Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

I fuvarozási igények iobb kielégítésére készül a közlekedés Ä személyszállítás legfontosabb feladata a zsúfoltság mérséklése A közlekedés idei tervei A közlekedési vállalatok sze­mélyszállítási teljesítménye 5 {százalékkal —- ezen belül a Vo­láné 9 százalékkal, a MA- HART-é 18 százalékkal, a MALÉV-é megközelítően 25 százalékkal — növekedett 1974- bent. Az áruszállítási teljesít­mények olyan szintet értek el, amit eredetileg csak 1980 kö­rül vártak, a korábbinál na- gyob ütemben emelkedtek a nemzetközi kapcsolatokkal ösz- szefüggő szállítások, A kapacitásokat meghaladó igények kielégítésére a vállala­tok belső munka- és üzemszer­vezési intézkedésein túlmenően, adminisztratív intézkedésekre — az áruk sorolására, a közületi gépjárművek időszakos igény- bevételére, az áruszállítás köz­útra terelésére stb. — kénysze­rült a közlekedési kormányzat. Az intézkedések eredményeként az év utolsó két hónapjában enyhült a feszültség, s az alap­vetően fontos fuvarozási igé­nyeket a vasút is kj tudta elé­gíteni. A MÁV hatmillió tonná­val több árut vitt el, a közúti közlekedés 36—37 millió tonná­val teljesített többet, mint az előző évben. Ezekben összegezte a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium előzetes mérlege az ága­zat múlt évi tevékenységét, amit a rendelkezésre álló több mint 19 milliárd forintos beru­házás 90—95 százalékos telje­sítésével is segítettek. A múlt évre tervezett fejlesztésben munkaerő- és kivitelezési prob­lémák miatt 200 millió forintos a pénzügyi elmaradás a metró észak—déli vonalának építésé­nél, a vasút pedig hasonló okok miatt, főleg a pálya korszerűsí­tésében és a biztosító berende­zések szerelésében maradt el. Terven felül szerzett be viszont a MÁV negyven, egyenként 800 lóerős Diesel-mozdonyt és 900 tehervagont, a Volán és a vá­rosi közlekedés autóbuszokat. Az idei legfontosabb tenniva­lókról, a végrehajtásról szük­séges intézkedésekről a KPM Közlekedéspolitikai Főosztályán tájékoztatták az MTI munka­társát. Elmondották, hogy az előző évben tapasztalt feszült­ségek ellenére átgondolt, taka­rékos gazdálkodás mellett biz­tosított az ágazat további fejlő­dése. A személyszállítási igé­nyek mind a távolsági, mind a helyi közlekedésben kielégíthe­tők. A vasúti utasforgalom vár­hatóan 1—1,5 százalékkal to­vább csökken, az autóbuszköz­lekedés 4.8 százalékkal, a ta­nácsi közlekedés 1 százalékkal több utassal számol. A személy- szállítás legfontosabb feladata változatlanul a zsúfoltság mér­séklése, az új lakótelepek köz­lekedésének fejlesztése. A sze­mélyforgalom fejlesztésére, szín­vonalának javítására a vasút egyebek között a tavalyinál több, 138 személykocsit, öt mo­torvonatot, a Volán 1000 autó­buszt, a városi / közlekedés 17 csuklós villamos-szerelvényt, 25 metrókocsit ég 10 háromrészes HÉV-szerelvényt szerez be. A személyautó-állomány a tava­lyihoz hasonlóan, 80 000-rel, ezen belül a lakosságé 71 000-rel bő­vül. Az áruszállításban várhatóan mérséklődik az igények tavalyi kiugró növekedési üteme, de továbbra is jóval meghaladja a korábbi előrejelzések szintjét. Az 1974. évi növekedési ütem­től a vasút teljesítménye 1-2 százalékkal elmarad, a közúti közlekedésé 7-8 százalékkal, a vízi közlekedésé 2 százalékkal emelkedik. Ennek ellenére a népgazdasági fuvarozási felada­tokból továbbra is a vasútra hárul a legtöbb —• 59,4 százalék — a közút részesedése további 1 százalékkal ’ 22,2 százalékra növekszik. A népgazdaság; terv a szállítási-hírközlési ágazat fejlesztésére 1975-re 16 milli­árd forintot meghaladó összegű »epet a poMWinilkaí hálózat töl­ti be. so« A kórház vezetője egy Hartal orvos. Amikor már kellően ösz- szemelegedtünk, megkérdeztem tőle azt, ami számomra ebben az egészben — hazai viszonylat­ban gondolkodva — a legérde­kesebbnek tűnt. Hogy érzi ma­gát itt vidéken? Nem hiányzik a város? Vidáman emelte fel nyolchónapos kisfiát, s mondta, hogy ő nagyon boldog. Apja cu- komádarató volt, ő orvos le­hetett, embereket gyógyíthat. Van ennél szebb dolog? -— kér­dezte vissza. Szerencsére ég nagy-nagy örömömre nem is értette meg a kérdésemet. Ho­gyan is érthetné, hisz ó azt nem tudhatja, hogy a kérdések felte­vésekor bennem az otthoni üres falusi rendelők képe tűnt fel, mellettük a kacsalábon forgó villácskákkal, a zsíros magán- pacierntúrával, s a mindezekkel szemben is „vidékre nem me­gyünk” elvét valló ifjú orvosok­kal, Hogyan beszélt erről az Egész­ségügyi Minisztériumban infor­mátorunk? „Kubában a múlt­ban kevés orvos volt, azok is a városokban. Az orvosok abból éltek, hogy a betegeket gyógyí­tották, tehát a megelőző egész­ségügyi ellátás nem érdekelte őket. Nekünk a forradalom után egészen más alapokon kellett a nép egészségügyi ellátását meg­szervezni. Szocialista alapon, ami azt jelenti, hogy a megelő­zésre helyezzük a súlyt. Ehhez módon gondolkodó orvosok kellenek, nem olyanok, akik a betegeken akarnak meggazda­godni. Ilyen szellemű orvosokat nevelünk a legtehetségesebb munkás- ps parasztgyerekek­ből...z» » * * Három orvosi egyetem van az országban, s ezek kellő számú örvöst képeznek. Nem tudom, hány európai ország büszkél­kedhet ilyen számmal: minden ezer lakosra jut négy kórházi •ágy és egy orvos. Ami a kórházi ágyak nagy számát illeti, részben ezek a kis körzeti kórházak adják, részben a második szint, a vá­rosokban levő 43 nagy kóhház, amelyben mindenfajta betegsé­get szakosztályokon látnak el, a mi megyei kórházainkhoz ha­sonlóan. Ezen túl vannak miég speciális gyógyintézményék, egyetemi klinikák szép szám­mal. Mindezeknek a következmé­nye, hogy az egykori tömeges népbetegségek, mint a malária, himlő, kolera, tbc. teljesen meg­szűntek Kubában; hogy a cse­csemőhalandóság a legalacso­nyabb egész Latin-Amerikában; ugyancsak a legalacsonyabb a felnőttnalálozósi arányszám is. Valóságos csoda az, amit a fel- szabadulás óta elértek, s erről csak kellő tisztelettel lehet szól­ná. Nem véletlen, hogy az anal­fabetizmus teljes felszámolása és az oktatásügy reformja mel­lett erre a legbüszkébbek a ku­baiak. Varga József (Folytatjuk) — tízmilliárdos állami, 6,5 mil­liárdos vállalati — beruházást irányoz elő. A fővárosi közle­kedés fejlesztését 369 millió, a vidéki városokét 82 millió fo­rinttal, a gépkocsi szervizháló­zat bővítését 222 millió forinttal támogatja közvetlenül az ál­lam, amely 310 millió forint ártámogatást is ad a Volánnak autóbusz-beszerzéshez. A vasút a tavalyinál több, 310 kilométer hosszúságú pálya­korszerűsítést tervez és 150 ki­lométer vonali távközlő- és biz­tosító berendezést is kiépít. A nagyobb szállítási feladatokhoz 16 villamos és 60 Diesel-moz­dony, bankhitel igénybevételével pedig a tavalyinál is több, 3525 teherkocsit szerez be a MÁV. Az országos közúti hálózat fejlesztése a program szerint folytatódik, az M—7-es autó­pályából további 55 kilométert, az M—1-esből 20 kilométert építenek meg, így az M—7-esen Balatonaligáig kétszer két nyomsávon közlekedhetnek a járművek. Az utak korszerűsíté­sére és fenntartására 5,1 millió forintot fordítanak. A mennyi­ségi igények kielégítésére és a szolgáltatások színvonalának javítására a Volán 2425 teher­gépkocsi, a Hungarocamion a tavalyinál kétszer több, 130 sze­relvény beszerzését ' tervezi. A hajózás a tavalyinál kisebb mértékben, négy egységgel bő­víti folyami hajóparkját. Az idén, a múlt évről áthú­zódó munkákkal együtt 9 vas­útvonal — 165 kilométer nor­mál, 70 kilométer keskeny nyomtávú és 50 kilométer gaz­dasági vasútvonal' — személy- és áruforgalmát terelik közút­ra. A minisztérium a tervkészí­tési irányelvekben felhívta a vállalatok figyelmét az átfogó, komplex takarékossági intéz­kedésekre, ezen belül a gazda­ságtalan fuvarozások csökken­tésére. Ugyancsak figyelmeztet­te a vállalatokat, hogy gondol­janak a minisztertanácsi hatá­rozatban előirt munkaidő-csök­kentés zavartalan megvalósítá­sára Az intézkedés a vasútnál mintegy 60 000 dolgozót érint, munkaidejük rövidítéséhez kö­rülbelül 4000-res többlet lét­számra lenne szükség. Ez — különösen a főváros térségében — nem látszik biztosíthatónak, így a munkaidőcsökkentés csak további létszámátirányítással és túlórázással oldható meg. Ezért az idén külön fontos fel­adat, hogy a munka- és üzem- szervezés fejlesztésével, vala­mint egyéb intézkedésekkel el­érjék a közlekedési dolgozók munkaidejének valós csökken­tését. (MTI) Év végi elszámolás négy termelőszövetkezetben Nem a traktorok, a számító­gépek „zakatolnak” most a termelőszövetkezetekben. A kö­zös gazdaságok számvivői a fő­könyvelőkkel az élen adatok halmazát vallatják. A legfőbb kérdés: mit hozott a szövetke­zetnek az 1974-es esztendő? Ezután. lehet csak a még fontosabbat: az új esztendei terveket körvonalazni. A körösújfalui Rákóczi Tsz- ben: Jene! Imre főkönyvelő tájé­koztatója szerint január utol­só hetében tartják majd a zár­számadó közgyűlést. A legfőbb eredmény — amiről a vezető­ség a közgyűlésen beszámolhat —- az, hogy a körösújfalui kö­zös gazdaságban az elmúlt év­ben mintegy másfél millió fo­rintot tudtak gépesítésre fordí­tani. Így a Rákóczi Tsz-ben ma mór a főbb növények — a kukorica, a cukorrépa és a nap­raforgó — termesztési munkáit egészében gépek végzik. Legtöbb gondot tavaly a nap­raforgó okozta a tsz-nek. Ez a növény az ismert időjárási vi­szonyok között a tervezett 10 mázsa helyett alig három má­zsa olajos magvat hozott hol­danként. Emiatt került azután a termelőszövetkezet év végé­re nehéz helyzetbe. A napra­forgó ugyanis 1974-ben csaknem az egyharmadát kötötte le a 2200 holdas szántónak. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a körösújfaluiak most azt tervezik, hogy a kevesebb kockázattal járó kultúrákat ré­szesítik majd e’őnyben a vetés­szerkezet kialakításakor és ez­zel egy időben a hízottsertés- kibocsátást a korábbi 800-ről 1800-ra növelik az idén. A kötegyáni Petőfi Tsz-ben: Hajdú János főkönyvelő el­mondta, hogy szövetkezetünk tagságát január végére hívják össze az eredmények összegzé­sére. A kötegyáni közösben az elmúlt évben ugyancsak kiju­tott az izgalmakból. Kétszáz hektár kukoricával és 400 hek­tár napraforgóval társultak a nádudvari termelési rendszer­hez. de a génsorok nem érkez­tek meg határidőre. Vigasztalta őket viszont az, hogv, elkészült a rendszerhez tartozó szárító, amely az esős időben nagy szolgálatot tett az őszi magtermés betakarításá­ban, Sikerként könyvelheti d ezenkívül a Petőfi Tsz tagsága azt is, hogy a 200 hektár cu­korrépát két szekszárdi gép­sorral még jő időben és ön­erőből be tudták takarítani, sőt a gépekkel még a mezőgyánia- kat is megsegítették. Igaz, minden célkitűzésüket nem tudták teljesíteni, de a szö­vetkezet nyereséggel zárja az 1974-es évet és az eredmények­re alapozva ettől az évtől már 250 hektáron termesztik majd rendszerszerűen a cukorrépát Az örménykúti Béke Tsz- ben: Szirony György főkönyvelő­től azt tudtuk meg, hogy a február első felében megtar­tandó közgyűlésen nyereséges gazdálkodásról ad majd számot a vezetőség. Az örménykúti Béke Tsz-ben a körösújfálui közöshöz hasonlóan, ugyancsak a seríéshizlalás fejlesztése áll a tervezés homlokterében. A megelőző években legfeljebb 1700—1800 hízott sertést érté­kesítettek, 1974-ben pedig az értékesítésre átadott sertések száma elérte a 2500-at. Az örmény kútiaknak tavaly nagyon sok bajuk volt a seprű- cirok betakarításával és szállí­tásával a szokatlanul sok csa­padék miatt, amely az őszi szán'ást is hátráltatta. Éppen ezért a Béke Tsz tagjainak az az egyetlen kívánsága 1975-től, hogy az elmúlt évinél sokkal kedvezőbb időjárással lepje meg őket. A kaszaperi Lenin Tsz-ben: Bánfi Mihály főkönyvelő ar­ról számolhatott be, hogy 1974- ben termelőszövetkezetükben ' legjobban a H0 holdnyi vörös­hagyma fizetett. Jól sikerült a cukorrépa is, fel is szedték, de mintegy 12 ezer mázsányi még most is számításra vár. A kaszaoeri tsz is csatlako­zod; a nádudvari kukoricater­mesztő rendszerhez. A 700 hek­tárnyi kukorica a terveknek meefelelően termett és az ál­lattenyésztésük is teljesítette a célkitűzéseket. Egyedül a cu­korrépa- és a sárgarépamag ter­mesztése ■ nem sikerült úgy, ahogy remélték, ennek ellenére a kaszaperi Lenin Tsz — amely az idén új génsorral műveli maid a cukorrépát — mindent egybevetve, nyereséggel zárja a tavalyi évet. (köváry) I mázsahéz Dombiratoson Az elmúlt években komoly gondot jelentett Dombiratos la­kosságának a háztáji állatállo­mányból értékesítésre lekötött sertések leadása. Az állatokat 12 kilométerre kellett szállítani, ami sok gondot, bosszúságot je­lentett Ezért az elmúlt évi tanácstagi beszámolókon a lakosság azt javasolta a tanácsnak, hogy építtessen új mázsaházat s az óllatforgalmi vállalat helyben vegye át a i hízott sertéseket. A munka 1974 második felé­ben kezdődött, amelyben két helyi nyugdíjas, Kristóf And­rás és Szabó Dezső társadalmi munkával segitett. Az ő szor­galmuknak is köszönhető, hogy novemberben elkészült az új mázsaház, amelyet nagy öröm­mel fogadott a lakosság. Így az elmúlt hónapban már helyben vették át és fizették ki az ál­latokat A jól bevált kocogó­mozgalmakat olykor a mászkálómozgalom egé­szíti ki. Az utóbbi nem önkéntes, hanem a sors kényszeríti rá az em­berre. Ám valakinek ez sem, az sem haszonta­lan. Mert például vettem egy ruhaanyagot. Dicse­kedve mutattam kollé­gáimnak, akik menten észrevették, hogy a szö­vet egyik sarkában bé­lyegző nyoma van. Az anyagot visszavittem a boltba és megkaptam a vételár 10 százalékát. Nem hiába mászkáltam tehát! A Gyulai Várfürdőben masszírozást kértem. Azt mondták, menjek fél óra I múlva. Mentem én2 de újabb fél órát kellett vol­na várnom. Beírtam a panaszkönyvbe, a jegyet pedig eltéptem. Haszon a fürdőnek. Ha pedig vá­laszolnak a panaszköny­vi bejegyzésemre, a pos­tának lesz mászkálniva- lója. Elvittem javításra a magnómat a Békéscsabai Vasipari Szövetkezet Bartók Béla úti üzemé­be. Amikor másodszor mentem érte, már ké­szen volt. „Hatvan fo­rintot tetszik fizetni” — mondta a boltvezető. Nyújtottam egy százast, amire ő: „A pénztárnál tessék” — figyelmezte­tett. Odamentem a pénz­tárhoz, ám megkértek, hogy a folyosó végén le­vő pénztárnál fizessek. Ettől a pénztártól azon­ban visszaküldték a bol­ti pénztárhoz, mondván „délután fél 3-tól ott kell fizetni”. A bolti pénztárnál a boltvezető viszont arra kért, hogy menjek vissza a másik pénztárhoz felváltani a százast. Végre hazakerültem és otthon vettem észre, hogy a magnó egyik ké­zelőgombja hiányzik. Azóta négyszer mentem érte, de sehol semmi. '■ Mindig azzal biztatnak, • hogy ha megtalálják, megkapom. Nem telje­sen hiába mászkálok te­hát. A mászkalómozgalom ■ derék tagjai az irodák , névnapot ünneplő dől­■ gozói is. Kipirult arccal, . csillogó szemmel, virá­■ gos kedvvel járkálnak ■ ide-odaX' koccintgatnak, i éltetik egymást. Olykor a mászkálás imbolygás- i sá fajul. Ügy néz ki a ; dolog, mint valami mun- ) kaközi aktív pihenő, z Csak az a kérdési i mindebből mi a társada­lom haszna? s Javaslatom, hogy u , mozgalom kezdeménye- - zői és éltetői tartsanak alakuló közgyűlést, mely- i nek egyetlen napirendi „ pontja a mozgalom azon- • uáli feloszlatása legyen. :, Vágréti László Mászkálunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom