. Jelentkezhetnek olyan fiatalok, akik most vég- : zik az általános iskola nyolcadik osztályát, va- • lamint. akik még nem töltötték be a 17. élet- • évüket. A jelentkezést tartalmazó levelet a kő- | .vetkező címre kérjük beküldeni: Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat személyzeti és oktatási ősz- 1 tálya, 1450 Budapest, postafiók 34. Személyes • jelentkezés a tanulóotthonban: Budapest, Vili., i Bláthy Ottó u. 6—8. x :
